Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-20 / 66. szám

8 Szerda, 1985. máicius 20. Kórusok, ünneplőben Szécsi József: egy élet passziója Igazi kórusünnepre készülnek hét végén az egyetem Dugonics téri aulájában. Hatvanéves az Egyetemi Énekkar, kereken fele ennyi idős a Ságvári gimnázium kórusa, s vezetőjük, Szécsi József éppen negyven esztendeje vette kézbe a karmesteri pálcát — csinos kis jubileumcsokor. A kétnapos seregszemlére — mely szombaton este 6-kor, vasárnap délelőtt 11-kor kezdődik — eljön és fellép Szalma Ferenc, az Operaház érdemes művésze, a kórus örökös tagja, valamint Sapszon Ferenc, szintén érdemes művész, a Rádió karigazgatója, akiknek nem kevés közük volt az Egyetemi Énekkarhoz. De itt lesz a többi érdekelt, sőt várják az egykori dalosokat is. Vendégül látják a gödöllői Agrártudományi Egyetem Ujváry Géza vezette vegyes karát, mely szintén föllép a gazdag programban. Geyer Béla irányításával, tizenöt hallgató kezdeményezésére 1925. február 25-én alakult meg az Egyetemi Énekkar, melyet hosszú időn át — két ízben is — Kertész Lajos, majd dr. Mihálka György vezetett. Mielőtt 1968-ban Szécsi vette volna át. rövid periódusra Veszely Gabriella állt az élén. Amikor most Szécsi Józseffel a jubiláló kórusainak évtizedeit elevenítettük föl, természetesen szóba került az ő személyes pályája. — Az idén félszázados Éneklő ifjúság mozgalom nyitányán már énekeltem 1935-ben, elemista diákként: Bárdos Lajos dirigálta a Glória-kánont a színházban. Tíz évvel később, énektanár hiányában, beugrással vezényeltem először egyesített gimnáziumi kórust, s rá esztendővel már magam szerveztem diák vegyes kart Szegedi Ifjúsági Kiskórus névvel. Hamar belejöttünk, újabb évre rá a rádió egyenes adásában szólaltattuk meg dr. Szeghy Endre Karácsonyi kantátáját Pesten. Később Vaszy Viktor elnökölt a centenáris versenyen, ahol mi kerültünk a döntőbe — Szolnokon másodikak lettünk. Ez év, tehát 1949 őszén vette át tőlem egy diák az énekkar irányítását: a neve Sapszon Ferenc. — A szegedi pedagógiai főiskolán dr. Szeghy Endre volt a mestered, akinek ma is szívesen dirigálod müveit. A' Petőfi-versre komponált Szabadság, szerelem című művét neked is ajánlotta. — Valóban, a mostani koncerten is megszólaltatjuk. Annak idején előbb Békéscsabán. majd a szegedi Juhász Gyula általánosban tanítottam, az ipari tanulók Újdonságok, Tudnivalók a SZOT-beutalókról Mindazok, akiknek kezébe már idei üdülőjegy került, két újdonságot is tapasztalhatnak. Az egyik változás, hogy a korábban külön csatolt „Értesités-lap" a beutalójegy kilyuggatott részévé, annak mintegy szelvényévé vált. Ezt az értesítő szelvényt postai bélyeggel ellátott borítékban, az üdülő címére kell küldeni úgy, hogy az tíz nappal a beutalás megkezdése előtt megérkezzék. Az értesítő szelvényen a néven kívül szerepe!: mikortól-meddig érvényes a jegy, hány fővel, melyik napon és várhatóan hány órakor történik az üdülőbe érkezés. Emellett még az életkorra is szükséges választ adni. Különösen az utóbbit olvasva, felmerülhet, miért szükséges az életkor feltüntetése. Előre kell bocsátani, valamennyi adat pontos közlése nemcsak az üdülő, hanem a vendégek érdekét szolgálja. Bizonyításként elég, ha csak arra utalunk, a szobák elosztása életkor figyelembevételével történik, és ha van rá mód, a hasonló korúakat együtt helyezik el. Az idősebbek, ha lehetséges, a földszinten, vagy az alsó emeleteken kapnak szobát. Az értesítésszelvények előre megküldése, és azokon a pontos érkezés jelzése lehetővé teszi az üdülővezetők számára, hogy a portai szolgálat megerősítéséről időben gondoskodjanak. Így az elhelyezés előtti — korábban tapasztalt — várakozás ideje jelentősen csökkenthető. Az is nagyon fontos, hogy a nászút vagy egyéb ok miatt néhány nappal később érkezők ezt a tényt jelezzék. Az üdülőjegyen ugyanis a következők szerepelnek: „Amennyiben helyét 48 órán belül nem foglalja el, illetve a késést nem jelzi az üdülőnek, a beutalás érvénytelenné válik!" Gyakorta megesik, hogy egyes vendégeknek, két-három nappal előbb kell az üdülőből távozni, mivel nincs már annyi szabadságuk, vagy valamilyen ok nem teszi lehetővé a kéthetes 'tartózkodást. Ha a következő csoportba jelzett később érkezőknek a korábban távozók szobáját tartják fenn, még az is előfordulhat, hogy a helyiség — mivel a korai távozás • és a későbbi érkezés ideje összegződik — egy hétig is üresen maradna. Ilyenkor az előre jelzett későbbi érkezés lehetővé teszi, hogy az üdülővezetők arra a hétre önköltségesen értékesítsék a szobát. A napokban több nagyobb üdülő vezetőjétől érdeklődtünk, hogy januárban és február első felében' milyen arányban kapták meg az értesítő szelvényeket. Előrebocsátották, bár még csak néhány üdülési csoport tapasztalatairól számolhatnak be, ezért messzemenő következtetéseket nem szabad levonni. Elmondták, hogy tavaly az értesítőlapot a vendégek csak körülbelül kétharmada küldte el, most pedig a beutaltak mintegy 85 —90 százalékától megérkezett. Reméljük, a további tapasztalatok még kedvezőbbek lesznek, és nincs meszsze az idő, amikor kivétel nélkül valamennyi vendég előre jelzi érkezését. Ez nemcsak a SZOT kívánsága, hanem a beutaltak érdekét is szolgálja. Az önköltséges üdülést sokan szeretnék igénybe venni — a jelzések szerint egyre többen. A korábbi években — mivel az „Értesítő-lap" megküldése csak kérés és nem kötelező jellegű volt — az önköltséges beutalást nem lehetett előre tervezni, mindig csak az érkezés utáni nap derült ki, hogy hány szoba maradt átmenetileg üresen. Januártól, az előrejelzés miatt, már biztonságosabban kiadhatók az üresen maradt szobák. kórusával eljutottunk a Margitszigeti Színpadra. Sok népdalt énekeltünk, a folklór szeretetét nagyanyámtól és az alsóvárosi születésű Bálint Sándor professzortól kaptam örökül. 1955-től dolgozom a Ságvári gimnázium, ban — innen készülök rövidesen nyugdíjba. Először lánykart alakítottam, de volt énektanárom, Makláry Lajos bácsi rámförmedt: belőlem se lett volna énektanár, ha ő nem vesződik fiúkkal — hát azóta vegyes karral foglalkozom. Az Éneklő ifjúság 1947-es Dóm téri hangversenyén tizenketten vezényeltünk, belőlük rajtam kívül már csak Kiss Mária és Kartal József él. Huszadik éve állok az Egyetemi Énekkar élén, mélyet gyakran összevonunk a Ságvári vegyes karával — ezúttal is együtt tartjuk az emlékhangversenyeket. 1973-ban Montreux-ben Jubileumi díjat nyertünk az egyetemiekkel, majd öt koncertet adtunk az NSZK-ban. Évente hív felvételre a rádió, ahol kétszer kaptunk nívódíjat, s az öntevékeny kórusok 1976. os fesztiválján a legmagasabb kategóriát, u fesztiváldiplomát szereztük meg. Háromszor szerepeltünk a tévében is. — Jó három évtizede végzel ismeretterjesztő munkát, előadásokat tartasz, koncerteken mondasz beharangozókat. Megkaptad, igaz jó régen már, a Kiváló népművelő és a Szocialista Kultúráért kitüntetéseket. — Gyermekeimet is a zene szeretetére neveltem. József fiam az operaházi kórus tugja, István most jár a zeneakadémiára, baritonistának készül. Éva a szombathelyi tanárképző tanársegédje. De hát feleségemet is a szegedi ifjúsági kórusban találtam meg, s öt unokámmal mindig dalokat hallgatunk. A mostani jubileumi koncerten Bach Parasztkantátájában Éva és István gyermekeim éneklik a szólókat. Az ének-zene tanítás számomra remek érzés, mondhatnám passzió. így passzióztam végig az élelemet ... N. I. Küldött a kongresszusra Csillésből termelőmester Judik István élete egybeforrott a hazai bányászattal. Mindkettőt „megkóstolta": volt csillés a szénbányában, s idestova két évtizede már, hogy az olajbányászattal jegyezte el magát. — Micsoda különbség! Az egyik a leszállóágban volt, amikor odaszegődtem, a másik akkor indult fejlődésnek. Várpalotára jelentkeztem. El tudja képzelni, milyen esemény volt, hogy egy érettségizett srác elmegy csillésnek? — Meddig maradt! — Egy jó évig. Akkor már kezdtük érezni, hogy visszafejlesztik a szénbányákat, s bizonytalannak látszott a jövő. Akkoriban indult viszont a vidéki ipartelepítés. Gumigyár lesz Szegeden! Beálltam. — Mégis „olajos'' lett! — Mire beletanultam a munkába, kiderült, mégsem olyan nagyarányú fejlesztés várható a gumigyárban, mint amekkorát — vagyis, amilyen széles perspektíváid jövőt — ígértek. Az algyői olajat meg akkor találták meg. így aztán átkerültem az olajiparba. Itt is maradtam. — Termelömesler. Mit termel, mester? — A szénhidrogén-termeléshez szükséges víz visszanyomásáért felelős részlegnél dolgozom, mint a vízbesajtoló kutak termelőmestere. Szigorú technológiai előírások szabályozzák, melyik rétegbe mennyi víz kerüljön vissza. Oda kell figyelni. • - Mint küldött, mire „figyel oda"? — Amikor a megválasztásom után visszajöttem a munkahelyemre, körbekérdeztem a munkatársaimat, mit mondanának az én helyemben? Miről beszélnének, ha nekik kellene mikrofonhoz lépni? Egyikük azt mondta, „tudod miről? Az életről. Rólunk! Arról beszélj." Ezt a tanácsot fogadtam meg, s azt tolmácsolom, ha kell, ami mindnyájunkat foglalkoztat. — Mondjon példát! — Többek között sokan foglalkoznak a géemkákérdéssel. Nem tagadva, hogy szükséges, felvetődik, vajon nem kellene-e megoldani, hogy az ottani munkaintenzitást és bérezést átvinnénk a rendes, nyolcórás munkaidőre? Többen foglalkoztak az olajipar általános gondjaival is. Ahhoz, hogy a hazai energiatermelésben biztonságosan helytálljunk, az ágazatra is nagyobb figyelmet kell fordítani. Elkelne egy kis segítség. — Miben? — Majd elmondom a kongresszuson, ha szót kapok . . . Igriczi Zsigmond Lukács György emléke Lukács György születésének századik évfordulója tiszteletére háromnapos tudományos konferencia kezdődött kedden a Pécsi Akadémiai Bizottság székházában. A tanácskozáson megemlékeznek a filozófus és esztéta irodalomelméleti munkásságáról, amelyre a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen az elmúlt évben kezdődött irodalomoktatási kísérletet is alapozták. A konferencián Lukács György munkásságával foglalkozó szakembereket hívtak meg a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetéből, a Lukács-archívumból és a hazai tudományegyetemek magyar és idegen nyelvi irodalmi tanszékeiről. A megnyitó plenáris ülésen a tudós irodaimi műfajelméletéről és irodalomesztétikai felfogásáról tartottak előadásokat. Művészeti" tervek '85 A megyei tanács mellett működő Művészeti Tanácsadó Testület tegnapi, keddi ülésén a művészeti szövetségek megyei, illetve területi szervezeteinek idei munkaprogramjáról hallgattak tájékoztatókat a testület tagjai. A zenei élet eseményeit a Bach- és Handel-évfordulók határozzák meg. koncertsorozatok lesznek Szegeden és a megyében. A Wetner-évfordulóra önálló hangversennyel készül a zeneszerzőről elnevezett szegedi kamarazenekar — itthon és Budapesten, ahol a Weiner-tanitványok nemzetközi találkozóját rendezik meg. A mai magyar zene hetén (április 15-től) ősbemutató lesz Szegeden: Kalmár László-zeneművet hallhat a közönség. Vántus István szegedi zeneszerző 50. születésnapja alkalmából önálló estjét rendezik meg a Fészek klubban. A területi szervezet valalamennyi nagy tárlat megrendezésében segít — mondta Dömötör János a képzőművészek nevében. Támogatják a iművésztelepek, alkotótáborok munkáját. és szervezik a testvérvárosok közötti kiállításcseréket. A színháznak több évre szóló tervei vannak, a fiatalokkal való kapcsolat erősítésére. A tévéstúdióval együttműködésben ifjúsági előadásokon szeretnék ' bemutatni klasszikus művek, világeposzok feldolgozásait. A klubban a társművészetek képviselőinek bemutatkozásaira teremtenek alkalmakat. Az építőművészek — a népfrontbizottsággal és a ^Városszépítő Egyesülettel közösen — a Dóm tér, az Oskola utca és a klinikai tömb tervezett képiét bocsátják közszemlére és vitára a közeljövőben. Az országos építészeti napok alkalmából Szegeden rendeznek ankétot — az iskolaépítésről. A klubnapokon rendszeresen bemutatják más országok építészetét is. Az ülésen megvitatták az 1985-re meghirdetett művészeti pályázatot is. Kiállítási napló Egy motívum metamorfózisa Egy nem éppen hagyományom festői motívum megszületésének, kiteljesedésének és metamorfózisának lehetnek tanúi azok, akik az utóbbi években figyelemmel kisérték Benes József művészi pályaalakulását. A Jugoszláviából 1978-ban Szegedre áttelepült művész már teljes alkotói vértezetben érkezett, magyarországi kiállításokon, a makói művésztelepen éppúgy ismertek voltak grafikai kísérletei, mint ahogy a modern művészet londoni, bécsi, tokiói, krakkói szerelmesei láthatták szerigráfiáit. Összekötözött figurái hernyószerű lényei, gúzsba kötött alakjai, pántokba szorított képződményei az absztrahálás eredményeként teremtett képi jelekké váltak. Pedig — mint egy alkalommal elmesélte — ez irányú érdeklődésének nagyon is valós élményanyaga van. Nevezetesen, hogy jó másfél évtizede szinte sokkos hatással érte a döbbenet: egy gyönyörű lány beteg testét fémpántok, halcsontok. merevítő fűzök tartották Lázas izgalommal igyekezett szembesíteni akkori rajzain a szépséges emberi test megcsúfolásának tragédiáját, és a már tudatosan fieyelt mesterséges „fűződéseket". Azt ugyanis, miként türemkednek, tésztásodnak kelesztődnek a kövéredő emberi testek hogyan igyekeznek egyesek ezeket a természetes formák mesterséges keretei közé visszaszorítani. A motívum ezáltal mind általánosabbá vált. eevre inkább egy kortünet röntgenfelvételeivé. A mozgásukban korlátozott embereket először gúzsba köti sorsuk, önnön gyarlóságuk, azután egymásra vetik ki köteleiket, s egymáshoz pányvázva, az előrehaladástól megfosztva és a menekülés reményét is elraboliva egy visszahúzó társa-1 dalmi jelenség figyelmeztető dokumentumaivá váltak — a bezárkózás, a testi és szellemi elhájasodás, az elpókosodás, az elerobertelenedés figyelmeztető jeleivé. A sor itt még nem ér véget. hiszen Benes nyitott szemmel járván a világban immár sajátos szemüvegen csodálkozik rá a fóliasátrak hernyószerűen elnyúló formáira, a télire durva vászonba kötözött szobrok és fák látványára, a kazlak, zsákok asszociációkat keltő vizuális élményeire. A kafkai szorongás természeti töltést kap — a táj arculatát drasztikusan befolyásoló természetidegen anyagok és formák nyomán. Nem ábrázolja a tájban szerzett impulzusokat. hanem modellezi a látványt, torzít, áthelyezi a hangsúlyokat, újrarendezi a teret, s ezáltal új viszonylatokat teremt, fokozza az expresszív hatást, erősíti groteszk felhangjait, növeli az abszurditást. Benes következetességére vall, hogy ez az absztrahált mondandó absztrahált technikával jelenik meg, az újabb sokszorosító eljárások egyikével készülnek. A szerigráfia vagy más szóval szitanyomat a hagyományos sokszorosító eljárásokat ötvözi a fotótechnikákkal s ez a grafikai nyelv egyforma erővel alkalmazhatja a dekoratív színeket, a sokszorozható formákat, a finom tónusátmeneteket. a raszterrácsok lehetőségeit, a torzításokat. Bekötözött, szorongásaiban sem pesszimista világmorzsáiról szóló grafikai tudósításait az Ifjúsági Ház galériájában láthatják az érdeklődök. Tandi Lajos Á lengyel nyelv oktatása A lengyel nyelv oktatásának helyzetéről, a lengyel irodalomtudomány magyarországi kutatásairól kétnapos tudományos konferencia kezdődött kedden Budapesten, a Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központban. Az intézmény és az Eötvös Loránd Tudományegyetem lengyel filológiai tanszéke közös rendezésében harminc előadás hangzik el, bemutatva a lengyel nyelv oktatásában, a nyelv- és irodalomtudományokban végzett polonisztikai kutatások jelenlegi helyzetét.