Délmagyarország, 1985. február (75. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-25 / 46. szám

8 .Csütörtök, 1985. február 28. Mérlegen öt esztendő Pártértekezlet Mórahalmon A/, elmúlt évben Mórahalom nagyközség életét hosszú időre meghatározó központi intézkedések történtek. Ta­valy. a járások megszűntével városi jogú nagyközségi ran­got cs ennek megfelelően nagyobb közigazgatási hatáskört kapott a település. Az állami szervekével egy időben a párlapparátus munkájában, felépítésében is változások kö­vetkeztek be n felsőbb pártszervek határozatai alapján, melyek nyomán megalakult az MSZMP mórahalmi városi jogú nagyközségi bizottsága, öt község pártszei veinek ve­zető testületeként. Az elmúlt öt év munkájáról adtak számot szombaton, a mórahalmi Móra Ferenc művelődési házban rendezett pártértekezleten a vonzáskörzet 850 kommunistáját képvi­selő 115 küldött és 17 meghívott részvételével. A küldöttek megválasztották a pártértekezlet elnöksé­gét. melyben a megyei pártbizottság képviseletében helyet foglalt dr. Somogyi Ferenc osztályvezető is. Dobó Lajos, a Mórahalom cs Vidéke Afész elnöke, az értekezlet levezető elnöke ismertette az ülés napirendjét, majd Fiilöp László első titkár szóbeli kiegészítést fűzött, a pártbizottsági be­számolóhoz és az alapszervezeti taggyűléseken, a munka­helyi pártértekezleteken a kongresszus irányelveiről foly­tatott eszmecserék alapján kialakított városi jogú nagy­községi pártbizottság állásfoglalásához. A beszámolóban külön hangsúlyt kapott, hogy a nagyközségi pártbizottság munkáját az átszervezés után kialakult új helyzet határozta meg. Ezzel kap­csolatban rámutatott az el­ső titkár, hogy a bonyolul­tabbá vált társadalmi, gaz­dasági viszonyok, az 1984. januári közigazgatási át­szervezés megkövetelték a pártmunka stílusának, mód­szereinek továbbfejlesztését. Az alapszervezeti munka színvonala fejlődött. A párt­irányítás, a határozatok vég­rehajtásának szervezése és ellenőrzése következetesebbé vált. Javult a politikai irá­nyító munka kollektivitása. Erősödött a párt és a tö­megek közötti kapcsolat. A terület jellegét alapvetően a mezőgazdasági üzemekben foglalkoztatott parasztság határozza meg. Az utóbbi évek gazdaságpolitikai in­tézkedései kedveztek a me­zőgazdaságból élőknek, s a gazdaságok fejlődésével po­zitívan változott a paraszt­ság életkörülménye, életvi­tele, fejlődött a szövetkeze­ti parasztság politikai arcu­lata. Hiányosságként érté­kelte azonban a beszámoló, hogy az anyagi, szociális helyzet javulása nem vonta maga után a kulturálódás, művelődés iránti igényessé­get. Gondot jelent a na­rasztság egy részénél az ön­müvelődési igény hiánya, kedvező jel viszont. hogy gyermekeik. családtagjaik továbbtanulását segítik, tá­mogatják. A népesség összetételét vizsgáló elemzésekből érte­lemszerűen kitűnik, hogy az ipari munkások aránya — a már említett mezőgazdasági terület jellegéből adódóan — alacsony,- kevesebb, mint 15 százalék, s ezek nagy ré­sze is valamilyen formában a mezőgazdasághoz kötődik. A paprikafeldolgozó válla­lat, a ruhaipari szövetkezet, a Szinkron Vegyesipari Szolgáltató Szövetkezet he­lyi lakosokat foglalkoztat, de nem olyan nagy a felve-_ vőképességük. hogy minden" szabad munkaerőt, lekösse­nek. Ebből következően a területen 1500 ingázó dolgo­zó él, akiknek bekapcsolása a községek társadalmi éle­tébe még mindig nem meg­felelő. Kedvezőnek ítélte a be­számoló az értelmiség szere­pét, jellemzőit. A községek­ben élő értelmiség elfogad­ja, támogatja a párt politi­kai, gazdasági célkitűzéseit, és aktív munkával járul hozzá megvalósításukhoz. A réteg összetétele megválto­zott, a legdinamikusabban növekvő csoport az agrár­értelmiség, bár a közoktatás, a közművelődés területén dolgozók aránya továbbra is meghatározó. Fokozódott társadalmi, politikai aktivi­tásuk, közéleti tevékenysé­gük. A szocialista tudatfor­málás feladatainak megol­dásában — elsősorban párt­propagandistákként — nagy lehetőséggel rendelkeznek, s az utóbbi időben egyre több példa bizonyította, hogy a párt ki is használta ezeket az adottságokat. A jó tapasztalatokkal együtt azonban kifogásolha­tó, hogy az értelmiség kü­lönböző csoportjainak össze­fogása nem megoldott, ke­vés a hasznos együttléteket biziositó fórum, nincs mód a megfelelő kapcsolatok erő­sítésére, vitákra, eszmecse­rékre. Nőpolitikái kérdésekről szólva az első titkár rámu­tatptt, hogy a községi párt­szervek és alapszervezetek figyelme a nőpolitikái hatá­rozat végrehajtásában az évek múlásával sem csök­kent. A pártvezetőségek nő­felelősei betöltik probléma­jelző, javaslattevő szerepü­ket, de községi szintén nem megfelelő a nőpolitikái mun­ka összefogása, koordinálá­sa. A határozat végrehajtá­sát megfelelő időközönként napirendre tűzik, de nem kapnak kellő figyelmet a nőpolitjkai munka részterü­letei. Az sem közömbös, vajon az ifjúság milyen mérték­ben kötődik a telepüiések­hez. A jövő derékhadát al­kotó utánpótlás támogatá­sát jelenti, hogy erősödött a pályakezdő fiatalokkal való foglalkozás, melynek megfe­lelően a községek többségé­ben alkalmat teremtettek arra is, hogy fiatalok ked­vezményes építési telket kaphassanak, kölcsön- és fuvarkedvezményekkel se­gítve. Minden bizonnyal ez is hozzájárult ahhoz, hogy a fiatalok száma szembetű­nően nőtt a vezetői — első­sorban középvezetői munka­körökben. A járások megszűnése nyomán kialakult új köz­igazgatási berendezkedés fo­kozottan igényelte a párt­irányítást, amelyről megál­lapították, hogy a községi pártszervek tanácsokat irá­nyító tevékenysége folyama­tossá, tervszerűbbé, követ­kezetesebbé vált. A községi tanácsok apparátusában alapvetően érvényesült a párt káderpolitikája, s a ve­zetők kiválasztása, az után­pótlás nevelése is az elvár­ható módon történt. A társadalmi, politikai vi­szonyok fejlődésével kap­csolatban többek közt azo­kat a feladatokat jelölték meg, amelyek a célok ma­gasabb szintű elérését bizto­sítják, így a parasztság helyzetének javítása érdeké­ben szükségesnek tartják a szocialista mezőgazdaság fejlesztését. A terület gazdasági életé­nek fejlődését elemezve megállapították, hogy a gazdálkodás közgazdasági feltételei a beszámolási idő­szakban nehézebbé váltak. Az üzemek a belső tartalé­kok feltárásával, a haté­konyság növelésével, anyag­és energiatakarékossággal ellensúlyozni tudták a ked­vezőtlen tendenciákat. A beruházási tevékenység a pénzeszközök hiánya miatt lecsökkent. Az ültet­vénytelepítési tervek nem valósultak meg maradékta­lanul. Ennek oka, a pénz­eszközök hiánya mellett — főleg a szőlőültetvényeknél — a termelés gazdaságosságá­nak nagymértékű csökkené­se volt. A telepítések támogatási lehetőségének csökkenésével a telepítési kedv is csökke­nőben van, melyet az is je­lez, hogy mind a szőlő-, mind a gyümölcsterület je­lentősen csökkent az 1980­ban megállapított értéihez képest. Az állattenyésztés viszont fejlődő ágazatként szerepel az elemzésben, s különösen azt nézve, hogy a közelmúlt időszakában az állami gaz­daságoktól a szövetkezetek 26 millió forint tartalékala­pot vettek át az állatállo­mány — elsősorban a szarvasmarha-létszám bőví­tésére. A gazdasági élet tovább­fejlesztése érdekében meg­határozható feladatok között legfontosabbak voltak azok, amelyek a gazdálkodás, a termékfeldolgozás hatékony­ságával, a szakember-ellá­tottság javításával és a ter­mőföld kihasználásával kap­csolatosak. A továbbiakban szó esett a beszámolóban az ideoló­giai és kulturális életről, melynek elemzése során több kritikus megjegyzés is elhangzott, így például az is, hogy „a szocialista szem­lélet és erkölcs, a szocialis­ta munkaerkölcs normái nem minden esetben érvé­nyesülnek ...". Ezzel kap­csolatban feladatként jelöl­ték meg a pártszervezetek­nek, hogy a rendszeres esz­mei, politikai nevelőmunka továbbfejlesztésével erősít­sék az ideológiai egységet. A párt vezető szerepének, tömegbefolyásának érvénye­sülése az elmúlt öt év alatt megfelelő volt. A pártalap­szervezetek munkájukban következetesen érvényesítet­ték a pártélet lenini nor­máit, s ezzel szoros össze­függésben erősödött a de­mokratikus centralizmus. Az MSZMP Mcrahalom városi jogú nagyközségi bizottsá­ga munkamódszere kialakí­tásánál már az új szerkeze­ti-szervezeti felállást vette figyelembe, s tekintettel volt arra, hogy miközben a párt­politika cselekvő résztvevő­je, egyben alakitója is. A bizottság szerves kapcsola­tot alakított ki a területen működő valamennyi alap­szervezettel, gazdasági egy­séggel és a kulturális élet legkülönbözőbb fórumaival, az eredményes politikai munka érdekében. Növeke­dett a párttagok között a munkások aránya, s ered­ményesen munkálkodtak a párttagság műveltségi szint­jének emelésén. A beszámoló befejezése­ként Fülöp László áttekin­tette a tömegszervezetek munkáját és rámutatott, hogy az irányított testüle­tek önállóságát és egyben felelősségvállalását is nö­velni kell. A beszámoló vitája MÖRICZ JÁNOSNÉ mó­rahalmi vezető óvónő a köz­életi demokrácia kialakítá­sának emberi összefüggései­ről szólva hangsúlyozta, hogy valójában már a kisgyer­mekkorban elkezdődik a de­mokiatizmusra nevelés — attól függően jobban vagy kevésbé, hogy a gyerek mi­lyen légkörű családban, il­letve óvodai és iskolai kö­zösségben nevelkedik. A haj­szolt életritmus csökkenti a tűrőképességet gyerme­keink iránt, s ez károsan hat a személyiségfejlődésére — ennek nyomán pedig a jövő társadalmára. A fele­lősségünk — családnak, ne­velési intézménynek egy­aránt — közös. SZŰCS ISTVÁN a Móra­halom és Vidéke ÁFÉSZ­nek az elmúlt év alatt fo­lyamatosan növekvő áru­forgalmáról és a kereske­delmi alapellátásban jelent­kező feszültségekről beszélt. Fontos feladat a tanyai bol­tok üzemeltetése, ám a kin­ti lakosság elvándorlásával csökken a forgalom, a gyen­gébb üzletmenet pedig el­riasztja a szakembereket, így veszélybe kerül a ta­nyai bolt üzemeltetése, a községben pedig zsútohak az üzletek. BIBÖK ISTVANNÉ or­szággyűlési képviselő, a Ho­mokkullúra Szakszövetkezet dolgozója a közelgő válasz­tásokra utalva rámutatott, hogy az 1983. decemberi or­szággyűlésen megfogalma­zott kettős jelölés rendsze­re a párttagok körültekintő előkészítő és segítő mun­káját igényli. SZÉCSI ANTAL, a városi jogú népfrontbizottság tit­kára az előbbiekhez kap­fcsolcdóan ismertette a nép­frontmozgalom választási törvény végrehajtását segí­tő tevékenységét. A köz­életiség egyes kérdéseit vizsgálva felhívta a figyel­met a közömbösség elleni küzdelemre, s arra, hogy a fiatalokat jobban kell tá­mogatni, ösztönözni közös ügyeinkben való részvétel­re. HORINKA TAMÁS, az öt­tömösi Magyar László Ter­melőszövetkezet ágazatveze­tője a pusztamérges—öttö­mösi KISZ-alapszervezetek életéről, eredményeikről, gondjaikról adott tájékoz­tatást, melyből kitűnt, hogy a színes rendezvényeikkel sikerül a mozgalmon kívüli fiatalokat is bevonni a kö­zösség munkájába. Ritkaság­számba menő tény: a két község három KlSZ-alap­szervezetében három párt­alapszervezeti titkár is van. IJR. KÓSZÓ MARIA rú­zsai iskolaigazgató beszá­molt az iskolában beveze­tett fakultatív tantárgyok­tatás és az óvodás kortól kezdődő orosznyelv-tanítás biztató tapasztalatairól. Az eredmények mellett a gon­dokat is hangsúlyozta: „ki­nőtték" az iskolát, nincs tor­naterem ... ÁRVA BÉLA főhadnagy, határőr őrsparancsnok a te­rületen levő két határőr­község — Mórahalom és Ásotthalom — lakosságának segítő munkáját, az önkén­tes határőri szolgálatot ér­tékelve üdvözölte az együtt­működési készséget, s rá­mutatott, a jó kapcsolat a bizonyítéka, hogy a hon­védelem — így a határ őri­zete is — össztársadalmi ér­dek. ÁBRAHÁM VINCE, a rú­zsai Népszabadság Terme­lőszövetkezet elnöke a ho­moki gazdaságok központi támogatásának feszültségei­ről és a termőhelyi adott­ságokhoz jobban igazodó növénykultúrák bevezetésé­ről szólt szenvedélyes han­gú felszólalásában. Az utób­bi években a homokon jobb eredményeket adó burgonya, zöldség, szőlő, gyümölcsül­tetvények területe csökkent, ugyanakkor több olyan nö­vényt is termesztenek nagy területen, amely a homo­kon a jobb talajokba ve­tetteknek csupán felét-har­madát adja. Tetézi a gon­dokat, hogy a tudományos kutatás szinte hátat fordít a homokföldeknek, s ezért sem szaporítóanyag, sem megfelelő gép nincs, amely speciálisan ilyen talajokon alkalmazható. MASA JÖZSEFnek, a mó­rahalmi Homokkultúra Szak­szövetkezet elnökének írás­ban benyújtott hozzászólása is ezt a gondolatkört erő­sítette, s reményét fejezte ki, hogy a szőlőtermelés! ágazat — az új telepítések jóvoltából — kilábal a gon­dokból. ÖRDÖGHNÉ GARGYAN MÁRIA, a városi jogú nagy­községi úttörőelnökség ne­vében a mozgalom közös­ségi magatartásra nevelő szerepét hangsúlyozta, s kedvezőnek értékelte a fegy­veres testületekkel kialakí­tott kapcsolatokat, melyek a honvédelmi nevelést szol­gálják. PÖCZE LEVENTE, az ásotthalmi erdészet kerü­letvezetője a környezet és természet védelmének fon­tosságát emelte ki, figyel­meztetve az egyre szapo­rodó kíméletlen vandaliz­musra, mely az élővilágot károsítja. , KISS SÁNDOR községi pártbizottsági titkár Asott­halom küldöttgyűlésének ta­pasztalatait ismertette, és szólt a környék nagyszá­mú tanyai lakossága élet­körülményeinek javításáról. DR. JOBBA GYÖRGY zá­kányszéki körzeti orvos a tanyán élők egészségügyi el­látásának érdekében kifej­tette, hogy a tanyai orvosi alapellátás fejlesztése a bel­területi lakosság érdekeit is szolgálja. Bírálta a rende­letben előirt központi ügye­let helyi végrehajtásának helytelen gyakorlatát. HAJDÚ IMRE. a Homok­kultúra Szakszövetkezet la­katosa a pártszervezet gaz­daságirányitó tevékenységé­ről és az ésszerű anyagfel­használásról beszélt. DR. SOMOGYI FERENC, az MSZMP Csongrád me­gyei bizottságának osztály­vezetője méltatta az új szer­vezeti keretek között te­vékenykedő pártbizottság munkáját, majd gazdaság­politikai kérdésekről szólva rámutatott, hogy a mező­gazdasági termelésben az élelmiszeriparral való jobb együttműködés a jövő útja. A továbbiakban a pártélet egyes összefüggéseivel, a pártirányítással, a pártépi­téssel is foglalkozott. BÁLINT PAL, a Homok­kultűra Szakszövetkezet párttitkára a munkásőri szolgálat ellátásáról és a kiképzési feladatok magas színvonalú teljesítéséről adott áttekintést. MOLNÁR JÁNOS rendőr zászlós, körzeti megbízott csoportvezető a közbizton­ság helyzetét vizsgálva fi­gyelmeztetett arra a káros közfelfogási tendenciára, amely hatására a társadalmi tulajdont sértő cSelekfné­nyeket nem kellő szigorral ítéljük meg — szinte bo­csánatos bűnnek tartva — a magántulajdon elleni bűn­tettekkel szemben. MURÁNYI GYÖRGY, a Mórahalom városi jogú nagyközségi tanács elnöKe az átszervezés után meg­kezdett tanácsi ügyintézés nagyobb követelményrend­szerével, a községek terü­letfejlesztési politikájával, a kommunális és egészségügyi ellátás eredményeivel, gond­jaival foglalkozott. Kiemel­te, hogy a lakosság segítsé­ge, összefogása szükséges a továbblépéshez. SZONDI SÁNDOR, a vá­rosi jogú nagyközségi KISZ­bizottság titkára a területi elhelyezkedéshez jobban igazodó mozgalmi munkát sürgette. A felszólalókon kívül öt küldött írásban nyújtotta be felszólalását. * A vitát és az összefogla­lót követően a pártértekezlet elfogadta a dokumentumo­kat, majd megválasztotta a 45 tagú városi jogú nagy­községi pártbizottságot és a megyei pártértekezlet 8 kül­döttét. A pártbizottság szom­baton megtartott első ülésén megválasztotta a tisztség­viselőket. A pártbizottság tagjai és tisztségviselői A pártbizottság tagjai: Ácsai Varga Józsefné. Áb­rahám Vince. Árva Béla. Bakos László. Bálint Pál. Bárdos László Bencsik János. Bibók Istvánné. Bog­dán István. Bóka Istvánné. Borbás István. Demus László. Dobó József. Dobó Lajos. Farkas Ferenc. Far­kas József Péter. Födi Imre. Fülöp László. Hajdú Imre. Hegedűs Vince. Horváth István. Horváth József. Horváth László. Jakab György, dr. Jobba György. Ko­han Istvánné. Kószó József, dr. Kószó Mária. Masa József. Mig József. Móricz Jánosné. Murányi György, Nyerges Mihály Pőcze Levente Ruck Józsefné. Seller Antal. Szécsi Antal. Szondi Sándor. Szögi Antal. Szűcs Istvánné Tóth Miháiyné. Tóth Sándor. Tóth Szilvesz­terné. Vas László. Vaszkó Lajosné. A végrehajtó bizottsáa tagjai: Ábrahám Vince. Bakos László. Bibók Istvánné Dóba Latos. FulöD László. Horváth László. Móricz Jánosné. Murányi György. Pőcze Levente. Szűcs Istvánné. Tóth Szil­veszterné. A partbizottság első titkára: Fülöp László. A pártbizottság titkára: Szűcs Istvánné.

Next

/
Oldalképek
Tartalom