Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-13 / 60. szám

Szerda, 1985. március 13. 3 Az Országos Béketanács főtitkára Szegeden Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára tegnap, kedden Szegedre látogatott. A Hazafias Népfront megyei bizottságának székházában Molnár Sándor, a megyei népfrontbizottság titkára tájékoztatta a mozgalom keretében végzett széles körű tevékenységről. A megyei pártbizottságon dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára fogadta az OBT főtitkárát, s időszerű kérdésekről folytattak megbeszélést. Ezt követően Barabás Miklós látogatást tett a szegedi városi népfron^bizottságon, majd délután a 600-as ipari szakmunkáskéDző intézetben tartott békefórumon válaszolt a pedagógusok és nevelők kérdéseire. Az esti órákban a József Attila Tudományegyetemen tartott ifjúsági békerendezvényen vett részt. fi gépiparról Az Ipari Minisztériumban kedden gépipari ágazati tanácskozást tartottak. amelyen az exporttervek teljesítésében elsősorban érdekelt, ipan és külkereskedelmi vállalatok vezetői vettek részt. A megbeszélésen jelen volt Marjai József miniszterelnök-helyettes, Kapolyi László ipari miniszter, ott voltak a Magyar Kereskedelmi Kamara, az Okisz, az ágazati szakszervezet és az érdekelt irányító szervek képviselői. (MTI) Együtt a lenini úton Szocialista országok dokumentációs kiállítása A szocialista közösség országai marxista—leninista pártjainak baráti, testvéri együttműködését, eszmei és politikai egységét bemutató fotódokumentációs kiállítás nyílt kedden Budapesten a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, valamint a szocialista országok budapesti kulturális és tájékoztató központjai közös rendezvényének megnyitóján megjelent Lakatos Ernő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője. Az eseményen részt vett Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság, Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és Karl-Heinz Lugenheim, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. Ott voltak a szocialista országok budapesti kulturális és tájékoztató központjainak igazgatói. A Magyarország felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából és az MSZMP XIII. kongresszusa tiszteletére létrehozott kiállításon lvan Bagyul, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa köszöntötte a megjelenteket. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkára a kiállítást megnyitó beszédében elöljáróban a napokban elhunyt Konsztantyin Csernyenko emlékének adózott. A továbbiakban. arról szólt, hogy a tárlat képeinek bemutatásakor a kiállítás szervezőit nem a formális, protokolláris szempontok vezették. A tárlat anyaga híven szemlélteti mindazt, ami népeink közösségében a legtartalmasabb, a legértékesebb és legfontosabb. A több mint félszáz színes és fekete-fehér fotó egyebek között a baráti országok pártvezetői találkozóinak emlékezetes pillanatait örökíti meg. A kiállítás megnyitóját követően a résztvevőknek levetítették A nóp élén, a néppel együtt című dokumentumfilmet, amely az SZKP történetét idézi fel. A tárlat március 25-ig tekinthető meg. (MTI) Igények és lehetiségek Tájékoztató a Délépnél A Magyar Szolidaritási Bizottság ülése A Magyar Szolidaritási Bizottság kedden ülést tartott a Hazafias Népfront székházában. A testület öszszegezte az elmúlt évi munka tapasztalatait, és meghatározta a soron következő feladatokat. Sütő Gyula, a Magyar Szolidaritási Bizottság titkára bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy hazánk erejének és lehetőségeinek megfelelően támogatta és támogatja a szabadságuk megőrzéséért, a társadalmi haladásért harcoló népek és mozgalmak igazságos ügyét. Az MSZB minden alkalmat megragadva képviselte és kifejezésre juttatta népünk szolidaritását, az indokínai, az afgán, a palesztin és más arab népek ügye iránt, s szolidaritást vállalt a közép- és latin-amerikai népek küzdelmével is. E népek szolidaritási és társadalmi szervezeteivel szoros kapcsolatokat alakított ki és tart fenn. Az MSZB titkára a továbbiakban elmondotta: az elmúlt évben valamelyest ugyan csökkent a szolidaritási ala,p számlájára befizetett összeg, ennek ellenére 21 országba juttattak gyógyszerekből, ruházati cikkekből, és egyéb nélkülözhetetlen eszközökből álló segélyküldeményt. Átadták rendeltetésének a magyar segítséggel épült kambodzsai gyermekvárost, amely csaknem ezer árva számára teremtett megfelelő életkörülményeket. Az MSZB ösztöndíjával 48 fiatal tanult hazánkban. Nicaraguából, Mozambikból és a SWAPO képviseletében oedig 18an érkeztek, hogv elvégezzék a növénytermelési, illetve mezőgazdasági gépkezelői tanfolyamot. Gyógykezelésben több sebesült harcost is részesítettek a magyar egészségügyi intézményekben. Sütő Gyula ezután az 1985-ös feladatok főbb irányait ismertetve rámutatott: az MSZB kiemelt feladatának tekinti, hogy hozzájáruljon a felszabadulás 40. évfordulójának méltó megünnepléséhez, az ebből az alkalomból szervezendő eseménysorozat eredményességéhez. Megemlékeznek a hitleri fasizmus felett aratott győzelem évfordulójáról, s fórumokon számolnak be a nemzetközi szolidaritás időszerű tennivalóiról. Az MSZB a jövőben is Szorosan együttműködik a Szovjetunió és a többi szocialista ország szolidaritási bizottságaival, elősegítve ilv módon is a szolidaritás ügvét. Ősszel ismét meghirdetik az antúmperialista és szolidaritási eseménysorozatot, együttműködve a többi társadalmi szervezettel. (MTI) A több csatorna csak egy Paprikások vitája Nőttek az elvárások, romlottak a feltételek — ígv sommázta az állami építőipar helyzetét Sipos Mihály, a Délép vezérigazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján. A fejlődéshez szükséges erőforrások korlátozottan állnak rendelkezésre Az építőipar fejlesztésére alig van pénz. Az építőmunkások fizetése, átlagkeresete, amely más országokban közvetler nül a bányászoké után következik, nálunk a > negyedik, helyre csúszott vissza. A Délépnél 10 százalékkal csökkent emiatt a létszám az utóbbi öt esztendőben. Ebben az időszakban kevesebb hibával, szebb, jobban felszerelt, nagyobb lakásokat kellett volna gyártani — minél kevesebb áremeléssel. A nyolcvanas évek 'elején még úgy tűnt, a jelenleginél nagyobb lakásokra lesz igény. Kiderült, fizetőképes kereslet nincs rájuk akkora, amekkorára számítottak. Igény lenne újszerű homlokzatú, jobb belső elrendezésű lakásokra. Változtak a szabványok fokozottabban figyelembe kell venni a hőténvezőket. Ezzel ellentétes kívánalom, hogy változatos, nagyobb homlokzatfelülettel rendelkező házakat adjanak át, olyanokat, amelyek jobban szem előít tartják a városkép szempontjait. Űj ablakokat építenek be. amelyek jobb hőszigetelő tulajdonságúak. Ezt az energiatakarékosság szempontjai igazolják. Ugyanakkor nő a lakásokban a páratartalom, penészedés lép föl, gombák telepszenek meg a kicsapódó párától nedves tapétán Idén jelentősen emelkednek a lakásárak. Ez a korábbi négy esztendő összesen 20.7 százalékos áremelkedéséhez képest további 10 —15 százalékot jelent. Az idén kezdett és átadandó lakások négyzetméterenkénti ára 12 ezer és 12 ezer 400 forint között lesz. Ebből 6 százalékot a szerelt szintek számának csökkenése okoz Lejiebb «zállították ugyanis a lift nélküli házak megengedett magasságát, így nem öt-, hanem csak négyszintes házak készülnek, az alapozás és egyéb költségek kevesebb lakás között oszlanak el. A lakások teljes árából az építők munkájának értéke mindössze 20—25 százalék. Az áremelkedések zöme az építőanyag-iparból gyűrűzik át. Az összes áremelés az árhatóságok engedélyével történik. nemcsak a Délén által épített lakásokat érinti, az itteni árak az alacsonyabbak közé tartoznak az országban. Az építőanyag-ipart nem érintette a beruházások csökkenése: általában azokból az anyagokból van nagy hiány, amit a magánépítkezéseken is használnak, a hiányhelyzet pedig mindig árfelhajtó hatást is kivált. Javult az átadott lakások rn inösége. Az utóbbi két évben épült házak tetőszigetelese jobb. körülbelül 10 százalékuk ázott be, míg korábban úgyszólván mindenütt javítani kellett. Az áremelések az átlagosan fölszerelt lakásokra vonatkoznak: a kivételes minőségű tapétát vagy padlószőnyeget csak további áremeléssel lucnák biztosítani A Felsőváros IV. ütemében épülnek új beosztású, szebb kivitelű panelházak. Ezekben már figyelembe vették a lakóknak azt az igényét, hogy nagyobb legyen a nappali szoba. Eltűnt a ..vályúforma" konyha, nagyobb lett a fürdőszoba, használhatóbb a lakás. Messze mutató terveik is vannak: például magas tetó a panelházakon, esetleg a homlokzati elemeknek újból téglával való megoldása. T. I. A zákányszéki falugyűlésen fölszólalt a szegedi paprikaföldolgozó vállalat embere is, és felelt a neki szóló kérdésekre. Beleszövött a mondókájába egy olyan mondatot is, hogy szeretné, ha a körzet paprikatermelői a körzeten belül értékesítenék portékájukat. Aki egy kicsit is ért a fölszólalók nyelvén, azonnal kiérzi belőle, hogy itt bajok vannak. Fölhívtam másnap, hátha megtudhatnék részleteket is. Az a legnagyobb baj, mondta, hogy a két aszályos esztendő hatására lényegesen gazdaságtalanabb paprikát termeszteni, és kevesen vállalják tovább is a kockázatot. A program szerint legalább 45,5 ezer tonnára számítanak, de eddig a szegedi körzetben csak 37 ezerre kötöttek szerződést. Fájdalmasan érintené a vállalatot, ha ilyen viszonyok között az egyik partnerük Kalocsával szerződne. Fölkerestem a zákányszéki szövetkezet elnökét is. Nehezen akart kötélnek állni, hiszen annyi helyen elmondta ő már panaszát, és úgy tűnik, mindből ellene kovácsolódik a fegyver. Azt is mondták már a szemébe, hogy egyedül az ENSZ-ben nem panaszkodott. Szeretné, ha nem írnánk róla. Emberi gyöngénk talán, hogy annál inkább kíváncsiak lettünk a részletekre. A következőket tudtuk meg tőle. Maguk tervezték, maguk építik y.á /. r .-' - • / . ST m' • " ű fe-.-'*:" —ii '/- ' ; -'SS*? • \ \ v, -í r lf- V llí . — >-—. , Nagy László felvétele Magad. uram... A Szegedi A ás- és Fémipari Szövetkezeinél rég rájöttek, úgy a legolcsóbb, s leginkább kedvük s.crint való, ha maguk tervezik, s kivitelezik azokat a csarnokokat. raktárakat, amelyekkel könnyebb lesz a munkájuk. Most éppen 900 négyzetméter alapterületű raktárai építenek, saját erőből Tavaly kezdődött, egy hétfői napon. Kihirdették a termelőknek, hogy vihetik a paprikát, vitték is, de nem volt, aki átvegye. Délben beszóltak Szegedre, hogy baj van. A válasz: ott kell lennie, mert innen elment. Vártak tovább, de nem nyugodtan. Az idő pénz, és sokan bérelt kocsival szállítottak. Megint betelefonáltak. Fölhatalmazták az adminisztrátorokat, hogy vegyék át ők, mérjék le, és másnap minősítik majd. Csakhogy, másnap már senki nem tudta, hogy a kupacba leöntött paprikából (melyik az övé, melyik a másé, noha a pénzt a minőség szerint fizetik. Három hét múlva megint szólnak a tagok: van-e már pénz? Újra telefonálnak be, azt a feleletet kapják, hogy kiutalták a szentmihályteleki szövetkezetnek. Megígérte mindenki, utánanéz és kiigazítja a hibát. Több mint egyhónapos késéssel meg is érkezett a paprika ára. — Ekkor gondoltuk mi, ahogy a paradicsomot, a zöldséget és gyümölcsöt, sőt, a szőlőt is fölvásároljuk, szívesen megvennénk a földolgozó telepét, és átvennénk mindenkitől a paprikát is. Elvileg egyetértett velünk a vállalat embere, s azt tanácsolta, a földhivatalban tisztázzam, megvehetjük-e egyáltalán. Hárman jöttek ki egyezkedni, de a jogászuk azt válaszolta, nekik mást mondott a földhivatal. Hívjuk föl most és tisztázzuk! Fölhívták, mehet az üzlet. Megegyeztünk, emlékeztetőt csináltunk, ahogy az ilyenkor lenni szokott, és abba beleírtuk, ihogy a telepet paprikafölvásárlásra kívánjuk fölhasználni. — Itt akkor vége is lett a vitának? — Most kezdődött csak a java. Ha ti kijöttetek egyezkedni, az udvariasság is azt kívánja, mi vigyük be aláíratni a szerződést. Holnap jó lesz? Jó. Kilenckor megfelel? Ott leszünk. Ott is voltunk, fogad is bennünket az igazgatónő, de avval kezdi, hogy nem írja alá a szerződést. Menjünk haza és agitáljuk az embereket, termeljenek többet. Mi erre azt gondoltuk, nem vizitálni jöttünk, mért hívtak bennünket, ha úgyis tudják, nem lesz semmi belőle. Komoly emberek jöttek hozzánk, nem hihettük, hogy nincs fölhatalmazásuk az egyezségre. — Erre elmentek Kalocsára? — Még nem. Egy hétre rá volt a TESZÖV-közgyűlés, fölszólaltam qtt is, hogy a nem kívánt vállalati magatartások mennyi gondot okoznak nekünk. Hogy az exportra szerződött marhák mellé ácsot is kell küldenünk, mert olyan vagonokat kapunk, amelyekbe nem lehet berakni az állatokat. Hogy Mezőhegyesen százával várnak a kocsik, néha két napig is, mert nem jól ütemezik a répaszeletet; és elmondtam a paprikástörténetünket is. összeült utána a Gazdasági Társulás, oda is elmentünk és kértük, vegyenek föl bennünket a tagok sorába. Föl is vettek, hozzá is szóltam. Ott volt a vállalat igazgatója is, búcsúzáskor megkérdeztem," döntött-e már. Visszakérdezett: menynyi a paprika? Mondom, 50 hektár. Az kevés. Hát ha kevés, és ha mindenütt a többcsatornás értékesítésre buzdítanak bennünket, ha a kongresszusi irányelvekben is azt olvastuk, hogy rugalmasabb fölvásárlásra kell áttérnünk, írtunk egy levelet Kalocsára, hogy az eddigi szegedi szerződésünk tiszteletben tartásával további száz hektárra kötnénk velük alkut. Pénteken adtuk föl a levelet, és hétfőn már a szegedi igazgató hívott bennünket. Megnyugtatott, hogy ez az akciónk nem fog sikerülni, mert megegyeztek Kalocsával, hogy „kalózokat" egyikük sem fogad. — Az irányelvekben egy szó sincs kalózokról. — El nem tudom képzelni, hogy ilyen gyorsan is lehet intézkedni. Ahogy Kalocsán fölbontották a levelünket, azonnal áttelefonáltak Szegedre. — A mindössze kétcsatornás értékesítési rendszerből így lett újra egy? — Erről még nem tudok mondani semmit. Itthon fölhívtam az igazgatót. Igen határozott választ kaptam. Az a telep akkor eladó, ha a Paprikának is megéri. Ha olyan ajánlatot tesz a szövetkezet, ami a korábbi évek gyakorlatának megfelel. Biztosan nem is tudják a zákányszékiek, hogy tízszázalékos áremelés is történt közben. Eddig jutottam. A szerencsétlen fölvásárlótelep ped g várja a tavaszt. H. D.