Délmagyarország, 1985. február (75. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-09 / 33. szám

, S/4 *t VtLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! évfolyam 33. szám 1985. február 9., szombat Arat 2,20 forint M A Z M S Z M P S Z E G ED VÁROS í B I ZOTTSÁ G Á N A K LÁPJA Ölést tartott sasi Az MSZMP Csongrád megyei Bizottsá­ga február 8-án. pénteken Szegeden. a megyei pártbizottság oktatási igazgatósá­gán Papdi József megyei titkár elnökleté­vei ülést tartott, amelyen a testület tagjain kfvül részt vettek a városi, a városi jogú és a megyei irányítású nagyközségi párt­bizottságok első titkárai illetve titkárai és a megyei pártbizottság vezető munkatár­sai. Jelen volt a tanácskozáson Iványi Pál. az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezető-helyettese. A párttestület dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára előter­jesztésében megvitatta Az MSZMP Csong­rád megyei Bizottságának beszámolója a XII. kongresszus óta végzett munkáról cí­mű jelentést. A vitában részt vettek: Ka­pás Sándorné. Lovász Lázár. Berár Deme­ter. Bleier Katalin. Hézsö Ferenc, dr. Per­jési László, dr. Bánfalvi József. Kiss Sán­dorné. Juhász Petemé és Judik István. A vitát dr. Komócsin Miháy foglalta össze. A megyei pártbizottság az előterjesztést a szóbeli kiegészítővel, a vitában elhang­zott észrevételekkel és a vitaösszefoglaló­ban kifejtettekkel együtt elfogadta. Ezután a testület tudomásul vette az alapszervezeti beszámoló taggyűlések ta­pasztalatairól szóló. írásban előterjesztett tájékoztatót, A továbbiakban a megyei pártbizottság zárt ülést tartott és a me­gyei pártértekezlet előkészítésével kapcso­latos egyéb ügyeket tárgyalt meg Fóliasátrak fekete napja Lekaszált virágok — Zöldségpiaci prognózis Akár fúj a szél akár far­kasordító hideg van, min­dentől csak a zöldség ára emelkedik. Attól is, ha föl­emelik a tüzelőolaj érát Bal­jós prognózis ez a mostani primőrárakra nézve, hiszen az 1985-ös esztendő eddig eltelt 40 napjában mind­egyik árfelhajtó jelenség elő­fordult Az már most bizo­nyos, hogy nekünk, fogyasz­tóknak is fizetnünk kell a károkért, az igazi csa,pás mégis a termelőket érte Balogh Sándor, a balás­tyai Alkotmány Tsz nyugal­mazott elnöke azt mondja. 30—40 ezer forintot is meg­ér egy-egy nagyméretű fó­liasátor. Pontosabban meg­ért míg a múlt vasárnapi szél el nem vitte. Volt alá benne állt szaladgált fogta a fóliáját míg ki nem tép­kedte a szél a kezéből. Má­sutt eltördelte a műanyag bordákat néhol még a he­gesztett vasvázat is össze­görbitgette a vihar. Az sem vigasztalja a fóliás gazdakat hogy nemcsak a sátraikat hanem a temetőben a sírkö­veket is kidöntögette a szél Az igazi érték még így sem a fólia, hiszen azt úgyis el keli dobni a szezon vé­gén, ha nem éri kár. hanem az alatta levő növény. Néhol már kezdett érni a paradi­csom, nyílott a virág, mind tönkrement több százezres kár érte a gazdáját A me­gyei tanácsnál úgy tudják. Csongrád megyében mintegy 150 hektárt borított fólia ennek a fele károsodott Ki­pusztult a saláta, retek, van, amit már nem érdemes új­raültetni, amit újraültetnek, az meg későn lesz piacké­pes, s a költségeket nyilván a vevőnek is viselnie kelL Gubacsi Ede, a mórahal­mi Horr.okkuHúra Szakszö­vetkezet elnökhelyettese me­séli, hogy a falu egyik nagy virágtermesztőjénél le kel­lett kaszálni a kálát a tönk­rement fóliaház alatt má­sutt meg a tavaly emelt melléképületet döntötte szét a szél. Elgurította a busz­megálló mellé rakott vára­kozóbori egákat, megkezdte a színtetőt. Mórahalmon a ta­goknál nem mérték föl pon­tosan a kárt. mindenki ma­ga intézi saját kisgazdaságá­nak ügyeit A leglelkiisme­retesebb termelők fóliasát­rait különben nem tudta ki­kezdeni még ez a vihar sem. Az is sokat számított mi­iyen irányban állt a sátor, -> takarta-e esetleg a ház, vagy valamimen melléképület. A fűtött fóliák alá még nem mindenütt ültették ki a pa­radicsomot. Balác tyán pedig a földiepret érte kevesebb kár. mert arra csak nemrég húzták rá a fóliát A fóliasátorra és az alatta levő növényekre nern lehet biztosítást kötni Vajon mi­ért? — kérdezik most sokan, s kérdeztük mi is Czcnnbál Józseftői. az Állami Biztosi­tő megyei igazgatóságának osztályvezetőjétől — Üvegházra lehet bizto­sítást kötni mégsem kötött rá a megyében senki — fe­lelte. — A kistermelők azt mond­ják, a fóliasátorra kötnének, ha lehetne. — Most azt mondják. Ds azt mondanák-e akkor is, amikor szépen süt a nan. viharnak nyoma sincs, csak a biztosítási díjtételeket is­merik? Egyébként nem va­gyok illetékes ezt megvála­szolni de úgy gondolom, olyan magas lenne a díjtétel hogy a kistermelők, akik amúgy is érzékenyebbek a költségekre, mint a nagy­üzemek. kétszer is meggon­dolnák, biztosítsanak-e. A fólia nem építmény, nem szerkezeti elem, károsodása úgyszólván biztosra vehető, hiszen a szezon végén úgyis eldobják. Ezért a biztosító­nak csak magas díjtételek mellett érné meg biztosítani, hogy ne fizessen rá. s azt hiszem, ugyanaz lenne az eredmény, mint az üveghá­zaknál: nem biztosítanának. Ha már a biztosító nem vállal kockázatot, s az ösz­szeset a termelőnek kell vi­selnie (ne irigyeljük nál mert munkája nemcsak bu­sás jövedelemmel Hanem nagy veszteségekkel is jár­hat), nézzük, van-e pótlás fóliából Balástyán volt né­hány tekercs 12x60 méteres, bár ennek egy részét már eladták, mire megérkezett Mórahalmon pénteken még lehetett kapni a téasznél is, meg a maszek gazda boltban is. Egyelőre semmi hírünk arról hogy járt-e valami­lyen eredménnyel az a fel­hívás, hogy akinek van el­fekvő készlete, az ajánlja fői a károsultaknak. Talán magyarázza mindezt hogy vihar nélkül is kevesebb fó­lia volt mint amire igény lenne, olyan nagy készletek hát nem lehettek, ezt a vi­lágot egyébként is az érde­kek, s nem annyira az ön­zetlen segítőkészség irányít­ja. Tanács István Bányászat A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége pénteki ülésén értékelte az ágazat múlt évi munkájának tapasztalatait, és megtárgyalta az idei fel­adatokai Az ülésen részt vett és felszólalt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Kapolyi László ipari miniszter is. A szakszervezet vezető testülete az előterjesztett jelentés és a vita alapján megállapította, hogy a szén­bányászok tavaly a korábbi­nál több szabadnapi munká­val 25 millió ötvenezer ton­na szenet termeltek. Ebből 1 millió 242 ezer tonnát hoz­tak felszínre szabadnapjai­kon, amelyek száma " már több az elfogadhatónál. Több bányavállalatnál nemcsak munkaerő-problémák. ha­nem a korábbinál nehezebb geológiai körülmények is akadályozták a munkál s pénzügyi, finanszírozási gon­dok a műszaki fejlesztési célok megvalósítását is hál ráltatták. A szénhidrogén­bányászok kőolaj- és föld­gáztermelése az előirány­zatoknak megfelelően ala­kull s teljesítették tervei­ket az ásványbányászok, a geológiai kutatók, az akna­mélyítők és a bányagép­kintették a bányák és egyéb munkahelyek munkavédel­mi helyzetét is. A központi vezetőség megállapította, hogy a tömeges balesetekkel terhelt 1983. évinél jóval kedvezőbben alakult a hely­zet tavaly, de az 1983 előtti években kialakult balesel csökkenési ütem nem foly­tatódott A gyorsabb javu­láshoz további erőfeszítések szükségesek. A bányaiparra nagyság­rendileg az idén is a tava­lyihoz hasonló feladatok hárulnak: szénből 25 millió 200 ezer tonnát, kőolajból 2 millió tonnát, földgázból 7 és negyedmillió köbmétert vár a bányászoktól az or; szág. Az idén iárdok vízgazdálkodási beruházásokra Az idén 14,6 milliárd fo­rintot. a tavalyinál 1,6 mil­liárddal többet költhet az ország vízgazdálkodási be­ruházásokra — jelentette be pénteken az Országos Víz­ügyi Hivatalban tartett saj­tótájékoztatóján Zsuffa Er­vin, az OVH elnökhelyette­se. A fejlesztés lehetővé te­szi, hogy ebben az évben napi 140 ezer köbméterrel bővüljön a közüzemű víz­művek teljesítménye, és újabb százezer lakást kap­csoljanak be a vezetékes vízellátásba. így az év vé­gén már az ország lakossá­gának 84 százaléka részesül közműves ivóvízellátásban. Ezen belül lehetőség nyílik arra, hogy egészséges ivó­vízhez jusson újabb 60 tele­pülés, ahol korábban a víz minősége nem felelt meg mindenben a közegészség­ügyi előírásoknak. Hasonló­képpen nagy gondot fordí­tanak arra, hogy a Dél-Al­földön, elsősorban Békés és Csongrád megyében a már meglevő vezetékes hálózat vizének minőségét is javít­sák, csökkentsék nitráttar­talmál Zsuffa Ervin hangsúlyoz­ta, hogy a kormány vízta­karékossági és vízminőség­védelmi intézkedéseinek alapján biztató eredménye­ket értek eL Kedvező, hogy jó néhány nagyipari üzem víztakarékos technológiákra tért át: gondos tisztítás alapján visszaforgatja, több­ször használja fel a vizet, s csak a párolgási és egvéb veszteségek miatt van szük­ség pótlásra. Így tavaly az előző évihez viszonyítva or­szágosan 35 ezer köbméter­rel csökkent a vízfogyasz­tás Ezek az eredmények is indokolják, hogy a hosszú távú tervezésben is a reális igények kielégítésével szá­moljanak. A víztakarékos­ság kibontakoztatása Buda­pesten lehetővé tenné, hogy az ezredforduló idején se használjanak fel több vizel mint jelenleg. Ezeket a tö­rekvéseket sürgeti, hogy drágul a jó víz előállítása, az éhhez szükséges beruhá­zás többször annyiba kerül, mint néhány évvel ezelőtt Az utóbbi években előtér­be került a vízkészletek minőségének védelme, mert egyre jobban szennyeződik a talajvíz, sőt néhol már az 50—100 méter mélyen ta­lálható vízben is érzékelhe­tő a szennyeződés. A külön­féle növényvédő szerek és főleg az ipari szennyvizek­ben található nehéz fémsók idéznek elő tartós károso­dást a vízben. Ezért az OVH idén a korábbinál szigorúb­ban bírságolja a vízszeny­nyeződésért felelős üzeme­ket, de az így kapott ösz­szegekből támogatást nyújt ipari tisztítóművek építésé­hez. Ujabb vízgazdálkodási beruházások ebben az év­ben a közüzemű szennyvíz­tisztító müvek napi teljesít­ményét 65 ezer köbméterrel növelik. Az idén további 40 ezer lakást kapcsolnak be a köz­csatorna-hálózatba. s így a szennyvízelvezetési szolgál­tatásban részesülő lakosok aránya 46 százalékra emel­kedik. A Balaton védelmében hozott központi intézkedé­seknek megfelelően a tó üdülőterületén bővítették a tisztítóművek teljesítményéi a csatornahálózatot, és olyan fontos létesítményeket építettek, amelyek lehetővé teszik, hogy a Balaton kör­zetéből a tisztított szennyvi­zet is más vízgyűjtő terület­re vezessék. Hazamehetnek a négyes ikrek A hétvégén hazamehetnek a négyes ikrek, Bakó Sán­dorné gyermekei — jelentet­ték be azon a sajtótájékoz­tatón, amelyet a Schöpf-Me­rei Ágost Kórház és Anya­védelmi Központ és a men­A Magyar Közgazdasági Társaság választmánya pén­teken az MTA székházában ünnepi ülésen emlékezett meg a társaság alakulásának 25. évfordulójáról. Csikós Nagy Béla, az MKT elnöke beszédében kitért a társaság megalakulásának körülmé­nyeire. Megemlékeztek az Ajtai ftfifcJósról a tár­saság első elnökéről és Vajda Imréről akinek elnöksége alatt az MKT a nemzetközi tudományos életbe is bekap­csolódott. Az ülésen Helyünk a nem­zetközi munkamegosztásban címmel előadást tartott Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszter. Bakó Sándorné, gyermekeivel dei községi tanács képviselői tartottak pénteken Budapes­ten. Dr. Garamvölgyi György, a Schöpf-Merei Kórház szü­lészorvosa és Rőtfalusy Má­ria adjunktus, gyermekorvos elmondta, hogy a január el­sején született négy gyer­mek — Bakó Adrién, Krisz­tina, Sándor és Petra — egészségi állapota jó. A gyermekek és a most már hét tagú család (az első gyermek hatéves) megsegí­tésére széles körű társadalmi összefogás bontakozott ki. A Pest megyei és a mendei községi tanács támogatásá­val a Bakó család két szoba komfortos lakását egyetér­tésben ötszobás összkomfor­tossal cserélték feL A több évig üresen állt ház felújí­tásra szorult A lakásvásár­láshoz és a felújításhoz a községi tanács hozzájárulá­sán kívül — amely a család saját pénzforrásával együtt 795 ezer forintra rúgott — többek között a kismama munkahelye, a Ganz-MA­VAG, valamint az Épüietke­rámiaipari Vállalat, a Posta Számítástechnikai és Szerve­zési Intézete és a Pest me­gyei Tanács nyújtott anyagi segítséget A Pest megyei OTP 200 ezer forintos szo­ciálpolitikai kedvezményt adott Az új lakás tatarozá­sában. bebútorozásában, fel­szerelésében az ország több vállalata és a helyi lakosok segítettek. A gyer.nekek ott­honi nevelését az első évek­ben két gondozónő serati majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom