Délmagyarország, 1985. február (75. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-28 / 49. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ŰELMABYAR 75. évfolyam 49. szám 1985. február 28., csütörtök Ára: 1,80 forint Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának üléséről A XIII. pártkongresszus március 25-én ül össze Á betegellátás kérdései Csongrád megyében A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1985. február 27-én ülést tartott. Az ülésen részt vett a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára is. A Központi Bizottság megvitatta és elfo­gadta Kádár János elvtársnak, a Közpon­ti Bizottság első titkárának jelentését a kongresszusi előkészítő munkáról. A Központi Bizottság megállapította, hogy a párt XIIL kongresszusának előké­születei a szervezeti szabályzatnak meg­felelően. rendben haladnak. A párt alapszervezeteiben idejében meg­tartották a beszámoló és a vezetőségválasz­tó taggyűléseket. Befejeződtek az üzemi, hivatali, intézményi, ágazati, községi, va­lamint a városi, a városi jogú. a budapesti kerületi és a kerületi jogú pártértekezle­tek. A taggyűlések és a pártértekezletek beszámolói, felelősségteljes vitái és javas­latai jól szolgálják a kongresszus előkészí­tését. A választások a szervezeti szabály­zatnak megfelelően folynak. A kongresszusi felkészülés menetében a politika fontos kérdéseiben megnyilvánul pártunk eszmei, politikai egysége. A Központi Bizottság nagyra értékeli népünk helytállását és cselekvő támogatá­sát. ami kifejeződik a XIII. kongresszus­nak és hazánk felszabadulása 40. évfor­dulójának tiszteletére indított országos munkaversenyben is. A Központi Bizottság megvitatta és el­fogadta a XIII. kongresszus elé terjesz­tendő beszámolójának és határozati javas­latának tervezetét, valamint a Szervezeti Szabályzat módosítására tett javaslatokat. Megtárgyalta a kongresszusi felkészülés további tennivalóit, és úgy határozott, hogy az 1985. március 25-én összeülő kongresszus napirendjére az alábbiakat javasolja: 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója a XII. kongresszus határozatainak végrehaj­tásáról. a párt feladatairól. Javaslat a Szervezeti Szabályzat módosítására. Elő­adó: Kádár János elvtárs. 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának jelenté­se. Előadó: Gvenes András elvtáFS. 3. A Fellebbviteli Bizottság jelentése. Előadó: a Fellebbviteli Bizottság elnöke. 4. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasz­tása. Kereset, munkakörülmények Összegezés, teendők' a paprikafeldolgozóban A tavalyi gyengébb papri­katermés ellenére a végle­ges adatok szerint sikeresen zárta az 1984-es évet a Sze­gedi Paprikafeldolgozó Vál­lalat. 1983-hoz képest több terméket adtak exportra. Árbevételük — a kedvezőt­len gazdasági árviszonyok­hoz képest — összességében pozitívan alakúit Egyen­súly. ésszerűség, óvatosság — ez jellemzi a vállalat ve­zetésének stratégiáját, a hosszabb távra szóló terve­zést Hogyan tudták rránd­ezt elérni, s melyek voltak a legeredményesebben ter­melő üzemrészek? Erről beszélgettünk Kelemen Gé­zával, az üzemgazdasági fő­osztály vezetőjével. — A vállalat vezetősége minden gazdasági év kez­detén különböző fórumokon részletesen ismerteti az elő­ző év eredményeit, problé­máit és az elkövetkezendő év terveit feladatait így történt ez tavaly januárban is, amikor a dolgozók vál­lalták a kidolgozott és elő­terjesztett feladatok végre­hajtását Öletve azok túl­teljesítését is. Ebben nagy részt vállalt az üzem 43 szocialista brigádja. Ered­ményesen dolgozott a leves­por üzemrész, amely Deli­kát ételízesítőből 5020 ton­nát állított elő, és ez az 1983-as termelésnél 1059 tonnával több. A búskon­zerv üzemrész 110 tonna többlettermékével 10 száza­lékos túlteljesítést ért el az előző évihez képest — Mennyi a nyereség, és mennyi a tőkés árbevétel? — Az összes árbevéte­lünknek 32,6 százalékát az export teszi ki. ebből a tőkés relációból származik 24,5 százalék. 1984-re 40 millió forint eredményt je­lentenek, 62,3 millió forintot értünk el. A tőkés orszá­gokba irányuló termékek értéke 238.7 millió forint volt meghatározva, amit ténylegesen 255.1 millió fo­rintra teljesítettünk. Szocia­lista exportunkat bázisszin­ten tudtok tartani. Belföldi •az nek megfelelően két száza­lékkal növeltük. Termelési értékünknek mintegy 48 százalékát a paprika teszi ki, 52 százalékát konzervek, levesporok és édesipari ter­mékek. — Mindennapos beszédté­ma a keresetszabályozás változása. Hogyan alakm ez « jövőben? — fii évtől háromféle ke­' resetszabályooó rendszerből lehet választani. Mindhár­mat a bázis és a várható számok alapján feldolgoz­tuk, és úgy értékeltük, hogy nekünk a legmegfelelőbb a bruttó jövedelem-színvonal­tól függő munkadíj-ezabá­lyoeás. Ennek előnye, hogy­ha a vállalat mérsékelteb­ben tudja feladatait teljesí­teni akkor is van 3—3,5 százalékos bérfejlesztésre le­hetőség. Ellenkező esetben ez 3 százalék alá csökken­ne. Erről viszont nem is ió beszélni, mert dolgozóink az eddigi jó eredmények alap­ján hatszázalékos keresetnö­vekedésre számítanak 1983­bam 24 napnak "megfelelő, tavalyi jó munkánk alap­ján pedig 30.4 napnak meg­felelő nyereségrészesedést kapnak. Ezzel párhuzamo­san rendszeresen javítottuk munka- és életkörülményei­ket, aminek eredménye megmutatkozott abban is, hogy az elmúlt két eszten­dőben létszámuk nem csök­kent, hanem négy százalék­kal nőtt. | — Önöknél a közeljövő- j ben vállalati tanács veszi át \ az irányítást. Mit várhatnak ! a dolgozók az új vezetési j formától? — Az üzemi demokráciá­nak vállalatunknál jól mű­ködő fórumai vannak. A vállalati tanács irányításá­val szélesebb alapokra he­lyeződik ez. és ezen keresz­tül még felelősségteljesebb gazdálkodást várunk. Haté­konyabb lesz az információ­áramlás, mivel a dolgozók részt vesznek a feladatok kidolgozásában, és a veze­tésben. Az üzemrészek — küldötteik révén — közvet­éstesüteek a vafiala ­tot érintő problémákról, és im tézkedésekről. — Mi az idei terve a ve­zetőségnek? >— Tervünk, hogy az előző évekhez hasonló jó eredmé­nyeket érjünk el. Sajnos, gondjaink is vannak, mert kehesebb a rendelkezésünk­re álló paprika-árualap. Cz. Z. Vágat­lyukasztás Elgondolkodtató adatokat hallhattak Csongrád megye egészségügyéről azok* akik részt vettek az Egészség­ügyi Dolgozók Szakszerve­zete megyei bizottságának tegnapi, szegedi ülésén. .A pozitív oldalon csupa leg-ek állnak, bizonyos mutatók szerint elsők között vagyunk a kórházi ágyak, az orvosi körzetek mennyiségének te­kintetében, kiemelkedőek az adataink az orvosok szá­mát, szakképzettségüket ille. tőén, a 10 ezer lakosra jutó szakorvosi óraszám jobb a vidéki átlagnál, a csecsemő­halálozás, a koraszülés ará­nyaira akár büszkék is le­hetünk. Nem különben jók a táppénzre, a járványügy­re, a szociális gondozásra vonatkozó mutatóink. Ez azonban csak az egyik, a rózsdszínebb oldal. Mind­ezzel szemben állnak ugyan, is bizonyos szomorú tények, amelyek fölött nem szabad szemet hunynunk. Mert ahogy igazak az elért ered­mények. igaz az is, hogy Csongrád megye lakosságá­nak egészségi állapota — minden szakmai fejlődés és anyagi befektetés ellenére — évről évre romlik. A számok tanúsága szerint 1980-tól 85-ig több ember hunyt el megyénkben a la­kosság számához viszonyít­va, mint máshol az ország­ban. Ennek megfelelően magasabb a szív. és érrend­szeri, a daganatos betegsé­gek és a baleset — öngyil­kosság — miatti halálozás aránya is. Minderre dr. Rózsa József megyei főorvos világított rá a hatodik ötéves terv fej­lesztési célkitűzéseiről, a kiemelt szakmai program időarányos végrehajtásáról szóló beszámolójában. Le­vonta mindebből az ésszerű következtetést: az egészség­ügynek eddigi munkáján kell változtatnia. Fölvetette azonban ezzel kapcsolatban a szakemberek dilemmáját is: az igényeket szorítsák vissza az adottságokhoz, vagy a színvonalat emeljék föl az elvárásoknak megfe­lelően. /Természetesen az , utóbbi alternatívára igenlő a válasz. Eredmény azonban már nem az extenzív fej­lesztéstől — a még több ágytól, körzettől, orvosi óra­számtól — várható, hanem az egészségügyi munka mi­nőségének javításától. En­nek viszont társadalmi, po­litikai föltételei is vannak. A szakmai program kiala­kításán már munkálkodnak a megye illetékesei, melyhez kérik a szakszervezet segít­ségét is. A megyei főorvos a ha­todik ötéves terv egészség­ügyi beruházásairól szólva fölsorolta, mi minden való­sult meg eddig. Minthogy olvasóink folyamatosan ér­tesülhettek arról, hol adtak át új egészségügyi intéményt a megyében, ezúttal csak a néhány meghiúsult elképze­lést említjük meg: nem épült meg a kisteleki hét munkahelyes szakrendelő, Szentes és Hódmezővásár­hely pedig szegényebb ma­radt 80—80 személyes böl­csödével. A gondok fő oka, hogy több beruházás áthú­zódott az előző tervidőszak­ról, komoly nehézséget je­lentett a kivitelezők hiánya, különösen az igényes kézi­munkára hivatott szakipa­rosok távolmaradása. Nem hallgatható el a beruházók felelőssége sem. Mi várható a fejlesztési terv szerint az idei eszten­dőtől? A tervidőszak utol­só évébeh folytatódnak az elkezdett munkák: készül a szentesi városi kórházban a kétezer adagos főzőkonyha, a vásárhelyi városi kórház­ban a központi diagnoszti­kai részleg, valószínű, hogy idén fölépül a szegedi száz­személyes egészségügyi gyer­mekotthon, átadnak egy 80 személyes bölcsődét. Szentes és Makó kórháza központi fűtést kap. a szegedi szako­sított szociális otthon pedig két fölvonót. Az idén hozzá­látnak Hódmezővásárhe­lyen az új 200 személyes szociális otthon építéséhez is Az intézmények műszer­ellátása — noha az alap­vető berendezéseket sikerű M beszerezni — nem kielégítő megyénk e tekintetben 14 az országban. Jelentős ja vulásra a devizagazdálkodás ismert változásai miatt sem számíthatunk. A szociál­politikai gondok enyhítésére azonban a korábbinál több foriptot szentel az idén a tanács. A főorvos — az egész­ségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeiről szólva — utalt a létszám, és a bértömeggazdálkodás hiá­nyosságaira, az ágazatban foglalkoztatottak átlagon aluli bérszínvonalára is. Végül ismertette az egész­ségügyi ellátás javítását szolgáló további megyei fel­adatokat. Dr. Balogh Hona, az EDSZ központi vezetősége egész­ségpolitikai osztályának fő­munkatársa hozzászólásában hangsúlyozta: a jövőben minden eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelnie az egészségügynek a megelő­zésre. Jól telel a gabona A közelmúltban fontos állomásához érkezett a nagyegyhá­zi bányaüzem építése. A felszín alatt 400 méterre óssze­lyukasztották a V—I. vízakna és az F—I. jelű, függőleges szállítóakna között kialakított gerinevágatot. Németh Fe­renc és Tornai F.rnö elővájócsapata több mint 3 ezer mé­teres vágatot hajtott ki a találkozási pontig Február végén a mező­gazdasági nagyüzemekben sorra tartják a határszemlé­k' c, kertészeti ellenőrzése­ket; a szakemberek azt vizs­gálják. hogy a korábbi erős fagyok okoztak-e károkat a gabonában, illetve a szőlőben és a gyümölcsösökben. Az első tapasztalatok szerint az ősszel elvetett gabona jó! tűrte az esetenként mínusz 20—25 fokos hidegeket, ma irt a február eleji enyhülést kö­vető jégborítást. Félő volt i^gvanis, hogy az oxigéntől elzárt és a hótakaró alatt is ..lélegző"' növények esetleg károsodnak, emiatt számos gazdaságban traktorvontatta gyűrűshengerekkel. tárcsák­kal feltörték a jégréteget Erre mindenekelőtt a déli I országrészeken volt szükség ahol korábban kétnapos ónos esők voltak. A február végi olvadás ezt a gondot most lassan megszünteti. I Az EDSZ megyei bizott­ságának tegnapi ülésén dr. Tóth Károly, a megyei bi­zottság elnöke megemléke­zett a Magyar Orvosok Sza­bad Szakszervezete 40. év­fordulójáról. A résztvevők tájékoztatót hallgattak meg az ifjúsági parlamentek ta­pasztalatairól és jóváhagy­ták a bizottság idei munka­programját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom