Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-13 / 86. szám

Szombat, 1983. április 13. 3 Választásra készülünk A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata értelmében az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választását június 8-án tartják. Ezt megelőzik április 15. és május 15. között a jelölő gyűlések. Mint az ország többi településén, Szegeden is hétfőn kezdődnek a jelölő gyűlések. Ismeretes, hogy az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választási rendszere hazánkban a társadalmi élet fejlődéséhez igazodóan, fokozatosan alakult ki. A választások elveit és alapvető szabályait az alkotmány tartalmmazza. Ezek az alkotmányos rendelkezések biztos alapot adnak a választójog részletes szabályozásához. Az elmúlt évtizedekben megerősödött a nemzeti egység és a szocializmus építése egyre inkább igényelte a szocialista demokratizmus továbbfejlesztését, a népképviseleti testületek tevékenységének hatékonyabbá tételét. Ezek a követelmények tették szükségessé választási rendszerünk továbbfejlesztését, úgy, hogy bővüljön az állampolgári jogok gyakorlásának lehetősége, erősödjék a népképviseleti testületek társadalmi, politikai szerepe, egyszerűsödjék a választások előkészítése és lebonyolítása. E célokat szolgaija az 1983. évi III. törvény, az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról. A törvény legalapvetőbb új rendelkezése a korábbi választási törvényhez képest; az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általánossa tett többes jelölése. Ennek szellemében bonyolítják le az elkövetkezendő hetekben a jelölő gyűléseket. Tudnivalók a jelölésről Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásával kapcsolatban a jelölőgyüíéseket a Hazafias Népfront szervezi. A jelöléa a választás szempontjából drntö jelentőségű. A jelöléstől függ. hogv valóban az állampolgárok legjobbjai, az arra legméltóbbak kerülnsk-e be a parlamentbe és i\ helyi népképviseleti-önkormányzati szervekbe, a tanácsokba. A jelölés joga a jelölőgvűlésé. A jelölési javaslatot azonban az illetékes népfrontbizotlság készíti elő a politikai, társadalmi érdekképviseleti szervek, munkahelyi kollektívák, és bármely választópolgár aiánlasa alapján. Ennek során a népfrontbizottság, mint választott testület állást foglal a javaslatokról. A jelölés egvik alapfeltétele, hogy a jelölt, a Hazafias Népfront programiát fogadja el. de ez lehetővé teszi, hogy egyéni választókerületi elképzeléseit is ismertesse a realitások figyelembevételével. A jelölés önmagában is társadalmi megtiszteltetés. Az általános többes jelölésből következik, hogy minden választókerületben lesznek meg nem választott országgyűlési képviselő- és tanácstagielöltek. A népfrontbizottságok, de minden társadalmi. politikai intézmény olyan társadalmi közhangulat megteremtésén fáradozik. amelyben fül sem merülhet az, hogy a választásban ..alulmaradt", megbukott. Az a jelölt, aki a szavazáskor nem kapott többséget. más területeken igen hasznos közéleti tevékenységet folytathat. A nótképviselök és a póttanácstagok közéleti szereplését, aktivitását elsősorban a népfrontbizottságok és más társadalmi szervezetek segítik elő. Az egyéni választókerületben az országgyűlési képviselők jelölése két vagy több jelelőgyűlésen történik. A korábbi jelölőgyülésen elhangzott valamennyi javaslatot — ha a javasolt személy ott szavazatot kapott — a későbbi ielölőgyűlésen is szavazásra bocsátják, mégpedig az első jelölögyűlésen elhangzott sorrendben. A mar megtartott jelölőgyűlést azonban nem hívjak újból össze, ha a későbbi gyűlésen újabb jelöltet fogadtak el. Képviselőjelöltek lesznek azok, akik a jelölőgyűléseken megjelent összes választók egyharmadának szavazatát megkapták. Egy választó több jelöltre is szavazhat. A helyi tanács tagjának jelölése választókerületenként egy jelölőgyűlésen történik. (Olyan I+zségben, ahol a lakosok szama ötszáznál nem több. a válaszr tókerületek jelöltjei összevont jelölőgyűlésen is jelölhetők.) Ha a jelölőTvűlés nem tud két jelöltet állítani, egy héten belül új jelölőgyűlést tartanak. Ha ez sem hoz eredményt, a választókerületben pótválasztás lesz, és az azt megelőző időszakban új jelölőgyűlést tartanak. A jelölőgyűléseken a választókerület lakosai és a választókerület területén levő vállalatok, szövetkezetek, hivatalok, intézmények dolgozóinak képviselői vehetnek részt. Fontos, hogy a lakóterületen szervezett jelölőgyűlésen lehetővé váljon a választókerületben működő üzemek. intézmények képviselőinek részvétele és fordítva, ha munkahelyen tartanak jelölőgyűlést. biztosítva legyen a választókerület lakosságának részvétele is. A jelölő gyűlések menetrendje A hétfőn kezdődő tanácstagi jelölő gyűlések menetrendje Szegeden a következő: Április 15-én, hétfűn 11 órai kezdettel a 10-es választókerület részére a Liszt Ferenc zeneiskolában (Tábor utca 3.); a 15. vk. a Csongrád megyei diákotthonban (Április 4. útja 2C— 23.). a 17. vk. felsővárosi lila iskolában, a 24. vk. a Szirmai általános iskoláiban (Csongor tér), a' 47. vk. a 600-as számú ipari szakmunkásképző intézetben (Tolbuhin sugárút 34.). Ugyanezen a napon 18 órai kezdettel az 52. választókerületnek a Hámán Kató általános iskolában (Dobó utca 42.), a 76-os vk. részére a gyálaréti faházban tartanak jelölő gyűlést. Április 16-án, kedden 17 órakor a 23. vk.-nak a tarjáni III. számú általános iskolában (Épitő utca); ugyanezen a napon 18 órai kezdettel a 61. vk.-nak az algyői barakktábori ebédlőben, a 82. vk.-nak a Rózsa Ferenc szakközépiskolában (Odesszai körút 38.). a 87-es vk.-nak ,a szőregi általános iskolában (Szerb utca 15.) lesz a jelölő gyűlés. Április 17-én. szerdán 17 órai kezdettel a 21. választókerület részére a Szilléri általános iskolában; ugyanezen a napon 18 órai kezdettel a 79. vk. részére az Odessza II. számú általános iskolában (Herke utcá 5.) tartanak jelölő gyűlést. Tanácstagi választókerületek Szegeden 89 tanácstagi választókerületet alakítottak ki. A könnyebb tájékozódás érdekében városrészenként ismertetjük az alábbiakban a választókerületek területi beosztását. Városrész Választókerületek sorszáma Kiskörúton belül 1— 4 Kis- és Nagykörút között 5—16 Felsőváros 17—22, 31 Tarján 23—30 Északi városrész 32—34, 38Makkosháza városrész 35—36 Üj-Rókus 40—42 Régi-Rókus 37, 43 Móra város I. 44—45 Móraváros II. 46—49 Alsóváros 50—54 Petőfi-telep, Baktó, tanyák 55, 57, 65 Tápé 58—60 Algyő 61—64 Béketelep, Rókusi feketeföldek 66 Kinkundorozsma 07—72 Ságváritelep 73 Hattyas telep 74 Szentmihályielek 75 Gyálarét ' 76 Üjszeged 77—85 Szőreg 80—89 A félreértések elkerülése miatt néhány nagyobb körzet halára a következő. Felsővárosi Körtöltés — Lugas utca — Retek utca — József Attila sugárút — Rózsa utca — Csongrádi sugárút — Brüsszeli körút — Római körút — Felső Tisza-part — Körtöltés által határolt terület. Tarján: József Attila sugárút — Retek utca — Lugas utca — Körtöltés — József Attila sugárút által határolt terület. Északi városrész: József Attila sugárút — Rózsa utca — Makkoserdö-sor — Rókusi temető — Makkosházi körút — Agyagos utca — Körtöltés — József Attila sugárút által bezárt terület. Makkosháza: Csongrádi sugárút — Makkosházi körút — Agyagos utca — Körtöltés — Csongrádi sugárút közti terület. Üj-Rókus: Kossuth Lajos sugárút — Rókusi körút — Csongrádi sugárút — Körtöltés — Kossuth Lajos sugárút által bezárt terület. Régi Rókus: Kossuth Lajos sugárút — Párizsi körút — Berlini körút — Csongrádi sugárút — Makkoserdő-sor — Rókusi temető — Körtöltés utca — Rókusi körút — Kossuth Lajos sugárút közti rész. Móraváros I.: Kossuth Lajos sugárút — Párizsi körút — Londoni körút — Tolbuhin sugárút — Körtöltés — Kossuth Lajos sugárút által határolt terület. Móraváros 11.: Tolbuhin sugárút — Moszkvai körút — Petőfi Sándor sugárút — Körtöltés — Horgosi vasútvonal — Szabadkai út — Alsóvárosi feketeföldek — Bajai út — Tolbuhin sugárút által bezárt terület. Alsóváros: Bécsi körút — Oldal utca — Vasúti töltés — Petőfi Sándor sugárút — Bécsi körút által határolt terület. A proletariátus küzdőtere: a demokrácia Hetven éve alakult a Magyarországi Szocialista Munkáspárt A l2-;i tób'oi pártkongreszszus előtt megtartott megyei küldöttválasztó értekezletek között aligha volt egy is, amelyen ne lett volna jelen néhány olyan régi harcos, aki hatvan évvel ezelőtt részt veti: az akkori MSZMP, a Magyarországi SzocialiSta Munkáspárt megalakításában vagy későbbi munkájában. Ott vo'tak közülük néhányan — Hunya István, Rostás István, Sebes Sándor. Szerényi Sándor és mások — a XIII. kongresszuson is. Bizony már valarpennyien nyolcvan körüliek, de emlékezetükben még élénken élnek az akkori események ... Már a század elejétől, de különösen a háború éveiben és azután, a munkásmozgalom soraiban nőtt az elégedetlenség azok ellen, akik vezető tisztségekben, mint a szociáldemokrata pártszervezetek és a különböző szakmák képviselői túlzóan alr kalmazkodó, nagyon kevéssel beérő, gyakran elvtelen engedményekre is kész politikát folytattak. Baloldali, radikális ellenzéki csoportok alakultak az egész országban a különböző munkásszervezetekben, ezekből kerültek ki azok az emberek, akik hatvan éve, kitűnő politikai érzékkel elérkezettnek látták az időt arra, hogy erőiket pártba tömörítsék. Felismerve Bethlen miniszterelnök törekvését, hogy a nyugati kormányok előtt — amelyekhez kölcsönért folyamodott — az ellenforradalmi rendszer alkotmányosságát bizonyítsa, s azt a szándékát is. hogy az itthoni gazdasági talpra állás kezdetét valamilyen politikai konszolidációval akarja összekötni, engedélyt kértek az űi, legális munkáspárt megalakítására. A kormány köreiben voltak, akik azt várták, hogy az MSZMP létrehozásának kezdeményezői, minthogy a szociáldemokrata vezetéssel elégedetlenek, netalán jobbfelől támadják majd, s ha kiválnak régi pártjukból, gyengíteni fogják a szociáldemokrata mozgalmat és a szakszervezetet. E téves feltételezések után hamarosan kiderült, hogy Váffi István, a szociáldemokraták volt győri, majd pécsi titkára, az építőmunkások egyik bátor és tehetséges vezetője, a meglevő munkáspártnál baloldalibb, következetesebben marxista pártot kíván létrehozni. Így is akadtak a hatalom képviselői között, akik türelmet ajánlottak, „majd meglátjuk mi lesz" alapon. A munkásmozgalom, a párttörténeti kutatás mára csaknem teljes egészében feltárta, hogy milyen széles körű, maradandó értékű munkát végzett az MSZMP a húszas évek közepén. Jómagam sok résztvevő viszszaemlékezése alapján írtam meg Sollner József életéről szóló „A nagy optimista" című könyvemet, amely sok epizódot elevenít fel ennek a korszaknak izgalmas eseményeiből. Azon a napon, április 14én a baloldali ellenzék képviselői Budapesten, az Aréna út és az Abonyi utca sarkán levő Gradó kávéház különtermében gyűltek öszsze. Megalakították az új pártot, ismertették programját, amely a többi között hangoztatta: „A demokrácia a legalkalmasabb küzdőtere a proletariátusnak... A demokrácia csak köztársasági államformában jöhet létre ..." Ez a program volt az első. amely az agrárkérdést valóban marxista irányelvek szerint kívánta megoldani. A jobboldali pártok és sajtójuk mind türelmetlenebbül ismételgették, hogy az MSZMP a törvényen kívül helyezett Kommunisták Magyarországi Pártjának fedőszerve. A rendőrség sem maradt tétlen. SomborSchweinitzer József, a politikai osztály Í vezetője már június 30-án ezt jelentette a belügyminiszternek: „Vági István politikai hitvallásából félreérthetetlenül kiviláglik, hogy a szociáldemokrácia taktikázó, engedékenységre hajló vezetőivel szemben ő nyílegyenesen tör a forradalmi cél elérésére. A gyengék oldalán áll. mondja magáról, és eltökélt szándéka, hogy a munkásokat lépésről lépésre elvezesse a szocialista társadalomba." Annak ellenére, hogy alakulásakor az MSZMP mindössze négyszáz tagot, majd ezret tartott nyilván, a létszáma gyorsan tízezer fölé emelkedett. Szeptemberben letartóztatták az illegális pártmunka irányítására hazatért Rákosi Mátyást, Vas Zoltánt, a KMP sok itthon dolgozó vezetőjét és Vági Istvánt is. Az 1926 augusztusában tartott főtárgyaláson őt bizonyítékok hiányában felmentették. Az MSZMP megkísérelte, hogy a parlamenti választásokra jelölteket állítson, de azt a hatóságok terrorja megakadályozta. A hatvan év előtti két-három esztendő, minden üldöztetés és nehézség ellenére a magyar forradalmi munkásmozgalom nagyarányú fellendülését jelentette, a párt történetének egyik leggazdagabb időszaka volt. Az MSZMP-nek a fővároson kívül erős szervezetei alakultak Győrben, Szolnokon, Salgótarjánban, Kaposvárott, Szegeden, Kecskeméten. a Viharsarokban, a Hajdúságban, Hevesben és Zalában; szegényparasztok, kubikosok, bányászok, magántisztviselők és értelmiségiek is nagy számban csatlakoztak hozzá. Ezzel egyidejűleg teljes erővel kibontakozott a burzsoáhatalom ellentámadása: a csendőrség feldúlta a párthelyiségeket, az ott talált könyveket, iratokat, nyilvántartásokat, a különböző kiadványokat elkobozta, a szervezetek tagjait szinte valamennyi városban és faluban vallatás alá fogta, közülük néhány hónap alatt 324-et felügyelet alá helyezett, 273-at elitéltetett. A terrorhadjprat meg.fosztotta létfeltételeitől a pártot. Ennek , ellenére egyes csoportjai még a húszas évek végén is folytatták munkájukat. S, hogy a hatalom terrorjának mennyire nem sikerült tétlenségre kárhoztatni a munkásosztályt, bizonyítja a kommunista szervezkedés állandó megújulása, az 1931 őszén elrendelt statárium, a sok áldozatot követelő, több évtizedes harc a fasizmus és a háború ellen, a felszabadulásért folyó küzdelem, amely a negyven évvel ezelőtti korszakváltó győzelemhez vezetett. Vadász Ferenc Egyalínűködés Jegyzőkönyv aláírásával pénteken befejezte munkáját a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 20. ülésszaka. A dokumentumot pénteken a Parlament delegációs termében Marjai József és Rudolf Rohlicek miniszterelnök-helyettesek, a bizottság társelnökei írták alá. A tanácskozáson nagyra értékelték a két ország közötti gazdasági együttműködés kedvező alakulását. Pozitívnak ítélték meg Magyarország és Csehszlovákia múlt évi árucsere-forgalmát. Az ülésszakon áttekintették az 1986—1990-es évekre vonatkozó tervkoordináció eddigi menetét, eredményeit. Hangsúlyozták, hogy a termelési együttműködést elsősorban a gépiparban kell intenzívebben fejleszteni, és ennek érdekében megegyeztek a tennivalókban. Jóváhagyták a mezőgazdasági és élelmiszerip ari műszaki-tudományos együttműködés 1990-ig szóló programját, valamint a biomassza és a biotechnikai eljárások alkalmazására irányuló feladatokat. Rudolf Rohlicek és az általa vezetett delegáció pénteken elutazott Budapestről. Képviselők tanácskozása Pénteken a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés ipari bizottsága. A képviselők meghallgatták és megvitatták Kapolyi László ipari miniszter tájékoztatóját az ipar VII. ötéves tervére való felkészülésről. Elmondta a többi között: első ízben fordul elő most, hogy lényegében az ipar egészére vonatkozó középtávú terv kialakítására egy minisztérium keretében kerül sor. A formálódó középtávú tervben prioritások közé sorolják a technológia korszerűsítését, az eszközhatékonyság és a munkatermelékenység növelését, ugyanakkor változatlanul fontos lesz az olyan központi programok maradéktalan végrehajtása, amelyek például az anyag- és énergiatakarékosságra ösztönöznek. vagy az elektronizálás kibontakoztatását segítik. Az ipar fontos belső ügyeként említette a miniszter, hogy javítani kell az egyes ágazatok közötti együttműködést. A vitában felszólalt Kangyalka Antal Csongrád megyei képviselő. Ezután az oktatási törvényjavaslatnak az ipari területeket érintő fejezeteivel foglalkozott a bizottság Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes előterjesztése. illetve Boros Erzsébetnek, a Művelődési Minisztérium főosztályvezető-helyettesének kiegészítő tájékoztatója alapján. Írásost előterjesztés alapján tájékozódott a bizottság a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatainak tervezetéről, illetőleg annak az ipart érintő kérdéseiről. Végezetül az ülésen elnöklő Stadinger István. az ipari bizottság titkára közölte, hogy Medve László egészségügyi miniszter levélben válaszolt a képviselőknek az országgyűlés szociális cs egészségügyi bizottságával közösen tett korábbi ajánlására, miszerint rendezni kell a magas megbetegedési arányszámokat mutató ipari ágazatok egészségügyi kérdéseit. Az ülésen ismertetett levél szerint a Magyar Tudományos Akadémia Osztályközi Bányaegészségügyi és Bányászati Ergonómiai Tudományos Bizottságának tevékenységét kiterjesztik az egész iparra. így e bizottság feladata lesz a jövőben valamennyi ioari dolgozónál a munkahelyi és környezeti hatások komplex vizsgálata a foglalkozás és az egészségi állapot szempontjából. (MTI) 4 *