Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-19 / 65. szám

8 Kedd, 1985. március 19. A Tanácsköztársaság évfordulóján Ünnepség, koszorúzás Csütörtökön Szegeden rendezi meg az: MSZMP Szeged városi, bizottsága. Szeged megyei város tanácsa és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása 66. évfordulója alkalmábóL a megemlékező koszorúzást és az ünnepi politikai nagygyűlést. Délután féL 3 órai kezdettel a Juhász Gyula Művelődési Központ színháztermében dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára nyitja meg a nagygyűlést. Szónoka dr. Jármai Tibor, a városi pártbizottság tagja lesz. Ezt követően az MSZMP Szeged városi bizottsága, a városi tanács, az SZMT és a Hazafias Népfront rendezésében koszorúzási ünnepséget tartanak a Tanácsköztársasági emlékműnél, délután 4 órakor. Személyhajózás A forgalom kéthónapos szünetelése után a Mahart személyhajózása az idei szezonra készül. A téli pihenőkből már kihozták a pontonokat, és ezeket most folyamatosan kötik be megszokott helyükre a Duna mentén. A hideg hónapok alatt a Mahart 24 személyhajója és a mintegy i 40 ponton az újpesti, illetve a lágymányosi és a csepeli kikötőben telelt. A belföldi személyhajózás előszezonja április 1-én kezdődik. Tiborc már nem panaszkodik i Jeles tett színhelye Ópusztaszer (volt Sövényháza): történelemórán tanítják, ami itt lezajlott. A 40 éve felosztott uradalmi birtok egykori zselléreinek sorsa zokogott a hajdan kivándorlók lelkében meg Adu vádoló soraiban: ..Éles a hajósig / Hallja baj-tetőzve / Zselénszku gulyása / Tisza urak csősze." Rajtuk, a gulyáson, a csőszön, a többi szegényen próbált segíteni az úri földreform 1020 után. noha a valódi bajokon semmit nem segített, gróf Zselénszky mégis megtámadta újságcikkben. Megkapta a választ Féja Gézától 1931-ben: „Nyomorognak a földhöz jutottak? ... tudjuk ennek az okát... úgy csinálták meg. hogy elvegyék a nép kedvét a földhözjutástól." Ügy csinálták az akkori földreformot itt (az első háború előtt még 80 ezer holdas) Pallavicini-birtokon is. ahová 1934-ben látogatott el Féja Géza. és leírta: ..3060 hold vagyonváltság földet osztottak ki persze a nincsteleneknek csupán az egyik fele kapott belőle. De azt már nehéz volna eldönteni, hogy ki a boldog, aki kapott, vagy aki nem." Ennek okáról ma is élő tanú mond véleményt. 1985ben. egy a ..boldogok" közül, akik kaptak földet 1920 után Sövényházán. A ma 70 esztendős Kósa János emlékezik: — Fizettük a földmegváltást húsa-huszonöt évig. Apám kapott nyolc holdat, mivel hat családot nevelt. Kapott az őrgróféból. de !nem a föld vált örökké igazán, hanem az adósság. Az adósság! Rozoga vityillóért, a földért, de még a fákért is kivettette a gróf a fizetendőt. Húsz év alatt jóval több érőt izzadt ki a juttatott, mint amennyit kapott. — így értük meg a felszabadulást — diktálja gondosan a jegyzetbe a hajdani grófi zsellér. — Harmincesztendős voltam, amikor eljött az új földosztás, amelyikről hittük, hogy igazi. Hittek és örültek, így mondja. De a régit, azörökváltságos világot nem felejti. Akkora felvilágosítás volt az a sövényházi robotosok többségének, hogy amikor a vörös csillagos katonák áthaladtak az ószeri síkon, az élelmesebbje azonnal hegyezni kezdte a karót. — Volt nekivaló itt a sövényházi erdőkben elég. Aztán meg akartuk is. Voltak itt tizennyolcasok, kommunisták, Vastag Pista. Igács Pista, Mihály József, Mihály Sándor, még Gárdián Menyhért is, a későbbi tsz-elnökünk. Már kilen'.'.áznegyvennégy decemberéoen vertük a karót. Igács váltig hajtogatta, hogy hiszen már tizenkilencben ezt akartuk. Osszuk a földet! Ez a népakarat jutott el aztán Debrecenbe, 1945 kora tavaszán. Erről írta a Délmagyarország akkor március 21-én, szerdán, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány földreformrendelete megjelent: „Az ezeréves per eldőlt ..." Sűrű a levegő a csendes kis tanyában, Ópusztaszer Csajhát 160. szám alatt. Itt él családjával a 45-ös földosztó. Kósa János. Kemencés konyhában üldögélünk négyesben, a tanya gazdája, a felesége, meg a negyvenes fiú. Hegesztő szakmunkás az ifjabbik Kósa. Nem a földművelés volt a kenyere eddig. — Csak most választottam mégis ezt — újságolja a hegesztő —. beleuntam az eljárásba. Hazajöttem dohánykertésznek. — Dohánnyal foglalkoztunk mindig — veszi át a szót János bácsi. — Az Árpád vezér Tsz nyugdíjasainak többsége dohánykertészkedik a háztájiban velem egvütt. Kósáné, a ház asszonya t mosolyogva kiegészíti a beszámolót annyival, hogy hiszen megéri forintban. — Ráadásul mostanában már a finánc se jár. Fenének se kell ma a leveles dohány, nem úgy, mint akkoriban, amikor a földet osztották. Akkoriban? Nem pusztán élőszóval emlékezik a tsz-nyugdíjas arra, ami volt, amikor történelemcsinálóvá léptek elő az őrgróf elnyomottjai. — Leírtam én egyszer ennek a históriáját. Papírzsáköt hasítottunk szét, arra kezdtem el fogalmazni, hogy és mint volt. — Kinek, minek? — Tudtam, hogy meg kell azt örökíteni. Meg hát aztán egyszer a Szabad Föld pályázatot hirdetett: írja le a földosztás történetét, aki részt vett! De akkor elmentünk irkát venni, abba másoltam át, amit a zsákpapírra leírtam! Olvasom a megható sorokat: „Sövényháza község ... 60—65 ezer kat. holdat tett ki, ebből 48 ezer kat. hold uradalmi birtok, hitbizomány... a fennmaradó 10— 15 000 kat. holdon gazdálkodott községünk töhb mint 7000 lelket számláló lakossága ... a nincstelenek száma 900 körüli volt, a fele uradalmi cseléd. Mi, parasztok, mén a győztes orosz hadsereg közeledésekor sem mertünk arra gondolni, hogy ez a nagybirtok valamikor telekkönyvi tulajdonunk lesz." Az lett mégis. Végig leírta Kósa János, hogyan osztották ki a nagybirtokot, mint tettek igazságot, az^akkori szóhasználattal „mezítlábas mérnökök", vagyis: a volt nincstelenek maguk. S amikor a telekkönyvi végzést is megkapták: „Ez volt a sövényházi földhöz juttatottaknak második nagy ünnepe ... Novemberi vasárnav délelőtt 10 órakor szentmisével kezdődött az ünnep. Mise alatt a római katolikus eauház áldását kapták a telekkönyvi végzések. Ezután a megyei UFOSZ-vág.etők és a politikai partok szónokai beszédet intéztek a földhöz riuttatottakhoz ... megkezdték a telekkönyvi végzések kiosztását. Az új gazdák egy része énekelve vitte hn{~a családja körébe a birtoklevelet." Nyomtatásban olvassuk, amit a földosztó kisparaszt leírt, immár majd negyven esztendeje. Megjelent az írás az újságban és később könyvben is. Még azt is felkutattam a Szabad Föld 1948. május 23-i számában, hogy a földreformpályázat tíz győztese között volt „ ... Kósa János, Sövényháza, jutalma 100 forint." — És mi történt azóta? — teszem fel a kérdést, mire vendéglátóm széttárja a kezét: — Hosszabb lenne azt leírni, mint a földosztás történetét. De azért summázzuk. A kapott földön 1947-re tanyát épített a család. — Negyvenhét telét már itt töltöttük. Ott volt a földosztó az elsők között a tsz, megalakításakor, ennek okát nem firtatom: az-e, hogy ugyanazok hívták, akikkel addig együtt haladt, vagy volt ebben része annak is, hogy közben beállt a kommunisták közé. Ma nyugdíjas. Évtizednyi ideje csak látogatóba jár be a tsz-központba, meg a gyűlésekre, ünneplősen. A nyugdíj ugyan nem sok, havi 3220 forint, de kiegészíti a háztáji, a dohánykertészet. Nyugodt a család. Elmúlt negyven esztendő a nagy fordulat óta. Szépülő községet emeltek közben az egyre több módú. szabad emberek Iskolát, villanyt, jó vizet teremtett az új rend. És most jön a földgáz. Künn, a községházától négy-öt kilométernyire Kósáéknál is villany világít. Jani bácsi pusztán amiatt zsörtölődik néha, ahogyan az emberek egyike-másika — úgymond — rázza a rongyot manapság. — Régen, mikor még szegénység volt. minden házban volt 8—10 gyerek, sőt. tizenkettő, ma legfeljebb 1—2, de... a nagy ház, az autó! Tiborc jut eszembe a nagy drámából. Hiszen hasohló sorsot élt egykor Kósa János. Négy évtized kellett, s minden megváltozott. Nincs többé grófi világ. Pedig. . . „terjesztették. hogy ne igényeljünk földet, mert visszajön a gróf. Aki házat épített, a juttatott földjére, annak azt tanácsolták gúnyosan: tegyen kereket is a ház alá, hciy ... elhúzható legyen ... de bizony a kis lakóházak százai készülnek, és én egy alatt se látok kereket." — írta 1947-ben. Nem, Tiborc már nem panaszkodik. ..... Kaczúr István Esélyek 1985-ben Idegenforgalmi előzetes Tavaly 13,4 millió külföldi érkezett Magyarországra, 28,4 százalékkal több mint az előző évben. Az idegenforgalmi bevételek 19 százalékkal emelkedtek. Külföldre — elméletileg — minden második magyar állampolgár eljutott: 5,4 millióan utaztak. (1983-hoz viszonyítva 13,2 százalékkal többen.) Kiadásaik 24 százalékkal emelkedtek. Az ország idegenforgalmi devizamérlege 14 milliárd forint aktívummal zárult. Csongrád megye két határátkelőhelyének tavalyi együttes forgalmát — 1 millió 64 ezer utassal — 17,6 százalékos növekedés jellemzi. De például a röszkei erősebb forgalom még mindig 16 százalékkal kisebb volt az 1982. évinél. A pénzváltóhelyek, a kereskedelmi szálláshelyek statisztikai görbéi is felfelé ívelnek, összességében tehát sikeres évet zárhatott az idegenforgalom. Milyenek az esélyek 1985ben? Ez a kérdés foglalkoztatta mindazokat, akik elfogadták a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának tegnap délelőttre szóló meghívását: az értekezletet szezonelőkészítőnek szánták. Hogy milyen programmal várják a hivatásos házigazdák az idén vendégeiket, arról lesz még alkalmunk máskor szólni. Most inkább a feltételek, a körülmények alakulására vessünk gyors pillantást. Valamivel több vendéget tudnak az idén Csongrád megye szálláshelyein egy időben elhelyezni, mint tavaly, s az arányok is változnak. A csongrádi Erzsébet Szállodát ugyanis fogadó-kategóriába sorolták át, 37-tel kevesebb lesz tehát a szállodai ágy. Fogyatkoznak a turistaszálláshelyek is: a Napfény üdülőközpontban és a dorozsmai Sziksósfürdőn, az átalakítások révén. (Az új besorolás szerint nyaralóházak, illetve fogadók lesznek.) Nem lesz több a sátorozó. hely. legalábbis ami a hivatalos statisztikába bekerül —a vízművek partfürdői és dorozsmai kempingjének vendégeit tudniillik nem tekintik „megszámlálandónak". (Vajon miért nem?) örvendetesen több fizetővendégszobával számolhatnak az idén az utazási irodák, a főidényben legalábbis. Kétszeresére ugrott például a bérelhető tanyák száma. A vendéglátóiparban is megkezdődött a szezon előkészítése, a nyitvatartási idők felülvizsgálata, a színvonalas kiszolgálás technikai feltételeinek megteremtése. Felújítják a dorozsmai sziksóstói vendéglőt, az ópusztaszeri Tanya csárdát. Az E5-ös mellett, a röszkei útelágazásnál harmadosztályú büfé nyilik. ahol egytálételeket is kínálnak. Megfiatalodik a makói autóscsárda, a szegedi Jégkunyhó és a balástyai presszó , hogy csak a nagyobb forgalmú üzleteket említsük. A strandok ellátásában is javulást ígérnek az illetékesek: Csongrádon a Köröstoroki strandon elengedik a helypénzt azoknak, akik' zöldséget, gyümölcsöt árulnak, Szentesen közművesített területet kap, aki a strandon pavilont üzemeltet. Az utazási irodák házatáján is lesz változás: mindenekelőtt azt említjük, amely a kínálati piacot bővíti. Megalakult a MÁV és az Utasellátó Vállalat idegenforgalmi szervezete is — ez utóbbi cég Szegeden, a Kelemen utcában, a Cooptourist helyén valutáért árusító boltot szándékozik nyitni. A Cooptourist új helye a Kiss Menyhért utcában lesz. Kénytelen költözni az Express is: Kígyó utcai irodájában az elektromoshálózat veszélyessé vált, átmenetileg a Bajcsy-Zsilinszky utcából szervezik majd az ifjúsági turizmust. A fiatalok utazási irodájának idei újdonsága, hogy az új Apáthy kollégium a nyáron Hotel Expressz néven fogadja — elsősorban a külföldi — vendégeket. P. K. Élenjáró cím, Vörös Vándorzászló Határőrök ünnepe Kiskunhalason Aki tegnap, hétfőn délelőtt, részt vett a kiskunhalasi határőrkerület parancsnokságának ünnepélyes csanatgvülésén. megtudhatta, mi kell ahhoz hogy a nehéz szolgálatot végzők között is a legjobbak közé kerüljön egy határőrközösség. Ezen a csapatgyűlésen ugyanis kétszeresen ismerték el a halasiak munkáját — a kerület elnyerte az Élenjáró Magasabb Egység címet, míg a KISZben dolgozó fiatalok kiváló munkáját a KISZ Központi Bizottsága Vörös Vándorzászlóval jutalmazta. Az ünnepségen megjelent hivatásos és sorállományú határőröket dr. Abel László vezérőrnagy, a BM határőrség országos parancsnokságának képviselője köszöntötle. az élenjáró cím elnyerése alkalmából, maid szólt a határőrkerület munkájáról. Mint elmondta, az itt szolgálatot teljesítők valamennyi feladatukat magas szinten hajtották végre az elmúlt évben, amely egyrészt a következetes. parancsnoki munka. másrészt a teljes állomány fegyelmezett tevékenységének eredménye. Külön is kiemelte: az élenjáró címet csak úgy érhetik el a kerület határőrei még egyszer. ha továbbra is olyan jó kapcsolatot építenek ki Bács-Kiskun és Csongrád megye lakosaival, mint a korábbi években, s továbbra is megkapják a két megye párt-, állami és társadalmi szerveinek segítségét a szolgálat teljesítésének hétköznapjaiban.' A beszédet követően, felolvasták a határőrség országos parancsnokának ünnepi napiparancsát majd dr. Ábel László átadta az Élenjáró Magasabb Egység címet szimbolizáló zászlót a kiskunhalasi határőrkerület parancsnokának. Vasmanszki Károly ezredesnék. Pető György, a KISZ KB „•osztályvezetője a kerületben szolgálatot teljesítő hivatásos és- sorállományú KISZ-tagok helytállását méltatta. ..A halasi határőrök KISZ-bizottsága jól irányította az eszmei-politikai nevelő munkát. ifjúsági fórumok szervezésével segítette a parancsnokok és beosztottak jó együttműködésének kialakítását. s nagy részt vállalt abban. hogy. a határőrség fiataljai magas szinten teljesítsék a szocialista versenymozgalom követelményeit — hangzott el a Vörös Vándorzászlló odaítélésének indokolásakor. A továbbiakban Székhelyhidi István főhadnagynak, a kiskunhalasi határőrkerület KlSZ-bizottsága titkárának átadták — kénünkön — a KISZ KB Vörös Vándorzászláját. B. Z. ..»1.1.!.»!.!. „-^.m^k-MíJ »x.. Pintér József felvétele