Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-11 / 58. szám

Hétfő, 1985. március 11. 77 agyar Az 1980. március 1-i pártértekezleten megválasztott Csongrád megyei pártbizottság beszámolója a párt XII. kongresszusa óta végzett munkáról ad számot. Az elmúlt öt évben megyénk párt-, állami, gazdasági, társadalmi és tömegszervezetei, valamint a megye dolgozóinak közös erőfeszítésével jelentős eredményeket értünk el területünkön szocialista társadalmat építő munkánkban. Pártunk XIII. kongresszusa és felszabadulásunk évfordulója egybeesik. Néhány hét múlva lesz negyven esztendeje, hogy a dicsőséges Vörös Hadsereg csapatai befejezték a magyar nép felszabadítását a hitleri fasizmus és a reakciós Horthy-rendszer, a nyilas uralom elnyomása alól. Történelmi igazságtétel, hogy területünk, ahol elődeink és a mai idősebb nemzedék annyi történelmi vihart élt át. az agrárszocialista és a munkásmozgalom keretei között, annyi áldozatot hozott az elnyomás elleni harcokban, az elsők között élhetett a szabadság lehelőségével. Negyven év telt el a felszabadulás történelmi napja óta. Most, negyven év múltán nyugodt lelkiismerettel állapíthatjuk meg. hogy jól éltünk a felszabadulás adta lehetőségekkel. Olyan változásokat hajtottunk végre, amelyekkel a régi helyébe egv új. szocializmust építő Magyarország született. Népünk a társadalmi, gazdasági rendszer építésében felzárkózott az emberi haladás élvonalába. Negyven évvel ezelőtt Csongrád megye elmaradt agrárterület volt. rendkívül csekély iparral. Ma korszerű, jól gépesített mezőgazdasággal és nagy teljesítőképességű iparral rendelkezik. Mezőgazdaságunk, ahol a foglalkoztatottak 20 százaléka dolgozik, a terméshozamokat megtöbbszörözte. Pártunk vidéki ipartelepítési politikája következtében ma a lakosság 40 százaléka keresi kenyerét ipari munkahelyeken. Szűkebb anyagi lehetőségeink ellenére, az elmúlt 40 évben —' különösen az utóbbi 20—25 évben — a kultúra fejlesztésében is jelentős eredményeket értünk el. Továbbfejlődtek egyetemeink, főiskoláink. Üi felsőfokú oktatási intézményeket és középfokú szakemberképző iskolák sorát hoztuk létre. Az osztatlan külterületi, tanyai iskolák helyébe körzetesített. magas színvonalú szakosított -képzést nyújtó iskolákat létesítettünk. Megépült Szegeden a magyar biológiai kutatás központi intézménye. amely kiemelkedő tudományos eredményeivel hívja fel magára a figyelmet. úi helyére költözhetett a Somogyikönyvtár és a megyei levéltár. A felszabadulás óta kiépítettük a népművelés széles hálózatát, és a kultúra minden területén jelentős fejlődés következett be. A társadalmi és politikai viszonyok alakulása Megyénkben a nagy társadalmi átrétegeződési folyamatok befejeződtek, a társadalmi mobilitás lelassult. Az alapvető osztályok és rétegek közeledési folyamata jelentősen előrehaladt, a hagyományos osztálykülönbségek nagymértékben kiegyenlítődtek. Az osztályjellegű különbségek folyamatos csökkenésének irányába hat megyénkben is a vidék és a mezőgazdaság iparosodása, a város és a falu közötti különbségek csökkenése. Ez utóbbi ugyanakkor a kiegyenlítődés ellenében is hat, mivel a szolgáltatás. az infrastrukturális ellátottság és a kommunális beruházások tekintetében a városi lakosság jelentős többsége kedvezőbb helyzetű. Az osztályok és a rétegek közeledési folyamata mellett — réteg- és csoportszinten — jelentős társadalmi különbségek, egyenlőtlenségek maradtak fenn és termelődtek újjá. A hagyományos osztálykritériumok mellett úi csoportképző tényezők jelentek meg. elsősorban az életszínvonal, a műveltség és az életmód tekintetében. A munkásság rétegeződésében meghatározóvá vált a képzettség szerepe. A szakmunkások aránya 39,3%-ról 41.5 %-ra eme*edett. a segédmunkásoké 21,5%-ról 15,4®i-ra csökkent. A betanított munkások aránya nőtt a leggyorsabban. 36,0 %ról 43,1 %-ra. Mintegy 15—16 ezer munkás (a munkások 13—14%-aj vesz részt az új gazdasági munkaformákban. A munkásság jövedelmi helyzete kismértékben javult, nem sikerült azonban megfelelően előrelépni a teljesítmény szerinti bérezésben. A munkásság politikai elkötelezettsége, helytállása a termelésben aktív közéletiséggel párosul. Részvételük jelentős az üzemi demokrácia fórumain, növekedett arányuk a párt vezető testületeiben, a tanácsokban, a Hazafias Népfront szerveiben és az SZMT-ben. A gazdasági szervek és az oktatási intézmények szorosabb együttműködésével, a munkások ösztönzésével kell biztosítanunk a gazdálkodás szellemi feltételeinek további fejlesztését. Az üzemi demokrácia keretein belül szorgalmaznunk kell a munkások aktív közreműködését. A termelőszövetkezeti parasztság helyzetében, összetételében tovább szilárdultak az osztály szocialista vonásai. A fizikai munkát végzők több mint fele betanított, egynegyede szakmunkás. A mezőgazdaságban a szakmunkásnők aránya továbbra is alacsony (a 17 ezer 300 női dolgozó 3,4 %-a). a betanított női munkaerő eléri az 53,7 %-ot. Javult a szövetkezeti parasztság iskolázottsága is. A parasztság korösszetételét a fiatalodás jellemzi. Közel egynegyed részük 30 éven aluli, az 55 éven felüliek számaránya 17 %-ot képvisel. A parasztság új szakmai és foglalkozásbeli rétegeződése a szocialistává váló osztály lényeges jellemzője. A szövetkezeti parasztság politizálókészsége fejlődött, a szocializmus iránti elkötelezettsége szjlárd. A szocialista demokrácia érvényesülésével köztulajdonosi tudata, felelősségérzete tovább erősödött. Továbbra is szorgalmazzuk a termelőszövetkezeti parasztság szakképzettségének növelését, különösen a női dolgozók körében. A fiatalabb generációk körében fordítsunk nagyobb figyelmet a köztulajdonosi tudat erősítésére, a közéletíség fejlesztésére. A szellemi munka szerepének növekedése. továbbá az osztályok helyzetében beálló változások miatt az értelmiság egyre íontosabb szerepet tölt be megyénk társadalmában. Szerepük az anyagi termelés különböző ágazataiban továbbra is kiemelkedő, alkotó módon vállalnak részt a termelési kapacitások jobb hasznosításában. a termékszerkezet korszerűsítésében, az oktató-nevelő munkában. Részvételük számottevő a munkahelyi és a lakóhelyi gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális élet alakításában. Az értelmiség utánpótlása a jogi, az egészségügyi, az oktatási és az élelmiszeripari területeken megoldott. Ezekben az ágazatokban ellátottságunk az országosnál jobb, viszont alacsonyabb az ipari, építőipari. közlekedési, műszaki és a közgazdasági diplomával rendelkezőkből, akiknek a képzése többségében megyén kívül történik. A pályakezdők és a fiatal értelmiségiek egyes csoportjainál a beilleszkedés és főleg a családalapítás gondjai az országoshoz hasonlóan számottevőek. Az értelmiség körében végzendő munkánk középpontjába állítsuk a tudományos kutatások gyakorlati hasznosítására való mozgósítást. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk az értelmiségi utánpótlás eszmei, politikai nevelésére és tájékoztatására. Az alkalmazottak többsége jól végzi munkáját, kötődik munkahelyéhez. bár egy részük; úgy érzi, megbecsülésük nincs arányban tevékenységük társadalmi értékével. Több mint 30%-uk bekapcsolódik a különböző munkahelyi mozgalmakba, részt vesznek a munkahelyi demokratikus fórumok munkájában. A párt-, állami és tömegszervezeti tevékenységben fordítsunk nagyobb figyelmet társadalmi és munkahelyi közérzetük javítására, munkájuk értékelésére, anyagi és erkölcsi megbecsülésükre. A magántevékenységet folytatók az aktív keresők 4,5%-át alkotják. Körükben a létszámbővülés mellett jelentős a pályaelhagyás, az eredeti társadalmi csoportba való visszakerülés. Támogassuk a társadalmilag hasznos tevékenységüket, lépjünk fel a lakosság ellenérzését kiváltó visszaélésekkel szemben. A megye társadalmi és gazdasági fejlődésével összhangban alakult a nők társadalmi. szociális helyzete, élet- és munkakörülménye. Iskolai végzettségük javult; a középfokú iskolákban tanulók közel 50 %-a, a felsőfokú intézményekben tanulók 63,4 %-a leány. Nőtt a szakmunkásnűk számaránya, különösen a kereskedelemben. valamint az ipar és a szolgáltatás területén. Kiemelt figyelmet fordítottunk a nők vezetővé nevelésére, funkcióba állítására, vezetői funkcióba kerülésük különösen a középvezetői szinten javult. Az összes vezetői. irányítói munkakörök 28%-át nők töltik be. Munkájuk erkölcsi megbecsülése javult, az ötnapos munkahét, a rugalmas munkaidőkezdés bevezetése általában kedvezően érintette a osaládokat, a nőket. Továbbra is jelentős terhet jelent a nők számára az ingázás, a több műszakos munkarend, valamint a még korszerűtlen munkahelyek létezése. Az azonos munkát végző nők és férfiak bére között meglevő béraránytalanságok továbbra is érezhetőek. Tovább kell javítanunk a nők ésszerű, hat.ékony foglalkoztatását, az új foglalkoztatási formák igény szerinti elterjesztését. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk a nők vezetővé nevelésére. Fiataljaink döntő többsége elkötelezett szocialista rendszerünk iránt, becsülettel végzi munká ját, jelentős a szerepük a szociálist;. építőmunkában. Az aktív keresők egyharmada 30 év alatti, a közel félezer ifjúsági brigádban több mint négyezren, a szocialista munkaversenyben közel 20 ezren vesznek részt. Évente közel 4 ezer diák dolgozik a nyári építőtáborokban, ezek közül megyénkben a legjelentősebb a nagy hagyományokkal rendelkező címerező- és belvízvédelmi tábor. Az ifjúság nevelésében megnőtt a család szerepe. Fokozódott az ifjúság önmaga iránt érzett felelősségének igénye, a példamutatás jelentősége. A növekvő társadalmi gondoskodás ellenére, az ifjúság nevelésében nem elég hatékonyan érvényesül az össztársadalmi felelősség. A szülők anyagi helyzetében meglevő — a fiatalok saját teljesítményéhez nem kötődő — különbségek a korábbinál sokkal inkább befolyásolják az új nemzedék indulási esélyeit (önálló pályakezdés, első lakáshoz jutás stb.). Az ideológiai és a közéleti kérdések iránt fogékonyak és igényesek, gondolkodásukra erőteljesen hatnak a nemzetközi helyzetben bekövetkezett változások, a fejlődésünkkel együttjáró ellentmondások, melyek hatása a különböző ifjúsági rétegek körében eltérően jelentkezik. Az ifjúság szocialista szellemű nevelése érdekében biztosítanunk kell a párt-, az állami, a társadalmi és a tömegszervezetek. az oktatási intézmények, a munkahelyi kollektívák összehangolt. céltudatos munkáját. Növelnünk kell a fiatalok felelősségérzetét önmaguk sorsáért. Erősítenünk szükséges a család nevelő funkcióját. Javult az idős korúak szociális helyzete, egészségügyi ellátása. Kedvezően változtattunk a segélyezési gyakorlaton, hatékonyabbá tettük a gondozásra szorulók felderítését. Megyénkben az országosnál magasabb a nyugdíjasok aránya (97 ezer 200 fő részesül nyugdíjban. járadékban), ugyanakkor a nyugdíjak átlaga alacsonyabb az országos átlagnál. Az idős korúak egyötöde egyedül él. Építsünk továbbra is a közéletben az idősebb nemzedék tapasztalataira, fokozzuk az idős emberek megbecsülését, segítsük elő a korukkal járó terhek csökkentését. Tovább kell javítanunk az egyedül élő, gondozásra szoruló idős emberek felkutatását, a szociálpolitikai eszközök szükségletekhez alkalmazkodó felhasználását, az idős korúak gondozását. A párt-, az állami és a társadalmi szervek eredményesen munkálkodtak egyházpolitikai célkitűzéseink megvalósításán. A tanácsok, a Hazafias Népfront és az egyházak vezetőinek politikai kapcsolata jó irányban fejlődött, a kölcsönös tájékoztatás rendszeresebb, őszinte és nyílt. A beszámolási időszakban a nemzetiségek részvétele a közéletben, a választott párt-, állami és társadalmi testületekben számarányuknál nagyobb volt. A nemzetiségi lakosság hagyományaik ápolásához és fejlesztéséhez megfelelő segítséget kapott. Fokozottabban támaszko'd.iunk a nemzetiségi bizottságok tevékenységére a településfejlesztési. a községpolitikai, a művelődéspolitikai kérdésekben és a nemzetiségi értelmiség mozgósításában. A munkaképes korú cigány lakosság foglalkoztatottsága 85%-ról 87,9 %-ra emelkedett. Tovább folytattuk a szociális körülményeknek nem megfelelő telepek felszámolását, jelentős eredményeket értünk el a cigány gyermekek oktatása, nevelése területén, de még mindig magas a veszélyeztetett kiskorúak száma. Továbbra is segítsük a munkaképes korú cigány lakosság munkavállalását, lakáskörülményeinek javítását, a gyermekek bölcsődei óvodai ellátását, iskolai tanulását. Mint ismeretes. 1980-tól megyénk népessége csökken. A lakosság korösszetétele eltér az országostól. Az ezer iakosra jutó élve születések száma 11.2 fő (országosan 11,9 fő), a halálozásoké 14,6 fő (országosan 13,9 fő). Az iparosodás lelassulásával a megyébe történő beköltözés üteme is mérséklődött, a természetes fogyásnak már csak alig egyharmadát ellensúlyozta. Kezdeményezzük a családi életre történő felkészítés, az egészségügyi ellátás és az oktatás színvonalának javítását és a nevelő munkában a munkahelyek, a munkahelyi kollektívák szerepének növelését. Az eltelt öt évben differenciáltabbá vált a családon belüli munkamegosztás, amely elsősorban a nők szerepét, feladatvállalását módosította azáltal, hogy ők is növekvő arányban vállalnak túlmunkát; ennek következtében a gyermeknevelésre fordítható idejük csökkent. A családok körében erősödik az a szemlélet, hogy a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák kialakításában és megszilárdításában elsődleges a család felelőssége. A nagycsaládosok aránya az össznépességen belüL csökkenő tendenciát mutat, de a velük történő foglalkozás egyre fokozottabb figyelmet igényel. A bővülő társadalmi gondoskodás ellenére az életszínvonal stagnálása a nagycsaládosokat fokozottabban érintette. Segítsük elő a házasság. a család intézményével kapcsolatos társadalmi normák és a közgondolkodás fejlődését. Erősítsük a családvédelmi munka megelőző jellegét. Az alkoholizmus az egészséget, a közrendet és a közbiztonságot veszélyeztető hatása mellett különösen a családot, és ezen keresztül a gyermekek személyiségének fejlődését károsítja. Az alkoholizmus elleni küzdelem, a kialakulását megelőző intézkedések meghozatala mellett, nagy hangsúlyt helyez a rehabilitációs feladatokra is. Az állami szervek pártirányítása és tevékenységük Állami szerveink a XII. kongresszus és a megyei pártértekezlet munkájukra vonatkozó határozatait alapvetően teljesítették. Az elmúlt öt esztendőben is tevékenyen segítették megyénk kiegyensúlyozott fejlődését, a közrend, a közbiztonság erősítését. a törvényesség érvényesítését. A beszámolási időszakban a tanácsok munkája a központi igényeknek és a megyei pártértekezlet által megjelölt céloknak megfelelően fejlődött. A tanácsi testületek és szerveik megfelelően összpontosítottak a társadalmi programokban megjelölt célok (lakásépítés, gyermekintézményi. egészségügyi és szociális ellátás) megvalósítására. Működésük eredményességét befolyásolta, hogy nem volt mindig kellő összhang a tanácstörvényben biztosított jogaik, kötelességeik és a lényleges lehetőségeik között. A megyei tanács testületei és apparátusának munkája érdemibbé vált. Az eredményesebb tevékenység hatásaként mérséklődtek a települések közötti indokolatlan különbségek. A pártszervek tervszerűbb és következetesebb segítő munkájának hatásaképpen javult a városi és a községi tanácsi testületek tevékenysége is. Megnőtt a városok szerepe a környező községek fejlesztésében, az ott élő lakosság ellátásában. A város és. vonzáskörzete érdekeinek, fejlesztési feladatainak összehangolásában azonban még nincs minden lehetőség kihasználva. A beszámolási időszakban tovább fejlődött a lakosság és a tanácsok kapcsolata. A lakossággal kialakult jó kapcsolatot tükrözi a településfejlesztést és a -fenntartást szolgáló társadalmi munka értékének, valamint a lakosság pénzbeli hozzájárulásának folyamatos .emelkedése. Javult a káder- és személyzeti munka pártirányítása, erősödött a kollektivitás, a testületek meghatározó szerepe. A tisztségviselők és a vezetők döntő többsége alkalmas a megnövekedett feladatok ellátására. Erősödött a tanácsi dolgozók hivatástudata. ugyanakkor esetenként továbbra sem érzékelhető az össztanácsi szemlélet. időnként hiányos a munka koordinációja. Az új választójogi törvény szellemében kiemelt figyelmet kell fordítanunk az 1985-ben sorra kerülő országgyűlési képviselői és tanácstagi általános választásokra. Elő kell segíteni, hogy az össztársadalmi érdekek érvényesítése mellett erősödjön a megyei tanács önkormányzatinépképviseleti jellege, növekedjen szerepe a területi érdekek feltárásában és érvényesítésében. Pártszerveinknek a tanácsi munkára vonatkozó állásfoglalásaik kidolgozása és végrehajtása során az eddiginél nagyobb mértékben szükséges- támaszkodniuk a tanácstagok, illetve ezek kommunista csoportjainak véleményére, javaslataira. A pártértekezleti határozat végrehajtásával az elmúlt évek során o testnevelést és a sportot igyekeztünk társadalompolitikai üggyé tenni. A sportpolitikai célkitűzések végrehajtására a párt- és tanácsszerveink rendszeresen és következetesen törekedtek. Több a sport területére meghatározott pártmegbízatás, de az ezek teljesítéséről történő beszámoltatások még nem váltak rendszeressé. A létesítményellátottság — a lehetőségek függvényében — fokozatosan javult. Biztosítanunk kell az iskolai testnevelés fejlesztéséhez a személyi és a tárgyi feltételek erőteljes javítását. El kell érnünk, hogy a tömegsportrendezvények folyamatosak legyenek. A versenysportban törekednünk kell a nemzeti érdek szolgálatát is elősegítő szakosztályok működtetésére. A beszámolási időszakban kiemelt figyelmet fordítottunk a bűnüldöző és az igazságügyi szervek munkájának összehangolására. Értékeltük a jogalkalmazás jogpolitikai elveinek érvényesülését a büntetés-végrehajtási intézet, a megyei főügyészség és a megyei bíróság gyakorlatában. Elemeztük a közrend és a közbiztonság alakulását. A következetes . és folyamatos munka eredményeként megyénkben a közrend és a közbiztonság szilárd, a lakosság nyugodt körülmények (Folytatás a 10. oldalon.) i u