Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-09 / 57. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 75. évfolyam 57. szám 1985. szombat március 9., Ara: 2,20 forint AZ MSZMP SZEGE D VÁR OSI BIZOTTSÁGÁNAK L A P JA Háromszázötven küldött részvételével Ha tartják Szegeden a megyei pártértekezletet Az elmúlt hetekben meg­tartott üzemi, intézményi és lakóterületi — községi, vá­rosi — pártértekezleteken megválasztott 350 küldött részvételével ma. március 9-én reggel nyolc órakor kezdi meg tanácskozását a Magyar Szocialista Munkás­párt Csongrád megyei érte­kezlete. A megyei pártbi­zottság székházában sorra kerülő tanácskozásra meg­hívást kapott gazdasági, társadalmi és politikai éle­tünk 55 jeles személyisége is, akik a küldöttekkel együtt bizonyára részesei­lesznek a megyei pártbizott­ság ötéves munkát értékelő beszámolójáról folyó vitá­nak csakúgy, mint a Köz­ponti Bizottság kongresszu­si irányelveiről lezajlott eszmecserék összefoglalásá­tak. E felelősségteljes mun­kát követően a pártértekez­let tiszte szerint meghatá­rozza majd az elkövetkező esztendők során megyénk­ben megoldandó legfonto­sabb feladatokat is. A kül­döttek újjáválasztják a me­gyei pártbizottságot Ugyan­csak a pártértekezleten ke­rül sor annak a harminc­kilenc küldöttnek a megvá­lasztására, akik a Magyar Szocialista Munkáspárt so­ron következő, XIII. kong­resszusán képviselik me­gyénk harminchatezer kom­munistáját. Kommunista felelősségtudattal T anácskoznak ma Szegeden me­gyénk kommunistáinak küldöttei, hogy felmérjék az elmúlt öt év­ben végzett társadalomépítő munkánk eredményeit, fogyatékosságait, feltárják az esetleges hibák okait és kidolgozzák a következő időszak teendőit. A megyei pártértekezlet felelősségteljes tanácsko­zásával fontos szakaszához érkezett a pártunk XIII. kongresszusának előkészü­leteit szolgáló politikai munka. E fórum hivatott arra, hogy az elmúlt hónapok­ban lezajlott alapszervezeti taggyűlések és üzemi, intézményi, községi és városi pártértekezletek tapasztalatait, a Köz­ponti Bizottság kongresszusi irányelvei­ről folytatott vita tanulságait összegezve állást foglaljon politikánk, szocialista építőmunkánk fontos, időszerű kérdé­seiben. A megyei pártértekezlet küldöttei, pártunk tagjai, a kommunisták tudatá­ban vannak annak a felelősségnek, amely rájuk hárul a szocialista társa­dalom megteremtését szolgáló, egész népünket, nemzetünket átfogó munká­ban. A taggyűlések és a pártértekezle­tek vitáit áthatotta az a gondolat, amit pártunk az elmúlt évtizedekben mindig hangoztatott, hogy létezésének, tevé­kenységének értelme és célja a nép, a társadalom szolgálata. Ez a politikai, közéleti • szolgálat ve­zérli a kommunistákat, a párt tagjait, akik nap mint nap az élet sűrűjében is­mertetik, magyarázzák a párt politikáját, adnak választ párton kívüli dolgozó tár­saik kérdéseire, folytatnak eszmecserét velük. A legutóbbi hónapok eseményei, a tél okozta nehézségek, a mirföennapok gondjainak szaporodása, a jövő, a fej­lődésünk lehetőségeit latolgató gondola­tok még inkább bizonyították a dolgozó­emberek körében folytatott politikai te­vékenység, a párt politikája melletti ak­tívabb kiállás szükségességét. A párt szervezeteiben, a kommunis­ták körében, a különböző pártfórumok tanácskozásain fontos feladatként tart­ják számon az aktívabb politikai tevé­kenység kibontakoztatását és a pártta­gok erre való alaposabb, sokoldalúbb felkészítését. A párt fő módszere a pár­ton kívüli dolgozó tömegekkel fenntar­tott kapcsolatában a politikai meggyő­zés. Ehhez jó feltételeket nyújt a párt és a tömegek közötti kölcsönös bizalom. Az életünkben, a fejlődésünkben, a szo­cialista építőmunkában tapasztalható ne­hézségek, a családok nem kevés gondja ellenére az emberek, a lakosság több­sége bízik a párt politikájában és ennek tanújelét is adja a mindennapi termelő- és alkotó munkájával, közéleti tevékeny­ségével. A tömegek a bizalom megnyilvánulá­saként értékelik, hogy a párt — mint korábban is — igényli a párttagok mel­lett a pártcnkivüliek véleményét, észre­vételeit, sőt bírálatát is politikájáról, a politika érvényesítéséről, gyakorlati te­vékenységéről. A társadalmunk életét irányító párt politikája valóban nem­zeti politikaként érvényesül, hiszen ki­fejezi és érvényre juttatja az egyes tár­sadalmi osztályok és rétegek érdekeit, valamint összehangolja a párttagok és a pártonkívüliek százezreinek, millióinak véleményét. A XIII. kongresszus előkészületeinek tartalma és lényege nem más. mint egész társadalmunkat, egész népünket átfogó politikai vita és eszmecsere or­szágunk, fejlődésünk, életünk és jövőnk legfontosabb kérdéseiről. A nemzeti köz­megegyezés gyakorlati érvényesülésének vagyunk tanúi ezekben a hetekben, hó­napokban. Ilyen módon megvalósul a pártnak az a törekvése, hogy politiká­jának alakításában a párttagság s a párton kív.üli tömegek is vegyenek részt. Ez azt is jelenti, hogy a tömegek való­ban magukénak érzik a párt politikája és felelősséggel, nagyobb tudatossággá, vesznek részt a sajátjuknak tekintett politika gyakorlati megvalósításában. A kommunista felelősségtudat hatotta át az alapszervezeti taggyűléseket, az eddig lezajlott pártértekezleteket, és ez a meghatározója a nia ülésező megyei pártértekezlet tanácskozásának is. E fó­rum munkája népünk sorsfordulójához, felszabadulásunk 40. évfordulójához is kapcsolódik. Négy évtizeddel ezelőtt a Szovjetunió felszabadító harca zúzta szét hazánkban a népelnyomó fasiszta rendszert, hozta el népünk számára a szabadságot. A dolgozó tömegek — élve e szabadság adta lehetőséggel — kemény küzdelmek során tették szabaddá a társadalmi fel­emelkedés útját, vitték győzelemre a szocialista átalakulás ügyét, és történel­mi sikereket értek el a szocialista tár­sadalom megteremtését szolgáló munká­ban. A megyei pártértekezlet résztvevői abban a biztos tudatban folytat­hatják felelősségteljes tanácskozá­sukat, hogy az elmúlt négy évtized erő­feszítései megyénkben is megteremtet­ték a feltételeket a szocialista építő­munka biztonságos továbbfolytatásához, a pártértekezlet és a XIII. kongresszus által kidolgozandó program sikeres meg­valósításához. Közlemény az országgyűlési kepuiselőlc és a tanácstagok uálasztasöről A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkot­mány és a választójogi törvény rendelkezéseinek megfele­lően 1985. június 8-ra. szombatra kitűzte az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választását. Az Elnö­ki Tanács meghatározta az országos választási listán meg­választható országgyűlési képviselők számát és megállapí­totta — változatlanul 352-ben — az országgyűlési választó­kerületek számát. A választókerületek területét, illetőleg székhelyét — a megváltozott körülményeknek megfelelően — több helyen módosította. A Minisztertanács a választójogi törvény ez évi vég­rehajtására rendeletet adott ki. amelyben meghatározza a törvény végrehajtásának főbb feladatait. A helyi tanácsok a vá­lasztás kitűzéséről és a vá­lasztók nyilvántartásáról március 11-én hirdetményt tesznek közzé. A helyi ta­nács végrehajtó bizottsága az állami népességnyilván­tartás számítógépes adatai alapján összeállítja a' vá­lasztók névjegyzékét. A nyilvántartásba fel kell ven­ni azokat a magyar állam­polgárokat, akik 1967. jú­nius 9-e előtt születtek vagy házasságkötésük alapján váltak nagykorúvá. A. vá­lasztók nyilvántartásában nem szerepelhet az, aki el­mebeteg, akit a bíróság el­tiltott a közügyektől, aki szabadságvesztés büntetését tölti vagy szigorított őrizet­ben van. A választók nyil­vántartásba vételéről ápri­lis 3-át követően minden választó írásban kap értesí­tést, 'és a nyilvántartás a helyi tanács hivatali helyi­ségében április 5-e és 12-e között tekinthető meg. A Hazafias Népfront ja­vaslatai alapján március 22-én választási szervek alakulnak: az országos fel­adatok ellátására Országos Választási Elnökség, a terü­leti és helyi feladatok ellá­tására fővárosi, megyei, vá­rosi, fővárosi kerületi és községi választási elnöksé­gek. A szavazással kapcso­latos teendők elvégzésére május 29-én szavazatszedő bizottságok alakulnak. A képviselői, illetőleg a tanácstagi jelölőgyűlések április 15. és május 15. kö­zött lesznek. Ezeken a vá­lasztópolgárok minden or­szággyűlési képviselői vá­lasztókerületben és helyi tanácstagi választókerület­ben legalább két személyt jelölnek. A jelölőgyűléseket a Hazafias Népfront bizott­ságai szervezik a választási szervek, illetőleg a politikai, a társadalmi és az érdek­képviseleti szervek bevoná­sával. Képviselőjelölték, to­vábbá tanácstagjelöltek azok lesznek, akik a törvényes követelményeknek megfe­lelnek. és a jelölőgyűlése­ken jelenlevő választók egy­harmadának szavazatát meg­kapják. Az ez évi választásokon először szavaznak a válasz­tópolgárok az országos lis­tára, amelyen 35 jeölt sze­repel. Ezen az országos lis­tán a képviselőjelölteket a Hazafias Népfront Országos Tanácsa jelöli. A szavazásra június 8-án, szombaton reggel 6 órától este 18 óráig kerül sor. Az országos választási listán megválasztott országgyűlési képviselő az a jelölt lesz, aki országosan az összes érvényes szavazatnak több, mint a felét megkapta, fel­téve, hogy az ország összes választópolgárának több, mint a fele szavazott. A választókerület megvá­lasztott országgyűlési kép­viselője, illetőleg tanács­tagja az a jelölt, aki az összes érvényes szavazatnak több, mint a felét megkap­ta, feltéve, hogy a választó­kerületben az összes válasz­tópolgárnak több, mint a fele szavazott. Az a jelölt, aki a válasz­tókerületben a megválasz­tott országgyűlési, képviselő, illetőleg tanácstag mellett megkapta az összes érvényes szavazatnak legalább az egynegyedét, pótképviselő, illetve póttanácstag lesz. A megválasztott képvise­lők és a helyi tanácstagok megbízólevelüket június 12-én veszik át. Ugyanezen a napon kapják meg a pót­képviselők és a póttanács­tagok is a megválasztásuk­ról szóló értesítést. (MTI) Megemlékezések, ünnepségek, I i üntetések Nők köszöntése A szegedi nőnapi Ünnepség résztvevőinek egy csoportja A 75. Nemzetközi Nőnap alkalmából pénteken, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa székházának kertjében, a Népköztársaság útján lelep­lezték Az anya gyermekével című szobrot, Takács Erzsé­bet SZOT-díjas szobrász­művész alkotását. Az ünnep­ségen jelen voltaik a nő­mozgalom képviselői, vala­mint a szomszédos országok nőszervezeteinek küldöttei, akik a 75. Nemzetközi Nő­nap és az MNDSZ megala­kulásának 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnep­•Iségeken vettek részt. Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes avatóbe­szédében hangsúlyozta: a szobor a nők legmagaszto­sabb szerepét és hivatását, a szülőt, a nevelőanyát, az anyaságot ábrázolja. Jelkép­ként emlékeztesse az erre járókat, akik csak egy pil­lantást is vetnek rá — mon­dotta —, mit jelent nőnek, asszonynak, anyának lenni, emlékeztessen arra is, hogy ennek a legszebb emberi szerepnek természetes köze­ge mindig a béke volt és mindig is a béke lesz. Ugyanezen a napon a Nö­tanács székházában adták át a díjakat a „Negyvenesek nemzedéke" című pályázat nyerteseinek. Az első díjat Katona Lajosné nádasdladá­nyi tanítónő kapta a „Nehe­zen mérik a biztató szót" cí­mű pályaművéért. Városi nőnapi ünnepséget tartottak tegnap, pénteken Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, ame­lyet a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa, a Hazafias Népfront váro6i bizottsága, a KISZ városi bizottsága és (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom