Délmagyarország, 1985. február (75. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-05 / 29. szám

Kedd, 1985. febrnár 5. 5 Ősztől Tankötelesek osztálya Űj oktatási formát vezet- _ a dolgozók általános isko- eltérően a 320 helyett 512 nek be ősztől a dolgozok Iáiban teremtik meg azokat órát fordítanak maid. A általános iskoláiban. Az a szervezeti és peJ.gógiai kulturális igények felkelté­ugynevezett tankötelesek kereteket, amelyek e korosz- sét. a tanultak elmélyítését osztálya létrehozásának in- tály eredményes neveléséhez fakultatív közművelődési dókáiról tájékoztattak a Mű- módot adnak. A dolgozók programok is segítik, velódési Minisztériumban. általános iskoláiban szerzett « tanköteles osztályokban Az elmúlt tanévben a tan- tapasztalatok azt bizonyít- s i ' 'U nt d is-5 -rr1^ fe; ja\hogy ebbr,az iskolatí- SsSSqS5riA LS jezte be 16 eves koráig pusban megfelelő tárgyi es , lehetőséget ad arra hogy alapfokú tanulmányait, 14 személyi feltételek mellett, f di^tgoz^ ^tatan^ takol^ eves korukig pedig a tanú- eredményesen foglalkozhat- gvak°öriatí fSkozffokal luknak csak 83,7 százaléka nak a túlkoros tanulók spe- övezzenek diákjaiknak. A végezte ei a nyotc osztályt, ciális nevelésével-oktatásá- olnl-zicvii n mtm_ val. Á nyomdaalapító Tobb vizsgálat azt mutatja hogy a túlkoros gyermekek csaknem valamennyien hal­mozottan hátrányos helyze­tűek. többségük családja nem teremt megfelelő kör­jogszabályt előkészítő mun­ka során eredményesen va­lósították meg az oktatás és a termelőmunka összekap­megfelelően tolásának számos formáját. A ktserleti osztályok tanulói például Budapesten. Miskoi­ITletékesei fejlesztési Az oktatásügy — a közoktatás programjának — új jogszabályt készítenek riyezetet a fiatalok fejlődése * dolgozók általános is- con, Özdon és Győrben — számára kóláiban folyó egységes kép- külön engedéllyel — négv­A minisztérium xzakembe- ** életkor szerinti differen- batórf r"upkft vf"a'tak. A mmisztenum szakembe ciá, A Másutt diakok okta ásat elmondottak, amíg . ,fjú tagowiton belül fiakra való fel­..nappait' iskolákban nem szervezik me" a tanköteles keszítéssel, betanító tanfo­tudják elérni, hogv a tan- osztályokat, "itt tanulnak lomokkal egészítették ki. kötelezettség teljesítése tel- majd tovább azok a diákok, °lyan helyeken- aho1 nem jes körű legyen, amíg hiá- akiket az általános iskolák- biztosítható a munkahelyi nvoznak az e gyermekek ból átirányítanak, illetve foglalkoztatás, a dolgozók életkorát és magatartását azok. akik a gyógypedagó- áltaiános iskoláiáhan kell figyelembe vew sajátos ne- giai intézményekben, kisegí- , , dagógiai módszerek, addig tő iskolákban tanultak A 7. ma-ld "Szervezni a szak­— átmeneti megoldásként és és a. osztályos tananyag el- mai ismereteket nyújtó kép­nem oktatáspolitikai célként saiátftására az eddigiektől zést. rádiófigyelő Unalom (és egyéb)-űzők Minek is tagadjam: unom. zenláló műsor babái) — ez- meg. ha egy fekete nő sza­Igen. mert az utóbbi időben i.ttal egy roppant szeren- lad utánam az utón.-' roppant kitartóan tettek ar- esés hangnemváltással be- Befejezésül, talán kicsit róL hogy mar-már a betű- épített egv kabarémúsorba szükségtelenül is deklarál­reklámhoz. vagy a képújság — ami a szó hagyományos tátott: a rádió véleménye az svéd ábécéiéhez hasonlóan értelmében talán nem is egész, habonaügyletről egv­iszonyúan elegem legyen — volt kabaré. Szellemes, bölcs, értelműen az hogy hókusz­n rádiós humoroól. Unom ugyanakkor könnyed, derű- pókusz és semmi más s az elóre bizton megjósolna- sen ..levegős" és igen igé- mindezt egyértelműen a vicc tó tematikát azt hogy tiz nyes produkció viszont an- kategóriájába sorol ja. Mmd­kózül hét poént már bizo- nál inkább. epy a lényeg- most ez cy ía^íJTnv^na U. ^h" Vasárnap délelőtt az ifi- tökéletesen sikerült válíal­lentét S .Íré í métlést is meghallgattam, koznsban tükröződött. Ha runészhüns ^közvetíti tó* váltig törtem a fejem: kicsit mégis szkeptikus va­s meszhang közvetíti ,o - mj ,ehcl a tltka hoRy ^ fiyok a jövendőt illetően, er­ne- nyire intelligens, ennyire a r<>l csak ama bizonyos bei­humort okosságot végre az városi ördög tehet. Aki azért igazi szórakozással ötvözni ezúttal, ha erősen rangrejt­tudó program születelt? Mi- , . , ,, , , ., .?,, . , ve is, de íelen volt vagy ert sikerült most a mar-mar ' J v> notórikus kabaréunalmat ötvenszer hallhattuk, hogy ama bizonyos belvárosi szel- valami jóslat „bejött", vagv Fél évszázad mezsgyéjén címmel Kner Izidor gyomai nyomdatulajdonos 1932-ben megírta élete anekdotikus történetét. A Bölcsötöl a kaptafáig című ré^z sorai jelzik egy könyves dinasz­tia sajátos vonásait: „Mint másodszülött, első fiúgyer­mek 1860. február 5-én pottyantam a családba és kétségtelen, hogy első perc­ben könyvkötőnek szánták " A vándorló könyves embe­rek ivadéka igyekezett sze­rencsét próbálni más hiva­tások mezején, mint beszá­mol róla „Suttyó koromban beálltam színésznek és ne­gyedóra múlva nyílt színre kerültem Don Carlosban, mint alabárdos, és a másik negyedórában már végeztem is az első múzsával. Nem a késő éjjel hazatérés miatt elszenvedett kikapásért, hanem életemben akkor egyetlenegyszer láttam — csűrben — Thália papjait és papnőit pongyolában, kiké­szítés, retus alatt és soha többé nem voltam kíváncsi a kulisszák titkaira." Követte hát őseit, a há­tukon tékákkal, batyujuk­ban ponyvákkal vándorló könyves embereket, akik egyszerre voltak betűmet­szők, nyomtatók, könyvkö­tők, de a szellem napvilá­Kiss Nagy András alkotása Gyomán ket, a századforduló;* 13 emberrel dolgozott, 14 évvel később már 150-nel. A gyors fejlődés beruházásokat igé­nyelt, az első világháború gának terjesztői, sót, gya- kitörésekor az ország egyik korta maguk írták porté- legkorszerűbb nyomdája káikat. Ám Kner Izidor meg- dolgozott a Körös pártján. Kner Izidor lokálpatrióta is volt — sokat áldoz itt a település szépítésére —, ko­rának szociái's gondolkodá­sú vállalkozójaként eisökent vezette be a nyomdásza "ren adott ri«zabbui az immáron jcsen tradicionálisnak vethető körúti Amiben talán az a legin­kább lehangoló, és egyben a legidegesítőbb, hogy ha ne­tán még olykor szellemesen is. de úgy tesz, úgy ..ítélke­zik". olyan stílust (Sokszor lemességördöggel együtt el- ,.nem jött még hanghordozást is) hasz­úzni? Most sem tudok más nál. mintha Magyarországot választ: be". Végképp el Ha nem Kabala­Domonkos I.ászló az irodalom lenet a kén* Ú7'ni csakis es kizárólag Budapest varázsszó. amelyet most kateréban - már csak ka­V. VI es VI!. kerülete je- ™.'nd?" re2fbbT balloU,nal balabo1 1S' lentené balrabban felfedeztek a ka­barémúsor. a humor számá­Tudom: bízon"oei>n vá*. ra, egy sajátosan harmoni­túlzás is ebben az állítás- kus közelítésmód segítségé­ban, ráadásul ez csak álta- vei. Mert. igaz ugvan, hogv Iában és csak az utóbbi a színpad névadójának, Ka­ióöben vonatkozhat a rádió rinthynak neve ésszínvonal­k jlönbóző humoros célzatú garanciája a közhelyek szint­programjaira. Az viszont ren már nagvon régóta él. mindenesetre tény, hogv mint eszmény és kívánalom, múlt héten szerdán este sőt. mint fő követelmény is csakis azért kaocsoltam be — ele a valóságban most az a Petőfi-adót. mert a Magyar elsők között fordulhatott elő Pr.dió Karinthy S-ivpada hogy Mikszáth Uj Zrinyii­cban új műsort ígért, melv- s2a. Jókaivak A iövö század nek központi térr.áia („Ka- regénye címú műve, vagy bolakabare — Bab órák — Krúdy Gyula híres Almos­Jóslatok — Alomfejtés") ön- könyve egyértelmű és ható­magában igencsak érdekel- sos poénbazisként szolgáljon, (ne). Persze, őszintén szólva értő ügyes kitűnően aktua­némi maliciózus (és persze. ]izajó kommentár-értei mezé­előítéletekkel teli) kíváncsi- sekkeI. Es olyan, a kabalát. Sággal vártam; ezt az izgat- a babonát, a jóslást, az értette a múlt század utol­só harmadában az idők szavát, s „Pénz, hozzáértés és szaktudás híján — kon­tárként — 1882 június kö­zepén nyitottam könyvnyom. dát. olyan helyen, ahol ez a foglalkozás nemcsak hogy a 8 órás munkaidőt, fellengős ábrándokra nem ^^mmmmm^mm^^mm jogosított, de a megélhetés reményével sem kecsegte­tett." A nyomdaalapító Kner Izidor, bár magasabb isko­lát nem végzett, irodalmat kedvelő, sőt azt maga is művelő, érdeklődő ember volt. Humoros karcolatai, rövid, vaskos tréfás anek­dotái nemcsak fővárosi la­pokban láttak napvilágot, könyv alakban is kiadta azokat. Élénken figyelemmel kísérte a korabeli nyomda­viszonyokat, s felismerte, hogy a magyar nyomdászat új versenyében azonos szem­pontnak kell tekinten' a nyereséges tömegtermelést és minőség, művészi kivitel, ízlés kritériumait. Az első nehéz esztendőket követően, a millennium idején már alig győzte a megrendelése­fizetett szabadságot, terem­tett kiváló munkakörülmé­nyeket. Több mint egy évszázid távlalából bizton állíthatjuk, hogy Kner Izidor szereny­sege mögött nem csupán biztos szakismeret, de ki­finomult művészi ízlés, ra­gyogó üzleti érzék és bámu­latos szakmaszeretet húzó­dott meg, melynek eredme­nyei hamarosan jelentkez­tek. Bár a megélhetett, az üzletet a hivatal' nyjmtnt­vanyete páratlanul gi-cing tarhaza, az igények gyers es pontos kielégítése jelen­tette. Kner Izidor ezzel so hasem elégedett meg. Szín­pompás. a szecessziót eió e­gező báli meghívói, üdvözlő­kártyái, plakátjai művészi és szakmai remeklések Jó trzekkel kereste es valogittó ki munkatársait, írókat, köl­*őket, fordítókat, irodalom­történészeket. raj o'.ckat iparművészeket. Már első világháborút követően olyan munkatársi gárda bábásko­dott a gyomai nyomda ter­mékei fölött, melynek tagjai között ott volt Balázs Béla. Kosztolányi Dezső, Lányi Sarolta. Lesznai Anna. Lu­kács György, tfagy az il­lusztrációkat, iniciálékat, s egyéb könyvdíszeket készítő iparművész, Kozma Lajos. Világhírnévre a két há­ború között fia, Kner Imre emelte a gyomai nyomdát és termékéit, 'de ez egy má­sik történet. Az alapító, az úttörő Kner Izidor volt, aki úgy látta „Életem értel­me nem az, hogy nyomdász vagyok, hanem az, hogy szolgálok." Ma emlékezünk születésének 125. évforduló­jára. T. L. mas terrénumot ugyan ho- aiomfejtést illusztráló ,.do­fl század sikerféme Norvég szakemberek nem- árukat tekintve is verseny­régiben arról adtak hírt. képesebbek társaiknál. Az­hogy az alumínium új al- tán az a tény is nagy súly­kalpiazási területével fog- l.val esik latba, hogy az alu­lalkoznak, nevezetesen a ten- mínium szerkezetek az acéi­gerparti talpazatok kőolaj- hoz képest 40—60 százalék­termelAsében. Eddig e terü­leten az alumíniumot csak kis mértékben alkalmazták, azonban rájöttek e fém. olyan jő és kedvező tulaj­kai könnyebbek. Mivel az alumínium a leg­nagyobb mennyiségben, mintegy hét százalékban donságaira, amelyek a fúró- előforduló ipari fém a Föl­don — es jelentős mennyi­gvan teszik a főváros belső busókkal" is, mint a rögtön­kerúletei ..pestiesch" stílus- zí>tt horoszkópké&zités. tó­ördögének áldozatává? n.vérjóslás és hasonlók. Mind­Hogv kellemesen ekkorát ez végig érdekfeszítő, üde régen csalódtam, arról, azt és valóban humoros tudoct hiszem, nem az tehet, hogv maradni — gyanítom, az ef­a belvárosi szellemeskedés féle. elmondhatatlanul ro­•postolai, önmagukba száll- konszenves kabarés alapul­ván, uj életet kívántak vol- lás talán még magukra a na kezdeni. Hanem — az közvetítőkre i,s visszahat Irodaiam maga. A magvar legalábbis mintha ezt bizo­és a vjjágírodalórtt arngJyet nvitotta volna Kaposy Mik* ezúttal Vida Róbert ,,bön- lés és Bodrogi Gyula több j kapcsolószekrények gészett' át s amit a szer- időnkénti ..köztes csevelye". kesztő. Kaposy Miklós és a Ízelítőnek egyetlen példa: rendező. Bodrogi Gyula „Te nem borzongsz meg. ha (mindketten több emiékeze- egy fekete macska szalad át te+en jc és hasonló mennyit előtted az úton?" Válasz: tcgtei-i íentá stílt is repró- „En csak akkor borzongott szigeteken való létjogosult­ságát is bizonyítják. Az alu­mínium eddigi sikerlistáján ólvan jelentős felhasználó­kat tartunk számon, mint a repülőgépgyártás, az űrha­józás. a szállítás, a csoma­golás. Ezekhez hasonló nagy igényre lehet a jövőben számítani, ami egyben az alumínium újabb reneszán­szát jelentheti majd. További alkalmazási lehe­tőségként kábelhidak. védö­sépe hazánkban található —. az új alkalmazási területek számunkra sem közömbö­sek. Igaz, Ábel Jenő geoló­gus századforduló körüli fel­tárások során már megálla­pította: „Az alumínium olyan nagy pályát fut be, aminőre a jelen szakembe­rei nem is számíthatnak." Az alumínium vnlághódí­tásának talán az a legjobb bizonyítéka, hogy amíg a századfordulón csak tízezer. tetők, fedélzeti járdák, lép­csők, korlátok, különböző 195°-ben U millió, és nap­jainkban 6.2 millió tonna alumíniumot termelnek évente a világban. Tehát ez az ezüstfehér szinű könnyű­fémet nevezhetjük e század nagy sikerének. Bátyai Jenő jöhet­nek számításba. Az alumí­nium nemcsak fizikai és ké­miai tulajdonságait tekintve jár elöl sok vonatkozásban más fémek előtt, de az e lemből készült szerkezetek A februáriTiszatáj Illyés Gyula hagyatékából finn költői esten. Az ő sza­A barátságról címú írást vai mintegy kedvcsinálók közli a folyóirat. A gyer- ahhoz az összeállításhoz, mek- és ifjúkor meghatáro-' melyben a mai finn költé­zó élményeiről, a Sió és a szélből kapunk ízelítőt — Kapós rekett.yéseiben, majd Csoóri és Jávorszky Béla át­a későbbi, Franciaországban költésében. Hideg Antal for­szövödő pajtási, illetve ba- dításai nyelvrokonaink nép­ráti kapcsolatokra emléke- költéséből mutatnak be né­zik az író. Vallomásában ar- hányat. ról is szó esik, hogy a Pá- Az örökség rovatban — a rizsből való hazatérés után 40. évforduló jegyében még milyen nehéz — az újabb az elmúlt év őszen indított barátságoknak nem kedvező sorozat részéként — Korom — esztendők következtek. Mihály Az uj. a népi de­Mocsir Gábor önéletírása- mokratikus államszervezet nak új fejezetei az első ma- kialakulása címú tanulmá­gyar hadseregnek a Horthy- nya jelent meg. Fülep tajos féle proklamáció utáni sor- születésének centenáriumán sát idézik föl A nyo- Vekerdx László esszéje fog­munkat keresem. Nemcsak a lalja össze századunk nagy mi rajunkét..., hanem a müvészetfilozófusának főbb többiét, talán tízezrekét. En- gondolatait. Fülep számára nek, a hazájából kivetett — fejtegeti Vekerdi — ,.a hadseregmaradványnak a nyugtalanitás volt az évfor­sorsáról sehol semmiféle dulók értelme": „...minden írásbeli nyomot nem talál- emlékezés alkalmából felrótt tam" — írja Mocsár.— Tóth tehát valamit; mulasztások­Béta Tiszajárásának 61. íoly- ra, hibákra, bűnökre figyel­tatásában az ibrányi Kos- meztetett." Ebben a szel­suth-díjasok regénybe illő lemben sorolja Vekerdi is a történetéről is olvashatunk, mai, Fülep óta megoldatlan A mesélő ma már irodalom- gondokat. Csűrös Miklós esz­történeti dokumentumnak széje (Fülep Lajos — Baksay számító esetet említ meg: Sándorról) ,.a világtávlattal „1955-től, ahogy akkoriban nem ellenkező magyarság", divatozott, a fiatal írókat ki- a keresetlen népi-nemzeti helyezték termelő munkára, jellegzetesség, a nyelvi tisz* Sánta Ferenc e réven költő- taság, „a tapinthatóan ér­zött közénk, négy gyereké- zékletes leírás" Arany Já­vel, feleségével, édesapja- nosra emlékeztető eszményét val. Nem lógatta a lábát mutatja be. Fülep levelezé­hiába. Dolgozott, érdeklődött, séből F. Csanak Dóra és jegyzetelt, s gyúlt benne a Tüskés Tibor válogatta ki látottak alapján a keserű- az emberi vonásokat is ki­ség, sűrűsödött benne a di- tűnőén érzékeltető dokumen­namit." tumokat. Különösen a Dut­Százötven évvel ezelőtt ka Ákoshoz irt levelek iz­jelent meg a finnek páratla- galmasak. Adyról írja egy nul gazdag népköltészetét helyen: „Vele különben már egybefogó Kalevala. A Né- összemelegedtem, nagyon zóben Tornai József és Kiss szeretem. Mint poétát a leg­Dénes méltatja e „világte- nagyobbnak tartom a ma­remtő költészet" jelentősé- g.varok közt. (...) Csak ne gét „A Kalevala ősi sorai- züllene annyit az öreg, de ban a huszadik századnak ez rriár borzasztó. Egy pár szóló, félelmetes fölhívás éjszakát végigcsináltam ve­lüktet? Sok ezer évet visz- le. ami sok, az sok." szamegyünk az időben, hogy A Tiszatáj februári szá­meglássuk világteremtő mát Kotsis Nagy Margit ükeink arcát, s ott is csak rajzai illusztrálják. Mellék­a magunk fájdalmas kérdé- létként az előző évfolyam seit találjuk?" — írja Tor- tartalommutatóját, Gyuris nai. Csoóri Sándor írása György pontos munkáját is eredetileg bevezető volt egy kezbe vehetik az olvasok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom