Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-31 / 75. szám

Szombat, 1985, március 30. 11 • • Ötven sor özvegy nagynéném, túl a hetvenen, oklevelekkel kitapétázott lakásában él. Rendkívül büszke nem csu­pán a Munka Érdemrendet igazoló bekeretezett lap­ra, de valamennyi oklevélre, legyen az a Hazafias Népfront köszönő gesztusa, a pártmunkát elismerő bi­zonyítvány, netán a közművelődési tevékenységet anyagiak helyett elismerő nyomtatvány. S ő vala­mennyire egyformán büszke. Mindezt azért említem, mert most, a felszabadulásunk évfordulóját megelőző kitüntetés-ünnepségek előtt így ugratta egyik ismerő­söm kollégáját: „Aztán kapsz-e pénzt, vagy csak....? Persze kitüntetéseink értéke nem devalválódhat még akkor sem, ha különböző okok miatt ebben az országban sokan és sok helyen min­dent megtesznek a hitelrontásért. Szülőfalum veterán nyomdásza, aki már serdülőként barátságába foga­dott, különleges ereklyeként őrzi harminc éve kapott egyetlen kitüntetését, s büszkén viselt minden nem­zeti ünnepünkön. Gyakorta hallhatjuk, hogy manapság fontosabb a munka pénzbeni elismerése, a leszámolható forint, a beváltható összeg, mint egy-egy jelképes gesztusként átadott emléklap, oklevél, jelvény vagy kitüntetés. Pe­dig jól tudom, a kitüntetettek legalább olyan büsz­kék a tokokbazárt szimbólumokra, a közösség előtti elismerés ünnepélyes pillanataira, mint amilyen jól­eső érzéssel teszik zsebre a hol soványabb, hol vasko­sabb borítékokat. S nem hiszek azoknak, akik vala­miféle önigazolásul vagy mentegetőzésként mondogat­ják: „Nem kóll nekem az elismerés, el sem fogad­nám, ha kitüntetnének, engem ne cukkoljanak a töb­biek, hagyjuk ezeket a külsőségeket." Nemrégiben a szocialista társadalom etikai ellent­mondásairól beszélgettem Ancsel Eva állami díjas fi­lozófussal. Kutatásai és tapasztalatai alapján egyértel­.rnüen vonta le következtetését, mely szerint "minden embernek létszükséglete, hogy munkája, tevékenysége, gondolata és érzése visszajelzést kapjon. Ez az egyet­len- iránvtű, mely eligazítja emberi kapcsolataiban, á közélet labirintusaiban, a társadalom terepein. S eb­ben egylormán számít a bírálatra és plismerésre, a meghallgatásra és meghallgattatásra, a „dolgozó nép okos gyülekezetének" véleményére, a kitüntető gesz­tusokra, és -— uram bocsá' — a bírálatokra. Az ember társadalmi lény, ez a közeg ítéli meg munkáját, em­berségét. Társadalmunk nemes kötelessége, hogy jel­képesen és anyagilag egyaránt elismerje a kiemelke­dő tehetségeket, az igazán jól dolgozókat, az átlagnál többet vállalókat, a kiugró teljesítményeket. Törvények határozzák meg jiz adható kitüntetéseket, elismerése­ket. Mi valamennyien büszkék lehetünk azokra, akik­nek életmüvét, pályáját, teljesítményét egy ország nevében díjazzák. Ha minden tett, minden teljesít­mény, minden közösségi eredményért mobilizált ké­pesség megkapja méltó 'erkölcsi (és-vagy) elismerését, tisztázódhatnak azok az értékek, amelyeket szocia­lizmust építő társadalmunk elismer, elvár, serkent. A kitüntetettek valami módon, életútiukon példát mu­tatnak mindannviunknak, kapjanak Állami vagy Kos­suth-díjat, Kiváló Dolgozó jelvényt vagy elismerő ok­levelet. S ne kelljen felszólítani: „Kitüntetéseit eredetiben viselje" — hiszen ez mindenkinek arcára lesz írva, a közösség' bélyegével hitelesítetten. Tandi Lajos Átadták az Ybl-díjakat A Magyar építőművészek Szövetségének székházában pénteken Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter eredményes mun­kájuk elismeréseként 10 épí­tésznek adta át az Ybl Mik­lós-dijat. Ebben az elismerésben ré­szesült: Bodrossy Attila (Észak-dunántúli Tervező Vállalat), a hévízi Thermál Aqua gyógyüdülő-szálló épí­tészeti terveiért; Felesuti László (Ybl Miklós Építő­ipari Tervező Kisszövetke­zet) a salgótarjáni Szakszer­vezeti Oktatási Központ ter­vezéséért és a korszerű csa­ládi házak építészeti meg­formálásában kifejtett tevé­kenységéért; Ferencz István (Észak-magyarországi Terve­ző Vállalat) Miskolc, Jókai úti Malomépületének és a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem jogi kari épületé­nek tervezéséért; Kőris Já­nos (Ipari Épülettervező Vál­lalat) a korszerű építészeti elvek, megoldások követke­zetes alkalmazásáért, a Kon­sumex üzletház tervezéséért; Molnár Péter Ybl-dijas (Ipa­ri Épülettervező Vállalat) csaknem négy évtizedes ki­emelkedő építészeti életmű­véért, tervezői, elméleti és nevelői tevékenységéért; Sik­lós Mária (Középülettervező Vállalat) a színházak re­konstrukcióihoz készített je­lentős építészeti terveiért. Megosztva kapta a díjat Pé­terfia Borbála (Budapesti Városépítési Tervező Válla­lat) és Pomsár János (Ter­vezésfejlesztési és Típuster­vező Intézet) a szegedi So­mogyi-könyvtár és Levéltár épületének kiemelkedő funk­cionális és építészeti megol­dásáért; valamint Tomay Tamás és Varga Levente (az Altalános Épülettervező Vál­lalat dolgozói) a Pest me­gyei Kórház sebészeti épüle­tének tervezéséért. (MTI) A SZOCIALISTA OftSZÁ­GOK EMLÉKPÉNZEI — címmel nyílik ÉREMKI­ALLJTAS hazánk felszaba­dulásának 40. évfordulója alkalmából a Juhász Gyula Művelődési Központ és az Eremgyűjtök Csongrád me­gyei szervezete rendezésé­ben. A kiállítást holnap, va­sárnap délelőtt 11 órakor dr. Csongor Győző nyugalmazott múzeumi igazgatóhelyettes nyitja meg a művelődési központ Vörösmarty utca 5. szám alatti földszinti be­mutatótermében. Az érem­kiállítást az érdeklődök áp­rilis 7-ig, naponta délelőtt 10 óra és délután 6 óra kö­zölt tekinthetik meg. A SZ AZ ÉVE SZÜLETETT KOSZTOLÁNYI DEZSŐRE EMLÉKEZNEK április 1-én, hétfőn délután 6 órától a SZEGEDI IRODALMI KÁ­VÉHÁZ foglalkozásán a Royalbun. Az emlékest házi­gazdája dr. Kiss Ferenc iro­dalomtörténész, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanára lesz, közreműködik Ferencz Éva énekművész (Budapest), a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Kosztolányi-szava­lóversenyének győztesei, va­lamint Mészáros Emma (zongora). A következő ajánlott prog­ramot — talán megérthető e: ni szubjektivitás — kü­lönös örömmel írhatjuk le: „ÍGY LÁTTAM" címmel Szeged 40 esztendejét mu­tatja be dr. Somogyi Károly­nénak, a Délmagyarország fotóriporterének kiállítása a postaigazgatóság társalgójá­ban. Kolléganőnk tárlatát Műsor­ajánlat április 1-én, hétfőn délelőtt 11 órakor Sz. Simon István, lapunk főszerkesztője nyitja meg. A bemulató április 12­ig, naponta reggel 8 és dél­után 5 óra kőzött tekinthető meg. MEXIKÓRÓL tart diaké­pekkel illusztrált előadást dr. Soproni Lajos április 1­én, hétfőn délután 6 órai kezdettel a Juhász Gyula Művelődési Központban. A SZÉGYENLŐS CHAR­LIE cimü svéd filmet vetí­tik április 1-én, hétfőn este fél 7-től a Kossuth Lajos sugárút 53. szám alatti Du­gonics moziban levő Volán­filmklubban. A TIT városi szervezeté­nek ELEKTRONIKAI KLUB­ja április 1-én, hétfőn dél­után fél 6 órai kezdettel tartja soron következő fog­lalkozását a Déri Miksa Gépipari Szakközépiskolá­ban. Ezúttal Hudák Péter villamosmérnök tart előadást Villamosgépek és szabályo­zásuk — címmel. ELSŐ REGIONÁLIS ADÁ­SÁT SUGÁROZZA április 2-án, kedden este fél 7-kor a szegedi tévéstűdió a 2-es programban. Elsőízben lát­hatnak a Szeged környékiek ilyen adást, mialatt az or­szág más részében a pécsi, illetve a budapesti körzeti programot élvezhetik a té­vénézők. Igen jelentős lé­pés ez a hazai televíziózás történetében, hiszen ezután minden kedden ebben az időpontban mindazok, akik a második műsort a szente­si adó közvetítésével nézték, közvetlen környezetük ese­ményeit feldolgozó, teljes­séggel helyi programot lát­hatnak majd. Az első regio­nális tévéműsor értékelésére még visszatérünk. Több pénz segélyezésre Tavaly több mint ezren részesültek Csongrád me­gyében a Társadalombiztosí­tási Tanács különféle segé­lyeiből. A rendelkezésre álló összeg nem nagy, ezért ala­pos megfontolás előzi meg a pénz odaítélését. A SZOT Elnökségének 1963 januári határozata szabta meg a társadalombiz­tosítási tanácsok elődeinek, a társadalombiztosítási bi­zottságoknak feladatait. Ezek az alapelvek tavaly július 1-töl annyiban módo­sultak, hogy kiterjesztették a segélyezési szakbizottsá­gok hatáskörét. Ennek értel­mében kaphat segélyt bár­milyen réteghez tartozó biz­tosított és hozzátartozója, a termelőszövetkezeti tag is. Kétféle segélykeret áll a megyei Társadalombiztosítá­si Tanács rendelkezésére. A rendkívüli alapból segélye­zik azokat, akik a jogszabá­lyok szerint nem jogosultak társadalombiztosítási ellá­tásra. Ilyen például a biz­tosítási jogviszonyban nem álló, külföldi gyógykezelés­ben részesülő vagy az olyan rokkant akinél ennek meg­állapítása elhúzódik, cs a család vagv a saját megél­hetése nehéz. A támogatás összege nem lehet maga­sabb. mint ami a jogszabá­lyok szerint megilletné a kérelmezőt. A másik segélyalap a tbc-s és egyéb egészségügyi rendkívüli keret. Ebből minden magyar állampolgár kaphat, kivéve azokat, akik tanácsi támogatásban része­sülnek. Indok lehet például, ha valakit »tbc-s betegség miatt ápolnak, vagy leg­alább 6 hónapig kezelésre szorul, esetleg huzamosabb időn át sok és drága gyógy­szerre van szüksége. Ezekkel az összegekkel a megyei Társadalombiztosítá­si Tanács segélyezési bizott­sága gazdálkodik. Az egy­szeri támogatás legfeljebb 5 ezer forint. A tanácsi szociális tevé­kenységet egy 1983-ban ki* adott irányelv fejlesztette tovább: ennek értelmében., ott fordítanak nagyoöb fi­gyelmet a kisnyugdíjasok helyzetére. Ó.< azok. akik­nek leginkább szüksége van a támogatásra, hiszen nekik kell a több és drágább gyógyszer, a különleges dié­ta. a költségesebb gyógyá­szati segédeszköz. Társadalombiztosítási tá­mogatásra tavaly 1 millió 450 ezer forint állt rendel­kezésre. Az idén 110 ezer forinttal több. Jól összehan­golt segélyezési munkára van tehát szükség: az ősz­szeg nem nagy. oda jusson belőle, ahol a legnagyobb szükség van rá. Utazás Szlovákiába Üj létesítmények várják a magyar turistákat, új üdülő­körzetekben pihenhetnek, új útvonalakon kirándulhatnak a jövőre Szlovákiába látoga­tók — jelentették be pénte­ken a Csehszlovák Testne­velési Szövetség szlovákiai központi bizottságának uta­zási irodája, a Slovakoturist képviselői. A Csehszlovák. Kulturális és Tájékoztató Központban tartott sajtótá­jékoztatón elmondták: ta­valy mintegy 30 ezer ma­gyar vendéget' fogadott az utazási iroda. A turisták el­sősorban télen látogattak el az Alacsony- és a Magas­Tátra vidékeire, sielési lehe­tőségeket keresve. Nemzedékváltás előtt Söprűs csalogató Annak ellenére, hogy az erszág külkereskedelmének eredményei tavaly sokat ja­vjltak, néhány ágazat éppen 1984-ben tudta a legkeveseb­bel értékesíteni a határokon túl. Ez láncreakció követ­kezménye. Az 1979-es ener­giaár-emelkedések először az ipar teljesítményét fog­ták vissza, ennek következ­tében világszerte csökkentek a reáljövedelmek. A lakos­sug előbb a tartalékait élte fel, ezért számottevően nem csökkent a kereslet. Majd amikor már a kereslet csök­kent, a kereskedelmi válla­latok a raktáraik feltöltődé­séig nem mondták vissza a megrendeléseiket. Tavaly azonban már a szállítási szerződések felbontására is sor került. Ez a láncreakció az élelmiszerek eladását ke­vésbé érintette, annál in­kább hatással volt egyes haztartási cikkek, bútorok, konyhai felszerelések eladá­sara. A csökkenő jövedelmű emberek például a lakás festését halasztják el elő­ször, ha kevesebb van a borítékban, a kopott seprűt is tovább lehet használni. A szegedi Ecset- és Sep­rűgyár a tavályi tőkésex­porttervének csak 80 szá­zalékát tudta teljesíteni. Bár a vagonok ritkábban mdultak külföldre, azért a teimelést nem fogták visz­sza. Az igy keletkezett áru­tó'Dbletet árengedménnyel a belföldi kereskedelmi válla­latoknak értékesítették. A nehez evet a vállalat dolgo­zci nem érezték meg a 611 millió eladott lottó­és 344 millió totószelvény, több mint 1.1 milliárd fo­rint lottó- és 752,1 millió forint totónyeremény —ezek az OTP Sportfogadási és Lottóigazgatóság elmúlt esz­tendejének legfontosabb mu­tatói — mondotta pénteki saj­tótájékoztatóján Andor Ti­bor ügyvezető igazgató. A 13,8 millió nyertes lottószel­vény közül 9 öttalúlalos volt (ugyanannyi, mint 1983-ban), a legtöbb pénzt—több mint 2,1 millió forintot — érő szelvény az ötödik héten Totóról, lottóról érkezett be. A lottózók kö­zött tavaly 15 630 tárgynye­reményt sorsoltak ki, köztük 28 gépkocsit. A totózók tábora lényege­sen kisebb, és a nyertes to­tószelvények száma nem egé­szen íeleanyi volt, mint a lottóé. A legnagyobb nyere­ményösszeg azonban — a múlt év 30. hetében — meg­haladta a 4,2 millió forin­tot, ez egymillióval több. mint a megelőző esztendő rekordja. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tavaly újdonsá­gokat is bevezetett, hogy cb­rentarlsa a totózók játszó­kedvét. A Bizományi Áru­ház Vállalattal például meg­állapodtak, hogy a nyerte­sek a tárgysorsoláson kapott utalványt a bizományi üzle­tekben is beválthatják, egye­bek közt külföldi műszaki cikkekre. pénztárcájukon. A gyár már kilizette a 15,6 munkanap bérével egyenlő nyereség­reszesedést. Az idén visszatért a régi vevőjük az Egyesült Álla­mokból. Nem kis büszke­séggel mondják a gyáriak, hogy a külkereskedelmi vál­lalatnál kikötötte, hogy csakis a szegediek termékét kéri. Már április közepéig ftiadnak a címére 200 ezer oarab normál és 150 ezer darab kézi cirokseprűt. Kert mintát műszálas ecse­liKbol, ebből a cikkből is elképzelhető milliós értékű megrendelés. Márciusban Kanadába küldenek egy 200 ezer forint értékű ecset­szállítmányt. Közben folya­matosan dolgoznak a Szov­jctunióDa szánt 9 millió forintos exporton is. Nem sokat érne a növekvő meny­nyiség, ha közben az árak csökkennének. A Ecset- és áeprűgyár termékeinél ez t;incs igy. A 10 százalékos cirokár-emelkedést bekasszí­1 ózzák a nyugati vevőktől Is. Kevésbé jó hír az építő­ipari vállalatoknak, festő­mázoló kisiparosoknak és a lakásfestést, tervezgetőknek, hogy március 13-tól az Or­szágos Anyag- és Arhivatal engedélyezte az ecsetek fo­gyasztói árának emelését. A kínai sörte ára az utóbbi időben 28 százalékkal nőtt, az elmúlt évben a többlet­költségeket a gyár árkocká­zati alapja terhére számol­ta el. Most ezeket a plusz­kiadásokat hárítják át a vásarlÓKra. — Manapság egyre többen próbálkoznak cirok- és sörte­feldolgozással. Nem félnek J vetélytársaktól? — kérde­zem Szélér Ferencet, aki főmérnökként december 15­étöl a megbízott igazgatói feladatokat is ellátja. — Nem. A szegedi gyár termékcinek minősége min­dig csalogatja a megren­delőket. Ez konzervatív termék­rztikezelű ágazat. A legna­gyobb újítás mostanában, hogy a korongecsetben ed­dig a kínai sörtét műszállal keverték, ezután tisztán ter­mészetes anyagból készül a pemzli. Igy jobb a minősége. Az alapanyaggondoktól nem tartanák. Nagyobb probléma a mun­kaerőhiány. Most 390 dolgo­zója van a gyárnak. Ennyien Dfodukálják az évi 300 mil­lió forintos termelési érté­ket. Az átlagbér havi 4 ezer 300 forint körül van. Az idén 6 százalékos bérfejlesztésre volt lehetőségük, amit már januárban ki is használtak. A hiányzó munkáskezek pótlására jól bevált a vidéki kooperáció. Az emberek he­lyettesítésében szerepet kap a gépesítés is. Ez- a folya­matot lassította az import­keretek korlátozása. Most egy háromfős vállalati gaz­dasági munkaközösség készít ügyes gépeket. Megoldották például a cirok kénezésének gépesítését is. A legújabb kezdeményezésük: csikként munkaképességű dolgozókat is foglalkoztatnak. A Vértó utca 1. szám alatti lakóház földszintjén külön műhelyt rendeztek be számukra, ahol öten formáznak félkész ter­mékeket az ecsetgyártás ré­szére. E foglalkoztatási for­ma bővítésére is van lehető­ség. Az Ecset- és Seprűgyár­ban már az idei második félévtől megváltozik a vál­lalati irányítási forma. A stratégiai kérdésekben a dolgozók küldötteiből meg­alakuló testület hoz majd döntéseket. Az előkészítő bi­zottság már megalakult. Az új testület választja majd meg az új igazgatót is. A pályázatok már beérkeztek, de a tartalmuk egyelőre még titok. — Egy tehetséges fiatal­emberre lenne szüksége a gyárnak, aki gyorsan megta­nulja az egyszemélyi irányí­táshoz elengedhetetlen tudni­valókat — mondja Szélér Ferenc. Gyors generációvál­tás várható nálunk. Hama­rosan nvufldíjba megv a fő­könyvelőnk, a munkaügyi osztályvezető közelíti a kor­határt, nekem is csak más­fél évem van hátra a nyug­állományig. Éppen annyi idő, hogv valakinek átadiuk a stafétabotot. B. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom