Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-24 / 69. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYÉSÜLJETEK! 75. évfolyam 69. szám 1985. szombat március 23. Ara: 2,20 forint MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Oz MSZMP Központi Bizottságának előzetes jelentése a XIII. kongresszus küldötteinek Az MSZMP Központi Bizottságának előzetes jelentése a XIII. kongresszus küldötteinek című dokumentum nyolc fejezetben adatokat és tényeket ismertet a két kongresszus közötti pártmunka és társadalmi élet áttekintésének megkönnyítésére. Az. előzetes jelentést a következőkben röviden ismertetjük. Az. I. fejezet a Központi Bizottság tevékenységéről szól. A testületa XII. kongresszustól ez. év március l-ig 23 ülést tartott. Tanácskozásain rendszeresen foglalkozott a nemzetközi helyzet, a gazdaságpolitika, az állami élet, a belpolitika, a part belső élete és a társadalmi élet időszerű kérdéseivel. A Politikai Bizottság és a Titkárság tagjai öt év alatt összesen 810 munkalátogatást tettek Budapesten és a megyékben, a Központi Bizottság tagjai pedig rendszeresen részt vettek különféle pártrendezvényeken. A párt tevékenységének néhány területét ismertető JI. fejezet élén az a közlés áll,' hogy a part taglétszáma 1|'!!5. január 1-én 870 9112 volt, öt <?V alatt 59 159-cel (7,3 százalékkal) nőtt. A párttagság több mint 25 000 alapszervezetben tevékenykedik. A párt propagandamunkájának fontos adata, hugy u jelenlegi tanevben a pál toktatásban 0(14 373-an vesznek részt, közöttük 371 721 a párttag. A Xlf. kong ész-VA óta a párt 10 jelentős o: zugoS -nélcti tanácskozást rendezett, a Pub .ui Akadémián pedig öt év alatt ,1! előadás hangzottéi. Az agitációs tevt'.enység jól bevált eszközei közé tart v.nak a politikai vitakörök; a pártszervezetekben jelenleg több mint 9000 ilyen kör működik, összesen 158 ezer résztvevővel. A Népszabadság és a megyei párllapok együttesen naponta közel 2 millió példányban jutnak cl az olvasókhoz. A fejezet — a pártintézmények munkájának számbavétele után — a párt nemzetközi tevékenységének áttekintésével zárul. Az MSZMP képviselői a XII. kongresszus óla 85 kommunista, illetve marxista—leninista párt küldötteivel 429 alkalommal folytattak magas szintű tárgyalásokat Tovább szélesedtek az MSZMP kapcsolatai a nemzeti felszabaditási mozgalmakkal és más haladó szervezetekkel, a szocialista, szociáldemokrata és más pártokkal. A társadalmi fejlődésről szóló III. fejezet közli, hogy az ország népessége az 1980. évi 10 millió 710 ezer főről 1985. január l-ig 10 millió 658 ezer főre csökkent, a születések számának visszaesése és a halálozási arány növekedése miatt. Az aklív keresők száma az utóbbi négy év alatt 95 ezerrel, az eltartottaké 155 ezerrel csökkent, az inaktív keresőké 193 ezerrel nőtt. A munkásosztályhoz 1985 elején 2 millió 731 ezer fő, az aktív keresők 55,5 százaléka tartozott, kevesebb, mint 1980-ban. A munkásosztályhoz tartozók 4G százaléka falvakban él. A szövetkezeti parasztság szántának és igányának korábban tapasztalt csökkenese 1980 után nem folytatódott. A szellemi foglalkozásúak száma mérsékelten tovább nőtt. A kisárutermelök, kiskereskedők száma némileg növekedett, de arányuk továbbra sem jelentós (az aktiv keresők 4,2 százaléka). E fejezet befejező része a társadalmi szervezetekkel és mozgalmakkal foglalkozik, ismerteti többek közölt a szakszervezetek, a KISZ, a Hazafias Népfront, az Országos Bé-. kelanács, a Nőtanács. az MSZBT és a szövetkezeti mozgalom tevékenységének l'ö jellemzőit és eredményeit. A munkamozgalmakról szólva közli, hogy a mostani kongresszusi és felszabadulási versenyben a dolgozók nagy többsége tett felajánlást; a 132 ezer szocialista és munkabrigádban több mint 1,6 millió munkás, mezőgazdasági dolgozó és értelmiségi tevékenykedik, az újító- és feltalálómozgalomban pedig évente átlagosan 215 ezer dolgozó vesz részt. A IV. fejezet a „Népképviselet, közigazgatás, fegyveres erők ós testületek, törvényesség'' címet viseli. Közli, hogy az 1980. évi választások alkalmával a lakosság 59 270 helyi tanácstagot és 352 országgyűlési képviselőt választott meg. A jelentés méltatja az Országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács. a tanácsok és a népi ellenőrzés sokrétű es eredményes tevékenységét, majd megállapítja, hogy hazánk védelmi képessége a követelményeknek megfelelően fejlődött, országunkban a közrend és a közbiztonság szilárd. A gazdasági cpitömunkáról tájékoztató V. fejezet rámutat, hogy a népgazdaság a XII. kongresszus határozatában megjelölt gazdaságpolitikai irányvonalnak megfelelően fejlődött. A fő célok — a feltételezottnel nehezebb világgazdasági feltételek mellett is — a tervezetthez közelálló mértékben megvalósulnak. A nemzeti jövedelem az utóbbi négy évben együttesen 8,4 százalékkal nőtt, belföldi felhasználása pedig valamivel több, mint 3 százalékkal estikként, s megszűnt a nemzeti jövedelem termelése és a belföldi felhasználás között korábban kialakult jelentős egyensúlyhiány. Az ország eladósodása megállt, az adósságállomány valamelyest csökkent. A szocialista szervek beruházásainak volumene 1984-ben 19 százalékkal kisebb volt az 1980. évinél. A fejlesztési forrásokat — főként az utóbbi kit évben — nagyobbrészt a folyamatban levő beruházások befejezésere fordít ollók. Az ipari termelés 1980 óta — a kisszervezetek termelésével együtt — évi átlagban mintegy 2,5 százalékkal nőtt. A termelés 91,7 százalékát az állami, 5,6 százalékát a szövetkezeti ipar, 1,4 százalékát a magánkisipar, 1,3 százalékát a különféle, újabban alakult kisszervezetek adják. Az iparon kívüli népgazdasági ágakban (elsősorban a mezőgazdaságban) végzett ipari tevékenység meghaladta az öszszés ÍDari termelés egytizedét. A VI. ötéves terv első négy évében a mezőgazdasági termelés számottevően emelkedett, 12,4 százalékkal haladta meg az" 1976—1980. évek átlagát. A mezőgazdasági termékek 65 százalékát nagyüzemekben, 35 százalékát háztáji és kisegítő, gazdaságokban állították elő. A mezőgazdasági é.s az élelmiszeripari termékek exportja 36 százalékkal nőtt. Szélesítettük külgazdasági kapcsolatainkat. Külkereskedelmi forgalmunk nagyobb hányadát, 53 százalékát a szocialista országokkal, ennek több mint felét a Szovjetunióval bonyolítottuk le. Kapcsolatainkban meghatározó szerepet játszanak a KGST tagországai. A fejlett tőkés országokra jut külkereskedelmi forgalmunk egyharmada, a fejlődő országokra 11 —12 százalék. Az „Életszínvonal, szociálpolitika" című VI. fejezet megállapítja: a teljes foglalkoztatottság — amely a létbiztonság alapfeltétele — változatlanul érvényesült. A lakosság összes jövedelme (a munkajövedelmek, valamint nyugdijak, társaduimi juttatások együtt) az elmúlt négy évben mintegy 37 százalékkal nőtt. A fogyasztói árak 30 százalékkal emelkedtek, így a lakosság egy főre jutó reáljövedelme átlagosan négy év alatt 5,8 százalékkal nőtt. A társadalom egyes csoportjainak reáljövedelme csökkent. Az alapvető társadalmi rétégek jövedelemszintje közeledett egymáshoz, a munkásosztály és a parasztság egy főre jutó átlagos jövedelme — az 1982. évi felmérés szerint — lényegében azonos. A nyugdíjak, társadalmi juttatások összességükben a munkajövedelmeknél gyorsabban növekedtek, arányuk a lakosság jövedelmében 1984-ben 33 —34 százalék volt. A nyugdíjasok és járadékosok száma 1985 elején megközelítette a 2,3 millió főt, a részükre kifizetett összeg havi átlaga az 1980. évi 2267 forintról 1984-ben 3110 forintra nőtt. A legalacsonyabb (2000 forint alatti) nyugdijak reálértéke — az évi automatikus nyugdíjemelések és az áremelésekhez kapcsolódó intézkedések hatására — emelkedett, az átlagos és annál magasabb nyugdíjaké viszont csökkent. A lakosság egy főre jutó fogyasztás a az utóbbi négy évben megközelítően 6 százalékkal növekedett (a hatodik öteves terv a fogyasztás 7—9 százalékos emelkedésével számolt). A lakossági vásárlóerő és a fogyasztói árualapok egyensúlyát, az ellátás színvonalát a nehezebb külgazdasági feltételek ellenére alapvetően sikerült megőrizni, de a növekvő fogyasztói igények és a differenciálódó kérésiéi kielégítése csak részben valósult meg. Az utóbbi négy évben a XII. kongresszus határozatában és az ötéves népgazdasági tervben elfogadott célokkal összhangban 297 ezer lakás épült. Az egészségügyi és szociális ellátás fő mutatói javultak. A jelentés VII. fejezetében a tudomány, az oktatás, a közművelődés, a művészetek fontos és érdekes adatai olvashatók. Hazánkban 1983-ban a tudományos kutatóhelyeken 78 000 fö dolgozott. A társadalom 1983-ban a kutatásra és fejlesztésre 23,5 milliárd forintot fordított. Az állami oktatási intézményekben — a/, óvodákat is beleértve — 1984-ben összesen 2,4 millióan tanultak. Az országban jelenleg 10 010 közművelődési könyvtár működik. A művelődési otthonok száma 1983-ban 2524 volt. Az egyesületekben 294 ezer igazolt sportoló versenyez. A Magyarországon kiadott könyvek száma öt év alatt 8241-ről 9128-ra, példányszámuk 94,7 millióról 103 millióra, a könyvkereskedelem forgalma pedig 2,8 milliárdról 4 milliárd forintra nőtt. Fejlődésről számolnak be a film, a színház, az opera, a hangverseny, a képzőművészet, a televízió, a rádió és a sajtó adatai is. A dokumentum VIII. fejezete — „Külpolitika, nemzetközi kapcsolatok" címmel — ismertetést ad a Varsói Szerződés tagállamainak 1980 óta lezajlott fontosabb tanácskozásairól, valamint a KGST-együttműködés fejlődéséről. A fejezet ezután kétoldalú államközi kapcsolataink alakulásáról tájékoztatva egyebek között szól arról, hogy 1980 óta azoknak az országoknak száma, amelyekkel hazánk diplomáciai kapcsolatot tart fenn, 126-ról 130-ra emelkedett. Országunk közel ezer kormányszintű és nem kormányközi nemzetközi szervezet munkájában vesz részt. Hazánk 1984-ben 74 országgal működött együtt kormányközi kulturális és tudományos egyezmény, munkaterv vagy más megállapodás alapján. A dokumentum befejezésül felsorolja azt az 1980 óta lezajlott csaknem 30 legjelentősebb nemzetközi konferenciát, amelyen a magyar társadalmi szervezetek és mozgalmak is részt vettek. * Az előzetes jelentés szövegét a Népszabadság március 23-i, szombati száma teljes terjedelmében közli. Máicius 25-én, hétfőn Összeül az MSZMP legfelső tanácskozó testülete A Magyar Szocialista Munkáspárt 871 ezer tagját képviselő 935 küldött részvételével kezdődik meg március 25-én, hétfőn, délelőtt 10 órakor a Budapest Kongresszusi Központban a Magyar Szocialista Munkáspárt négynaposra tervezett XIII. kongresszusa. A párt legfelső tanácskou zó testülete széles körű előkészületeket követően ül össze: az elmúlt hetekben, hónapokban — a szervezeti szabályzatnak megfelelően — alapszervezeti taggyűléseken, budapesti, kerületi. városi, megyei, illetve megyei jogú pártértekezleteken vonták meg a kommunisták az elmúlt öt esztendő mérlegét, s nagy aktivitással, alkotó légkörben vitatták meg a kongresszusi irányelveket. Az eszmecserék nyíltak, őszinték voltak, a párttagok felelősségteljes állásfoglalása az előkészületek során jó feltételeket teremtett ahhoz, hogv a kongresszus eredményesen végezhesse nagy fontosságú munkáját. A helyi vezető testületeket és a kongresszusi küldötteket is megválasztó tanácskozásokon társadalmi, politikai, gazdasági, ideológiai és kulturális életünk valamennyi lényeges kérdését behatóan elemezték, véleményekkel, javaslatokkal segítve a kongresszusi dokumentumok előkészítését. A párt legmagasabb fóruma értékeli a XII. kongreszszus óta végzett munkát, számot ad az öt esztendeje hozott határozat végrehajtásáról. szól az eredményekről, és elemzi a társadalmunkat napjainkban foglalkoztató problémákat. A kongresszuson a küldöttek a párt tagságának, a hazáért felelősséget vállaló állampolgároknak a véleményét kifejezésre juttatva alakítják ki a politika további irányvonalát. határozzák meg a párt előtt álló feladatokat. Az MSZMP tanácskozása nemcsak a párttagság üaye, a kongresszust egész néniink figyelme kíséri. A küldötteken kívül — a hagyományokhoz híven — ezúttal is számos meghívott vesz részt; ott. lesznek a kormánv tagjai, az országos főhatóságok, a tömegszervezetek és -mozgalmak vezetői. A széksorokban helyet foglaLnak majd a munkásmozgalom régi harcosai, a tudományos és a művészeti élet jeles személyiségei, a szocialista építőmunkában élenjáró kollektívák képviselői. A meghívottak között lesznek pártonkívüliek is. A nemcetközi kommunista és munkásmozgalom megtisztelő érdeklődése övezi pártunk Xí/f. kongresszusának munkáját. Ezt fejezi ki, hogy mintegy félszáz testvérpárt magas szintű küldöttséggek képviselteti magát a tanácskozáson. Budapestre várják a szocialista országok, valamint számos európai állam kommunista és munkáspártjainak, a fejlődő országok szocialista orientációjú marxista—leninista pártjainak delegációit; megfigyelőként ielen lesz több szocialista, illetve szociáldemokrata párt képviselője is. A pártfórum eseményeinek az egész ország a tanúja lehet: a sajtó, a rádió, és a televízió naponta részletesen beszámol a tanácskozás munkájáról. A rádió helyszíni tudósításokat, hangképes összeállításokat sugároz a kongresszus eseményeiről. Hétfőn a Kossuth-adó 9.50től közvetíti a kongresszusi központból ^ megnyitót. A mintegy másfél órásra tervezett Déli Krónika beszámol a délelőtti programról, majd az Esti Magazin és a 22 órás híradás összefoglalja a tanácskozás első napiát. Re-ndkívüli adásnap lesz hétfőn a televízióban. Tíz óra előtt néhány perccel kezdődő élő. egyenes adásban közvetítik a megnyitót, majd ismertetik a KB kongresszusi beszámolóját. Este 19 órakor jelentkezik a kénernvőn a tv kongresszusi stúdiója, összeállítást nyújtva a nap eseményeiből. Kedden és szerdán — a szokásostól eltérően — rövidebb, 15 perces lesz a Tv-hiradó, s 19.45-töl mintegv 50 perces műsor tájékoztatja a nézőket a tanácskozás munkáiéról. A kongresszus zárását ismét °lő adásban sugározzák, este pedig összefoglalót adnak a vitáról, s ismertetik a választás eredményét. Tavaszi munkák Molnár József felvétele A hosszú, hideg tél után lassan ébredezik a természet. A növényeket éltető csapadék mindenütt bőséggel megvan, a mélyebb fekvésű területeken egy kicsit több is a kelleténél. A kötöttebb talajokon még nem merészkednek a nagyüzemi táblákra a nagy súlyú gépekkel. Növény és ember egyaránt a fényre, melegre vágyik. A kis-kerttulajdonosok, a háztájiban dolgozók várják az első igazi tavaszi hét végét. Talán nem hiába. A tavaszi munkákról írásunk a 3. oldalon. Képünkön: Tóth János szatvmazi traktoros gépével gyomirtózik és talajt lazít egy időben.