Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-08 / 56. szám

10 Péntek, 1985. március 8. Elhunyt Koltay-Kastner Jenő pro fesszor, a József Attila Tu­dományegyetem nyugalma­zott egyetemi tanára, az iro­dalomtudományok doktora 1985. március 3-án elhunyt. 1924 és 1968 között hosz­KZÚ, aktív egyetemi tanári pályafutása alatt olasz és magyar szakos hallgatók százait nevelte cs oktatta a tudomány szeretetére. Kö­zöttük számosan kiemelke­dő posztot töltenek be a magyar szellemi életben. Már-már azt hittük, hogy örökké közöttünk marad, hiszen legyőzte az emberi életkor átlagos határait De akkor is. h,a nem sikerült végleges győzelmet aratnia az emberi nem örök ellen­ségén, élete folytatódik munkáiban, tanulmányai­ban. tisztelőiben, akik mind­annyian nagy szeretettel fognak rá emlékezni, mint a humanizmus eszméinek megtestesítőjére. Kilencvenhárom évvel ez­előtt, 1892-ben született a Pozsony melletti Magyardió­szegen, olyan lendülettel in­dult a tudományos pályán, hogy már egészen fiatalon, 1924-ben tanszékvezető egyetemi tanári kinevezést kapott Pécsett. 1935-től 40-ig kiküldetésben a római egyetem magyar tanszéké­nek vezetője, és a Római Magyar Akadémia igazgató­ja. 1940-től 1968-ig. nyugdíj­ba vonulásáig a szegedi egyetemen tanszékvezető egyetemi tanárként a régi magyar irodalomtörténeti tanszéket és az újlatin filo­lógiai intézetet irányítja. Több folyóirat megalapítója és szerkesztője. Ha igaz is az, hogy a dolgok előbb lé­teznek, mint nevük („slat rosa pristina nomine"), és a dolgok elmúlása után csak a puszta nevek maradnak („nomina nuda habemus"). íüazok a szavak, amelyek az értékes tudományos mun­kákban ránk maradnak, visszaidézik az örök értéke­ket. Koltay-Kastner Jenő óriá­si szógyűjteménye — amely két kiadásban megjelent — nagy magyar—olasz szótá­rában testesült meg. évtize­dek óta és még évtizedeken keresztül számos magyar és olasz nemzedéket kalauzol a két nép közötti megértésben. Tudományos kutatásai is nemzetközi értékűek. Tizen­négy könyv és száznál több tanulmány dokumentálja széles körű és kiemelkedő kutatómunkáját, mely fel­öleli az olasz irodalomtörté­net. az olasz—magyar iro­dalmi és történelmi kapcso­latok területét, az olaszor­szági Kossuth-emigrációt, valamint Mazzini és Kos­suth levelezését. Tudomá­nyos és kultúr diplomáciai munkájáért magas magyar és olasz kitüntetéseket ka­pott. Legutóbb, 90 éves ko­rában a Magyar Népköztár­saság Zászlórendjét. Tagja volt a Magyar Irodalomtör­téneti Társaságnak és az Istituto per la Storia del /Risorgimentónak (az olasz nemzeti újjáéledés történe­tével foglalkozó intézetnek) Jelentős társadalmi tevé­kenységet végzett a béketa­nácsban, mint a népek kö­zötti egyetértés meggyőző­déses képviselője. 1938-ban és 1972-ben a Munka Ér­demrend arany fokozatával tüntették ki. 1973-ban pedig az Olasz Köztársasági Ér­demrend tiszti fokozatát nyerte el. A tudományos élet, tanít­ványai, tisztelői, hívei őrzik emlékét. József Attila » Tudományegyetem bölcsészettudományi kara Találkozó Érdekes kezdeményezés volt a szakszervezetek és a textilipari szakközépiskola részéről, hogy kötetlen be­szélgetést, baráti eszmecse­rét -szerveztek idősebb, és nagy tapasztalatú szakszer­vezeti munkások és végzős diákok részére. A szakszer­vezetek múltja és jelene címmel hirdették meg a ta­lálkozót. A felszabadulás előtti szer­vezett munkások életéről, a szakszervezeti bizalmiak akkori tevékenységéről és saját élményeiről beszélt a fiataloknak Péter Lajosné, a szegedi kenderfonógyár nyugdíjasa. A felszabadu­lástól kezdődő szakszerveze­ti tevékenységről, a textile­sek körében végzett vezetői munkájáról számolt be Pesti Lajos, a textilesek szakszervezetének volt me­gyei titkára, míg a napja­inkban aktuális szakszerve­zeti munkáról, tennivalóról mondott tájékoztatót Sá­ránál Lászlóné, az újszege­di szövőgyár szakszervezeti bizottságának titkára. A tegnap, csütörtökön megtartott találkozó minden * bizonnyal maradandó él­ményt adott a szakközépis­kola növendékeinek, akik hamarosan maguk is üzemi dolgozók, és szakszervezeti tagok lesznek. Tervezés Csütörtökön ülést tartott a vasasszakszervezet el­nöksége. A testület a válla • lati tervezőmunkáról, az év­indítás tapasztalatairól, va­lamint a jogsegélyszolgála­tok munkájáról tárgyalt. „Egész megváltoztál!" — Nézd kisimultak a rán­caid! Ettől a kis festéktől egész megváltoztál — így dicsérte tegnap Abfahám Józsefné, a nagyáruház el­adója kolléganőjét, aki a •vásárlók bátorítása végett ült be elsőnek a kozmetikus székébe. Hogy hol? Hát ott, a munkahelyen, a földszin­ten, a kultúr- és iparcikk­osztályon. De hogy kerül oda egy napra ingyenes kozmetika? A válaszra Far­kas András osztályvezető il­letékes: — Az áruház nyitása óta keressük a módját, hogyan kedveskedhetnénk növásár­lóinknak, tavaszokon, ami­kor őket ünnepeljük. Már, .mondhatom, tradíció. hogy március 8-hoz közeledő na­pokon kozmetikust hívunk. A szépítőszereket nemcsak árusítjuk ilyenkor, hanem, hogy teljessé tegyük szol­gáltatásunkat, szakember segítségével tanácsokat is adunk, s tippeket, ötleteket ki, milyen szereket és színe­ket használjon. — Zsúfolt, tömött volco­kat látok, sőt összeállított Fabulon-ajándckcsomago-•> kat. Ez azt jelenti, lehet is kapni minden fajtáját? — Nem könnyen, de az idei nőnapra sikerült besze­reznünk e márka minden készítményét, még az arc­lemoso tejet is. ami hiány­cikk. Az ajándékcsomagokat szakszerűen, bőrtípusoknak megfelelően készítettük el. Nappali, éjszakai krém, fris­sítő zselé található az egyik­ben, szemránckrém, parfüm­kölni egy másikban. Arcto­nik, szemhéjpúder, zsíros bőrre való krém a harma­dik fajtában, ev/-t kamasz lányoknak, pattanásos bőrű­eknek ajánljuk. De Fabulon desodorokból, egyéb kré­mekből és szemfestékekből többféle is található. S bő­séges a készletünk az idei slágertermékből, a Fabulis­Somogyl Károlynó felvitele Szépültek a lányok-asszonyok simóból. Kozmetikus vendé- föltétlen — választottjuk günk a Kőbányai Gyógy- bőrtípusát... a pult tele szerárugyár szaktanácsadója, mágikus Fabulon-szerekkcl, — Kocsisné Halmai Mag- menjenek hát és vegyék-vi­dolna a szakember, mit gy«k ajándékba. Mennyibe ajánl nekünk? Melyek, a di- kerül? Magunk között meg­vatszínek? súgom: ez az invesztáció­juk megtérül, mi már tud­— Télutóra arcborunk is juki otthon olcsobb a koz­elfaradt, vitaminhiányos, metika. De kérem ne felejt­fokozottabb ápolást igényel. >spk cj megjegyezni," a keze­Használják bátran a hölgyek Jé.sek után: egész megvál­a Fabulissimót. Egy doboz 6 toztál ampulla ránctalanító folya­dékot tartalmaz. Bőrtípustól függően három-hat hétig végezzék a kúrát. A kúrák között három hónap szüne­tet kell tartani. Most divat a színskála valamennyi csillogó gyöngyházárnyalata. Különösen a lila színű. Am igaz a klasszikus mondás, ne a divatot tartsák szem előtt, hanem egyéniségüket. Ahhoz válasszák ki. a színe­ket. Aki tegnap délelőtt 10 és este 6 óra között fölkereste az áruház alkalmi kozmeti­káját, testre szabott infor­mációkat kapott. Nos, ura­im. mi faggatóztunk, kis szerencsével „kikészíttet­tük" magunkat, ma önökön a sor. Tudakolják meg — Mag Edit Laczkó István Apátfalván született 1925. március 28­án, édesapja székely mene­kült, 1919-ben a Vörös Had­sereg katonája. A család későbbi életében mégis az apának egy másik életsza­kSsza bizonyult tragikusan meghatározónak: a 20-as években legalacsonyabb hi­vatalnoki állást vállalt a csendőrségen, hogy eltart­hassa hat gyermekét. Sze­gedre, a mai Petőfitdlepre költöztek, ám az apa 1928­ban meghalt, a család anya­gi gondokkal küzdött, a gyerekek nehézségek árán, de tanultak. Laczkó István a gimná­zium után az újszegedi taní­tóképzőbe iratkozott be, ta­nára, Bálint Sándor meg­hívta a lakásán tartott összejövetelekre, ahol a „szép tudományok" mellett politizálni tanultak a fia­talok — a fasizmus, az em­bertelenség ellen. A laká­sukkal szemben élő Kere­pesi Sándor kubikossal együtt ebben az időben már gyakran hallgatták a szov­jet és az angol nyelvű rá­dió magyar adásait. E ba­rátja 1942-ben elvitte a Hét­vezér utcai Munkás Otthon­ba és bemutatta a Komó­csin fivéreknek és más if­júmunkásoknak. Formálódó materialista eszmevilága, háborúellenes, s antifasiszta nézetei miatt 1943-ban elta­nácsolták a képzőből. Há­nyódott az országban, alkal­mi munkából élt, soványan, rongyosan, rettenetes lelki­állapotban került haza. 1944 márciusában segített menteni a munkásotthon könyvtárát. Barátaival (Hó­di Sándor és Kovács Attila) együtt tiltakoztak a zsidó lakosság megkülönbözteté­se és elhurcolása ellen — és tervezték a jövőt, főleg La­dányi Benedekéknél tartott összejöveteleiken. Fegyve­res ellenállásra készültek: Széchenyi Lajostól, aki a szegedi repülőtéren szolgált, kézigránátot kaptak, a le­venték kivonulásakor össze­szedték a visszamaradt pus­kákat, vigyáztak a gettóban maradt zsidó vagyonra, búj­tatták a szökött munkaszol­gálatosokat és leventéket. A felszabadulás után Laczkó részt vett az ifjú­kommunisták szegedi szer­vezetének megalapításában, annak vezetőségi tagja lett, a KISZ programjának meg­fogalmazásában és az anti­fasiszta diákszövetség felál­lításában. Cikkeket írt a szegedi Népakarat és a Szabad Ifjúság című la­pokba. Az 1945. január 7-én megalakult MADISZ szege­di szervezetének vezetőségi tagja, később egyik délke­rületi titkára lett. 1945. február 28-án megindítják az Utunk című politikai és kulturális hetilapot, amely a Szabad Ifjúságot váltotta fel. Az Utunk című lap fe­lelős szerkesztője Laczkó István, felelős kiadója pe­dig Komócsin Zoltán. Ezu­tán az MKP debreceni hat­hetes iskolájára küldték. Elvégzése után a Központi Vezetőség mellett működő agitációs propagandaosztá­lyon dolgozott 1947 tava­száig. Ezután a Baranya megyei pártbizottság aeitá­ciós és propagandatitkára­ként eredményesen tevé­kenykedett. A felszabadulástól szépen felívelő életpálya 1947 ősz^n megtört. Ekkor ugyanis Laczkó albérleti szobáját „ismeretlen tettesek" kira­bolták. Magukkal vitték a nála levő pártanyagokat és önvédelmi fegyverét. A nyomozás eredménytelen maradt, Laczkót önbetörés­sel vádolták és kizárták a pártból. Ez nagyon megvi­selte, de ekkor , még volt ereje újrakezdeni. Erdei Fe­renc alkalmazta a Nemzeti Parasztpárt központjában, 1948-tól megbízták a párt négyhónapos központi isko­lájának vezetésével. A hall­gatók nagyra becsülték ta­nárként, emberként. A Pa­rasztpárt megszűnéséig sike­resen végezte munkáját, Gosztonyi János, S. Hegedűs László és mások lettek a barátai. 1949 szeptemberé­től az MDP szabadsághegyi háromhónapos iskolájában dolgozott, decemberben is­mét felvették a pártba. Te­hetségének megfelelő poli­tikai funkciót azonban nem kapott. 1950-ben a Gödöllői Agráregyetem budapesti elő­készítő tanfolyamának irá­nyításával bízták meg, majd az egyetem igazgatóhelyette­se lett. 1953-ban — állítólag Rákosi Mátyás utasítására — apja csendőr múltjára hivatkozással eltávolították az egyetemről, és ismét ki­zárták a pártból. Rövid ideig agronómusként dolgo­zott egy állami gazdaságban, aztán kitanulta a hegesz­tői szakmát, majd a film­gyárban dramaturgként dol­gozott. Életútjának alakulá­sa, félreállítása, egészségi állapotának rohamos romlá­sával járt. Uldözöttségi ér­zése (ami nem lehetett vé­letlen!) egyre jobban elha­talmasodott rajta, minden személyes iratanyagát el­égetett. 1^55 nyarán a Li­pótmezői Elmegyógyintézet­be viszik. A hivatalos érte­sítés szerint „öngyilkos" lett úgy, hogy „a kórház "folyosóján levő ládáról fe­jest ugrott a kőpadlóra". Mindez 1956. március 14-én történt, de az ügy kivizs­gálása miatt csak március 26-án temethette el családja Szegeden, a Dugonics te­metőben. Laczkó István — sajnála­tosan — egyike az önkény, a személyi kultusz áldoza­tainak. Nevét nem viseli KISZ-szervezet, utca stb ... — pedig megérdemelné, bár' ő ezt sohasem akarta. Sípos József Fogyolékos gyerekek iskoláztatásáról, o múzeumi szervezet munkájáról Tegnap, csütörtökön dél- további feladatairól. Majd után ülést tartott a Csöng- két jelentés kapcsán mér­rád megyei tanács művelő- legre tették a Csongrád me­dési és ifjúságpolitikai bi- gyei múzeumi szervezet el­zottsága Szabó G. László múlt ötesztendős munkájút. megyei tanácselnök-helyettes az elért eredményeket. a vezetésével. A résztvevők gyűjtő feltáró, megőrző, a beszámolót vitattak meg és tudományos kutató és fel­fogadtak el a tanköteles ér- dolgozó, valamint a közmű­,„, • ... . , * velődési munka figyelemre telmi es erzekszervi fogya- , .. 7 . ' rnelto sikereit, a nehezsege­tekos ayerekek iskoláztatási ket és a következő eszten­helyzetéröl, lehetőségeiről és dők feladatait. Bach-évfordulóra Zenei klilöníegesség Szegeden Idén ünnepli a müveit vi­lág Johann Sebastian Bach születésének 300. évfordu­lóját. Az alkalomra minden­felé érdekes koncerteket tartanak, s Szegeden is kü­lönleges vállalkozás fültanúi lehetnek az érdeklődők. Há­rom vidéken működő zene­művészeti főiskolai tagozat növendékei fogtak össze, hogy megszólaltassák a ze­nefejedelem 48 prelúdiumat és fúgáját, a Wohltempe­riertes Klaviert. Három hangversenyt szen­telnek az ügynek. Először szombaton, március 9-én délután 5-től a miskolciak mutatnak be 16 prelúdiumot és fúgát a Lenin körúti nagyteremben. A követke­zőkben március 18-án este 7-kon a szegedi tagozatosak játszanak el 16 művet, végül március 23-án délután 5-től a debreceniek zárják a sort. Az érdeklődök tehát Bach valamennyi zongorára írott prelúdiumát és fúgáját együtt hallhatják, ami egé­szen ritka dolog. Várja lakóit • a megyei diákotthon Nyolc esztendeje, hogy szervezett a diákotthonosok­megnyitotta kapuit — első- nak, amelynek révén speciá­sorban a tanyákon, közsé- lis „előképzést" kapnak a gekben élő fizikai dolgozók nagy körültekintéssel kivá­tehetséges, kiemelkedő ké- lasztott, erre érdemes gye­pességű gyermekei előtt — rekek. a Csongrád megyei diákott- . • ... . ... hon, Azok a fiatalok, akik Az ÁPnhs ^jan tehát az indulás évében ötödikes- A ^ i f , . . . i, i * , . kat . Am tavolrol sem olbe­kent kerültek az Április 4. kczekkel- a diákotthon útján tálálható intézmény- teu kezekkel a diákotthon be - az idén már érettsé- PedaS°S"f J. felke«f?k . a giznek. Hiába, az idő ily megye altalanos iskolait, .s­i ,, ... '•,•>, mertetik az intézmény al­kegyetlenül múlik... . tal kíná]t lehetöségekyt _ A diákotthon azóta is — a tanárokkal, a szülőkkel s'az iden is — varja a je- és a tanulókkal egyaránt, lentkezőket. Évente 272 ta- & . , .... nulót tudnak elhelyezni, s Es mivel evrol-evre gyara­eddig 306 általános iskolás P°dlk az "le kerülő vidéki és 140 középiskolai nebuló tanulók létszáma, joggal fejezte be náluk tanulmá- várhatják a diákotthon nyait. Az itt. nevelt gye- . , , , . , rekek tanulmányi eredmé- szakemberei ebben az evben nye mindig 4 egész fölött 's a jelentkezőket, járt, 95 százalékban jó és példás magatartás, 90 száza­lékban ugyanilyen szorgal­mi minősítéssel rendelkez­nek. Az általános iskolába járók gyakorlatilag kivétel nélkül bekerülnek a közép fokú intézményekbe, az érettségizetteknek 80 száza­lékát pedig felveszik az egyetemekre-főiskolákra. Jelenleg 12 szegedi iskola" mintegy 60 osztályában ta­nulnak a megyei diákotthon növendékei. Az igen válto­zatos „bentlakásos" kedvez­mények mellett olyan kü­lönleges kínálatban is része­sülnek a zenei érdeklődésű, zenei pályára készülő tehet­séges fiúk és lányok, ami a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozatá­nak köszönhető: az intéz­mény előkészítő iskolátxget Közművelődés Csütörtökön a Parlament­ben Győri Imre elnökletével ülést tartott az Országos Közművelődési Tanács. Át­tekintette az MSZMP művé­szetpolitikájának időszerű feladatairól szóló állásfog­lalást, amelyet a Központi Bizottság mellett működő művelődéspolitikai munka­közösség készített el. Az OKT megtárgyalta az állás­foglalásból adódó közműve­lődési tennivalókat, s meg­vitatta a művészetpolitika irányításának néhány idősze­rű kérdését. Az ülés részt­vevői hangsúlyozták a kul­turális élet, a társadalmi és gazdasági folyamatok összhangjának szükségessé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom