Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-26 / 70. szám

v um, í . í \ I , % v Hétfő, 1985. március 25. 50 Az MSZMP KB beszámolója (Folytatás a 3. oldalról.) lelősségre épül. és szövetségi politikánk keretei között fejlődik, A hazánkban működő demokratikus nemzetiségi szövetségek rondeltetesüknek megfelelően tevékenykednek. A nemzetisegek a Magyar Népköztársaságot hazájuknak tekintik. A nemzetiségeknek fontos szerepük van a magyarok és a szomszéd népek közötti barátság fejlesztésében. Természetesnek tartjuk és elősegítjük a velük azonos anyanyelvű nemzetekkel épülő kapcsolataikat. Hasonlóképpen természetes igénynek tartjuk, hogy a szomszédos országok magyar nemzetiségű állampolgárai is ápolhassák anyanyelvüket, fejleszthessék nemzeti kultúrájukat. Meggyőzödesünk szerint a szocialista fejlődés lehetővé teszi, hogy a nei>ek a burzsoá nacionalizmus maradványait leküzdve a kölcsönös tisztelet, a barátság és az együttműködés útján járjanak. A társadalom életének és fejlodesenek fontos tényezője a család. Szerepe meg határozó a gyermekekről váló gondoskodásban, a fiatalok nevelésében, a közösségi magatartás formálásában, a különböző nemzedékek összetartásában. Államunk es társadalmunk jobban segítse, védje a család intézményét, annál is inkább, mert az. utóbbi időben növekedett a felbomló családok és a veszélyeztetett gyermekek száma. A népesedes alukulasu nagy fontosságú tarsadalmi ügy. A kormány hosszú távra szóló népesedéspolitikai programot dolgozott ki, melynek célja, hogy a lakosság egészségi állapota javuljon, a népesség csökkenése megálljon, majd a lélekszám növekedjen. Népesedéspolitikánk továbbra is az. egyének, a családok elhatározására épít, és a demográfiai folyamatok feltételeinek javítására törekszik. A XII. kongresszus óta eltelt időszakban javult a nök társadalmi, gazdasági és szociális helyzete, kedvező irányban változtak elet- és munkakörülményeik. Arra törekszünk, hogy társadalmi és gazdasági eszközökkel egyaránt segítsük a gyermeknevelés, a munkahelyi feladatok, és a közeletiség együttes vállalását. Egész társadalmunk erdeke, hogy hasznosítsuk az. idősebb — már nyugdíjban levő — nemzedékek tapasztalatait. Kötelességünk, hogy segítsük részvételüket a közéletben, figyelemmel kisérjük helyzetükül, s könnyitsünk az idős korral járó terheken. A beszámolási időszakban szocialista államunk rendeltetésének megfelelően működött. Az országgyűlés és az Elnöki Tart acs betöltötte alkotmányos szerepét. A Minisztertanács megfelelően ellátta feladatát. A szocialista állam a jövőben is fontos és nélkülözhetetlen szerepet tölt be alkotmányos rendünk, szocialista vívmányaink külső és belső védelmében, a gazdaság és a kultúra irányításában, szervezésében. Az. új választójogi törvény kedvezőbb feltételeket teremt a népképviseleti testületek tartalmasabb munkájához. A többes jelölés törvénybe iktatásával az. idén esedékes országos képviselő- és tanácstagválasztások során tovább szélesedik a szocialista demokrácia, bővül a közéletben résztvevők köre. A választások a Hazafias Népfront programja alapján váljanak fontos közéleti eseménnyé, segítsék elő, hogy a lakosság megvitassa az ország ügyeit, az. Az 1970-es évek közepétől jelentősen megváltoztak a gazdasági fejlődés külső és belső feltételei. A világgazdaságban végbement változások tartós jelleget késedelmesen ismertük fel. Ezekben az. években a gazdaságpolitika elsősorban arra irányult, hogy elhárítsuk e változások negatív hatását a gazdaság fejlődésére és az életszínvonalra. Az ország kiadásai éveken át számottevően meghaladták a bevételeket, s ez végső soron a népgazdaság külső egyensúlyának romlását, jelentős adósságállomány kialakulását idézte elő. A XII. kongresszus megerősítette a Központi Bizottság döntését, azt az 1979 óta folytatott gazdaságpolitikai gyakorlatot, amely a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének javítását és az elért életszínvonal megőrzését állította a gazdasági munka középpontjába. E céloknak rendelte alá a gazdasági növekedést és a nemzeti jövedelem belföldi felhasználását. Céljaink eléréséhez a kormányzati szervek aktívabb gazdaságirányító és szervező tevékenységére, a gazdálkodó szervezetek eredményesebb munkájára és a dolgozó nép jelentós erőfeszítésére, esetenként áldozatvállalására volt szükség. Alapvető vívmányaink sérelme nélkül sikerült megőrizni az ország nemzetközi fizetőképességét. Ez rendkívül nagy erőfeszítéseket igényelt. Szükségessé vált, hogy csökkentsük az adósságállományt is, egyes települések fejlesztésének, az életkörülmények további javításának lehetőségeit.. s ezek különböző megoldási módjait. Az országgyűlés fokozottabban vegyen reszt az állami feladatok meghatározásában. erősödjön törvényalkotó tevékenysége. Tovább kell fejleszteni a kormányzati munkát. A hatáskörök pontosabb elhatárolásával. az allami és a társadalmi szervek tevékenységének jobb összehangolásává!, a közigazgatás es az ügyintézés egyszerűsítésével is növelni kell az irányítás hatásfokát. Jogos igény, hogy javuljon az államszervezet működése, es csökkenjen a bürokrácia. Arra kell törekednünk, hogy a központi állami irányítás a leglényegesebb társadalmi és gazdasági feladatokkal, a fejlődés fő kérdéseivel foglalkozzon. Az állam) szervek igényeljék a tarsadalmi és tömegszervezetek közreműködését. támaszkodjanak tapasztalataikra, támogassák a lakosság öntevékenységét, kezdeményezéseit, következetesen érvényesítsék a közerdeket. Toyább kell növelni a tqnácsok önállóságát, felelőssegét és a gazdálkodásban való érdekeltségét. Javítani kell munkájuk szervezeti, személyi és anyagi felteteleit. Erősödjön a lakosság részvétele a közügyek intézésében. A szocialista demokrácia fejlesztése pártunk történelmi programja. A szocialista demokrácia intézményeinek hatékony működése erősíti a dolgozó nép hatalmát, segíti céljaink gyorsabb elérését. A helyi szervek, a vállalatok es az intézmények önállóságának növekedése kedvező feltételeket. és lehetőségeket teremt ahhoz, hogy a lakosság közvetlenül vagy uz őt képviselő társadalmi szervek, testületek •utján részt vegyen a közügyek intézésében. u döntések előkészítésében és a végrehajtás ellenőrzésében. A szocialista törvényesség belpolitikánk alapvető és változatlan eleme. A belügyi szervek, az ügyészségek és a bíróságok betöltik alkotmányos rendeltetésüket. Tevékenységükkel nagymértékben hozzájárulnak, hogy alapvetően szilárd a közrend és a közbiztonság. Állampolgáraink nagy többsége a törvények előírásainak megfelelően gyakorolja jogait, fegyelmezetten teljesíti kötelességét, erkölcsi normáink szerint él és dolgozik. Nem keves azonban azoknak a száma, akik valódi vagy vélt érdekeiket a közösség rovására érvényesítik, kötelességeiket elhanyagolják, vagy tudatosan megszegik. Szaporodnak a törvénybe ütköző, az erkölcsi normáinkat sértő jelenségek. A társadalmi élet minden területén erősíteni kell az állami, az állampolgári fegyelmet. A párt-, állami és társadalmi szervek — a közvélemény támogatására is építve — határozottan és erélyesen lépjenek tel a nagatív jelenségek visszaszorításáért, a bűncselekmények megelőzéséért. a törvények megtartásáért és megtártatásáért. Különösen fohtos a közélet tisztaságának megóvása, a következetes harc a hatalommal való visszaélés, a személyi összefonódások, a protekció, a korrupció minden megnyilvánulása ellen. A Magyar Népköztársaság fegyveres erői és testületei, a néphadsereg, a határőrség, a rendőrség, a munkásőrség és. más fegyveres testületek egymással szorosan együttműködve, népünk támogatásával eredményesen járulnak hozzá a béke megőrzéséhez, illetve belső rendünk biztosításához. A Magyar Néphadsereg szorosan együttműködik a Varsói Szerződés tagállamainak fegyveres erőivel. Harckészültsége magas fokú, a tervezett ütemben valósul meg haditechnikai és szervezeti korszerűsítése. Fegyveres erőink és testületeink készen állnak a szocialista társadalom szolgálatára, a haza védelmére. holott eredetileg csak a VI. ötéves terv utolsó évében számoltunk ezzel. Az elmúlt négy évben az export volumene 28 százalékkal, az importé 4 százalékkal bővült. A külkereskedelmi áru-. forgalomban 1982 óta fokozatosan növekvő aktívumra tettünk szert. Mindez lehetővé tette. hogy a konvertibilis valutákban fennálló adósságállományunkat mintegy 15 százalékkal csökkentsük. Fenntartottuk, illetve néhány fontos területen javítottuk a népgazdaság belső egyensúlyát. Javult a költségvetés, a munkaerő és a beruházási piac egyensúlya, megőriztük az áruellátás és a fizetőképes kereslet összhangját. Az ipari termelés négy év alatt 10 százalékkal nőtt, de elmaradt az előirányzattól. Jelentős eredmény, hogy a nehezebb értékesítési feltételek ellenére az ipari export nagyobb mértékben növekedett. mint a termelés. Eredmenyeseit teljesitik a termelési ráfordítások mérséklését szolgáló kormányprogramokat. Az új, gazdaságosan értékesíthető termékek aránya, a termékek versenyképessége nem növekedett a kellő mértékben. Az építőipari' vállalatok nagyobb gondot fordítottuk a karbantartásra és a felújításra. Lassú az előrehaladás a munka minőségének, 'szervezettségének javításában. A mezőgazdaság és az élelmiszeri nar teljesiti a XII. kongresszuson meghatározott feladatokat. A mezőgazdasági termelés a VI. ötéves terv első négy esztendejében az előző öt ev átlagához képest 12 —13 százalékkal nőtt. Minden eddiginél nagyobb eredményeket értünk el a gabona, valamint az ipari növények termelesében és feldolgozásában, s ez a belföldi szükségletek kielégítésén túl jelentős exportot tett lehetőve. Nem ilyen kedvező a kép a zöldség- és gyümölcstermesztésben. Az állattenyésztés a tervezettet meghaladva fejlődött. A mezőgazdaságban a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkent. a termelési ráfordítások azonban — néhány ágazat kivételével — még mindig nagyok. Az intenzív gazdálkodás kibontakoztatásában számottevőek az elért eredmények, de az egész népgazdaságra kiterjedő változást még nem sikerült elérnünk. Népgazdaságunk jövedelemtermelő képessége a lehetségesnél és a szükségesnél egyaránt kisebb. Az egyensúly javításának követelményét csak a belföldi felhasználás 3 százalékos csökkentésével lehetett teljesíteni. Az elmúlt évek eredményeit es gondjait elemezve, a Központi Bizottság megalapozottan jelentheti a kongresszusnak és dolgozó népünknek: a rendkívül nehéz viszonyok között is sikerült megőrizni népgazdaságunk stabilitását és alapvető szociális vívmányainkat. Épitömunkánk külső körülményeiben a következő években sem várható lenyeges javulás. A külső egyensúlyi helyzet javítása továbbra is alapvető feladat. Gazdasági nehézségeink leküzdése azt is megköveteli. hogy bővítsük a műszaki fejlődéshez és az életszínvonal emeléséhez szükséges alapokat. Mindezt csak a népgazdaság jövedelemtermelő képességének növelésével érhetjük el. A hangsúlyt tehát a gazdálkodás színvonalának javítására, a dolgozók alkotóenergiájának és vállalkozókészségének kibontakoztatására, ezáltal a népgazdaság dinamikusabb fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtésére helyezzük. Ez aktív, ösztönző termeléspolitikát és gazdaságirányítási gyakorlatot igényel. A gazdasági növekedést az intenzív fejlődés minőségi jegyeit erősítve úgy kell élénkíteni, hogy tovább javítsuk a népgazdaság egyensúlyát, gyorsítsuk a szükséges strukturális változásokat. A nemzeti jövedelem növekedését csak akkor tudjuk gyorsítani, ha a rendelkezésre álló eszközökkel, természeti feltételekkel, szellemi erőforrásokkal jobban, eredményesebben gazdálkodunk. Az exportképesség fokozása. az importigény mérséklése, a fajlagos ráfordítások csökkentése, az emberi alkotóerő hasznosítása döntően tőlünk fücg. Tartalékaink e területeken még mindig számottevők. Az intenzív fejlődés érvényesítése a gazdálkodás minden területén kötelező. A gazdálkodás feltételeinek javításával, a gazdálkodó Szervezetek felelősségének és vállalkozókészségének kibontakoztatásával kell elősegíteni a versenyképes, korszerű termékek termelésének dinamikus emelkedését. Ezt szolgálja többek között a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése is, amely a jó' minőségű és hatékony munkára ösztönöz. A következő időszak gazdaságpolitikai feladatai részletesebb meghatározásának az a célja, hogy töretlenül folytatódjon a szocialista társadalom építése, erősödjön anyagi-műszaki bázisa. Ezt szem előtt tartva dolgozták ki és fogadták el az iparpolitika és a külgazdasági stratégia hosszabb távra szóló koncepcióját. A Központi Bizottság úgy ítéli meg, hogy a VII. ötéves népgazdasági tervnek a hatékony és fokozatosan élénkülő gazdasági fejlődés programjának kell lennie. A gazdasági egyensúlyi viszonyok fenntartása és megszilárdítása mellett, alapozza meg a nemzeti jövedelem növekedését. a műszaki haladást, a lakosság életszínvonalának érzékelhető emelkedését, életkörülményeinek javulását. Mai ismereteink szerint a VII, ötéves népgazdasági terv időszakában a nemzeti jövedelem 14—17 százalékos növekedését lehet előirányozni. Az ipari termelés 13—16 százalékos és a mezőgazdasági termelés 12—14 százalékos bővítése, lehetővé tenné a belföldi felhasználás 13—16 százalékos növelését, és a külső gazdasági egyensúly további javítását. Az iparnak a jelenleginél nagyobb mertékben kell hozzájárulnia a nemzeti jövedelem gyarapításához, az exportfeladatok teljesítéséhez, a lakosság életszínvonalának, áruellátásának javításához. Az extenzív források kimerülése miatt az iparban valamennyi termelési tényezővel hatékonyabban kell gazdálkodni. Többett kell tenni az alkotó- és vállalkozási készség kibontakoztatása, a munkakultúra javítása, valamint a szervezeti rendszer korszerűsítése érdekeben. Meg kell gyorsítani a termelési szerkezetet korszerűsítő, a versenyképességet és a termelékenységet jelentősen fokozó, a természeti kincsek hasznosítását, az energia- és anyagtakarékosságot szolgáló programok kidolgozását és végrehajtását. Az iparnak hozzá kell járulnia az élcimiszer-tcrmelés fejlesztéséhez, ezt elsősorban korszerű gépek és berendezések, agrokémiai termékek, csomagolóeszközök gyártásának fokozásával, a biotechnológia fejlesztésével segítse elő. Bővíteni kell a magasabb színvonalú szellemi és fizikai munkát megtestesítő és nemzetközileg is elismert szakágazatokat, mint például a gyógyszeripart, hiradásés vákuumtechnikai ipart, közlekedésigep-gyártást. Az intenzív fejlődés kibontakoztatása ugyanakkor mindinkább függ az elektronika, különösen a mikroelektronika fejlesztésétől, eszközeinek széles körű használatba vételétől. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar összehangolt fejlesztése a jövőben is kiemelt feladat. Hazánk természeti adottságai es a szocialista nagyüzemekben rejlő erőforrások lehetővé teszik, hogy az élelmiszer-gazdaság egyidejűleg biztosítsa az alapvető fontosságú, magas színvonalú hazai élelmiszer-ellátást és a nemzetközi piaci igényekhez igazodó exportnövekedést. Jobban ki kell használni és folyamatosan meg kell újítani az élelmiszergazdaság anyagi-műszaki, biológiai alapjait. alkalmazni a tudományos eredményeket. Törekedni kell a termékek feldolgozottsági fokának emelésére, a minőség javítására, a termelési ráfordítások csökkentésére. A mezőgazdaság feladatainak megvalósítása alapvetően a szocialista nagyüzemek gazdálkodásától lügg. A mezőgazdasági termelésnek a jövőben is fontos része lesz a háztáji gazdaságoknak a nagyüzemek által integrált tevékenysége és a kisegítő gazdaságok termelése. Folytatjuk bevált szövetkezetpolitikánkat, amely a szocialista fejlődés évtizedei alatt különösen a falvak életében, felemelkedésében töltött be nagy szerepet. Társadalmi-gazdasági előrehaladásunknak alapfeltétele az emberi alkotóképességnek és szorgalomnak a hasznosítása, a jobb munkaerő-gazdálkodás anyagi, erkölcsi, szervezeti feltételeinek megteremtése. A szocialista társadalmi rend nagy vívmánya a teljes foglalkoztatás. A további fejlődésnek a teljes foglalkoztatással egyenértékű követelménye a hatékony foglalkoztatás. Ez helyenként azzal járhat, hogy a gazdaságtalan tevékenységet folytató vállalatoknál megszűnnek munkahelyek, míg a jól gazdálkodóknál bővülnek a foglalkoztatás és a munka anyagi elismerésének lehetőségei. Az intenzív gazdasági fejlődésnek lényegi feltétele a tudományos-technikai előrehaladás ütemének gyorsítása. Ezt kel! elősegíteni megfelelő ösztönzők kialakításával, a termelő- és a kutató-fejlesztő szervezetek együttműködésének javításával, az erőknek és az eszközöknek a legfontosabb feladatokra való koncentrálásával. Nagyobb erőfeszítéseket lvg(l tenni, hogv csökkentsük technológiai elmaradásunkat, meghonosítsuk á nemzetközi élvonalat képviselő technológiákat. Fokozott figyelmet kell fordítani a meglevő termelőkapacitások korszerűsítésére, a termelöberendezések pótlólagos automatizálására, elektronizálására. Az elmúlt években a fejlesztésre fordítható eszközök is csökkentek, de a fő gondot az okozza, hogy az egész beruházási folyamat hatékonysága nem kielégítő. Igen fontos, hogy a jövőben adottságainknak és a piaci követelményeknek jobban megfelelő struktúrában, az intenzív követelmények következetes érvényesítésével határozzuk meg fejlesztési feladatainkat, és valósítsuk meg beruházásainkat. Hazánk természeti-gazdasági adottságai és az előttünk álló feladatok megvalósítása szükségessé teszik külgazdasági kapcsolataink fejlesztését. Ennek érdekében javítani kell külkereskedelmi munkánkat, a termelésben pedig növelni a keresletnek megfelelő, jó áron értékesíthető termékek arányát. Népgazdasági terveink megalapozásában, külgazdasági stratégiánkban meghatározó szerepe van KGST-tagságunknak. Aktívan részt veszünk az 1984. évi felső szintű KGST-értekezlet határozatainak valóra váltásában, amelyek megfelelő alapot teremtenek a tagállamok gazdasági fejlődésének hatékonyabb összehangolására. Az energia- és nyersanyagszükségletek kielégítése, a műszaki-tudományos együttműködés elmélyítése, a gazdaságpolitikai konzultációk rendszeressé tétele, az együttműködés közgazdasági eszközeinek fejlesztése ösztönzőleg hat uz egyes szocialista országok gyorsabb ütemű, intenzívebb gazdasági fejlődésére, erősíti a szocialista közösség világgazdasági pozícióit. Legfontosabb, meghatározó jelentőségű gazdasági partnerünk a Szovjetunió, vele bonyolítjuk le külkereskedelmi forgalmunknak csaknem harmadát. A jövőben arra törekszünk, hogy a gyártásszakositás. mindenekelőtt a termelési kooperáció fejlesztésének lehetőségeit kihasználva tovább bővítsük, még hatékonyabbá tegyük a Szovjetunióval és a tóbbi szocialista országgal folytatott együttműködést. A fejlett tőkésországokkal az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján kívánjuk bővíteni kapcsolatainkat. A fejlődő országokkal az áruforgalom növelése mellett a termelési együttműködés fejlesztésére törekszünk. Az 1968-ban bevezetett gazdasagi reform erősítette szocialista rendszerünket. Fejlődtek a szocialista tulajdonviszonyok. Á gazdasági építőmunka i i