Délmagyarország, 1985. február (75. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-26 / 47. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 75. évfolyam 47. szám 1985. február 26., kedd Ara: .80 forint AZ' El SZHP S Z E GED VÁ ROlS I B llz OTTS ÁG Á NAK LAPJA Fórum Budapesten A magyar-szovjet gazdasági együttműködésről Hétfőn a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában fóru­mot rendezett a magyar­szovjet gazdasági együttmű­ködés időszerű kérdéseiről az Ipari Minisztérium és az MTESZ. Leonyid Jagodovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácso­sa előadásában kifejtette: a két ország közötti árucsere­forgalomban egyre nagyobb szerepet töltenek be a kü­lönböző kooperációs együtt­működések alapján szállított termékek. A magyar kivitel több mint 30 százaléka, a szovjet exportnak 16 száza­léka ilyen jellegű gyárt­mány. A két ország minisz­tériumai között jelenleg folynak a következő ötéves tervidőszakkal kapcsolatos tervegyeztetések, sőt néhány iparágban a tartós, tervsze­rű együttműködés kereteit 2000-ig szólóan dolgozzák ki. A tervezömunka során számba veszik azokat a te­rületeket, ahol a kapcsola­tok tovább szélesíthetők, s ennek során négy konkrét egyezményt is előkészítenek. Ezek az elektronikai, a ro­bottechnikai, az agráripari és a fogyasztásicikk-ipari termékek gyártását koordi­nálják. illetve kidolgozzák ezekben az ágazatokban a szakosítási és kooperációs együttműködés programját. Gábor András ipari mi­niszterhelyettes arról szólt, hogy a következő években az áruszállításokon kívül előtérbe kerül a komplett magyar technológiák export­ja. Az utóbbi időben több olyan megállapodás is szü­letett, amelynek révén a magyar iparvállalatok folya­matosan bekapcsolódnak egy-egv szovjet iparág, nagyvállalat rekonstrukció­jába. Részt veszünk például szovjet autóbuszgyártás és hütöszekrénygyárak korsze­rűsítésében, s egy a múlt héten kötött szerződés alap­ján a Moszkvics autógyár gépparkjának felújításában. Gábor András elmondta, hogy a két ország iparválla­latai között 49 szakosítási és kooperációs egyezmény van érvényben. jórészt a gépiparban. Ezek meghosz­szabbításáról, illetve bővíté­séről jelenleg is folynak a tárgyalások. Utalt arra. hogy a magyar gépexport 40 szá­zaléka a Szovjetunióba ke­rül, és jó néhány nagyvál­lalatunknak ez az ország a legfontosabb piaca. Az Ika­rus autóbuszok, a Ganz-mo­torvonatok és hajóipari ter­mékek többsége szovjet meg­rendelésre készül. Idén ad­ják át például a százezredik szovjet piacra gyártott ma­gyar autóbuszt. (MTI) Napirenden: a művelődés A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa szervezésé­ben művelődési egyesületi fórumot tartottak hétfőn Dudapesten. Az összejöve­telre elsősorban azoknak az egyesületeknek, kluboknak és művelődő közönségeknek a képviselőit hívták meg, amelyek munkáját eddig is segítették a helyi népfront­szervek, de képviseltették magukat más, önállóan te­vékenykedő közösségek is. Pozsgay Imre, a HNF OT főtitkára bevezető előadásá­ban elemezte az egyesületek­nek társadalmunkban betöl­tött szerepét. Az összejövetelen részt vet­tek a Művelődési Miniszté­rium és a Pénzügyminiszté­rium szakemberei is, akik az egyesületeknek a közmű­velődésben betöltött szere­pét igazgatási és gazdasági oldalról vizsgálták. Megálla­pították: az egyesületeknek meg kell kapniuk a szük­séges szakmai segítséget, s ugyanakkor biztosítani kell törvényességi felügyeletüket is. A vitában az egyesületek és a közművelődési intézmé­nyek kapcsolata, az állami felügyelet és az egyesüle­tek irányításának kérdései nagy hangsúlyt kaptak. A felszólalásokból kitűnt, hogy a helyi közművelődési in­tézményekben és az igazga­tási apparátusban még sok a bizonytalanság a közmű­velődési egyesületek működ­tetésével és irqfnyításával kapcsolatban. Többen kifo­gásolták, hogy a társadalmi öntevékenységből származó pénzt indokolatlan elvoná­sok terhelik, mások az ad­minisztrációs terhek csök­kentésére tettek javaslatot. A tervek szerint a jövő­ben folytatódnak a művelő­dési egyesületek kérdéseivel kapcsolatos fórumok. A rendszeres összejöveteleken — amelyek nyitottak lesz­nek minden érdeklődő cso­port számára — lehetőség nyílik majd a tapasztalat, cserére is. Ez annál inkább szükséges, mert pillanatnyi, lag tarka képet mutatnak művelődési egyesületek: több száz tagú, széles érdek­lődési körű szervezettől a néhány fős, specializálódott közösségig sokféle szervezet létezik. A most megkezdő­dött egyesületi fórumok sorozata sokat segíthet mű­velődésünk eredményesebbé tételében. (MTI) Konferencia iparunk 40 évéről Márcivs 5-én és 6-án a Budapest Kongresszusi Köz­pontban Iparunk 40 éve címmel konferenciát rendez az Ipari Minisztérium, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara, az Országos Műszaki Fejlesztési Elzottság. a Ma­gyar Közgazdasági Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia, a Műszaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetsége és az OKISZ. A tanácskozáson — amely 4- felszabadulási -évforduló megünneplésének egyik fon­tos eseménye — előadások hangzanak el a gazdaság és ezen belül az ipar fejlődé­séről, a világgazdasági kör­nyezet változásáról, a tudo­mányos-műszaki haladásról, a tervezés, az irányítás és a szabályozás fejlesztéséről. A koferencián a gazdaság­politikai, az ipar. a műsza­ki és a tudományos élet ve­zető személyiségein kívül részt vesznek a legjelentő­sebb magyar gyárak, üze­mek egykori é.s mai vezetői, szakemberei is. Az eseménytől a rendezők hasznos tapasztalatcserét várnak, s azt, hogy a kon­ferencia segíti majd a ma­gyar ipar előtt álló jelentős feladatok gyorsabb, hatéko­nyabb megoldását. (MTI) Lázár György fogadta Svatoplnk Potácol Hétfőn Budapestre érke­zett Svatopluk Potác, a Csehszlovák Szocialista Köz. társaság miniszterelnök­helyettese, az Állami Terv­bizottság elnöke, hogy tár­gyalásokat folytasson Falu­végi Lajossal, a Miniszter­tanács elnökhelyettesével, az Országos Tervhivatal elnökével a két- ország kö­zötti gazdasági és műszaki­tudományos együttműködés kérdéseiről, valamint az 1986—90. évekre készülő népgazdasági tervek egyez­tetéséről. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Sva. topluk Potácot, Csehszlová­kia miniszterelnök-helyet, tesét, a csehszlovák Állami Tervbizottság elnökét. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Faluvégi Lajos miniszterel­nök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke, és jelen volt Ondrej Durej, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság budapesti nagyköve­te is. (MTI) Új módszerek az agrárkutatásban Ésszerűbb munkamegosztással A hazai agrárkutatás igen fontos szerepet tölt be a mezőgazdaság és élelmi­szeripar nemzetközi mérték­kel mérve is figyelemre méltó eredményeiben. A növénynemesítők évente 50 —60 új hazai, s 10—15 ho­nosított külföldi fajtát ad­nak a termelőknek. Az ag­rárkutatók évente 3—400 új megoldást, dolgoznak ki, s az elmúlt években gyorsult az eredmények a termelés­ben történő hasznosítása is. Idegenforgalmi tapasztalatok Az OIT ülése Juhár Zoltán belkereske- sen hozzájárul fejlesztési delmi miniszternek, az OIT lehetőségeik gyarapításához, elnökének vezetésével hét- A továbbiakban a tanács a Budapesti Tavaszi Feszti­vál négyéves tapasztalatai­val foglalkozott, s megha­tározta a rendezvénysorozat jövőjét felvázoló távlati koncepciót. A résztvevők egyetértet­fizetövendéglátás tavaly tek azzal. hogy a fesztivál módosított szabályozó rend- továbbfejlesztésehez elen­szerének tapasztalatait. Meg. gedhetetlen a messzebbre állapították, hogy az elmúlt tekintő tervezés: a progra­egy év alatt 67 százalékkal mot a jövőben hosszabb nőtt a fizetővendéglátó- távra, három—öt évre előre helyek száma. Tapasztalha- célszerű körvonalazni. Töb­tó, hogy az utazási irodák ben javasolták, hogy a fesz­a korábbinál lényegesen na- tivál legyen a jelentősebb gyobb minőségi és szolgál- hazai művészeti bemutatók tatási igényt támasztanak a fóruma is, valamint azt, szobakiadókkal szemben. A hogy mind több vidéki vá­beszedett adót az új szabá- ros gazdagítsa programjai­lyozás szerint a helyi tanú- val a tavaszi rendezvény­csok kapják, és ez jelentő- sorozatot. (MTI) főn a Budapest Kongresszu­si Központ Bartók termé­ben ülést tartott az Orszá­gos Idegenforgalmi Tanács­Az ülés résztvevői egye­bek között áttekintették a Rendszercsen tájékoztatjuk o vasóinkat arról, melyik szegedi intézmény dolgozói, melyik lakóterület, község lakói adt: k legutóbb vért, hozzájárulandó a beteg emberek gyógyu­lásához. A humanizmus névt- len peldaadói ök. akik ellenszolgáltatás nélkül, önként ad­nak magukból valamit, aini < mbertársaiknak a reménységet, az egészséget, az életet je­lentheti. A véradó állomás d' lgozóir.ak helytállásáról kevesebb szó esik, pedig munkájuk igen felelősségteljes. Tavaly ué'diul 15 ezer embertől vettek vért, melynek jelentós ré­szét a laboratóriumokban vé: készítményekké alakították. Fotóriporterünk — Nagy Lász­ló — a véradó állomáson folyó munka egy-egy pillanatát örökítette meg Az eredmények mellett azonban az elmúlt években számos gond is keletkezett. Ezekről volt szó a napok­ban a Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület ülésén, ame­lyen Papócsi László mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes ismertette a feszültségek feloldására tervezett intézkedéseket. Évente másfél milliárd fo­rint jut agrárkutatásokra, s ez az összes hazai kutatá­sokra fordított eszközöknek csupán 7—8 százaléka. A! kutatóintézetekben a szűkös források miatt a tudomá­nyos dolgozók munkafeltéte­lei romlottak. A kutatóesz­közök, gépek, berer.üezeseji, műszerek elöregedtek. Mind költségesebb és nehezebb a külföldi tudományos ered­mények átvétele, az ágazat egyre inkább csak akkor számíthat a külföldi eredmé­nyekre. ha cserébe hasonló értékűt tud kínálni. Mivel a következő ötéves tervidőszakban sem lesz lé­nyegesen több pénz a kuta­tómunkára, fontos feladaí a szűkös források célszerűbb hasznosítása. Ez megkívánja, hogy a kutatóintézetek, aka­démiai és egyetemi kutató­szervezetek között ésszerűbb munkamegosztás alakuljon ki, a párhuzamos kapacitá­sokat pedig meg kell szün­tetni. A jövőben megnő az egyetemek szerepe, kutató­munkájukba — az önállóság megtartása mellett — integ­rálódnak az intézetek s más kutatóhelyek. Mmd~z lehetővé teszi a kutatással, oktatással és a gyakorlati hasznosítással foglalkozók jobb együttműködését, amely elősegíti a kutatási eredmé­nyek gyorsabb megvalósítá­sát. Arra is szükség van, hogy az igen értékes beren­dezéseket, műszereket köz­ponti laboratóriumokban he­lyezzék el. Ehhez a kisebb egyéni kutatóhelyek termi­nálszerüen kapcsolódhatnak, így a központi laboratóriu­mok felszereltsége lényege­sen javulhat, s lehetővé válhat legkorszerűbb eszkö­zökkel történő ellátásuk. A minisztérium ' i hogy megváltoztatja főhelyek, kutatási ,s_. tek finanszírozását is. Az eredmények javításához lé­nyegesen növelni kell a ku­tatóintézetek és a kutatók érdekeltségét, ezért verseny kialakítása kívánatos a kuta­tási feladatok elosztásánál. .„ mxi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom