Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-27 / 71. szám

12 Kedd, -1985. március 26. Kádár János elvtárs szóbeli kiegészítője rikai tárgyalásokat. Támogatjuk az európai béke és biztonság erősítését, fontosnak tartjuk a stockholmi tanácskozást. Ennek érdekében hazánk is aktív tevékenységet fejt ki. Jelen vagyunk a genfi leszerelési konferencián és a bécsi tárgyalásokon is. Az idén — éppen ebben a teremben — ül össze az Európai Kulturális Fórum. Ez a helsinki folyamat újabb állomása lesz. Arra törekszünk, hogy ez a tanácskozás is eredményesen végezze munkáját. JVIi a tárgyalásokat, a kapcsolatok megőrzését és fejlesztését, a megegyezést támogatjuk minden vitatott vagy megoldandó nemzetközi kérdésben. A jelenlegi világhelyzetben a Varsói Szerződés tagállamainak gondoskodniuk kell védelmükről, és ennek megfelelően ml is megfelelő szinten tartjuk védelmi erőinket. A Varsói Szerződés tagállamaként eleget teszünk kötelezettségeinknek. Népünk békéjét, szocialista vívmányainkat mindenkivel szemben megoltalmazzuk, s ezt jó tudni mindenkinek, nehogy bárki is kísértésbe essék. A Varsói Szerződés javasolta a NATO-nak a két szervezet egyidejű megszüntetését. Több mint két esztendeje kezdeményezte, hogv a két szövetségi rendszer országai kössenek megállapodást, amelyben lemondanak az erőszak alkalmazásáról, és az azzal való fenyegetésről. Ezekre a nagy jelentőségű javaslatainkra. amelyek még változatlanul érvényben vannak, válasz mind ez idáig nincs. Készéle vagyunk az erre vonatkozó okmányt aláírni. A Varsói Szerződés országaiból érkezett küldöttségek vezetői március 13-án Moszkvában tanácskoztak. Ez érdemi és jó tanácskozás volt. amit a kommünikében is igyekeztünk kifejezésre juttatni. A további együttműködés, kapcsolataink bővítése mellett foglaltunk állást, és egységesen helyeseltük a Varsói Szerződés meghosszabbítását. Itt is megerősíthetem: a Magyar .Népköztársaság a Varsói Szerződés rneghosszabbítása mellett foglal állást. Készek vagyunk az erre vonatkozó okmányt aláírni. A Magyar Népköztársaság szolidáris a társadalmi haladásárt világszerte küzdő pártokkal és mozgalmakkal, a nemzeti szabadságukért küzdő népekkel. Készek vagyunk összefogni a béke minden hívével, ideértve azokat a polgári vezető politikusokat is. akik értik, hogy az emberiségnek nincs más útja, mint a kapcsolatok fenntartása, a tárgyalás és a megállapodás a közös érdekű kérdésekben. Mi ennek megfelelően rendezett Ikapcsolatokra törekszünk minden országgal, közöttük az Amerikai Egyesült Államokkal és a NATO más vezető országaival is, ha tisztelik jogainkat, és megfelelő partnernek tartanak bennünket a kapcsolatok alakításában Mi arra törekszünk hogy a szövetségeseinknek hű szövetségesei, barátainknak igaz barátai és partnereinknek korrekt partnerei legyünk. Ez eddig is ígv volt. és a iövöben is így lesz. Ígv számolhat a Magyar Népköztársasággal mindenki. Összefogással a békéérí Kedves elvtársak! A közeljövőben megünnepeljük a második világháborúban létrejött antifasiszta koalíció győzelmét a hitleri fasizmus és a japán militarizmus fölött. Az akkori, sorsdöntő helyzetben a különböző társadalmi rendszerű országokat vezető felelős politikusoknak sikerült megegyezésre jutniuk. Az emberiség összefogott, a nemzetek sikeresen együttműködtek a fasizmus elleni harcban. A jaltai tanácskozás nagyban segítette a fasizmus feletti végső győzelmet, a potsdami megállapodások hozzájárultak ahhoz, hogy a romokban heverő Európában beinduljon az élet. Nagyra értékeljük e dokumentumokat, mert a fasizmus szétzúzását, a béke megalapozását szolgálták. Az antifasiszta koalíció példájára kellene összefogniuk ma is — társadalmi rendszerükre való tekintet nélkül — az országok ügyeit intéző felelős vezetőknek, összefogni minden népnek a világot fenyegető háborús veszélyek ellen, a Földünket érintő kérdések megoldása érdekében — ez volna a helyes, a jó és a követendő út az emberiség számára. Mi következetesen folytatjuk békepolitikánkat. A jövőben is erősítjük együttműködésünket a testvéri kommunista pártokkal, minden más haladó erővel, szolidaritást vállalunk a szabadságukért harcoló népekkel, kapcsolatokra törekszünk minden mozgalommal. párttal, országgal, amely erre a maga részéről is kész. Á magyar nép történelmi műve Kedves elvtársak! A mai alkalommal is szólni kívánok felszabadulásunk 40. évfordulójáról. Nagy sorsforduló volt népünk életében, amikor 1945. április 4-én a szovjet had6eree felszabadította Magyarország teljes területét a hitleri fasiszták megszállása alól. és ezzel az ország visszanyerte szuverenitását, szabadságát. A kapitalisták és földesurak hatalma, rendszere, amely sorsát a hitleri fasizmushoz kötötte, összeomlott. Népünk negyven évvel ezelőtt talpra állt. Az ország területén még folytak a harcok, amikor létrejött a nemzeti függetlenségi front. Debrecenben megalakult az ideiglenes nemzetgyűlés és az ideiglenes kormány, amely teljes joggal és a nép nevében hadat üzent a náci Németországnak, hozzálátott az ország újjáépítéséhez, az új haza megteremtéséhez. Nem felejtjük el a Szovjetunió áldozatait, a szovjet hősöket, akik elhozták népünknek a szabadságot. Nem feledkezünk meg a velük küzdő bolgár, jugoszláv és román katonákról, az antifasiszta koalíció más nemzeteinek • fiairól. Tisztelettel emlékezünk a fasiszták ellen itthon és Európa szinte minden frontján küzdő igaz elvtársainkra, a magyar hazafiakra, a magyar ellenállókra és azokra, akik elestek a fasizmus elleni harcban. a nép jobb jövőjéért folytatott küzdelemben. Mindazoknak, akik a magyar nép felszabadítását segítették, az őszinte hála és köszönet, a tisztes emlékezés szaván túl azt tudjuk mondani, hogy a magyar nép élni tudott szabadságával. A munkásosztály, a nép kivívta hatalmát, szocialista társadalmi rendszert teremtett a Magyar Népköztársaságban. Nehéz 40 évet hagytunk magunk mögött. Ezekben az évtizedekben kellett eltakarítani a háborús romokat, megindítani az életet, leküzdeni az inflációt, megvívni a hatalomért folytatott harcot. De ezekben az években éltük a szocialista elvek és normák eltorzításának súlyos időszakát, majd azt a mély társadalmi válságot is, amely Magyarországon - valójában 1953 nyarán kezdődött, az 1956-os ellenforradalmi felkelésben csúcsosodott ki és 1957 nyarán fejeződött be. S e 40 év része a konszolidálásért folytatott politikai, gazdasági és kulturális tevékenység is. Népünk e négy évtized alatt sok akadályt leküzdött, százados elmaradottságot hozott be. Hazánk fejlett mezőgazdasággal rendelkező, ipari országgá vált. Ez a negyven év igaz törnénelme és legfőbb eredménye; ez a történelmi tragédiákat túlélő, a korszakos változásokat megvalósító magyar nép történelmi műve. Pártunk büszke arra, hogy ennek a harcnak a7. élén, nem kevés áldozatot hozva, mindig ott voltak a kommunisták. Néhány tény és adat jól jellemzi e négy évtizedes építőmunka eredményeit. Az adatokat 1938-hoz, az utolsó, úgynevezett békeévhez viszonyítom. Ma a nemzeti jövedelem több mint hatszorosa az 1938- évinek. Az ipari termelés több mint tizennégyszerese, a mezőgazdasági termelés kétszerese az akkorinak. 1938-ban a lakások 27 százalékában, ma 98 százalékában ég a villany. Száz szobára jutó lakosok száma 1938-ban 253 volt, ma 138 ember lakik száz szobában. 1938-ban öszszesen 19 ezer személygépkocsi közlekedett, ma — csak magánhasználatban — 1 millió 344 ezer. a családok egyharmada rendelkezik személygépkocsival. 1938-ban 200 ezer magyar utazott külföldre, az elmúlt évben 5 millió 400 ezer. 1938-ban a lakosság kis része volt jogosult nyugdíjra, ma megfelelő feltételek mellett minden dolgozó ember; az ország lakosságának 21 százaléka kap nyugdíjat. Ma tízezer lakosra háromszor anynyi orvos jut, mint 1938ban. Joggal mondhatjuk: pártunk, munkásosztályunk, népünk harca, munkája nem volt hiábavaló. Ilyen hatalmas fejlődésre csak a szabaddá vált és szocialista útra lépett nép volt képes, amely erőfeszítéseiben élvezte a világ haladó erőinek támogatását. Meggyőződéssel állithatjuk: szocialista céljainkat szem előtt tartva, erőinket összefogva és gyarapítva, bizakodva nézhetünk a jövőbe. Céljainkat elérjük, tervcinket megvalósítjuk, felépítjük a fejlett szocialista társadalmat, gazdagítjuk, gyarapítjuk hazánkat, a szocialista Magyarországot. A Központi Bizottság nevében kérem, hogy a beszámolót, a szervezeti szabályzat módosítására tett javaslatot és a határozattervezetet a kongresszus vitassa meg és fogadja el. Kérem, hogy pártunk XIII. kongresszusa mondja ki: folytassuk. erősítsük fő politikai irányvonalunkat. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, s annak XIII. kongresszusa! Éljen a szocializmust építő magyar nép! Éljen a proletár inter-* nacionalizmus és a népek barátsága! Éljen a szocializmus és a béke! Gyenes András elvtárs, a KEB elnöke: Pártunk egységes és betölti vezető szerepét Ezt követően Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítőt az előzetesen írásban kiadott jelentéshez. Kádár János nagy tapssal fogadott szavai után, Gyenes András, a KEB elnöke fűlött szóbeli kiegészítést a Központi Ellenőrző Bizottság jelentéséhez. Elöljáróban leszögezte: a Központi Ellenőrző Bizottság egyetért a Központi Bizottság beszámolójával és azokkal a megállapításokkal, amelyek Kádár János előadásában elhangzottak. A szervezeti szabályzat módosítására vonatkozó ajánlásokkal egyetértenek, javasolják azok elfogadását. Az előterjesztett határozati javaslattervezetet alkalmasnak tartják arra, hogy a kongresszus vitája és döntése után az előttünk álló időszak tennivalóinak vezérfonala legyen. — A Központi Ellenőrző Bizottság — folytatta Gyenes András — a beszámolási időszakban együtt munkálkodott a párt vezető testületeivel. Azonosult azzal a politikai irányvonallal, amelyet a Központi Bizottság a XII. pártkongresszus határozatának megfelelően képviselt. — A Központi Ellenőrző Bizottságnak az a véleménye, hogy ez a politikai vonal jó, bevált, a tapasztalatok és az élet igazolta. Ebben a politikában ötvöződik az állandóság és a változás, az elvi alapok hű megőrzése és az új jelenségek marxista—leninista felfogása. Ez a politika különbséget tudott tenni a társadalmi haladást ténylegesen elősegítő elgondolások, • megoldások között, valamint azok között, amelyek csak látszólag mutatkoztak ilyennek. — A párt eredményesen lépett fel minden olyan szándék ellen, amely bármely oldalról jelentkezve, a dogmák szük kalodájába próbálná zárni a gondolkodást és a cselekvést. Ragaszkodott a marxizmus— leninizmus alapjaihoz, bevált elveinkhez és gyakorlatunkhoz, társadalmunk szocialista jegyeinek gazdagításához. Nem engedte, hogy ezekre az alapokra és elvekre bárki is ráüsse a korszerűtlenség, a maradiság bélyegét, és a minden áron való változtatás ürügyén, mint elavultakat, elvesse azokat. Ugyanakkor kritikus szemmel, de a szükséges érzékenységgel ítélte meg az újat, felkarolta és támogatta mindazt, ami ügyünket előre viszi. — A párt a változó feltételekhez alkalmazkodva, a szélsőségeket kerülve valósította meg céljait és mozgósította a szocializmus minden hívét ezek elérésére. A Központi Ellenőrző Bizottság javasolja a kongresszusnak, hogy ezt a politikát ismerje el, támogassa, és a következő időszakra is erősítse meg. — Pártunk egységes és betölti vezető szerepét. Bizonyítják ezt azok az eredmények, melyekről a Központi Bizottság a kongreszszusnak beszámolt. Ennek lényege: számos gondunk és bajunk ellenére is megőriztük társadalmunk stabilitását, és. szocialista vívmányainkat újabb értékekkel gyarapítottuk. Mindez azért volt lehetséges, mert pártunkban alapvetően rend van, a párttagok túlnyomó része fegyelmezetten végzi feladatát. Az utóbbi időben a párt szervei, szervezetei és a párttagok is nagy próbának vannak kitéve. Olyan időszakban élünk, amikor hamar kiderül, ki mennyire képes a helytállásra, a cselekvésre, milyen erős a párt iránti hűsége. Pártszerveink, -szervezeteink és párttagjaink összességében jól vizsgáznak. Mindaz. amit eredményként számításba vehetünk, jelentős mértékben a párttagok politikai, közéleti és munkahelyi helytállásának köszönhető. Az előadó a továbbiakban megállapította, hogy a pártban a beszámolási időszakban is érvényesült a demokratikus centralizmus lenini elve, és hangsúlyozta: a párton belül demokratikus légkör egész társadalmunk, közéletünk demokratizmusának is alkotója, formálója. — A Központi Ellenőrző Bizottságnak az a véleménye — mondotta a továbbiakban —, csak ott születhetnek jó eredmények, ahol rend van, ahol mindenki tudja, mi a kötelessége —, majd arról szólt, hogy a rendnek és fegyelemnek szükséges velejárója az ellenőrzés, a beszámoltatás. — Álláspontunk, hogy az ellenőrzés nélkülözhetetlen mind a pártban, mind a társadalomban, a munkában és a vezetésben egyaránt. Aki társadalmunk irányításában valamilyen poszton szerepet vállal, annak vállalnia kell azt is, hogy munkájáról számot adjon, tevékenységének ellenőrzését ne csak elviselje, hanem igényelje, és ő maga is ellenőrizzen. Az ellenőrzés nemcsak az előrehaladás egyik eszköze, hanem társadalmunk demokratizmusának elengedhetetlenül fontos eleme is. Az előadó ezután a társadalmunktól idegen jelenségekkel, ezek hatásával és visszaszorításával foglalkozott. — A munka nélküli, vagy a munkával nem arányos jövedelemszerzést, az ügyeskedést, a spekulációt, az ilyen módon való gazdagodást a társadalom elítéli. El ítéli és joggal teszi, hiszen szocialista elvünk szenved sérelmet, ha nem a színvonalas munka, a kimagasló teljesítmény részesül megfelelő társadalmi és anyagi elismerésben. A munka szerinti elosztás elve még nem elég következetesen érvényesül, s ez kedvezőtlenül befolyásolja a társadalom értékítéletét, és rossz hatással van a munkafegyelemre is. — A csúszópénz, a hálapénz, a szívességi szolgáltatás, a protekciózás nem csökkent, sőt, újabb formái is kialakultak. Sokan tévesen azt hiszik, hogy ezek ellen nem tehetünk semmit, mert fejlődésünk szükségszerű velejárói. Mi ezzel nem értünk egyet. Ügy véljük, hogy a szabályok pontosabb kimunkálásával, az ellenőrzés javításával, a nevelő munka erősítésével, a törvény adta lehetőségek következetesebb alkalmazásával, a szigorúbb számonkéréssel ezek a jelenségek csökkenthetők és visszaszoríthatok. — A párt határozott álláspontja, hogy a nem kívánatos jelenségek ellen a kellő időben fel kell lépni, a visszaéléseket le kell leplezni, elkövetőiket felelősségre kell vonni. Ennek ellenére gyakran azt tapasztaljuk, w ^ hogy a vétkeseket mentegeti tik, a hibáikat kisebbítik, a Ü számonkérést elodázzák. Ez súlyos hiba, sőt ennél több: bűn. Olyan cselekmény, amely bomlasztja társadalmunk erejét, gyengíti jogrendjét, veszélyezteti a pártunk iránt több évtizede megnyilvánuló bizalmat, azt a bizalmat, amely politikánk szilárd bázisa. A felelősségre vonásnak esetenként akadálya az öszszefonódás, az elvtelen érdekkapcsolatok érvényre jutása. A továbbiakban hangsúlyozta: a párttagok kötelességei közé tartozik, hogy az állampolgári fegyelem megtartásában példát mutassanak, törvényeinket tiszteljék, a munkában pedig becsületesen helytálljanak. A párt tagjainak túlnyomó többsége megfelel ennek a követelménynek. A párt tagjainak a munkában is példát kell mutatniuk, ezt környezetük is elvárja tőlük. Ennek a várakozásnak a párt tagjainak többsége megfelel. Bizonyítják ezt eredményeink, amelyekben a párttagok szorgalma, tisztességes munkája meghatározó jelentőségű. Gyenes András ezután arról beszélt, hogy a felelőtlenség, a fegyelmezetlenség azért sem tűrhető el, mert sérti a pártnak a humanizmusról vallott elvét. A m} humanizmusunk a becsületes, kötelességtudó, törvénytisztelő emberek védelmét szolgálja. Nem fogadható el humánusnak az a magatartás, amely a társadalom érdekeit veszélyeztető rendbontókat védi. — A Központi Ellenőrző Bizottság nagyra értékeli — folytatta — a párt vezetésével, népünk munkájával elért eredményeket. Szorgalmaz és támogat minden olyan erőfeszítést, amely ezek védelmét, további gyarapítását szolgálja. Meggyőződése, hogy pártunk képes a szocialista társadalom továbbfejlődését nehezítő gyengeségek, hibák visszaszorítására, leküzdésére, a kedvezőtlen jelenségek elleni határozottabb és következetesebb fellépésre. Ez lehetséges és szükséges is. — Pártunk mindig nyíltan beszél, nem hallgat el semmit. Ez pártunk nagy ereje. Ezért senkitől sem. fogadjuk el, hogy a magunk feltárta gondokat, gyengeségeket egyesek saját rövidlátó, pesszimista látásmódjuk igazolására használják fel. Pártunk a jelenlegi, a több tekintetben nehéz, bonyolult körülményekkel tisztában van, számol ezekkel. De a párt, a mainál sokkal nehezebb helyzetben is képes volt megtalálni a kibontakozás útját, a helyes megoldásokat, amelyek segítségével biztonságosan tovább haladhattunk. — Szocialista vívmányainknak a társadalom, a nép életében mély gyökerei vannak — mondotta befejezésül. — Ezek védelmét, fejlesztését népünk akarja és támogatja. Erőnk pártunk eszméjében, politikai, cselekvési és szervezeti egységében, a kommunisták fegyelmezettségében, tettrekészségében, a néppel való összeforrottságban rejlik. Kérem a tisztelt kongreszszust, hogy a Központi Ellenőrző Bizottság jelentését vitassa meg és fogadja el.