Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-19 / 65. szám

8 Kedd, 1985. március 19. A Tanácsköztársaság évfordulóján Ünnepség, koszorúzás Csütörtökön Szegeden ren­dezi meg az: MSZMP Szeged városi, bizottsága. Szeged megyei város tanácsa és a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa a Magyar Tanácsköz­társaság kikiáltása 66. év­fordulója alkalmábóL a meg­emlékező koszorúzást és az ünnepi politikai nagygyűlést. Délután féL 3 órai kezdet­tel a Juhász Gyula Művelő­dési Központ színháztermé­ben dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára nyitja meg a nagygyűlést. Szónoka dr. Jármai Tibor, a városi pártbizottság tagja lesz. Ezt követően az MSZMP Szeged városi bizottsága, a városi tanács, az SZMT és a Hazafias Népfront rendezé­sében koszorúzási ünnepséget tartanak a Tanácsköztársasá­gi emlékműnél, délután 4 órakor. Személy­hajózás A forgalom kéthónapos szünetelése után a Mahart személyhajózása az idei sze­zonra készül. A téli pihe­nőkből már kihozták a pon­tonokat, és ezeket most fo­lyamatosan kötik be meg­szokott helyükre a Duna mentén. A hideg hónapok alatt a Mahart 24 személy­hajója és a mintegy i 40 ponton az újpesti, illetve a lágymányosi és a csepeli kikötőben telelt. A belföldi személyhajózás előszezonja április 1-én kezdődik. Tiborc már nem panaszkodik i Jeles tett színhelye Ópusztaszer (volt Sövényháza): tör­ténelemórán tanítják, ami itt lezajlott. A 40 éve felosztott uradalmi birtok egykori zselléreinek sorsa zokogott a haj­dan kivándorlók lelkében meg Adu vádoló soraiban: ..Éles a hajósig / Hallja baj-tetőzve / Zselénszku gulyása / Ti­sza urak csősze." Rajtuk, a gulyáson, a csőszön, a többi szegényen próbált segíteni az úri földreform 1020 után. no­ha a valódi bajokon semmit nem segített, gróf Zselénszky mégis megtámadta újságcikkben. Megkapta a választ Féja Gézától 1931-ben: „Nyomorognak a földhöz jutottak? ... tudjuk ennek az okát... úgy csinálták meg. hogy elvegyék a nép kedvét a földhözjutástól." Ügy csinálták az akkori földreformot itt (az első há­ború előtt még 80 ezer holdas) Pallavicini-birtokon is. aho­vá 1934-ben látogatott el Féja Géza. és leírta: ..3060 hold vagyonváltság földet osztottak ki persze a nincsteleneknek csupán az egyik fele kapott belőle. De azt már nehéz vol­na eldönteni, hogy ki a boldog, aki kapott, vagy aki nem." Ennek okáról ma is élő tanú mond véleményt. 1985­ben. egy a ..boldogok" közül, akik kaptak földet 1920 után Sövényházán. A ma 70 esztendős Kósa János emlékezik: — Fizettük a földmegvál­tást húsa-huszonöt évig. Apám kapott nyolc holdat, mivel hat családot nevelt. Kapott az őrgróféból. de !nem a föld vált örökké iga­zán, hanem az adósság. Az adósság! Rozoga vi­tyillóért, a földért, de még a fákért is kivettette a gróf a fizetendőt. Húsz év alatt jóval több érőt izzadt ki a juttatott, mint amennyit ka­pott. — így értük meg a felsza­badulást — diktálja gondo­san a jegyzetbe a hajdani grófi zsellér. — Harminc­esztendős voltam, amikor el­jött az új földosztás, ame­lyikről hittük, hogy igazi. Hittek és örültek, így mondja. De a régit, azörök­váltságos világot nem felej­ti. Akkora felvilágosítás volt az a sövényházi robotosok többségének, hogy amikor a vörös csillagos katonák át­haladtak az ószeri síkon, az élelmesebbje azonnal hegyez­ni kezdte a karót. — Volt nekivaló itt a sö­vényházi erdőkben elég. Az­tán meg akartuk is. Voltak itt tizennyolcasok, kommu­nisták, Vastag Pista. Igács Pista, Mihály József, Mihály Sándor, még Gárdián Meny­hért is, a későbbi tsz-elnö­künk. Már kilen'.'.áznegy­vennégy decemberéoen ver­tük a karót. Igács váltig hajtogatta, hogy hiszen már tizenkilencben ezt akartuk. Osszuk a földet! Ez a népakarat jutott el aztán Debrecenbe, 1945 kora tavaszán. Erről írta a Dél­magyarország akkor március 21-én, szerdán, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány földreformrendelete megje­lent: „Az ezeréves per el­dőlt ..." Sűrű a levegő a csendes kis tanyában, Ópusztaszer Csajhát 160. szám alatt. Itt él családjával a 45-ös föld­osztó. Kósa János. Kemen­cés konyhában üldögélünk négyesben, a tanya gazdája, a felesége, meg a negyvenes fiú. Hegesztő szakmunkás az ifjabbik Kósa. Nem a föld­művelés volt a kenyere ed­dig. — Csak most választottam mégis ezt — újságolja a he­gesztő —. beleuntam az el­járásba. Hazajöttem dohány­kertésznek. — Dohánnyal foglalkoz­tunk mindig — veszi át a szót János bácsi. — Az Ár­pád vezér Tsz nyugdíjasai­nak többsége dohánykertész­kedik a háztájiban velem egvütt. Kósáné, a ház asszonya t mosolyogva kiegészíti a be­számolót annyival, hogy hi­szen megéri forintban. — Ráadásul mostanában már a finánc se jár. Fené­nek se kell ma a leveles do­hány, nem úgy, mint akko­riban, amikor a földet osz­tották. Akkoriban? Nem pusztán élőszóval emlékezik a tsz-nyugdíjas arra, ami volt, amikor törté­nelemcsinálóvá léptek elő az őrgróf elnyomottjai. — Leírtam én egyszer en­nek a históriáját. Papírzsá­köt hasítottunk szét, arra kezdtem el fogalmazni, hogy és mint volt. — Kinek, minek? — Tudtam, hogy meg kell azt örökíteni. Meg hát aztán egyszer a Szabad Föld pályá­zatot hirdetett: írja le a föld­osztás történetét, aki részt vett! De akkor elmentünk irkát venni, abba másoltam át, amit a zsákpapírra leír­tam! Olvasom a megható soro­kat: „Sövényháza község ... 60—65 ezer kat. holdat tett ki, ebből 48 ezer kat. hold uradalmi birtok, hitbizo­mány... a fennmaradó 10— 15 000 kat. holdon gazdálko­dott községünk töhb mint 7000 lelket számláló lakos­sága ... a nincstelenek szá­ma 900 körüli volt, a fele uradalmi cseléd. Mi, parasz­tok, mén a győztes orosz hadsereg közeledésekor sem mertünk arra gondolni, hogy ez a nagybirtok valamikor telekkönyvi tulajdonunk lesz." Az lett mégis. Végig leír­ta Kósa János, hogyan osz­tották ki a nagybirtokot, mint tettek igazságot, az^ak­kori szóhasználattal „mezít­lábas mérnökök", vagyis: a volt nincstelenek maguk. S amikor a telekkönyvi vég­zést is megkapták: „Ez volt a sövényházi földhöz jutta­tottaknak második nagy ün­nepe ... Novemberi vasár­nav délelőtt 10 órakor szent­misével kezdődött az ünnep. Mise alatt a római katolikus eauház áldását kapták a te­lekkönyvi végzések. Ezután a megyei UFOSZ-vág.etők és a politikai partok szónokai beszédet intéztek a földhöz riuttatottakhoz ... megkezd­ték a telekkönyvi végzések kiosztását. Az új gazdák egy része énekelve vitte hn{~a családja körébe a birtokle­velet." Nyomtatásban olvassuk, amit a földosztó kisparaszt leírt, immár majd negyven esztendeje. Megjelent az írás az újságban és később könyvben is. Még azt is fel­kutattam a Szabad Föld 1948. május 23-i számában, hogy a földreformpályázat tíz győz­tese között volt „ ... Kósa János, Sövényháza, jutalma 100 forint." — És mi történt azóta? — teszem fel a kérdést, mire vendéglátóm széttárja a ke­zét: — Hosszabb lenne azt le­írni, mint a földosztás tör­ténetét. De azért summázzuk. A kapott földön 1947-re tanyát épített a család. — Negyvenhét telét már itt töltöttük. Ott volt a földosztó az el­sők között a tsz, megalakítá­sakor, ennek okát nem firta­tom: az-e, hogy ugyanazok hívták, akikkel addig együtt haladt, vagy volt ebben ré­sze annak is, hogy közben beállt a kommunisták közé. Ma nyugdíjas. Évtizednyi ideje csak látogatóba jár be a tsz-központba, meg a gyű­lésekre, ünneplősen. A nyug­díj ugyan nem sok, havi 3220 forint, de kiegészíti a háztáji, a dohánykertészet. Nyugodt a család. Elmúlt negyven esztendő a nagy fordulat óta. Szépülő közsé­get emeltek közben az egyre több módú. szabad emberek Iskolát, villanyt, jó vizet te­remtett az új rend. És most jön a földgáz. Künn, a községházától négy-öt kilométernyire Kó­sáéknál is villany világít. Jani bácsi pusztán amiatt zsörtölődik néha, ahogyan az emberek egyike-másika — úgymond — rázza a ron­gyot manapság. — Régen, mikor még sze­génység volt. minden házban volt 8—10 gyerek, sőt. tizen­kettő, ma legfeljebb 1—2, de... a nagy ház, az autó! Tiborc jut eszembe a nagy drámából. Hiszen hasohló sorsot élt egykor Kósa Já­nos. Négy évtized kellett, s minden megváltozott. Nincs többé grófi világ. Pedig. . . „terjesztették. hogy ne igé­nyeljünk földet, mert vissza­jön a gróf. Aki házat épített, a juttatott földjére, annak azt tanácsolták gúnyosan: tegyen kereket is a ház alá, hciy ... elhúzható legyen ... de bizony a kis lakóházak százai készülnek, és én egy alatt se látok kereket." — írta 1947-ben. Nem, Tiborc már nem pa­naszkodik. ..... Kaczúr István Esélyek 1985-ben Idegenforgalmi előzetes Tavaly 13,4 millió külföl­di érkezett Magyarországra, 28,4 százalékkal több mint az előző évben. Az idegen­forgalmi bevételek 19 száza­lékkal emelkedtek. Külföld­re — elméletileg — minden második magyar állampol­gár eljutott: 5,4 millióan utaztak. (1983-hoz viszonyít­va 13,2 százalékkal többen.) Kiadásaik 24 százalékkal emelkedtek. Az ország ide­genforgalmi devizamérlege 14 milliárd forint aktívum­mal zárult. Csongrád megye két ha­tárátkelőhelyének tavalyi együttes forgalmát — 1 mil­lió 64 ezer utassal — 17,6 százalékos növekedés jellem­zi. De például a röszkei erő­sebb forgalom még mindig 16 százalékkal kisebb volt az 1982. évinél. A pénzvál­tóhelyek, a kereskedelmi szálláshelyek statisztikai görbéi is felfelé ívelnek, összességében tehát sikeres évet zárhatott az idegenfor­galom. Milyenek az esélyek 1985­ben? Ez a kérdés foglalkoz­tatta mindazokat, akik elfo­gadták a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának tegnap délelőttre szóló meg­hívását: az értekezletet sze­zonelőkészítőnek szánták. Hogy milyen programmal várják a hivatásos házigaz­dák az idén vendégeiket, arról lesz még alkalmunk máskor szólni. Most inkább a feltételek, a körülmények alakulására vessünk gyors pillantást. Valamivel több vendéget tudnak az idén Csongrád megye szálláshelyein egy idő­ben elhelyezni, mint tavaly, s az arányok is változnak. A csongrádi Erzsébet Szállo­dát ugyanis fogadó-kategó­riába sorolták át, 37-tel ke­vesebb lesz tehát a szállodai ágy. Fogyatkoznak a turista­szálláshelyek is: a Napfény üdülőközpontban és a do­rozsmai Sziksósfürdőn, az átalakítások révén. (Az új besorolás szerint nyaralóhá­zak, illetve fogadók lesznek.) Nem lesz több a sátorozó. hely. legalábbis ami a hiva­talos statisztikába bekerül —a vízművek partfürdői és dorozsmai kempingjének vendégeit tudniillik nem te­kintik „megszámlálandó­nak". (Vajon miért nem?) örvendetesen több fizető­vendégszobával számolhat­nak az idén az utazási iro­dák, a főidényben legalábbis. Kétszeresére ugrott például a bérelhető tanyák száma. A vendéglátóiparban is megkezdődött a szezon elő­készítése, a nyitvatartási idők felülvizsgálata, a szín­vonalas kiszolgálás techni­kai feltételeinek megterem­tése. Felújítják a dorozsmai sziksóstói vendéglőt, az ópusztaszeri Tanya csárdát. Az E5-ös mellett, a röszkei útelágazásnál harmadosz­tályú büfé nyilik. ahol egy­tálételeket is kínálnak. Meg­fiatalodik a makói autós­csárda, a szegedi Jégkunyhó és a balástyai presszó , hogy csak a nagyobb for­galmú üzleteket említsük. A strandok ellátásában is ja­vulást ígérnek az illetéke­sek: Csongrádon a Körös­toroki strandon elengedik a helypénzt azoknak, akik' zöldséget, gyümölcsöt árul­nak, Szentesen közművesí­tett területet kap, aki a strandon pavilont üzemeltet. Az utazási irodák házatá­ján is lesz változás: min­denekelőtt azt említjük, amely a kínálati piacot bő­víti. Megalakult a MÁV és az Utasellátó Vállalat ide­genforgalmi szervezete is — ez utóbbi cég Szegeden, a Kelemen utcában, a Coop­tourist helyén valutáért áru­sító boltot szándékozik nyit­ni. A Cooptourist új helye a Kiss Menyhért utcában lesz. Kénytelen költözni az Exp­ress is: Kígyó utcai iro­dájában az elektromoshá­lózat veszélyessé vált, át­menetileg a Bajcsy-Zsilinsz­ky utcából szervezik majd az ifjúsági turizmust. A fia­talok utazási irodájának idei újdonsága, hogy az új Apáthy kollégium a nyáron Hotel Expressz néven fo­gadja — elsősorban a kül­földi — vendégeket. P. K. Élenjáró cím, Vörös Vándorzászló Határőrök ünnepe Kiskunhalason Aki tegnap, hétfőn délelőtt, részt vett a kiskunhalasi ha­tárőrkerület parancsnokságá­nak ünnepélyes csanatgvülé­sén. megtudhatta, mi kell ahhoz hogy a nehéz szolgá­latot végzők között is a leg­jobbak közé kerüljön egy határőrközösség. Ezen a csa­patgyűlésen ugyanis kétsze­resen ismerték el a halasiak munkáját — a kerület el­nyerte az Élenjáró Magasabb Egység címet, míg a KISZ­ben dolgozó fiatalok kiváló munkáját a KISZ Központi Bizottsága Vörös Vándorzász­lóval jutalmazta. Az ünnepségen megjelent hivatásos és sorállományú határőröket dr. Abel László vezérőrnagy, a BM határőr­ség országos parancsnoksá­gának képviselője köszöntöt­le. az élenjáró cím elnyeré­se alkalmából, maid szólt a határőrkerület munkájáról. Mint elmondta, az itt szol­gálatot teljesítők valamennyi feladatukat magas szinten hajtották végre az elmúlt évben, amely egyrészt a kö­vetkezetes. parancsnoki mun­ka. másrészt a teljes állo­mány fegyelmezett tevékeny­ségének eredménye. Külön is kiemelte: az élenjáró cí­met csak úgy érhetik el a kerület határőrei még egy­szer. ha továbbra is olyan jó kapcsolatot építenek ki Bács-Kiskun és Csongrád megye lakosaival, mint a ko­rábbi években, s továbbra is megkapják a két megye párt-, állami és társadalmi szerveinek segítségét a szol­gálat teljesítésének hétköz­napjaiban.' A beszédet követően, felol­vasták a határőrség országos parancsnokának ünnepi napi­parancsát majd dr. Ábel László átadta az Élenjáró Magasabb Egység címet szimbolizáló zászlót a kis­kunhalasi határőrkerület pa­rancsnokának. Vasmanszki Károly ezredesnék. Pető György, a KISZ KB „•osztályvezetője a kerületben szolgálatot teljesítő hivatásos és- sorállományú KISZ-tagok helytállását méltatta. ..A ha­lasi határőrök KISZ-bizott­sága jól irányította az esz­mei-politikai nevelő mun­kát. ifjúsági fórumok szer­vezésével segítette a pa­rancsnokok és beosztottak jó együttműködésének kialakí­tását. s nagy részt vállalt abban. hogy. a határőrség fiataljai magas szinten tel­jesítsék a szocialista ver­senymozgalom követelmé­nyeit — hangzott el a Vörös Vándorzászlló odaítélésének indokolásakor. A továbbiakban Székhely­hidi István főhadnagynak, a kiskunhalasi határőrkerület KlSZ-bizottsága titkárának átadták — kénünkön — a KISZ KB Vörös Vándorzász­láját. B. Z. ..»1.1.!.»!.!. „-^.m^k-MíJ »x.. Pintér József felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom