Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-11 / 58. szám

Hétfő, 1985. március 11. 7 KOZMA ROZÁLIA, a mórahalmi áfész boltvezető-helyettese, aki elsőként szólalt fel a pártértekezlet vitájában, részletesen foglalkozott az alapszervezetek tevékenységével; ugyanis az elmúlt időszakban a változó körülményekhez igazodva kellett Mórahalmon és környékén tevékenykedniük. Ez együtt jár azzal, hogy nőtt szerepük és önállóságuk, kiváltképp a járások megszűnése után, amikor a nagyközség városi jogot kapott. Jelenleg a mórahalmi városi jogú pártbizottság 24 alapszervezetet irányít. A változások megkövetelték a gyorsabb és rugalmasabb munkát. Az alapszervezetekben az öntevékenység és a kezdeményezőkészség még nem vált általánossá, de javult problémaérzékenységük, s mind sikeresebben teljesítik a helyi feladatokat. A gazdasági munka a községben és vonzáskörzetében nem zökkenőmentes, olykor hiányzik még a kellő rugalmasság, amelyet a pártmunka eszközeivel igyekeznek erősíteni. Szólt az alapszervezetek koordináló, érdekegyeztető funkciójáról is, amelyet mind jobban érvényesítenek. Mint mondotta: csínján kell bánni a határozatokkal, vagyis, nem számukat kell szaporítani, hanem a meglevőket még jobban, még pontosabban végrehajtani. Hangsúlyozta a helyi feladatokra való összpontosítás szükségességét, beszélt továbbá azokról a kezdeményezésekről, amelylyel az alapszervezeti munka színvonalát emelik. Ebben a pártvezetőségeknek meghatározó a szerepük. Mipd több kommunista vezető jó munkájával, bátor kiállásával állit mércét mások elé. BÁLINT LÁSZLÖ, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát vezérigazgatója hazánk felszabadulásának közelgő 40. évfordulójára emlékeztetve kezdte hozzászólását. Röviden méltatta a történelmi sorsforduló óta végbement óriási változásokat. Mint mondotta, a megyei pártbizottság beszámolója hű tükörképe a XII. kongresszus óta végzett munkának, és jók a feladatmeghatározások. Ezt követően azt elemezte, hogy a megye élelmiszer- és húsiparának az elmúlt öt esztendőben milyen feladatokat kellett megoldania. A belföldi ellátásban, az exporttevékenységben egyaránt jelentős eredményeket értek el. Igazodtak a kereslethez, s mivel a darabolt húsok iránt nőtt meg az igény, ez termékszerkezet-módosítást igényelt. Mindezt nehezítette a kedvezőtlen létszámhelyzet. A múlt év utolsó napjaiban elindították az USA-ba — a legigényesebb piacra — az első hússzállítmányt, amelyet az elmúlt napokban újabb követett. A húskombinát vezérigazgatója röviden beszámolt a folyamatban levő korszerűsítésekről is, és említést tett egy igényről: megyénkben szükség lenne egy nagy kapacitású hűtőtárolóra. Majd a kombinát és a mezőgazdaság, illetve a kereskedelem viszonyáról beszélt, megemlítve azt a gondot, hogy romlik a tenyésztői kedv, s a gazdaságok számára nz élőállatexport nem gazdaságos; ez -nagyobb figyelmet érdemelne. Végezetül arról tett említést, hogy a gazdaságirányítási rendszer, melynek változtatása szükséges volt, miképpen hat a vállalati gazdálkodásra. Egyetért azzal, hogy a minőségi tényezők kerülnek előtérbe, de a hosszabb távú tervezést ma még több minden zavarja. Gondként említette, hogy a trösztökbe tömörült vállalatok érdekeltsége nem mindig érvényesül, s a dolgozó kollektívák nem a végzett munka szerinti jövedelemhez jutnak. A 2600 főnyi vállalati kollektíva — mint a vezérigazgató hangsúlyozta — a jövőben a megyei pártértekezlet, illetőleg a XIII. pártkongresszus határozatának szellemében fog dolgozni, igyekszik a magasabb követelményeknek megfelelni. HORVÁTH JÓZSEF, a vásárhelyi Alföldi Porcelángyár pártbizottságának titkára arról a megkülönböztetett figyelemről számolt be, mely a porcelángyár pártértekezletén az exporttevékenység alakulását kísérte. Kedvezően hatott — 1984. második felétől — az importgazdálkodás feltételeinek javulása. Az exportképesség javításának tényezői közül kiemelte a hosszabb távú tervezés fontosságát, a stratégiai és taktikai feladatok meghatározását, melyről a gyár kollektívájának tudni kell mindent. Sürgette a komplex értékelés alkalmazását. Az sem jó, ha a külső tényezőkre hivatkozunk, amikor a problémák belső erőforrásból is megoldhatók lennének. Rámutatott a marketingtevékenység gyengeségeire, a csomagolás, a szolgáltatás színvonalasabbá tételének szükségességére. Beszélt arról is, hogy a korábban egy trösztbe tartozó, de ma különálló vállalatok között kezd kialakulni az egészséges verseny. Tavaly a kísérleti jövedelemszabályozási rendszer alkalmazása jól segítette az exportcélokat, jelenleg ebben megtorpanás tapasztalható. A termelési gondokról szólva a leértékelődött állóeszközt, a szinttartásra sem elegendő beruházási keretet, valamint a szocialista országokból érkező alapanyag-szállítmányok romló minőségét, késedelmes érkezését említette. Ahhoz, hogy a gyár a továbbiakban is jól értékesíthető termékeket tudjon előállítani, eldűázhatatlan a rekonstrukció. Szükségesnek tartja a politikai munka javítását, hogy a termelési feladatokat eredményesebben tudják teljesíteni. DR. ÁGOSTON JÓZSEF, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára Mindszent küldötteként vett részt a pártértekezleten, de hozzászólásában megyei, sőt országos érvényű eredményekről és gondokról tett említést. Hangsúlyozta: a párt- és a szakszervezetek közötti együttműködés tervszerű, jók a munkamódszerek. Az elmúlt időszakban a szakszervezetek termelést és gazdálkodást segítő tevékenysége megyénkben is érvényesült, s a népfronttal, a KISZ-szel, a tanácsokkal együtt mind aktívabban vesznek részt a területpolitikai feladatok kimunkálásában és végrehajtásában. A beszámolási időszakban a szakszervezetek tekintélye tovább növekedett, az üzemi, a munkahelyi demokrácia fejlesztésében újabb eredmények születtek. Javult a szakszervezetek és a gazdasági vezetők kapcsolata, de fontos feladat, hogy a tervezés folyamatában is vegyék figyelembe a szakszervezetek véleményét. Az utóbbi években mind több kritikai észrevétel hangzik el a szakszervezeti érdekvédelemmel kapcsolatban. A dolgozók nem érzékelik eléggé, miként érvényesül érdekvédelmük. Ennek főleg az az oka, hogy az érdekegyeztetés nem kap kellő nyilvánosságot. Fokozódik az érzékenység a nehéz helyzetben levő rétegekhez tartozók körében, akiket különösen foglalkoztatnak az életszínvonal, a gmk-kban dolgozók, az alacsony nyugdíjasok és a fiatalok helyzetével kapcsolatos kérdések. Megyénkben az országos átlagnál több kisnyugdíjas ember él. Érdekvédelmük az eddiginél nagyobb figyelmet érdemel. Az SZMT vezető titkára megemlítette, hogy a termelés korszerűsítése során átcsoportosításra kerülő dolgozókról humánusan kell gondoskodni. Az utóbbi időszakban az életszínvonallal kapcsolatos kérdésekben az árak és bérek viszonya került előtérbe. Arra kellene törekedni, hogy a dolgozó ne fogyasztóként, hanem termelőként kerüljön nehezebb helyzetbe, azaz, szervezettebb és jobb munkával hozza létre azokat az értékeket, amelyek lehetővé teszik a nagyobb béremelést. BLEIER KATALIN, a Kontakta szentesi gyárának szakmunkása, alapszervezeti párttitkár fölszólalását javaslattal kezdte: a pártértekezlet adjon hangot annak, hogy a szocialista építőmunka gyorsításáért, minél hatékonyabbá tételéért a nagyüzemi munkásság kész áldozatoktól sem mentes munkával hozzájárulni. Ezután a gyár kommunistái nevében mondott köszönetet a munkáshatalom megteremtéséért négy évtizeddel ezelőtti harcokat győzelmesen megvívó veteránoknak, hozzátéve: — Az általuk elért eredményeket kívánjuk gazdagítani, amikor szóvá tesszük taggyűléseinken a további fejlődést gátló hibákat, és akkor is, amikor . eset^nl<épt türelmetlenül - sürgetjük a fölismert gondok mielőbbi megoldását. A továbbiakban beszámolt a pártértekezletnek Szentes gazdasági fejlődéséről, mun' kahelyének termelési és exportértékesítési eredményeiről, s a további fejlődést veszélyeztető szűk műszaki fejlesztési lehetőségekről. Rámutatott arra is, hogy a szabályzórendszer különböző elemeinek túl gyakori változása mennyire nehezíti akár csak az egyéves előrelátást, s ez semmiképpen nem tekinthető megnyugtatónak. SZABÓ SÁNDOR megyei tanácselnök az elmúlt években a területfejlesztésben elért jeles eredményekre emlékeztette küldött-társait. Utalt arra, hogy a megyei pártbizottság jelen lésében e témakörről bőséggel található adatok egyértelműen igazolják: megyénk dolgozói sikerrel oldották meg az öt évvel ezelőtti küldöttértekezlet határozataiból adódó feladatokat. Nem csupán a rendelkezésre álló pénzalapok ésszerű elköltését biztosították a tanácsi apparátusokban dolgozók, hanem szervezői tudtak lenni a megnyilvánuló közösségi elhatározásoknak, áldozatkészségből fakadó tenniakarásnak is. Erről vallanak az önkéntes társadalmi munkák eredményeként fölépült kommunális intézmények, iskolai tantermek tucatjai, soksok óvodai és bölcsődei férőhely, szociális otthonok, csakúgy, mint a községeinkben, városainkban társadalmi összefogással kiépített gázvezetékek, új utak. A változatlanul első rendű társadalmi gondnak tekinthető lakásépítési tevékenységről is beszélt a tanácséi-nök. Szavai nyomán világossá vált, hogy bár megyénkben az országos átlagnál jóval több lakás épült az elmúlt tizenöt évben, ma is nagy nehézségekbe ütközik elsősorban a fiatalok és a többgyermekes családok lakáshoz juttatása. A növekvő építőanyag-árak és építési költségek következtében önerőből egyre, kevesebben-vállalkoznak lakásépítésre. E helyzet változtatása érdekében a megyei tanács is megfelelő pénzalapot képzett, amelyből támogatást kapnak a leginkább rászorulók. Előre tekintve, az előttünk álló hetedik ötéves tervre, Szabó Sándor hoszszan sorolta a megoldásra érett településfejlesztési feladatokat. Valamennyi városunkban jelentős bővítésre szorulnak alapvetően fontos közmüvek, szükség lenne megyei művelődési központ építésére, s miután a megyeszékhelyen, Szegeden, nincs hangversenyterem, a város magas művészi szintet képviselő zenei életének további fejlesztése követeli ilyen létesítmény építését is. DR. SZARVAS FERENC szegedi küldött, a városi kórház igazgatóhelyettese a Kedves színfolt: úttörők köszöntik a pártértekezlet résztvevőit megye és Szeged egészségügyi helyzetéről, a gyógyító munka feltételeinek az elmúlt öt évben bekövetkezett javulásáról, s a még megoldandó tennivalókról beszélt. Sürgette, hogy mielőbb kerüljön sor a jelenlegi létszámnormák felülvizsgálatára, hiszen a kórházak egyre javuló műszerellátottsága csak a lehetőségét biztosítja a színvonalasabb gyógyító munkának mindaddig, amíg kevés az orvos és a szakképzett segédszemélyzet. Szegeden ez különösen körültekintően vizsgálandó gond, miután a statisztikák önmagukban csalóka képet mutatnak, hiszen például a Szegedi Orvostudományi Egyetemen dolgozó kutató és oktató munkát végző orvosok csak kisebb mértékben kapcsolódnak a közvetlen gyógyító tevékenységhez. Mint életünk annyi más területén, az egészségügyben is egyre gyakrabban esik szó az emberi tényező meghatározó szerepéről. A szegedi kommunistákat képviselő igazgatóhelyettes a küldöttértekezleten e témakörről is beszélt, megfogalmazva azt, hogy a beteggel foglalkozó orvos és ápoló soha sem lehet türelmetlen, ideges, hiszen munkájának alanya a betegsége miatt egyébként is érzékenyebb, több gondosságot igénylő ember. SERES GYULA, á makói Kossuth Termelőszövetkezet elnöke felszólalását azzal a megállapítással kezdte, hogy a makói tájkörzet mezőgazdasága összességében megoldotta az öt év előtti megyei pártértekezlet határozataiból reá háruló tennivalókat. Bizonyságként sorolta a növénytermesztésben és az állattenyésztésben elért hozamtöbbleteket, s nyomukban a nagyüzemi gazdaságok egész tevékenységének hatékonyabbá, nyereségesebbé válását. Jeles eredményként szólt a makói hagymatermesztésben elért sikerekről. A rpegalakult termelési rendszer képesnek bizonyult a fűszernövény minőségének javítására, a hozamok növelésére, sőt, a feldolgozás színvonalasabbá tételére is. Beszámolt a pártértekezletnek a makói tsz-elnök a meliorációs munkák eredményeiről. E tevékenység nyomán az elmúlt öt évben Makó környékén összesen 11 ezer hektárnyi földterület termőképességét javították meg. A mezőgazdászok mai gondjának elemzésére is fölhívta a figyelmet, amikor kifejtette, milyen rohamosan növekszenek az erő- és munkagépek gabonában kifejezett árai, ugyanakkor pedig a gazdaságokban megtermelt jövedelem egyre nagyobb hányada elvonásra kerül. Ebben a helyzetben távolról sem tekinthetők biztosítottnak mezőgazdaságunknak az elmúlt években elérthez hasonló gyors fejlődési feltételei, noha erre nagyon is nagy szüksége lenne a népgazdaságnak. ALFÖLDI LAJOS akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának főigazgatója, mint meghívott, a Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek 5. pontjával kapcsolatos véleményét fejtette ki. Elmondta: a tudományos kutatásban dolgozók, munkájuk nagy elismerésének tekintik, hogy a pártdokumentumokban újra meg újra szó esik tevékenységük első rangú jelentőségéről. Szemléleti hibának minősítik viszont azt, hogy a népgazdaság eredményeinek számba vételekor rendre elmarad annak rögzítése, miszerint ezekben folyamatosan növekvő a tudományos kutatás szerepe. Meggyőző példaként a génsebészetben elért eredményeket említette, kifejtve azt, hogy a vírusmentes burgonyatörzsek előállítása révén ma már mezőgazdaságunk korábban elérhetetlennek hitt terméseket produkál, s ehhez hazai földön termelik a szaporító-, anyagot is. Felszólalása be-" fejezéseként a főigazgató a biológiai kutatásban dolgozók nevében köszönetet mondott a szegedi és a megyei pártszerveknek a tudósok következetes támogatásért. KODRÁN GYÖRGY, a Tisza Bútoripari Vállalat szakmunkása az ifjúságról beszélt. Nyilvánvalónak mondta, hogy a fiatalok önmagukért felelősséggel tartoznak a társadalomnak. Hozzátette azonban, hogy a felnőttek felelőssége sem kisebb a holnap nemzedékéért, s ennek kifejezésre kell jutnia például abban, hogy az egyéni kreativitást, alkotókészséget is megkövetelő feladatokat bíznak a fiatalokra minden munkahelyen. Mint Csongrád küldötte, szóvá tette a középfokú oktatásban helyileg meglevő gondokat. A városból eljáró fiatalok számának növekedése nem utolsósorban azzal magyarázható, hogy mindössze néhány szakmában szerezhetnek szakképesítést, aminek következtében ezekből bizonyos mértékű munkaerő-túlkínálat, míg más foglalkozásokban permanens szakemberhiány alakul ki. A lakáshoz jutás feltételeinek folyamatos nehezedéséről is véleményt mondott, kifejtve, hogy ma már 14 ezer forint körül van négyzetmétere az új lakásoknak, vagyis, csak a kivételesen nagy családi támogatást élvező fiatalok tudnak építkezésbe fogni. DR. RÁKOS ISTVÁNNÉ szegedi pedagógus, a város középfokú oktatási intézményei pártbizottságának titkára az ötnapos tanítási hét bevezetése óta szerzett tapasztalatokról adott nemcsak pozitív megállapításokat, hanem kritikai megjegyzéseket is bőséggel felsorakoztató áttekintést, f^agy figyelmet keltett az a tapasztalati tényekre alapozott megállapítása is, mi(Folytatás a 10. oldalon.) i