Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-02 / 51. szám

3 Szombat, 1985. március 2. "5J Az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának állásfoglalása a közgondolkodás jellemzőiről, fejlesztésének fő irányairól Az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága a X. és a XI. kongresszus között. 1972ben elemezte a társadalmi és gazdasági fejlődéssel összefüggő főbb ideológiai és morális jelenségeket, és meghatározta a közgondolkodás megyei fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. Az akkori határozat végrehajtását az azóta eltelt, közel másfél évtizedben két megyei pártértekezlet értékelte. A megyei pártbizottság ezt követően is nagy figyelmet fordított a lakosság politikai-ideológiai arculatának alakulására. Az egyes társadalmi osztályok és rétegek megyei helyzetét elemezve, folyamatosan nyomon követte a tudati viszonyok változását. az egyes osztályok, rétegek közgondolkodást alakító szerepét. A kialakult helyzet értékelésével és a feladatok meghatározásával kapcsolatban született meg az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának az az 1984. december 20-i állásfoglalása a közgondolkodás jellemzőiről, fejlesztésének fő irányairól, amelyet az alábbiakban ismertetünk. (A szerk.) 0 A közgondolkodást alakító tényezők A közgondolkodás alakulását az objektív társadalmi, gazdasági körülmények, valamint az ideológiai, politikai tudatformáló hatások együttesen befolyásolják. Különösen nagy hatásuk van az élet- és munkakörülményeknek, a munkavégzés jellegének, a közéleti, közösségi tevékenységnek. valamint a különféle szervezetek és intézmények szándékos tudatformáló, nevelő munkájának. Jelentős motiváló tényezők továbbá a hagyományok, normák, szokások, beidegződések. A közgondolkodást egyszerre formálják a helyi és az országos tényezők. Ezért sajátosan „megyei közgondolkodás" nincs. Megyénk lakosságának mindennapi tudata szerves része az országos közgondolkodásnak. Ugyanakkor vannak olyan, az országostól eltérő, helyi körülmények — mint oéidául a településstruktúra és a termelés országostól eltérő vonásai, a határmentiség. továbbá az értelmiség, valamint a diákifjúság nagy száma —. amelyek sajátosan módosítják megyénkben a közgondolkodás egészét A lakosság közgondolkodására hatással volt az a sajátosság, hogy a hatvanas évek elejétől a hetvenes évek közepéig nagyarányú mennyiségi növekedést ért el megyénk gazdasága, és ez a lakosság életviszonyait is jelentősen javította. Lendületesen fejlődött az ipar. A mezőgazdaságban nőtt a belterjesség és a gépesítettség foka. tovább szilárdult a vállalatszerű gazdálkodás. A hetvenes évek végétől ellenben fokozatosan érezhetővé vált a külgazdasági feltételek kedvezőtlen változása és az extenzív fejlesztés forrásainak kimerülése. így mindinkább az egyensúlyi helyzet javítása. az intenzív gazdasági fejlődés követelményei kerültek előtérbe. Az objektív körülmények változásait a mindennapi tudat differenciáltan, sok esetben ellentmondásosan, jelentős késéssel tükrözi. Napjainkra problémaérzékenynyé vált a közgondolkodás. Számos felmerült kérdésre nincs rögtön kielégítő válaszunk. A gazdaságpolitika gyakorlatát illetően ez esetenként elbizonytalanodást is kivált, de kritikusabb megnyilatkozásokat is eredményez. A közgondolkodást jelentősen befolyásoló tényező a közösségi, közéleti tevékenység. Itt pozitív jelenségként könyvelhető el. hogy megyénkben több ezren végeznek aktív közéleti munkát a párt. a tanácsok, a népfront és a tömegszervezetek. -mozgalmak megyei és helyi szerveiben, véleményükkel. javaslataikkal. munkájukkal alakítják, formálják megyénk társadalmi életét. Ugyanakkor az is tény, hogy helyenként nőtt a közéletből „kivonulók", a közömbösök. a közösségi feladatot nem vállalók aránya is. Ez összefüggésben van azzal, hogy a közgondolkodásban csökkent a társadalmi, közösségi munka presztízse. A párt-, a társadalmi és tömeaszervezetek ideológiai nevelő munkája a tömegkommunikáció. az oktatási, művelődési intézmények tevékenysége ugyancsak jelentős szerepet játszik a közgondolkodás formálásában. Elmondható, hogy hozzájárultak a marxista—leninista világnézet terjedéséhez. ahhoz, hogy a lakosság mind nagyobb tömegei — a marxizmus elveinek alaposabb ismeretében — reálisan ítéljék meg a valóság jelenségeit, a jelenségek mögött meghúzódó törvényszerűségeket. Az ideológiai sokszínűség közepette elősegítették a marxizmus hegemóniájának erősödését. Ezzel egy időben azonban az is tény. hogy az utóbbi években fölerősödtek a marxizmussal vitázó, azzal szemben álló nézetek. Jellemző, hogy a viták megélénkülése nem járt együtt mindenkor a szocialista vitakultúra megfelelő fejlődésével. Az alakító tényezők sorában kell megemlítenünk a közgondolkodásban jelen levő. átöröklött szokásokat, normákat, hagyományokat és beidegződéseket, valamint az előző nemzedékektől átvett érték-, illetve előítéleteket is. Ezek egy része a közgondolkodás pozitív értékei közé tartozik, más része viszont gátolja a szocialista tudat fejlődését. 0 A közgondolkodás jellemzői A közgondolkodás általános jellemzője megyénkben, hogy leginkább két témakör áll a mindennapi politikai gondolkodás előterében: gazdasági helyzetünk, és ezzel összefüggésben az életszínvonal alakulasa. valamint a világbéke megóvásának kérdése. A tapasztalatok szerint a közgondolkodás szocialista vonásai több vonatkozásban erősödtek. Így például a szocializmus alapjának, lényegi vonásának tekinti a szocialista, közösségi tulajdont. E meghatározó szerep elfogadása napjainkra már alapvető normává rögzült a köztudatban. A tulajdonviszonyok részleteinek megítélésében ugyanakkor osztályonként, rétegenként eltérések tapasztalhatók különösen. mióta a gazdálkodás új szervezeti formái tért hódítottak, és a magántevékenység is megélénkült a gazdasági életben. A jövedelemelosztás kérdésköre a közgondolkodás előterébe került. A differenciálódás. illetve az úgynevezett vagyonosodás jelenségei váltanak ki legtöbbször vitát. A közvélemény általában a korábbinál érzékenyebb a jövedelemelosztás gyakorlatára. fokozottabban kéri számon a teljesítmény szerinti bérezést, ingerülten bírálja a nem munkából származó magas jövedelmek keletkezését. A vállalati gazdasági munkaközösségekről megoszlanak a vélemények. Mind többen felismerik gazdasági indokoltságukat, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a működésükkel kapcsolatos szabálytalanságokat sürgősen fel kell számolni. A korábbinál ellentmondásosabbá vált a közgondolkodásban az életkörülmények és * az életszínvonal megítélése. A hetvenes évek végéig tartó és megszokottá vált dinamikus fejlődési ütem megtorpanása érzékenyen érintette a lakosságot. A köztudat továbbra is az életszínvonal szinte kizárólagos mércéjének tartja az árak és a bérek alakulását. A valóságos problémák hatványozottan jelentkeznek a hátrányos helyzetű rétegek, csoportok gondolkodásában. Ugyanakkor az is tény. hogy az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt a lakosság érdeklődése megyénkben a gazdasági helyzet és a gazdaságpolitikai kérdések iránt. Fejlődött a közgazdasági és a gazdaságpolitikai tájékozottság, az ilyen irányú ismeretek pontosabbá, árnyaltabbá váltak. A közgondolkodás jellemzője, hogy a népgazdaság egészével összefüggő kérdéseket is alapvetően az egyéni érdek és értékrend prizmáján át szemléli. Sajátos jelenség. hogy a lakosság időnként több információval rendelkezik a népgazdaság helyzetéről. mint arról, mi történik konkrétan a saját munkahelyén. A túlnyomó többség — és ez pozitív jelenség — a megnehezült gazdasági körülmények között az ország előrehaladásának és egyéni boldoeulásának feltételeit elsősorban a munkában látja. Kész a többletmunka vállalására ott. ahol annak értelmét hasznát latja. Ez motiválja a szocialista munkaversenyben. a társadalmimunka-akciókban való részvételét is. A közgondolkodás másik hangsúlyos területe a politikai tudat, a politikának a mindennapi gondolkodásban történő megjelenése és megítélése. A tények e tekintetben visszaigazolják az MSZMP közel három évtizedes politikájának elveit és gyakorlatát. A közgondolkodásban elismert a párt és a munkásosztály vezető szerepe. A lakosság politikai tudatának formálásához meghatározóan hozzájárult a párt tájékoztatási. propaganda- és agitációs munkája. Az emberek hozzászoktak, hogy a párttól válaszokat kapjanak a társadalmi fejlődés által felvetett, őket foglalkoztató kérdésekre. Ha ez elmarad, vagy ha a válasz késik, ez zavart okozhat, és forrásává válhat olyan elbizonytalanodásnak, amelynek jelei olykor a lakosság körében nálunk is fellelhetők. Általában elfogadott, hogy a szocializmus alapvető értéke a kollektivizmus, a demokratizmus, a társadalmi felelősség, a szocialista humánum és a műveltség. A mindennapi magatartásban azonban mindezek ellentmondásosan jutnak érvényre. Az emberek értékrendje számos kérdésben változóban van (közösségi és individuális értékek ütközése, a családi és az iskolai nevelésben az egymásra való felelősségáthárítás jelei stb.). A lakosság megfelelőnek tartja azoknak a munka- és lakóhelyi demokratikus fórumoknak a rendszerét, amelyek a mindennapi körülményeit, közérzetét közvetlenül érintő kérdések megvitatására szolgálnak. A felvetésekre azonban mind gyakrabban nem formális választ, hanem konkrét intézkedést sürgetnek. Az elmúlt évtizedben a megye lakosságának közgondolkodásában is előtérbe kerültek a nemzeti és a történelmi tudat kérdései. Utóbbi azonban tartalmilag ellentmondásosan fejlődött. Általános ugyanakkor. hogy a nemzeti tudat erősen érzelmi alapzatú — az idősebb korosztálynál aktívabb, a fiataloknál kevésbé aktív és kevéssé szilárd. A világnézetileg fogékonyabbak, a politikailag elkötelezettek tudatosan keresik az összefüggéseket a napi események, döntések és a távlati társadalmi célkitűzések között. Az a tapasztalatunk, hogy a politikai bizalom és a világnézeti szilárdság egymást erősítő tényezők Az is megállapítható, hogy a nemzetközi helyzet feszültségének fokozódásával, a világgazdasági recesszió kedvezőtlen hazai hatásaival párhuzamosan megélénkült az érdeklődés a világpolitikai események iránt. Minden társadalmi réteg gondolkodásában középpontba került a háború és a béke kérdése. 0 A közgondolkodás fejlesztésének fö irányai és feladatai A közgondolkodás eredményesebb formálásának. továbbá progresszív elemei politikai hasznosításának egyaránt fellétele a mindennapi tudat árnyaltabb, teljesebb feltárása, az. hogy valamennyi, döntésben és irányításban érdekelt szerv, intézmény folyamatosan ismerje környezete gondolkodásának alakulását, eszmei, politikai. gazdasági, társadalmi és közéleti kérdésekben nyilvánított véleményét. Egyaránt szükség van arra. hogy a közgondolkodásban meglevő vagy felbukkanó tévedéseket. torz nézeteket meggyőző munkával korrigáljuk, és arra. hogy a társadalmi valóságról alkotott reális lakossági véleményeket. észrevételeket, javaslatokat a döntések kialakításánál minden szinten figyelembe vegyük. Alapvető feladat továbbra is a termelési viszonyok szocialista vonásainak erősítése és tudatosítása. Ennek kapcsán: segíteni ' annak felismerését, hogy gazdálkodásunk egésze a társadalmi tulajdonon alapul, és hogy a tulajdonnal való rendelkezés változásai a gazdálkodást kívánják eredményesebbé tenni, nem érintve eközben a tulajdonviszonyokat. Az elosztással és az életszínvonal alakulásával kapcsolatban a közgondolkodásban kialakult pozitív értékek és normák erősítése a fő feladat: a teljesítmény szerinti bérezés elvének következetes érvényesítése; a munkával szerzett többletjövedelmek elfogadása: az ügyeskedésen alapuló nagy jövedelmek elítélése. A társadalmi juttatások hatékonyabb felhasználásához kapcsolódva, el kell érni azok reális értékelését. A gazdálkodás új formái kapcsán jusson érvényre azok társadalmi hasznossága, ugyanakkor szorgalmazzuk a működésükben olykor lapasztalható visszásságok okainak feltárását, megszüntetését. Árnyaltabbá kell tenni a közgondolkodásban az életszínvonal és az életkörülmények megítélését, hangsúlyozva: előbbi nem azonos az anyagi javak birtoklásával, és nem csupán az ár- és bérviszonyok öszs'zevetésével mérhető. Ennek kapcsán a közgazdasági tudat formálásának feladatai egy hosszabb, több éve megkezdett folyamatba illeszkednek. Azt kell jobban tudatosítani. hogy az előrehaladás legfőbb tényezői: a műszaki-tudományos fejlesztés gyorsítása, a munka termelékenységének növelése, a minőség és a munkakultúra javítása, a jövedelmezőség, a versenyképesség fokozása: és hogy a népgazdaság belső egyensúlyának, nemzetközi fizetőképességének fenntartásához a megye gazdasági eredményei is hozzájáruljanak. A mindennapi tudat alakítása sorá- az eddiginél jobban ki kell emelni, hogy a szocialista gazdaság a kifejlett árutermelés sajátos formája. Napjaink körülményei között a folyamatos reformtevékenység a szocializmus természetes mozgásformája; a reformok szocialista értékeink erősítését, a hatékonyságot, a takarékosságot, a fegyelmet. a dolgozók kollektív tulajdonosi szemléletét, a munka megbecsülését szolgálják. A nemzetközi helyzet iránti nagyfokú érdeklődést úgy kell kielégíteni, hogy az emberek az egyes történéseket folyamatukban. összefüggésükben lássák. Juttassák kifejezésre, hogy csak a szocializmus, a haladás erői képesek a béke megvédésére. Erősíteni szükséges a nemzetközi viszonyok osztályalapon való megítélésének készségét. A szocializmus iránti elkötelezettségre, a párt vezető szerepének elfogadására, a párt és a tömegek közötti kölcsönös bizalomra építve kell továbbfejleszteni társadalmunk felépítményének szocialista vonásait. Ezért nem elégedhetünk meg a puszta lojalitással. A lakosság egészének cselekvő egyetértéséért napi politikai munkával meg kell küzdeni. A közgondolkodást abba az irányba szükséges formálnunk. hogy a szocializmusért dolgozó embereknek nagyobb becsületük, tekintélyük legyen. Azt a folyamatot erősíteni, hogy ők váljanak környezetük gondolkodásának alakítóivá. A jelenlegi politikai feltételek megkövetelik a szocialista erkölcsi normák. kapcsolatok kifejlesztését, a szocializmus erkölcsi hajtóerejének kiteljesedését. Mindezek tudatosítása politikai jelentőségű. Fel kell ismernünk, hogy a társadalmigazdasági fejlődésünkért folytatott harc a dolgozóktól a társadalmi élet minden területén politikailag és erkölcsileg motivált, fokozott erőfeszítéseket kíván. A szocialista demokratizmus kiszélesedése és elmélyülése már ezek megvalósulásának jelentős eredménye és egyben egyik legfontosabb feltétele is. Reális szocializmuskép kialakítására kell törekedni, úgy. hogy ebben kellő hangsúlyt kapjon minden alapvető érték: a létbiztonság. a szociális gondoskodás, a szocialista demokratizmus, az esélyek növekvő egyenlősége. Továbbra is figyelmet szükséges fordítani a lakosság — azon belül különösképpen az ifjúság — ^örténelmi tudatának fejlesztésére. A törteneti. a nemzet- és az osztálytudat együttes alakítása a népinemzeti egységet erősítve járul hozzá szocialista előrehaladásunkhoz. A szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus értelmezésében kapjon nagyobb hangsúlyt a szocialista haza felemelkedését, gyarapítását biztosító, tettekben, alkotó kezdeményezésekben megnyilvánuló cselekvő hazafiság gondolata, valamint a növekvő együttműködési készség a szocialista országokkal és a világ haladó erőivel. Megyénk Odessza testvérmegyei kapcsolataira támaszkodva, továbbá a vajdasági, a lódzi és a Temes megyei testvérkapcsolatokat hasznosítva, gyarapítsuk szélesebb körben a szocialista országok életéről szóló ismereteket, erősítsük az internacionalista szemléletet. A Csongrád megyében élő délszláv, román, szlovák nemzetiségek életének, munkájának, kultúrájának. a magyar és a nemzetiségi lakosság együttműködésének bemutatásával segítsük elő a nemzeti és a nemzetiségi kérdés elveinek és gyakorlatának megértését és érvényesülését. Erőteljesen hangsúlyozzuk, hogy erkölcsi elveinknek mindenekelőtt az emberi magatartásban kell kifejeződni. Szélesebb körben segítsük elmélyíteni legfőbb értékeinket: a munka becsületét, a közösségi magatartást, a tudás, a műveltség társadalmi. nemzeti szerepét. Arra törekedjünk. hogy az egyének, a közösségek bátrabban. szenvedélyesebben küzdjenek a lazaság, a fegyelmezetlenség ellen, határozottabban lépjenek fel az önzéssel, a közömbösséggel szemben. Különös gonddal segítsük az Ifjúságot a szocialista emberi értékek elfogadásában. A pártszervek és -szervezetek a bevált politikai gyakorlat folytatása mellett munkamódszerük, munkastílusuk folyamatos fejlesztésével fokozzák a kommunisták aktivitását, közgondolkodást formáló szerepét. A közgondolkodásra meghatározó módon hat a párttagok példamutatása, a kommunistához méltó magatartása, életmódja. A párt propaganda-, agitációs és tájékoztatási tevékenysége kapcsolódjék szorosabban a szocialista építés országos és megyei feladataihoz. Az eszmei nevelő munkát végezzék nagyobb ideológiai érzékenységgel. politikai, pedagógiai hozzáértéssel. A társadalmi és tömegszervezetek, -mozgalmak fejlesszék politikai tudatformáló tevékenységüket. Ennek előfeltételeként fordítsanak nagyobb figyelmet a munkahelyi közösségek gondolkodásának folyamatos megismerésére. Használják fel jobban szervezeti lehetőségeiket arra. hogy gyorsan és rugalmasan reagáljanak a tagságukat, aktivistáikat foglalkoztató eszmei és politikai kérdésekre. Segítsék elő a céljainkkal cselekvően egyetértő tudati állapot és magatartás kialakítását. Az oktatási, a közművelődési és művészeti intézmények, valamint a megyében működő tömegtájékoztatási eszközök dolgozói munkaterületükön tegyenek meg mindent a közgondolkodás helyes, jó irányú formálásáért, a pozitív tendenciák, folyamatok felerősítéséért.