Délmagyarország, 1985. február (75. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-25 / 46. szám

8 .Csütörtök, 1985. február 28. Mérlegen öt esztendő Pártértekezlet Mórahalmon A/, elmúlt évben Mórahalom nagyközség életét hosszú időre meghatározó központi intézkedések történtek. Tavaly. a járások megszűntével városi jogú nagyközségi rangot cs ennek megfelelően nagyobb közigazgatási hatáskört kapott a település. Az állami szervekével egy időben a párlapparátus munkájában, felépítésében is változások következtek be n felsőbb pártszervek határozatai alapján, melyek nyomán megalakult az MSZMP mórahalmi városi jogú nagyközségi bizottsága, öt község pártszei veinek vezető testületeként. Az elmúlt öt év munkájáról adtak számot szombaton, a mórahalmi Móra Ferenc művelődési házban rendezett pártértekezleten a vonzáskörzet 850 kommunistáját képviselő 115 küldött és 17 meghívott részvételével. A küldöttek megválasztották a pártértekezlet elnökségét. melyben a megyei pártbizottság képviseletében helyet foglalt dr. Somogyi Ferenc osztályvezető is. Dobó Lajos, a Mórahalom cs Vidéke Afész elnöke, az értekezlet levezető elnöke ismertette az ülés napirendjét, majd Fiilöp László első titkár szóbeli kiegészítést fűzött, a pártbizottsági beszámolóhoz és az alapszervezeti taggyűléseken, a munkahelyi pártértekezleteken a kongresszus irányelveiről folytatott eszmecserék alapján kialakított városi jogú nagyközségi pártbizottság állásfoglalásához. A beszámolóban külön hangsúlyt kapott, hogy a nagyközségi pártbizottság munkáját az átszervezés után kialakult új helyzet határozta meg. Ezzel kapcsolatban rámutatott az első titkár, hogy a bonyolultabbá vált társadalmi, gazdasági viszonyok, az 1984. januári közigazgatási átszervezés megkövetelték a pártmunka stílusának, módszereinek továbbfejlesztését. Az alapszervezeti munka színvonala fejlődött. A pártirányítás, a határozatok végrehajtásának szervezése és ellenőrzése következetesebbé vált. Javult a politikai irányító munka kollektivitása. Erősödött a párt és a tömegek közötti kapcsolat. A terület jellegét alapvetően a mezőgazdasági üzemekben foglalkoztatott parasztság határozza meg. Az utóbbi évek gazdaságpolitikai intézkedései kedveztek a mezőgazdaságból élőknek, s a gazdaságok fejlődésével pozitívan változott a parasztság életkörülménye, életvitele, fejlődött a szövetkezeti parasztság politikai arculata. Hiányosságként értékelte azonban a beszámoló, hogy az anyagi, szociális helyzet javulása nem vonta maga után a kulturálódás, művelődés iránti igényességet. Gondot jelent a narasztság egy részénél az önmüvelődési igény hiánya, kedvező jel viszont. hogy gyermekeik. családtagjaik továbbtanulását segítik, támogatják. A népesség összetételét vizsgáló elemzésekből értelemszerűen kitűnik, hogy az ipari munkások aránya — a már említett mezőgazdasági terület jellegéből adódóan — alacsony,- kevesebb, mint 15 százalék, s ezek nagy része is valamilyen formában a mezőgazdasághoz kötődik. A paprikafeldolgozó vállalat, a ruhaipari szövetkezet, a Szinkron Vegyesipari Szolgáltató Szövetkezet helyi lakosokat foglalkoztat, de nem olyan nagy a felve-_ vőképességük. hogy minden" szabad munkaerőt, lekössenek. Ebből következően a területen 1500 ingázó dolgozó él, akiknek bekapcsolása a községek társadalmi életébe még mindig nem megfelelő. Kedvezőnek ítélte a beszámoló az értelmiség szerepét, jellemzőit. A községekben élő értelmiség elfogadja, támogatja a párt politikai, gazdasági célkitűzéseit, és aktív munkával járul hozzá megvalósításukhoz. A réteg összetétele megváltozott, a legdinamikusabban növekvő csoport az agrárértelmiség, bár a közoktatás, a közművelődés területén dolgozók aránya továbbra is meghatározó. Fokozódott társadalmi, politikai aktivitásuk, közéleti tevékenységük. A szocialista tudatformálás feladatainak megoldásában — elsősorban pártpropagandistákként — nagy lehetőséggel rendelkeznek, s az utóbbi időben egyre több példa bizonyította, hogy a párt ki is használta ezeket az adottságokat. A jó tapasztalatokkal együtt azonban kifogásolható, hogy az értelmiség különböző csoportjainak összefogása nem megoldott, kevés a hasznos együttléteket biziositó fórum, nincs mód a megfelelő kapcsolatok erősítésére, vitákra, eszmecserékre. Nőpolitikái kérdésekről szólva az első titkár rámutatptt, hogy a községi pártszervek és alapszervezetek figyelme a nőpolitikái határozat végrehajtásában az évek múlásával sem csökkent. A pártvezetőségek nőfelelősei betöltik problémajelző, javaslattevő szerepüket, de községi szintén nem megfelelő a nőpolitikái munka összefogása, koordinálása. A határozat végrehajtását megfelelő időközönként napirendre tűzik, de nem kapnak kellő figyelmet a nőpolitjkai munka részterületei. Az sem közömbös, vajon az ifjúság milyen mértékben kötődik a telepüiésekhez. A jövő derékhadát alkotó utánpótlás támogatását jelenti, hogy erősödött a pályakezdő fiatalokkal való foglalkozás, melynek megfelelően a községek többségében alkalmat teremtettek arra is, hogy fiatalok kedvezményes építési telket kaphassanak, kölcsön- és fuvarkedvezményekkel segítve. Minden bizonnyal ez is hozzájárult ahhoz, hogy a fiatalok száma szembetűnően nőtt a vezetői — elsősorban középvezetői munkakörökben. A járások megszűnése nyomán kialakult új közigazgatási berendezkedés fokozottan igényelte a pártirányítást, amelyről megállapították, hogy a községi pártszervek tanácsokat irányító tevékenysége folyamatossá, tervszerűbbé, következetesebbé vált. A községi tanácsok apparátusában alapvetően érvényesült a párt káderpolitikája, s a vezetők kiválasztása, az utánpótlás nevelése is az elvárható módon történt. A társadalmi, politikai viszonyok fejlődésével kapcsolatban többek közt azokat a feladatokat jelölték meg, amelyek a célok magasabb szintű elérését biztosítják, így a parasztság helyzetének javítása érdekében szükségesnek tartják a szocialista mezőgazdaság fejlesztését. A terület gazdasági életének fejlődését elemezve megállapították, hogy a gazdálkodás közgazdasági feltételei a beszámolási időszakban nehézebbé váltak. Az üzemek a belső tartalékok feltárásával, a hatékonyság növelésével, anyagés energiatakarékossággal ellensúlyozni tudták a kedvezőtlen tendenciákat. A beruházási tevékenység a pénzeszközök hiánya miatt lecsökkent. Az ültetvénytelepítési tervek nem valósultak meg maradéktalanul. Ennek oka, a pénzeszközök hiánya mellett — főleg a szőlőültetvényeknél — a termelés gazdaságosságának nagymértékű csökkenése volt. A telepítések támogatási lehetőségének csökkenésével a telepítési kedv is csökkenőben van, melyet az is jelez, hogy mind a szőlő-, mind a gyümölcsterület jelentősen csökkent az 1980ban megállapított értéihez képest. Az állattenyésztés viszont fejlődő ágazatként szerepel az elemzésben, s különösen azt nézve, hogy a közelmúlt időszakában az állami gazdaságoktól a szövetkezetek 26 millió forint tartalékalapot vettek át az állatállomány — elsősorban a szarvasmarha-létszám bővítésére. A gazdasági élet továbbfejlesztése érdekében meghatározható feladatok között legfontosabbak voltak azok, amelyek a gazdálkodás, a termékfeldolgozás hatékonyságával, a szakember-ellátottság javításával és a termőföld kihasználásával kapcsolatosak. A továbbiakban szó esett a beszámolóban az ideológiai és kulturális életről, melynek elemzése során több kritikus megjegyzés is elhangzott, így például az is, hogy „a szocialista szemlélet és erkölcs, a szocialista munkaerkölcs normái nem minden esetben érvényesülnek ...". Ezzel kapcsolatban feladatként jelölték meg a pártszervezeteknek, hogy a rendszeres eszmei, politikai nevelőmunka továbbfejlesztésével erősítsék az ideológiai egységet. A párt vezető szerepének, tömegbefolyásának érvényesülése az elmúlt öt év alatt megfelelő volt. A pártalapszervezetek munkájukban következetesen érvényesítették a pártélet lenini normáit, s ezzel szoros összefüggésben erősödött a demokratikus centralizmus. Az MSZMP Mcrahalom városi jogú nagyközségi bizottsága munkamódszere kialakításánál már az új szerkezeti-szervezeti felállást vette figyelembe, s tekintettel volt arra, hogy miközben a pártpolitika cselekvő résztvevője, egyben alakitója is. A bizottság szerves kapcsolatot alakított ki a területen működő valamennyi alapszervezettel, gazdasági egységgel és a kulturális élet legkülönbözőbb fórumaival, az eredményes politikai munka érdekében. Növekedett a párttagok között a munkások aránya, s eredményesen munkálkodtak a párttagság műveltségi szintjének emelésén. A beszámoló befejezéseként Fülöp László áttekintette a tömegszervezetek munkáját és rámutatott, hogy az irányított testületek önállóságát és egyben felelősségvállalását is növelni kell. A beszámoló vitája MÖRICZ JÁNOSNÉ mórahalmi vezető óvónő a közéleti demokrácia kialakításának emberi összefüggéseiről szólva hangsúlyozta, hogy valójában már a kisgyermekkorban elkezdődik a demokiatizmusra nevelés — attól függően jobban vagy kevésbé, hogy a gyerek milyen légkörű családban, illetve óvodai és iskolai közösségben nevelkedik. A hajszolt életritmus csökkenti a tűrőképességet gyermekeink iránt, s ez károsan hat a személyiségfejlődésére — ennek nyomán pedig a jövő társadalmára. A felelősségünk — családnak, nevelési intézménynek egyaránt — közös. SZŰCS ISTVÁN a Mórahalom és Vidéke ÁFÉSZnek az elmúlt év alatt folyamatosan növekvő áruforgalmáról és a kereskedelmi alapellátásban jelentkező feszültségekről beszélt. Fontos feladat a tanyai boltok üzemeltetése, ám a kinti lakosság elvándorlásával csökken a forgalom, a gyengébb üzletmenet pedig elriasztja a szakembereket, így veszélybe kerül a tanyai bolt üzemeltetése, a községben pedig zsútohak az üzletek. BIBÖK ISTVANNÉ országgyűlési képviselő, a Homokkullúra Szakszövetkezet dolgozója a közelgő választásokra utalva rámutatott, hogy az 1983. decemberi országgyűlésen megfogalmazott kettős jelölés rendszere a párttagok körültekintő előkészítő és segítő munkáját igényli. SZÉCSI ANTAL, a városi jogú népfrontbizottság titkára az előbbiekhez kapfcsolcdóan ismertette a népfrontmozgalom választási törvény végrehajtását segítő tevékenységét. A közéletiség egyes kérdéseit vizsgálva felhívta a figyelmet a közömbösség elleni küzdelemre, s arra, hogy a fiatalokat jobban kell támogatni, ösztönözni közös ügyeinkben való részvételre. HORINKA TAMÁS, az öttömösi Magyar László Termelőszövetkezet ágazatvezetője a pusztamérges—öttömösi KISZ-alapszervezetek életéről, eredményeikről, gondjaikról adott tájékoztatást, melyből kitűnt, hogy a színes rendezvényeikkel sikerül a mozgalmon kívüli fiatalokat is bevonni a közösség munkájába. Ritkaságszámba menő tény: a két község három KlSZ-alapszervezetében három pártalapszervezeti titkár is van. IJR. KÓSZÓ MARIA rúzsai iskolaigazgató beszámolt az iskolában bevezetett fakultatív tantárgyoktatás és az óvodás kortól kezdődő orosznyelv-tanítás biztató tapasztalatairól. Az eredmények mellett a gondokat is hangsúlyozta: „kinőtték" az iskolát, nincs tornaterem ... ÁRVA BÉLA főhadnagy, határőr őrsparancsnok a területen levő két határőrközség — Mórahalom és Ásotthalom — lakosságának segítő munkáját, az önkéntes határőri szolgálatot értékelve üdvözölte az együttműködési készséget, s rámutatott, a jó kapcsolat a bizonyítéka, hogy a honvédelem — így a határ őrizete is — össztársadalmi érdek. ÁBRAHÁM VINCE, a rúzsai Népszabadság Termelőszövetkezet elnöke a homoki gazdaságok központi támogatásának feszültségeiről és a termőhelyi adottságokhoz jobban igazodó növénykultúrák bevezetéséről szólt szenvedélyes hangú felszólalásában. Az utóbbi években a homokon jobb eredményeket adó burgonya, zöldség, szőlő, gyümölcsültetvények területe csökkent, ugyanakkor több olyan növényt is termesztenek nagy területen, amely a homokon a jobb talajokba vetetteknek csupán felét-harmadát adja. Tetézi a gondokat, hogy a tudományos kutatás szinte hátat fordít a homokföldeknek, s ezért sem szaporítóanyag, sem megfelelő gép nincs, amely speciálisan ilyen talajokon alkalmazható. MASA JÖZSEFnek, a mórahalmi Homokkultúra Szakszövetkezet elnökének írásban benyújtott hozzászólása is ezt a gondolatkört erősítette, s reményét fejezte ki, hogy a szőlőtermelés! ágazat — az új telepítések jóvoltából — kilábal a gondokból. ÖRDÖGHNÉ GARGYAN MÁRIA, a városi jogú nagyközségi úttörőelnökség nevében a mozgalom közösségi magatartásra nevelő szerepét hangsúlyozta, s kedvezőnek értékelte a fegyveres testületekkel kialakított kapcsolatokat, melyek a honvédelmi nevelést szolgálják. PÖCZE LEVENTE, az ásotthalmi erdészet kerületvezetője a környezet és természet védelmének fontosságát emelte ki, figyelmeztetve az egyre szaporodó kíméletlen vandalizmusra, mely az élővilágot károsítja. , KISS SÁNDOR községi pártbizottsági titkár Asotthalom küldöttgyűlésének tapasztalatait ismertette, és szólt a környék nagyszámú tanyai lakossága életkörülményeinek javításáról. DR. JOBBA GYÖRGY zákányszéki körzeti orvos a tanyán élők egészségügyi ellátásának érdekében kifejtette, hogy a tanyai orvosi alapellátás fejlesztése a belterületi lakosság érdekeit is szolgálja. Bírálta a rendeletben előirt központi ügyelet helyi végrehajtásának helytelen gyakorlatát. HAJDÚ IMRE. a Homokkultúra Szakszövetkezet lakatosa a pártszervezet gazdaságirányitó tevékenységéről és az ésszerű anyagfelhasználásról beszélt. DR. SOMOGYI FERENC, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője méltatta az új szervezeti keretek között tevékenykedő pártbizottság munkáját, majd gazdaságpolitikai kérdésekről szólva rámutatott, hogy a mezőgazdasági termelésben az élelmiszeriparral való jobb együttműködés a jövő útja. A továbbiakban a pártélet egyes összefüggéseivel, a pártirányítással, a pártépitéssel is foglalkozott. BÁLINT PAL, a Homokkultűra Szakszövetkezet párttitkára a munkásőri szolgálat ellátásáról és a kiképzési feladatok magas színvonalú teljesítéséről adott áttekintést. MOLNÁR JÁNOS rendőr zászlós, körzeti megbízott csoportvezető a közbiztonság helyzetét vizsgálva figyelmeztetett arra a káros közfelfogási tendenciára, amely hatására a társadalmi tulajdont sértő cSelekfnényeket nem kellő szigorral ítéljük meg — szinte bocsánatos bűnnek tartva — a magántulajdon elleni bűntettekkel szemben. MURÁNYI GYÖRGY, a Mórahalom városi jogú nagyközségi tanács elnöKe az átszervezés után megkezdett tanácsi ügyintézés nagyobb követelményrendszerével, a községek területfejlesztési politikájával, a kommunális és egészségügyi ellátás eredményeivel, gondjaival foglalkozott. Kiemelte, hogy a lakosság segítsége, összefogása szükséges a továbblépéshez. SZONDI SÁNDOR, a városi jogú nagyközségi KISZbizottság titkára a területi elhelyezkedéshez jobban igazodó mozgalmi munkát sürgette. A felszólalókon kívül öt küldött írásban nyújtotta be felszólalását. * A vitát és az összefoglalót követően a pártértekezlet elfogadta a dokumentumokat, majd megválasztotta a 45 tagú városi jogú nagyközségi pártbizottságot és a megyei pártértekezlet 8 küldöttét. A pártbizottság szombaton megtartott első ülésén megválasztotta a tisztségviselőket. A pártbizottság tagjai és tisztségviselői A pártbizottság tagjai: Ácsai Varga Józsefné. Ábrahám Vince. Árva Béla. Bakos László. Bálint Pál. Bárdos László Bencsik János. Bibók Istvánné. Bogdán István. Bóka Istvánné. Borbás István. Demus László. Dobó József. Dobó Lajos. Farkas Ferenc. Farkas József Péter. Födi Imre. Fülöp László. Hajdú Imre. Hegedűs Vince. Horváth István. Horváth József. Horváth László. Jakab György, dr. Jobba György. Kohan Istvánné. Kószó József, dr. Kószó Mária. Masa József. Mig József. Móricz Jánosné. Murányi György, Nyerges Mihály Pőcze Levente Ruck Józsefné. Seller Antal. Szécsi Antal. Szondi Sándor. Szögi Antal. Szűcs Istvánné Tóth Miháiyné. Tóth Sándor. Tóth Szilveszterné. Vas László. Vaszkó Lajosné. A végrehajtó bizottsáa tagjai: Ábrahám Vince. Bakos László. Bibók Istvánné Dóba Latos. FulöD László. Horváth László. Móricz Jánosné. Murányi György. Pőcze Levente. Szűcs Istvánné. Tóth Szilveszterné. A partbizottság első titkára: Fülöp László. A pártbizottság titkára: Szűcs Istvánné.