Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-02 / 51. szám

8 Szombat, 1985. március 2. "5J Architektúra és tükröződés Nagy László képei Csanády /ónos Vállra vetem Vállra vetem viseltes ködmönöm, meleg terű hátamon a világ, mert bús az utca. zajlik, már a jég az ég alatt, míg újra összeáll a pocsolya-tükör, síkos bakkancs a lábamon, mint lovak csánkjai bokám erős. cipőfűzőm kötöm, hó vattáz a sötét posztón, sebes, hideg szél lökdös haragos, láthatatlan hullámokban, a kő-templomtorony megáll még biztatón, mint jégbefagyott hajók árbóca int, célom a tenger, hív a hó-határ köd-kavaró 'fekete madarak mezők, télbe-fagyott mezők sirályai kiáltozzák az én dalom s magam. Péntek Imre Fenyvesi Félix Lajos Kényszer és képzetek Négysorosok Die Muttersprache, die Muttersprache. Omár Khajjám: Kubáik milyen félelmes börtön vagy te... Lapultam benned negyven évet. Szívem a tudománytól jobban ég. Az ember legyen konzekvens. Szívemből titkok röppentek szét. ha másra már nincs lehetősége. És töprengtem, és kiderült. Hogy semmi sem derült ki még. Milyen könnyű így élni! Milyen nehéz így élni! Abú Száid: Kubáik Hazai kozmopolitát játszani még nehezebb. Bölcs, aki felejt most vágyat. Atalussza a magányos éjszakákat; A nyelvek Bábelében Kecsmasarokban hallgatva vár. szól az elveszett Éden ... Amíg megnyugszik e bolond század. Nem, hallom, hogyha hívnak. akárhogy szólongatnak — Búcsú tíz éve halott testvéremtől pedig a bőrömről volna szó. Lámpással a kezedben járd te is Itt vagyok „őshonos lakó": a csillagokat, ahogyan holt apám. fönt a régi padláson Világíts be olykor az égbolt. Isten szúrágta láda mélyén leheletétől párás ablakán. por őrzi — ha kell. ha nem kell — nemzeti identitásom. Béke van Hívogat, szól(ít) az Éden. Gyermek született. Béke van. Hull a hó. elveszített énem ... Ezüstös ragyogásban tündököl az üvegajtó. El kéne végre dönteni. Mit kívánjak még? Amit a költő Li Taj-po: ki vagytok) tulajdonképpen? egy igaz barát jojjon, ne a végrehajtó! Villany a tanyán Ha villany van a tanyán, akkor minden van. Érthető az igyekezet, hogy ezt nem akartuk megadni neki. Amikor még mindenáron föl akartuk számolni a tanyavilágot, azt mondtuk, legjobban a villany konzervál, ha engedjük bevezetni. nem mozdul senki. Ezért fordulhatott elő igen sok esetben. hogy a termelőszövetkezet majorjában ott volt az áram. de a mellette levő tanyákban továbbra is csak a petróleumlámpa maradt. Keserűséggel nyilatkozták akkoriban a tanyai emberek, nem érnek ők a szocializmusnak annyit se. mint az istállóba kötött jószág. Azokban a napokban találkoztam először Hörömpő Józseffel, a DÉMÁSZ szegedi üzemigazgatóság helyettes vezetőjével. Balástyára hívtam, mert lépten-nyomon azt hallottam hogy öt-tíz vagy huszonöt literes ..okmánybélyeg" kell a kérelem mellé, lehetőleg pálinkából. Jöjjön el. és mondja meg az embereknek, hogy nem kell. Vonakodott ugyan, de eljött. Akkor mondta ki. hogy szocializmust ígértünk minden állampolgárnak, adjuk is meg neki. Aki a szocializmust el tudia képzelni villany nélkül, az olvassa el Lenint. Most fölkerestem újra. és hajszálra ez most is a véleménye. Azt mondja. Zákányszéken könyörgött legjobban egy tanyán lakó funkcionárius, hogy kössék be hozzá is. Tanyára, villanyt? Azt csak úgy lehetne, ha élne valami rokon a szélső utcában. Hozzá fölszerelnénk az árammérőt, és úgy vezetnék tovább. Az a legnagyobb furcsaság a dologban, hogy azóta már régóta a faluban lakik az illető, anélkül, hogy lakhelyet változtatott volna. — Mikor történt cz? — Ezerkilencszázhatvanegyben. — Tehát ettől az időtől számíthatjuk a tanyák villannyal valló ellátását? — Nagyjából igen. bár amikor az iskolákba vezettük be a villanyt, egy darabig kikötötték még. hogy a vezeték melletti tanyákat nem szabad bekapcsolnunk. — Mi lett később? — Állami támogatást kaptunk a tanyák villamosítására. Bács-Kiskun megye bátrabban indult, ők jobban szorítottak bennünket. Föladtam a leckét egy futballmeccsen a megyei vezetőknek, döntsenek ők. mi legyen. Jól meg kell azt gondolni, mondták. Az akkori ipari miniszter adatta az állami támogatást. ő íratott egy cikket is a Népszabadságban, mellette természetesen, és a mi megyénkben még mindig a jól meggondolásnál tartottunk. — Sokba kerül a villany állami támogatással is. — Mostanában 20—30 ezer forint körül van. de alkudni általában nem azért kezdenek, hogy kevesebb legyen, hanem inkább azért, hogy karácsonyra bent legyen. — Hányba vezették be eddig? — Körülbelül 20 ezer tanyába a mi területünkön. A megye Tiszától északra elterülő vidéke, és Bács-Kiskun megye tartozik ide. Százötven-kétszáz körül lehet a mostanában bevezetettek száma egy év alatt, de ebbe már a hétvégi tanyák is beleértendők. Maisán fordult elő. ha szabad az árakra visszakanyarodnunk még hogy egy tanyába száznegyvenezret fizettek a bekötésért, de az nagyon nagy tanya, és messziről kellett vezetnünk. — Kié a vezeték? — Azé a társulaté, akik rákapcsoltak. Ha kérik. és. a minősége megfelel a mi szabványainknak, akkor átvesszük tőlük. — Pör nem támad belőle? — Sokszor pörre mennek a régiek meg az úiak. Azt mondják a régiek, miért nem csatlakoztál akkor. amikor a miénket vezették, fizess tehát annyit, amennyit akkor mi fizettünk. Az új viszont vagy potyázni akar. vagy azt mondja, annyit nem ér. mert már nem új. ti azóta sokat használtátok már. Erre a szokásos kontra: de a pénz értéke is romlott. Szakvéleményt szokott kérni tőlünk a bíróság, mi kiszámoljuk apróra, hány oszlop kell az új bekötésig. az mennyibe kerül, és a bíróság általában azt az összeget ítéli meg. Jogtalan gazdagodás címen marasztalja el az úi csatlakozót. Kevés örök haragot tudok, ami ebből származna, a legtöbbje visszabékül a pör után. Van persze olyan is. aki kiugrott belőle, amikor csak 19 ezer forintba került, és most kénytelen fizetni 37 ezret. — Mit változott a tanya azóta, amióta villany van benne? — Akkor se túlzok, ha azt mondom, minden megváltozott benne. Leginkább az asszonyok sürgetik mindig, mert nekik kell a hűtőszekrény, a mosógép, a villanyvasaló, a rádió és a televízió. Ahol már viszont benn van. átszerelik a szecskavágót. a répadarálót, a morzsolót. ott a fürdőszoba, hidrofort vesznek hozzá, és bevezetik a csökútból táplálkozó vizet is. A villanyszámlából maga a világítás a legkevesebb. Megfial az anyakoca, nagy a hideg, bekapcsolnak hamar egy-egy infralámpát. Fáznak a csirkék, sokszor őket is avval melegítik. — Baleset? — Talán három súlyos volt. de mind a háromnál kimutatható, hogy a tulajdonos kókányolla tovább a vezetéket. Sajnos, a művelődési házak elmaradtak tőlünk, nem szerveztek semmiféle tanfolyamot azoknak, akik bevezettették. A mi embereink szoktak egy rövid oktatást tartani bekötés előtt. — Látni olyan görbe oszlopokat is tanyák között. szinte megesik az ember szíve, ha ránéz. — Ez csak azt jelenti, hogy nem vagyunk fölöslegesen igényesek. Ha betongyámra szerelik, és a görbeség nem akadályozza a vassal történő fölmászást. akkor elfogadjuk. A kemény akác még tartósabb is. mint a fenyő. — És közben jöttek a gólyák ... — Mi mást tehetne ,a szerencsétlen állat, oda rakja a fészkét, ahová tudja. Legtöbbször a röpülni tanuló gólyákat érte a baleset, rászálltak az oszlopkapcsolókra. vagy mellé léptek a fészeknek. Erdőtüzet is okozott már gólya mert elégett, és tüzes tolla leesett. Jöttek tehát a gólyák, és jött az a nagyon okos fölismerés, hogy nekünk kell segítenünk őket. Magasított fészektartókat rakunk az oszlopokra, és legtöbbször elfogadják a fölkínált lehetőséget. Megkérdeztük azt is. mi változott a húsz év alatt? Most is társulnak az emberek? Nagy gond volt annak ideién, hogy ott ment el a tanya mellett a magasfeszültség, arról nem lehetett leágazást gsinálni. a társulásos vezeték viszont olyan meszsziről jött. hogy nem érte meg. Erre a kérdésünkre is kedvező feletet kaptunk: tudnak már leágazást csinálni a húszezer voltos vezetékről is. közbeiktatnak egy kis trafót, és akár 2—3 házat is bekötnek. Körülbelül húszezer tanyába vitték el tehát a világosságot és a munkát segítő áramot. Közben fölnőtt egy nemzedék, amelyik elképzelni se tudja a tanyát villany nélkül. Ugyanúgy gazdálkodik, ugyanúgy termel, mint akármelyik falusi társa. Nem bántja már senki a villany miatt, hiszen az országnak szüksége van arra is. amit ő termel. Erősen arisztokratikus szemlélet él még bennünk. Azt mondjuk, a tanyából nekünk is hasznunk van. tehát maradjon meg. és ha megmarad, akkor villany is legyen benne. Egyszer maid elérjük azt is-, hogy a városi ember szempontjai nélkül is megmaradhat. ha akar. Nem tudjuk már. mert soha senki össze nem számlálta, hányan dolgoztak húsz év alatt a tanyák villanyán de azt tudjuk hogy Hörömpő József kezdetektől fogva benne volt. Ügy hozta a sorsa, hogy akár tanyavillarnosítónak is mondhatjuk. Termetre kicsi, akaratra erős ember. H. D.