Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-18 / 64. szám

Hétfő, llWg, március IS. s A Nyugat lánya Puccinibemutató Viharos párty$parti Amdt nem a Vadnyugaté. A "cpwbey-'r«m§ntika, amely az; granyláz idején egzotiku§ fennsíkokén, ^ziklákra h§gó robinsonárok kies fészkein Mptta emberek képzeletét, századunk elejére l^ájflgdt, Belasco dtó"iájában raár inkább .ieii^ppegep van jelen, ergölostartalmgi lenjijtik mgg Puecini fantáziáját. A táYHlnyneat tHrvénven kívüli világában szükség é§ kényszer diktálja a törvényt. a saükftégf én túlélj kenyere- Maga* ssübta rpppgiygkon Rgva, rggnak a* érzések ég ÚtöU* tátok. a kaearna éjjeli me* naplekhilyéR ütRagik *éare= i»m ág bűn, jó anno*. Ez a Puccini-iriHiiyiika tél* lép a primer úraefmek dailaminvencipkban csorduló mákonyán: honvágyról, oUhontalansáHFÓl. humánig* musrél dalöl, totálig ébfézoJásra tor. Minnie sem egyszerű nö csupán, a nőiség metaforája. Körötte sajátos életforma bomlik elő, nem a kalandot, hanem a nénid, a gazdagodást keservesen kprpsp ernbprpké, akik aljg várják, hogy hazatérhetne, nek. Mindez operai nyelven körülbelül azt jelenti, hogy Puccininél sehol nem tapasztalt dramaturgiai nyomatékot kap a kórus, a férfikar. Módosul a muzsika egész karaktere; disszonancia, karcog 'harmóniák, izgatott épt'kbesijúdwj dialógunk. Bizonytalan tonalitás Öleli körül a hagyományos operai technikát, amivel a írrai pillanatok kínálják meg a hallgatót! a besaédmone, tek folyandóriában egyszer-egyszer fölcsap a melódia, ilyenkor kell nagyon ozéoen énekein' A színpadi -vokálisok mellé immáron partnerként húzódik föl a zenekari hangzás zárt ária Ramoirez III. felvonásbeli dalát leszámítva nincs is Úgyszólván -<*•, megérkezett lázadunk muzsikája. Valószínűleg 65 a Puccinitől kivált szokatlan dramaturgig, a, szűkített akkordokkal. szekund- ég ezeptjm párhuzamokkal síövevényes hangzásöntet ludas abban, hqgy fura SOF0 kanyarodott a Nyugat lányának. A Met ősbemutatója (1810) még ..kolosszális, piramidális" siker — naná Végre eredeti opera az Új világnak, hogy a publicityre igen kapható jenkik akkora ovgcióval ünnepelhessék, mint az Aidát Kairóban, aSzuezicsatorna megnyitásán. Valóságos Görl-láz futott végig Észak-Amerikán, az európai kontinensre 1911-ben. a londoni Covent Gardenben csapott át. mielőtt meglegyinthette magát Itáliát. — de nálunk is hamar kitűzik, személyesen Puccini bíbelő dik Pesten az előkészületekkel, 1912 februárjában. Hanem a kritikák idővel mind vegyesebb hangot ütnek meg. Kekecebbjei a melódiákat hiányolják folyton, s a premierláz lohadtával a darab csendesen háttérbe szorult, noha nem tűnt el az operaszinpadokról Meglehet, „ éppen Puccini „tehet róla" Nagy László felvétele a Pojkg kocsmában leginkább * u Bef\émel«Uel, a Ygscávql gs a többiekkel. Ritkákon vette ele a szegedi operajátszás is; legyen ünnep, hg váilglköznak rá. És péntek egte ilyen kivétet le* 'alkatom ggeptartgsleyegőj§ legyinti még* a rié.zűt, mindjárt a rövid HyUgPV után. A cgrlma pttetsgö tüllfátyla western kocsma kénét mutatia, viseltes ruházatú aranváéókkai. igazi „matyiéáesiti" papqráma. Móri a díszlettervéül Varsa Mátyás úgy marad hú un* magáhoj, ihogv arohiléklikus építménye tágasabb tér illú. fiúját kelti, mint a* egpsz .szegerii Namzcij Mozinak háza. ftjem W«K szt maeL Büép, káMéiétgyújtó, ás nraktiku* is. A knesmárái miHdoshze a lengőajtót szergljk Je, máris M»npie szobája: jégvirága* ablakairól beiátzzik, amint a rablót üldöző aranyágók libasorban közelink a házat. A jelme. zek tarkaságával Molnár Zsuzsa érzékelteti, szedettvedett tárMHg ÍUtótt itt ossz*- ö a darabnak krimikaraktere. hogy rablóvezér a hd*e, hogy végig feszül tség vibrál a levegőben sok benne a mezgás — kifejezet* ten kezére játszik a rendezőnek; a játékot ne»p főre, deaik s*ét statikus áriák, Kerényi M'ikló Gábor m. v. első nagyoperái munkáját jó stílusban celebrálja. A szüntelenül változó alakzatok, az előadás belső dinamikája mallótt pyugvópontekról is ggndqskodík, arcekat emel kl fényeffeRtekkéi, hangsúlyokat teremt általa Jtamerrez és Minnie második felvonásbeli szerelmi kettősének kergetőző, piros fénynyalábokkal átfuttatott beállítására izgalmas kontraszt a lány és Rgncg között a sebesült férfi éleiéért föltett pókerparti drámai idggeggtájg, Nem ilyen egyértelmű képlet a zenei megvalósítás. Oberfrank Géza kitűnően fogja össze az együttest, végig izzó hőfqkon ta'tja, s komolyan veszi, hogy FueeU nl többel b(z az orehesterre holmi kísérő funkciónál. Am minthogy az énekesek pem mind bírják szuflával, olykor az a hallgató érzése, önálló lábra kap a zenekar. A Jellegzetesen visszatérő motívumukat Oberfrunk ügyesen elokmziti. a gond mindössze annyi, ha időnként nem vonul vissza a zenekari hangzás, igen, az arányok. Tudom, mostanság újfajta (mifelénk újfajta) operajátszási stíl meggyökereztetésén fáradoznak Drámát tanulnak reprodukálni úgy, hogy egyszerre tegyenek eleget zenenek és játéknak, tehát komplexen értelmezik a szerepeket, a szereplőket is eszerint készítik föl, ftrtp inspirálják. Hanem operában nem csupán egyik, hanem legfontosabb „kellék" a hangi Qdekygcig, htö* nélküle megreccsennek 3 zene beiső gerendái- Márpedig a pénteki premiernek éppen itt találni igazi gyengéjét, nipc* Nyugat lánya. Minnie tán a legnagyobb drámaj intenzitású Puccini hősnő, akiben éppen az 3mbiv3len* cia izgató: alkata finom léJekrajza a Bohémélet varrólányáé. ám szólamával egy Turqnúot fennsőbbségesóege. ^zárnyaló ezopránja Máskülönben minek követne el szerzőnk akkora dramaturgiai képleleneéget, hegy tizenöt nyers himmel szemben vonultatná föl 'egyszái magában- Minnie-nek zerwúeg is gWőzedeime«kedm keli, humanizmusának erőt venni a zord férfiielkgken. vémos*M ím egvenieggének bájával, érzékeny játékával, tápösáui jelgnlfc teyei meévjfiantja ugyan a fidura ideáját, ám amilmr kjgsapna betöle a szgnve* dély, a más élet fölvállaló-* sának roppant yágya. éreahi lot-n kevég myrad benne, nem bírja intepzitáasa). Tovább torait aa arányokon, hogy köíyötiep partperfi, a kezérp pályázó seri'ff; Nf meth jó>sef, de Nopora! Outbqn J§nos i* tydnaH Mlfneazteni", nem beszélve Jw hász Józsefről, aki külep fe, isseí A áá'nlap tgRúeága gzermt máaudGzereposztáeboi lépett a premierre, tőle tudom, Baimarrez g híjsgopötödik főszerepe. Babió, de h<y ál* ikat saiptén nem egy szokyány<)0 ajpbívelencja —, * juhász feltétlen érdeme, ihegy átütő tenorja nem enged kétségef afelől, q legz a nyertes Minnie vála**tásábun. Az Alareesbál grófja után most 3 Rama»e« — le a kalappal K'váU, hogy nipes konn.vű dolga ellenlábasával, Németh Jógáéi seriffjévei szemben. Mert szerény megjtélé&em szerint es a Repce <js elöadá* legjobb figurája. Kjs ijparpia, ha szabad hasonlítani, a Némethnek nem csak kiálJá*a, férfiúi szuggesztivitása, de markáns basszbarU tonja, erőteljes zenei hanghordozása sem hagy kívánni valét. (Deklamáejójában némileg zavaró, ha nyelvét befelé kunkorítja, rossz beidegződés, a kiejtést teszi modorossá leszokhatna róla) Mellette még Ashbynek akadnak szólisztikusabb lehetőségei, Gregor József a tőle ismert, elsőrangú színvonalon csinálja. Engedje el a tisztelt olvasó, — a szeplők 6e vegyek zokon be nem tartanék katalógust a sok férfiről Annak dacára, hogy feladatuk csöppet sem egyszerű, végig „partiban" kell maradni, az úgynevezett parlundo-ariosok alaposan próbára teszik valamennyiüket. Mégis hadd emlékeztessek még egyfelől Molnár László gondos karigazgatói munkájára, másfelől újfent arra a körülményre, hogy a produkció egészén átsüt a megtervezettíóíg, a részletek összkomfortos kidolgozottságé S ha ilyen erényeken túl egv-egv szereplőre külön is oda lehet figyelni, vagy olyan apró fölfedezéseket tenni, mint ezúttal Gurbán Junos Bonorrája — nem Jár az ember hiaba a szegedi Operába. Nikolényi István Pályázati felhívás A Művelődési Minisztérium pályázatot hirdet külföldi ösztöndíjas tanulmányutakra szocialista, fejlődő és lőkésországokba, amelyre a felsőoktatási intézmények (egyetemek, főiskolák) oktatói és hallgatói, művészek, valamint a művelődési, illetve kulturális intézmények dolgozói jelentkezhetnek. A pályázatot és részletes feltételeit a Művelődési Közlöny 1985. február 28-1, 4. száma közölte. Tőke kell, nyerni lehet Úri passzió ? Nemzeti értékmentés? Előre megkérdeztem, hány ára köFü! wabad beiiietjppkednem? Ki korán kei, aranyat lg}, reggel 8 óra ufán már szállingóznak — az éremgyúitök a szokásos vasárnap délelőtti szeánsza, .a Juhász Qyula művelődési központba Készültem persze; A Magyar írwqyőitPk Em/gsáíete viszonylag fiatal, 1069+ ben alakult Addig a Magyar Mumiimqtikai Társalat fogta össze a pénzekkel, ér* mekkel, plakettekkel, kitüntetésekkel, jelvényekkel — tudományos vagy kevésbé tudományos péjzatta! foglalkozókat, akik általa* ban gyűjtők is A társulat az Akedémia égisze alatt dolgozik, mert persze a gyűjtők kiválásával nem szánt meg létezni, „Gsak" az alüiletiesedett érmásmet nem vállalta,:, a mávelú-úési központban hetente kétszer, szerdán és vasárnap találkoznak a gyűjtök (havonta egyszer aukciót is kendeznek), főként az egye* sülét Csongrád megygj szervezetének tagjai (összesen 400-en vannak); néhányuk — elsősorban a tudományos érdeklődésűek — a numiz* matikai társulatnak is tagja* Mint Nagy Aúim, a sze* gsdi múzeum tudományos munkatársa, aki más mun* kaköri kötejeigttíégpi mellett hét éyg gazdája a Móra ferene Múzeum 00 ezer di= mbos éremtárának, Azt mondja, sezrenegéje van; szegedi működése ótq min* den esztendőben előkerült a kornyéken egy-egy pénzletét- Sierenese? Hatalmas munka a feldolgozás! Minden darabot kézbe keii venni, megállapítani, miből van, mennyi a súlya, ki tervezte- mikor készült, hol, mennyit vertek-nyomtak belőle, leíFni a küllemét, fölmérni a korabeli becsét, megállapítani, hol, § menynyi van még belőle, valódi vagy hamisítvány, hibás nyomatú vagy sem -»* es a lobbi Egy-egy pénz leírása annál nehezebb, minél régebbi- A pontos adatolás viszont nélkülözhetetlen a történetíráshoz Gazdaság) jelenségek következtethetik belőle, lehetővé válik a különböző korok és területek pénzforgalmának, gazdaságának összehasonlilasa, A numizmatikuspk régészekből, történészekből lesznek *- önképzéssel, Intézményes szakkéozés nincs.- A múzeumi statisztikák összesen hét szakembert tarának számon az országban, körülük hatan a fővárosban dolgoznak, Nagy Ádám SzegedenNézzük m9st a gyajtlketi Ahányan vagyunk, annyiféle szentenciát tudunk róluk- Például; sqH pénz, nagy Met! Am gcmdeimk meg: a múzeumok képtelenek annyifelé nyújtogatni a csápjaikat, mint kellene! A gyijtgk — akármi a végső céljuk mindenképpen nemien kincseket mentenek, i?ri passzió? Kétségtelen, A fényképezés „igehirdető prófétája" r Veress Ferenc családja körében Elfelejtett vagy alig ismert művész ébresztése az u fotókiállítási anyag, amely mától látható a Bartók Belu Művelődési Központban Veress Ferenc kolotsvári fényképén, Erdély első műtermének tulajdonosa, kísérletező polihisztor, a fényképezés máig egyetlen magyar egyetemi magántanára, lapszerkesztő és -tulajdonos, kultúrpolitikus es teoretikus, népdalgyüjtő és meseíró, közéleji férfiú, a 19 századi művelődéstörténetünk kiemelkedő személyisége volt. Veress Ferenc 1832-ben született Kolozsvárott, 1853ban nyitotta meg szülővárosában Erdély első hivatásos fotóműtermét, több fényképalbumot Jelentetett meg: Erdély nevezetesebb személyiségei, Kolozsvár képekben, Erdély tájképei és etnpgraphiaí jelenetei íoiflban halt meg, szülőhelyénHatulmas életműve máig feldolgozatlan, képi hagyatéka az országban, s azon túl szétszóródva, magángyűjteményekben, közintézményekben, családi albumokban található. A Gödöllői Művelődési Központban Kincses Károly vezetésével igyekeztek törleszteni az adósságból, nem csupán egy tárlatra való anyagot gyűjtöttek egybe, hanem az emlékkiállításhoz kapcsolódva, értékes tanulmányokkal kis kötetet is megjelentettek. Veress Ferenc fényképkiállítását, ma, hétfőn este 7 órakor nyitja meg dr. Zalányi Sámuel intézetvezető egyetemi tanár, a megnyitót. kővetően a Muzsikás együttes közreműködésével széki táncház lesz. ide i§ Pénz is kell hoszá! Tőke! Itt bizony százezrekről van szó, lehet nyerni, gazdagodni, n)iü§k tagadnánk? De miért irigyeljük jobban az ilyen fajta befektetést, mint a többet? Miért ítélnénk me£ szigorúbban az itt lehetseges nyerészkedést, mifit a tqbbit? * A nagyterem §§zt§!am fém- ég papírpénzek, §zép sgrban; a kívül áfiingk persze áttekinthetetlennek tetszik a kínálni A törzsvendégek viszont csak egyetlen pillantást vetnek a kollekciókra, már tudják, érdemes megállni, vggy som- 4lku4ni mifiáig kell- Az áraknak itt i§ píyan § természetük, mint máshol, fölfelé mea* nek, Bejső szabályzat mondja k«, hogy mindenre rá kgjj ÍFni az árát ^ igen keve= sen tartják be, A ZÖJDFÜIŰeknek bíZOPY meg kell fizetni a tanulópénzt! A bolhapiac "jelleget elkerülendő „egyebeket" nem igen szabad jde hozni, ám láttam fegyvert, porcelánt, régi könyveket, képeslapokat, még kártyanaptárakat is. Árulják a szegedi sgerveget prgzágos hírű plakettjeit — bárkinek. (A legkülönbözőbb alkalmakra Fntz Mihály, Lapis András, Tóth !S4n4&r kap a gyűjtőkörtől megrendeléseket.) Saját ki* adványaih vannak, egeket is meg lehefc vonni, Ezen a vasárnapon másfél" sgiwan biztosan voltak, eladók, vevők, jól megtömött, vggy Jappsabb pénztárcákkal, Azt mondják, mostanában legnagyobb az ázsiója a Ferepé József-kor pénzeinek. Rengeteg van belőlük, és szépek, változatosak. Kifigyeltem egy üzletkötést: régi szegedi képeslapkolíekciq kelt el, darabunként 20 forintért, öle só — súgta a vevp. kí tydjg, minden viszonylagos, ebben a korben a sok Pénz is kevés lehet mondjuk, ha a gyűjtemény egyetlen hiányzó darabjárói van szó-,, Sulyok Erzsébet Auróra Huszonhárom részre pareellaztuk a 3 országot (18 megye + a fővárost 4 részre), most tartunk a meghallgatások felénél. Eddig 14 megyében zsüriztük a versmondókat. Korábbi tqpasg. talataink alapján mondhatom, még az is föltételezhető, hogy az országos döntőbe legtöbben Csongrád megyéből kerülnek Olyan színvonalasak voltak az itt hnllott produkciók — mond* ta Hárs György, annak a rádiós és tévés szakemberekből álló zsűrinek az elnöke, amely szgmbatpn Újszegeden, a tanácsi oktatási központban pontozta a költészet gyöngyszemeinek amatőr tolmáesolótt. A rádió, a tévé, a Művelődési Minisztérium, az MSZBT, két evente rendre meghirdeti az Országos Auróra Vers- és Prózamondó versenyt. Az idei, a sorrendben nyolcadik, különös Jelentőséggel bfr, az egyébként is színvonalas költészetnépszerűsítő, tehetségkutató versenyek sorában: felszabadulásunk 40. évfordulójához is kötődik- 14 évestől 40 esztendős korig vehetnek részt a pályázók — a Csongrád megyei döntőn főként középiskolások, és főiskolai hallgatók jeleskedtek —, teljesítményükért csak pontszámot kapnak, a területi döntök végén, a 40 legmagasabb pontot elért versenyzőt hívjál', meg az augusztus közepén, Dunaföldváron tartandó versmondó fölkészítő táborba.