Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-23 / 68. szám

8 Péntek, 1985. március 22. Gazdag programmal ' A magyar kultúra napjai a Szovjetunióban Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából április 2—9. között rendezik meg a Szovjetunióban a ma­gyar kultúra napjait. A gaz­dag rendezvénysorozatnak Moszkva és a Szovjetunió köztársaságaiban több nagy­város, így például Lenin­grád, Tallinn. Kijev és Tbi­liszi ad otthont. A program­ban kultúránk több ágazata mutatkozik be, érzékeltetve négy évtizedes fejlődésünk eredményeit, vívmányait. A magyar kultúra napjai­nak eseménysorozata — amelyről csütörtökön a Mű­velődési Minisztériumban tájékoztatták az újságírókat — a Magyar Állami Opera­ház balettegyüttesének ven­dégszereplésével kezdődik. Április 2-án a társulat be­mutatja Hidas—Seregi Céd­rus című balettjét a Moszk­vai Nagyszínházban. A Nem­zeti Színház Moszkvában és Tallinnban vendégszerepel a Magyar Elektra és a Tartuff című előadásokkal. A Víg­színház társulata március 30. és április 6. között Jaltában Csehov-müveket mutat be. Nagyszabású kiállítások is kapcsolódnak a programhoz. A szovjet fővárosban tárlat nyílik népvándorlás kori régészeti leletekből és mű­kincsekből, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nem­zeti Galéria XIX. századi európai és magyar mester rajzainak gyűjteményéből, valamint Somogyi József Kossuth-díjas szobrászmű­vész alkotásaiból. A magyar kiállítások sora Kijevben népi iparművészeti, Lvov­ban pedig könyv- és hang­lemeztárlat gazdagítja. Ugyancsak változatos a ma­gyar napok filmprogramja, ennek nyitányaként Kovács András Vörös grófnő című filmjét mutatják be a moszk­vai Budapest Moziban. A rendezvénysorozat záró­eseménye a Moszkvai Mű­vész Színházban lesz: a Vi­rágcsokor Magyarországról című gálaműsorban színházi és zenei életünk több ki­válósága lép fel. Lengyel Gyula­emlékérem A Magyar Tanácsköztár­saság kikiáltásának 66. év­fordulója alkalmából, a szo­cialista pénzügyek fejleszté­sében, a pénzügyi irányítás korszerűsítésében kiemelke­dő gazdasági és politikai te­vékenységük elismeréseként a pénzügyminiszter — a Tanácsköztársaság pénzügyi népbiztosáról elnevezett — Lengyel Gyula-emlékérmet adományozott Antal Lász­lónak. a Pénzügykutatási Intézet tudományos osztály­vezetőjének, Galántai Pál­nak. a Komárom megyei Tanács elnökhelyettesének, Gilányi Jánósnak, a nyír­egyházi Közgazdasági Szak­középiskola igazgatójának. Madarasi Attila pénzügymi­nisztériumi államtitkárnak és Nyárádi Ferencnek, a Pénzügyminisztérium fő­osztályvezetőjének. A kitüntetéseket Hetényi István pénzügyminiszter csütörtökön adta át. (MTI) Küldött a kongresszusra Segédmunkásból 99 Kiskatonák" a Zalkában Reggel 6-tól este 6-ig Az biztos, hogy például nyában. Márton Mihály al- nek látsszék a többiek sze­Bólya Laci anyukája na- hadnagy leleményességét di- mében. Határozottan kikér­gyon elégedett lett volna cséri, hogy mintegy 300 öl- ték maguknak, nem fárad­tegnap, ha látja, fiacskája tözékből sikerült többé-ke- tak, nem éhesek, minden milyen akkurátus rendben vésbé a gyerekek méretének „klassz", mintha igazándi­hagyta fölkelés után az megfelelő bakancsot, nadrá- ból történne az egész. Kő­ágyát. No nem otthon. Tar- got, trikót, bekecset, zub- vecs Tamás, Gera Jóska, jánban. Bent, a laktanya- bonyt, kabátot, sapkát, de- Török Zoli fölváltva mesél­ban. Laci számára kivételes rékszíjat válogatni. Reggelit te: filmet is néztek igazi volt a tegnap — az otthoni is olyat kaptak, mint a na- hadgyakorlatról. hallottak rendetlenséget talán el is gyok — még feketekávét is! élménybeszámolót, s lesz nézi édesanyja. Csütörtökön —. bár a szakácsok kényez- még Fele sem igaz vetélke­reggel ugyanis katonának tették volna őket, ám a pa- dő, meg technikai bemutató, ment a fiú. rancs úgy szólt: mindenből Találgatták, hátha fölülhet. Vigh Lajos őrnagy kész- az a kerekeknek. A nek majd iárművekl.e, ségesen mutatta a kiskato- Parancs kihirdetése után kézbe yeh a pu,kakat i6. nak" korletet. A hatalmas alakiztak. Férfiembernek ezt „ ,.... szoba ragyogott a tisztaság- nem kell magyarázni csu- f eszeI*etesu"kk°r de,elott tói. Egyetlen gyűrődést. . . .. , ' 11 ora volt, s annyi min­ráncot sem láttunk a lepe- Pan anV"kak kedv«^ dent tartogattak még a dőkön, plédeken. Pedig nem coljuk föl, gyakorolták a |ovábbi cseményei, egyet, nem kettőt, hanem vigyázzállást. a tisztelet­iharminckettőt vizsgáltak adast a vigyázzmenetet, a * z^eko^ kÖrlCtrend eIlenor- jobbra átot, balra átot... A A forradalmi ifjúsági na­sport- és akadálypályán keretében, a Tanács­~ Hatkor volt a bevonu- Komócsin János fötörzsőr. köztársaság évfordulóján, a nagy-— senkiim "kesetá mester. Seres Gábor sza- Zalka Máté laktanya a Sze­Sőt, akadt aki már öt óra kaszvezető. Mészáros And- £ed városi úttoroelnokseg­után itt toporgott a lakta- r<js őrvezető, Sztakó Imre gel közösen rendezte meg nya kapujában. Senki sem honvéd az altaiános harcá_ tegnap az Egy napig katona hagyta otthon a behívópa- ^u „yakorlatok rejtelmei- voltam akciót altalános is­be is bevezette a 32 kis kolás. hetedikes-nyolcadikos fiúknak. A reggel 6-tól este . , , 6-ig tyrtó próbatételen 11 zuluk, aki a biztonság ked- K2.egedi intézmény úttörő­véért megkérdezte, nem gárdistája vett részt. A leg­baj, ha piszkos lesz a ruha. ügyesebbek jelképes előlép csöndben kellett lenniük, meg a bakancs? (Ugyanis tetést kaptak Nyizsnyovszki Mindent úgy csinálunk, reggeli kelés után a rend- Miklós hadnagytól mintha igazából katonák csináláshoz tartozott a cipö­. . , tisztítás is.) A gyakorlatért voinanaK. tjz perc pihenö 1árt Kipi. A hitelesség kedvéért ka- rult arccal ácsorogtak a pá­tonaruhába öltöztek a gye- lya szélén, nem ült le sen­rekek a Zalka Máté lakta- ki, nehogy gyöngébb legény­rancsot A jelentkezések után ágyba bújhattak, hét úiünwt Vo]t egy_kettö órakor tartottuk az ébresz­tőt. Persze, aludni egyikük sem bírt az izgalomtól, de Mag Edit — Mióta? — Huszonnyolc éve szag­gatom itt a kaput. — Hogyan kezdte? — Esem. — Tessék? — Jól értette, segédmun­kásként. Aztán voltam min­den, ami a gyárban lehel­tem. — A pártbizottság titkára volt tizenöt évig ... — Igen. És nem adtam fel közben a gazdaságveze­lői munkakörömet sem. Üzemvezető voltam akkori­ban. — önről azt állítják, hogy életét jelenti a gyár... — Talán igazuk van. — Hány órát dolgozik, hány órát tölt cl itt? — Egy vezető nem néz­heti az óráját. Velem sok­szor fordul elő hogv mun­kát viszek haza, s az is. hogy ügyeket oldok meg otthon. — Mi a nehéz egy nagy­vállalat igazgatójának életé­ben? — Kétezer-hatszáz ember él itt. de nem is ez a nagy dolog. Az árbevételünk hét­milliárd forint. Az expoiH. sem kevés, kitesz az is há­rom és fél milliárdot. És higgye el. nyugati piacokon egyre nehezebb eladni. Bálint László Bálint László, a Szegedi Szalámigyár és Húskombi­nát igazgatója felelős a gyárért. Érzékelteti is. — Tudia, nemrégiben jár­tam Belgiumban és Hollan­diában. Ott is meg kellelt győződnöm, hogy a nyugati piacokon csak a legjobb minőségű termékekkel lehet versenyben maradni. Ehhez persze hazai feltételek is kellenek. A termeltetés szervezése például. Magyar­országon Békésben és Csongrádban nevelik fel a Jegtöbb sertést. Szeren­csénkre. Ám az idén rekor­dot akarunk javítani. Meg­építettük az új, a legké­nyesebb igényeknek is meg­felelő vágóhidunkat, sike­rült megkaDaszkodnunk az amerikai piacon. — Mi a gond? — Nehéz eladni. — A jövő? — Mi már azt építjük. Termékeink minősége bizo­nyítja ezt. — Első számú vezető... — Nem könnvű. de széo szerepkör. Gondolkodom, miként lehet egy forinttal többet kihozni valamiből. Ez a dolgom. — Család? — Fiam. lányom, felesé­gem, harmonikus az éle­tem. — Hobbi? — A munkám! — A kongresszuson miről beszélne? — Amiről eddig. Petri Ferenc Kongresszusi kötetek A Magyar Szocialista sé ismert fotódokumentumok olvasók jobb tájékozódását Munkáspárt XIII. kongresz- egészítik ki. segíti. szusa és felszabadulásunk Történelmi utunkról cím- A magyar népgazdaság 40. évfordulója alkalmából mel jelenik meg az a kötet, negyvenéves fejlődéséről több új kötetet jelentet meg amely a Pártelet szerkesztő- az eredményekről és a a Kossuth Könyvkiadó. A sége által szervezett törté- problémákról Nyitrai Fe­könyvújdonságok között nelmi tárgyú kerekasztal- rencné államtitkár, a Köz­több minipéldány s egy beszélgetések szövegét tar- ponti Statisztikai Hivatal mikrokötel is helyet kapott, talmazza. Az első rész a elnöke írt könyvet. A szer­Horthy-rendszer, a második ző nyomon követi a magyar A magyar kommunista a feIs/abadulás utani idő_ gazdasatí helyzetét a máso­mozgalom kimagasló jelen- szak a harmadik az 50-es dik világháború előtti idő­töségű eredményeinek kró- évek ábrázolását választót- szakban, vizsgálja a hábo­nikáját adja a Pártkong- ta témájául. A történészek, rús években bekövetkezett resszusok és pártkonferenci- irodalomtudósok és filmmü- változásokat, a íelszabadu­ák 1918—1980 című könyv, vészek, valamint a korabe- tást követő államosítást. A amelyet Vida Sándor állított li és mai politikusok a köz- kötet áttekinti a gazdasági össze. A kötet a párt meg- tudatban nem kellően tisz- fejlődés társadalmi vonat­alakulásától 1980-ig tartal- tázott kérdésekre keresnek kozásait is, felvázolja a la­mazza a kongresszusokkal megalapozott, meggyőző vá- kosság életszínvonalának é> kapcsolatos legfontosabb laszt. életkörülményeinek alaku­adalokat. A korabeli sajtó- A „Mit kell tudni?" soro- lását. anyagok, publikált jegyző- zat új kötete hazánk négy Az aprónyomtatványok sa­könyvek és levéltári doku- évtizedes fejlődéséről szá- raban adják ki Kari Marx mentumok alapján készült mol be; a népi demokratikus j.riedrich Engels munka­kézikönyv tükrözi az egyes Magyarország történetét a jat a Kommunista Párt Ki­kongresszusoks konferenei- legfontosabb nemzetközi áit'ványát. A mikrokötetben ák időszakában az ország, eseményekkel való kölcsön- Engels: Előszó a Kiáltvány a párt előtt álló legfonto- hatásban mutatja be. A po- pjan-as angol kiadásához; sabb feladatokat. Tömörít- Iitikatörténet számba veszi a Marx és Engels: A Kommu­ve közreadja a határo/.ato- gazdaság, a társadalom és nista part Kiáltványa és A kat, illetve a kongresszusi a kultúra történetileg leg- Kommunisták Szovetsége­dokumentumokat, ismprteti jelentősebb állomásait. A nek szervezeti szabályzata a megválasztott vezető szer- könyv a történettudomány cím0 ;ras kapott helyet, vek vezetőinek, tagjainak és legújabb eredményeire ta- . . póttagjainak névsorát A maszkodva átfogó képel A Valaszgondolatok cimu könyv függelékében a kong- rajzol az adott történelmi minikotet Kadar Jánosnak. resszusokon elfogadott prog- időszakról; a korszak törté- a Magyar Szocialista Mun­ramnyilatkozatok kaptak he- netét feldolgozó művek vá- kaspart Központi Bizottsa­lyet. A kötetet eddig kevés- lógatott bibliográfiája az Ka első titkaranak^ kongresz­szusi vitazaro Makói grafikák Lódzban Hosszú múltra tekintenek vissza a Csongrád megyei és a lódzi vajdasági ég vá­rosi testvérkapcsolatok. En­nek keretében rendeztek például a közelmúltban a megyében lengyel textilki­állitást. illetve Lódzot be­mutató tárlatot. Április 15-töl a makói grafikai műhely mutatkozik be Lengyelországban. Éven­te a magyar grafika jeles alkotói jönnek dolgozni a Maros-parti városba — töb­bek között Banga Ferenc, Szemethy Imre. Bak Imre. Kéri Adám es Kocsis Imre. Eddig külföldön ;i becsi, a varsói és a helsinki közön­ség ismerkedhetett meg a makói müvésztelepen ké­szült grafikákkal. Az ápri­lisi kiállítást Kocsis Imre, a telep vezetője rendezi, és Sárvári Zoltánné dr.. a ma­kói városi tanács elnökhe­lyettese nyitja meg. A tárlat — melyen nyolcvan alko­tással mutatkozik be majd a makói műhely — május közepéig fogadja a lódzi müvészetked velőket. A gazdagodó kulturális kapcsolatok keretében még az idén további testvérme­gyei rendezvényekre is sor kerül, tgv például oz érdek­lődők Lódzban. megismer­kedhetnek majd Csongrád megye néprajzával. egv könvvkiallitáson pedig len­gyel szerzők maPvar nyelv­re lefordított alkotásait mu­tatják be. Téma: az idegélettan Orvostanhallgatók nemzetközi konferenciája A tudományos és oktató intézmények kétoldalú szer­ződései számos konzultációs lehetőséget biztosítanak kü­lönböző nemzetek között. A bécsi központtal működő Nemzetközi Orvostanhallgató Szövetség célkitűzéseivel, ha­sonlóképp a hallgatói tapasz­talatcserét, szakmai és kul­turális együttműködést szol­gálja az európai orvosképző intézetek körében. A SZOTE KISZ-bizottsága — az egye­tem párt- és állami vezeté­sének támogatásával — e szövetség segítségévéi ren­dezi meg Európában az első tudományos konferenciát or­vostanhallgatóknak. A már­cius 21-töl 24-ig tartó ta­nácskozás témaja a szegedi egyetem több intézményének kutatási témájához kapcso­lódik; a neurofiziológia. A részt vevő diákok tanulmá­nyaik mellett valamennyien a magyar tudományos diák­körökhöz hasonló kutatócso­portokban is jeleskednek. A ló témához kapcsolódóan plenáris előadásokat hall­hatnak nemzetközi hírű sze­gedi professzoroktól. Dr. Csillik Bertalan a fájdalom neurobiológiájáról szól, dr. Telegdy Gyula pedig a ki­sebb fehérjetermészetű anya­goknak — a peptideknek — a viselkedésben betöltött szerepéről, magatartási ha­tásairól, az állatkísérletek tükreben. Dr. Szemere György a szegedi hallgatók tudományos kutatasi lehető­ségeit ismerteti. Természete­sen a vendégek és a hazai orvosegyetemeket képviselő hallgatók is szót kapnak, rövid referátumokban szá­molnak be tudományos tö­rekvéseikről, eredményeik­ről. Az orvostanhallgatók el­ső európai tudományos kon­ferenciáját tegnap, csütör­tökön dr. Cserháti István, a SZOTE rektora nyitotta meg. Köszöntötte a svéd. az olasz, az NSZK-beli, a csehszlovák, a norvég, az NDK-beli, az angol, valamint a svájci egyetemek hallgatóit, az. őket kísérő oktatókat. A tanács­kozást — amely angol nyel­ven zajlik — kilenc, előre megadott témával is segítik a házigazdák. beszédeiből közöl szemelvényeket. A részletek az 1957. évi orszá­gos értekezleten elhangzott zárszót, majd a VII., a VIII., a IX., a X., a XI. és a XII. kongresszus zárszavait tar­talmazzák. A kötetben idő­rendben haladva, ám mégis tematikusan csoportosulnak a gondolatok. Egy másik minikötet hat­vanöt év politikai esemé­nyeit, változásait kifejező plakátok képeiből állt ösz­sze. A gyűjtemény neves művészek — közöttük Biró Mihály, Pór Bertalan, Berény Kóbert. Konecsni György Heich Karoly és Hincz Gyu­la — alkotásait mutatja be. A Kossuth Könyvkiadó az MSZMP Xlll. kongresszusát követő napokban rövidítve kiadja a tanácskozas anya­gát. A kötet tartalmazza majd a Központi Bizottság előzetes jelentését a XIII. kongresszus küldötteinek; a Központi Bizottság be­számolóját; a Központi El­lenőrző Bizottság jelentését; a vitazárót; a kongresszus határozatát és a vezető szervek tagjainak, névsorát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom