Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-08 / 56. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! YARORSZÁG 75. évfolyam 56. szám 1985. március 8., péntek Ára: 1,80 forint MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A két kongresszus között Az emberi nem arca H

ogy is kezdődhetne másként egy ünnepi üdvözlés, mint megszólítással. De hányféleképpen szólíthatjuk meg életünk kötelékrepülésének elmaradhatatlan részeseit, kedves lányok, asszonyok, hölgyeim, elvtársnők, kartársnők, szaktársnők, kolléganők; nagymamák, anyák, feleségek, lányok, — NÖKf Éva-arca az emberi nemnek. Egymáshoz vagyunk kötve köldökzsinórral, szeretettel, szerelemmel, csókkal, koporsóval, féltéssel és haraggal, kínnal és boldogsággal, bánatláncokkal és örömölelésekkel. Nők, a tűzhely vigyázói, a családi fészek melengetői, a kenyér megsütői és megszegői, szántóföldek fölegyenesedő madonnái, gépek olajos idomítói, aktahegyek alpinistái, laboratóriumok egyenruhás szépségei, iskolák sorKatonái, tudományok búvárúszói, Nők, modelljei a művészeteknek, Vénusszobroknak, Leonardo-, Fra Angelico-, Piero delhi Francescsa-Madonnáknak, Goya, Modigliani és Picasso-képeknek; akikhez Petőfi így szólt: „Minek nevezzelek?", akik Juhász Gyulát ily érzésekre fakasztottak: „Én nem tudom. mi ez. de jó nagyon", akikről József Attila írta: „szeretlek, ahogy élni szeretnek halandók, amíg meg nem halnak", akiknek így vallott RaH-vA ti Miklós: „Mióta készülök, hogy elmondjam neked szerelmem rejtett csillagrendszerét..." Nők, akik pár perccel hamarabb kelnek reggel, ha csörög a vekker, akiknek két kezét hazafelé a buszon húzza a cekker, akiknek — micsoda közhely, és micsoda igazság, vagy igazságtalanság — a második műszak után kezdődik a harmadik, akinek fizetése egy árnyalattal még mindig a férfiaké alatt marad, akik — tisztelet azoknak, akik a kivételek előtt egyengették az utat — még elég távol .vannak a vezetői forgószékektől, de akiknek már saját milliós hetilapjuk és párthatározatuk van, akik ezentúl kegyesen megoszthatják velünk a gyermekgondozás gyarapodó lehetőségeit, akik mind gyakrabban ülnek a volán mögé, szólalnak fel a gyűléseken, hallatják hangjukat a vitákban; akiknek élete tíz évvel hosszabb, pályája tízzel rövidebb, mint a mienk, akik képesek a hóvégi üvegbetétekből konzervet, a konzervből vacsorát varázsolni, a lakásból otthont teremteni, szenynyesből vasalt ruhát, férfiból társat, gyerekből embert formálni... Ez a mostani nőnap több szempontból is jelentősebb az eddigieknél. Ezért a megkésett virágok is kedvesebbek talán, s az emlékezés nemes fénye még bensőségesebbé teszi •av, ünnepet. Mert az amerikai varrónők tömeges sztrájkjának emlékére éppen hetvenöt esztendeje rendezek meg világszerte a nemzetközi nönacot. Az olyannyira elszaporodott „napok" sorában azért őrizheti hamvasságát, megújuló szépségét, mert a nők a megújulás és a termékenység hordozói, ez a márciusi nap pedig a megújulás reményét jelzi. A nőnapok sorozata egybe-, esett a „nőnek született ember" felismerésének terjedésével. a hők gazdasági. erkölcsi, etikai, politikai felszabadulásával. Ekkor jelentkeztek egvetemekre az első fiatal lányok — vállalva gúpvt. élcet. kiközösítést, állástalanságot. Ma pedig bizonyos pályák elnőiesedésétől tartunk, a pedagógusok, orvosok, gyógyszerészek nagyobbik hányada nő. Másik születésnapra is emlékezünk ezen a nehezen készülődő kora tavaszon. Éppen lapunk, a Délmagyarország volt a!z, amely már 1944 telén sürgette a nők demokratikus erőinek összefogását, s ennek nvomán negyven esztendeje alakult a Magyar Nök Demokratikus Szövetsége. melynek tagjai kivették részüket az elpusztult, lerombolt ország helyreállításából éppúgy, mint a szocialista építőmunka nagy feladataiból. Ott serénykedtek az élet minden területén, a mezőgazdaságban éppúgy, mint a gyárak csarnokaiban, a katedrákon, és gyógyító intézményekben, tudományos műhelyekben. A családi munka mellett kisebb és nagyobb közösségek számítottak a nők sokrétű tevékenységére, érzékenységére, sajátos megközelítési módjára, szeretetteljes holdudvarára. Lehet, hogy nálunk, Magyarországon nem voltak feltűnő eseményei annak a tízesztendős ENSZ-akciónak, mely ebben az évben zárul. A nök évtizede a világ olyan pontjain is a nőnek született emberekre irányította a társadalom és a közvélemény figyelmét, ahol ez eddig tabutéma volt. Aho] nemhogy demokratikus jogaik, de igényeik és véleményeik sem lehettek — kiszolgáltatottan, elnyomottan, megszcgyenitetten élnek ma is. Valószínű, hogy Nairobiban, a nők világi kongresszusán — az akciók záróakkordján — öszszetfzik az eredménveket és teendőket, s ebben a munkában sokszor hivatkozhatnak hazánkra, a szocialista Magyarország eredményeire, próbálkozásaira. N

agy hibába esnénk, ha úgy könyvelnénk el, hogy nálunk ezen a téren mindent megoldottunk. Az erőfeszítések ellenére gondokkal küzd a család, melynek új helyét és szerepét még nem sikerült kimunkálni; I ."üktusokkal terhes az :otó értelmiségi nők hivatása és magánélete; gyakorta szükséges helyesbíteni a „második nem"-et a „másik nem"-re; úgv kell újraosztani a társadalmi szerepeket, hogy ne csorbuljanak a női szerepek. Segítsük az egyenjogúsági törekvéseket, és óvjuk a közöttünk meglevő alapvető különbségeket • így aztán ne csodálkozzon senki, ha a nőnapi köszöntésekben tulajdonképpen önmagunk óhajait is megfogalmazzuk. Mert csak együtt szép ez az ünne+> is! Tandi Lajos Csongrád megye gazdaságitársadalmi fejlődése Archív fotó: az első nőnapi nagygyűlés a fölszabadult Szegeden — Liebtnann Béla felvétele Az értékelések, összegezések sorában érdekesnek és hasznosnak ítélhető az a kiadvány. amelyet a KSH megyei igazgatósága állított össze. Csongrád megye gazdasági-társadalmi fejlődéséi mutatja be, azt az utat, amelyet a XII. pártkongresszus óta tettünk meg. Érdemes ebből röviden tallózni. Természetesen az elmúlt négy-öt esztendőről mindannyian tudjuk, hogy csak szerény lehetett a fejlődés. A kiadványban is így kezdik az értékelést: Az a dinamikas és viszonylag egyenletes ütemű fejlődés, mely a gazdasági és társadalmi viszonyokat a hetvenes évtized végéig jellemezte. az utóbbi években lelassult. A korábbi évek töretlen növekedése mögött már 1974-től fokozódtak az ellentmondások, s hatásukra nehezebbé váltak a szocialista építőmunka feltételei. Az előző kongresszus óta eltelt, időszak feladatait lényegében e megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás. az ellentmondások fokozatos felszámolásának szükségeissége határozta meg. Kulcskérdéssé vált az egész társadalom mozgósítása a nehézségek leküzdésére. E célokat már a XII. kongresszust megelőzően az MSZMP KB 1978 decemberi határozata is megfogalmazta. Az erőfeszítések ezekben az években elsődlegesen a gazdasáeji egyensúly helyreállítására és ezzel párhuzamosan a lakosság elért életszínvonalának megőrzésére, megszilárdítására. az életkörülmények javítására irányultak. Mérséklődött a termelőerők fejlődése, a szűkös beruházási erőforrásokat az ország fizetőképességének javítását célzó fejlesztésekre igyekeztek fordítani. Bővült az anyagi ágak részesedése a nem termelő infrastrukturális ágazatok terhére, csökkent az építési, nőtt a gépi beruházások aránva. A foglalkoztatáspolitika fő célja az élőmunka hatékonyságának növelése volt. Megvalósulását az ésszerűbb létszámgazdálkodásra nem eléggé ösztönző érdekeltségi viszonyok, a munkaszervezés, a munkafegyelem színvonalának lassú javulása csak mérsékelten szolgálta Felgyorsult a szervezeti struktúra módosulása, számos szervezet önállósága növekedett, új szervezeti egységek sora szerveződött. A gazdasági ágazatok közül a mezőgazdaság alkalmazkodott legjobban az új körülményekhez és az 1983. évi súlyos aszály ellenére nagy mértékben növelni tudta termelését. Nagv és sokoldalú erőfeszítéseket tettek a gazdálkodó szervek az export növelése érdekében. Kiemelkedő eredmények születtek az élelmiszer-gazdasági export, ezen belül a konvertibilis export terén, annak ellenére, hogy a külpiaci értékesítés feltételei erősen romlottak. Nem jártak sikerrel az építőipar exportpróbálkozásai. A célkitűzéseknek megfelelően kedvező irányú előrelépés történt az anyagés energiafelhasználásban. A gazdasági egyensúly helyreállításának követelménye visszafogott életszínvonal-politikát engedett célul kitűzni. A lakosság vásárlóerejének és fogyasztásának emelkedése — a terveknek megfelelően — igen mérsékelt volt. A fogyasztás szerkezetében a létfenntar-" tási költségek növekedése miatt lelassult az élelmiszerekre fordított kiadások arányának csökkenése, a munkásság körében nem nőtt az olyan magasabb színvonalú fogyasztást jelző kiadások részaránya, mint a művelődés. üdülés, egészségügy. Az életkörülmények iavítását szolgáló célkitűzések: a lakáseilátottság javítása, a közüzemi, az oktatási, az egészségügyi fejlesztések jórészt megvalósultak. A foglalkoztatottság alakulása érdekes képet mutat. Változtak a foglalkoztatáspolitika célkitűzései, a munkaerő-kínálat növelése érdekében számO$ korábbi, merev korlátot feloldottak. Például 1980-ban 1£5 ezer 300 embernek - volt munkaviszonya. jelenleg kevesebben; 148 ezren dolgoznak. A munkaefőgondokkal küzdő vállalatok mozgósították belső tartalékaikat, legáltalánosabb eszköznek a vállalati gazdasági munkaközösségek bizonyultak. A mintegy 6 ezer embert fog-, lalkoztató, közel 600 válla-, lati gazdasági munkaközösség tevékenysége általában jól szervezett. Az utóbbi években kétszer is csökkent a törvényes munkaidő. A gazdaságirányítás szabályozó rendszerének változásával kapcsolatosan előtérbe került a gazdaság korábban kialakított és túlméretezett tervezetrendszerének egyszerűsítése. Környezetünkben az önálló minisztériumi irányítású vállalatok száma gyarapodott; AH föld i Porcelángyár, redőnygyár és Hungarofeder. Az iparban hat új kisszövetkezet, a kereskedelemben egy új áfész alakult. A vállalati önállóság nagyobb fokát biztosítja, hogy megszűnt öt iparvállalat, és a Volán tröszti irányítása. Átszervezték, kisebb, önálló szervezeti egységekre bontották az autójavító vállalatot és a Gelkát. A külgazdasági egyensúly helyreállítása a beruházások visszafogását követelte. A beruházások ennek megfelelően 1983-ig évről évre csökkentek, viszont tavaly már emelkedtek. Az utóbbi négy évben 39 fontosabb — 100 millió forint feletti — beruházás fejeződött De. Az ipar fejlesztését a korábbiakhoz hasonló tendenciák jellemezték. A földgáztermelés bővítését, az olajtermelés szinten tartását biztosító és a propán-butángáztárolást szolgáló létesít-* ményeken túlmenően, a többi ágazatban kisebb fejlesztésekre, egy-egy terület technikai megújítására került sor. Az ipar exportértékesítése a terveknek megfelelően növekedett, még azokban az években is, amikor a termelés csökkent. Jelenleg 37 százalékkal több árut adunk el külföldön, mint négy évvel korábban. A megye ipari termesei közül említést érdemel az izobután, a különleges kábel, a betétes tömlő. a fémerősítéssel készült gumitömlő, a konfekcionált zsák. takaró és p«nyva, a női cipő, a férfiöltöny, a vágott baromfi, a libamáj, a krémfehérsajt, a savanyúság, az ételkonzerv és a seprű. Számottevő változások következtek be a lakásépítések •összetételében. Nagy mértékben csökkent az állami erőforrásból épült lakások aránya. A mezőgazdaságban jelentősen nőtt a termelékenység, célszerűen javult a felhasznált energiahordozók összetétele. Szépek a termésátlagok. és a megye számosállat-állománya 9 százalékkal több volt, mint 1980ban A lakosság korábban dinamikusan növekvő életszínvonalával szemben csupán a már elért színvonal megőrzését lehetett célul kitűzni. Az egy foglalkoztatottra jutó kereset évente •átlagosan 6 százalékkal emelkedett. Tavaly a dolgozók havi áltagbére 4 ezer 840 forint volt A megyében dolgozók bérszínvonala elmarad az országostól. A kiskereskedelem által forgalmazott áruk mennyisége 1980 óta igen mérsékelten emelkedett. A forgalom alakulásában az áremelések mellett szerepet játszott sz áruellátás színvonala, a kínálat ingadozása is. Az alapvetően jó élelmiszerellátás mellett tartós hiány volt néhány korszerű fogyasztási cikkből és építőanyagokból. A közlekedés, a posta és távközlés fejlesztésére a korábbiakhoz hasonló összegeket fordítottak, a beruházások, fejlesztések eredményeként befejeződött a Szeged —Kiskunfélegyháza közötti vasúti szakasz villamosítása, megkezdődött a csongrádi vasúti híd felújítása. a Szentes—Mindszent vasútvonal korszerűsítése, s Szegeden folytatódott a trolibusz-közlekedés hálózatának bővítése. A távbeszélő-hálózat fejlesztésére Szegeden 4 ezer. Makón 2 ezer és Csongrádon ezer állomás kapcsolására alkalmas főközpontot adtak át. Részleteket közöl még az összeállítás az egészségügy, a szociális ellátás, valamint az oktatás és a közművelődés helyzetének alakulásáról. Kapolyi László Varsóban Kapolyi László ipari miniszter csütörtökön Varsóba utazott. A lengyel partnerminiszterekkel tárgyalásokat folytat az együttműködés továbbfejlesztéséről a bányászat és energetika, a kohó- és gépipar, valamint a könynyű- és a vegyipar területén.