Délmagyarország, 1985. február (75. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-02 / 27. szám

Jh Műemlékcsodák Távol-Kelet országaiban Képek Somogyi Károlyné útialbumából Szombat, 1985. február 2. 232 Negyven éve történt Emlékezés a szegedi 5. hadosztályra S

zeged az első nagyváros, mely felszabadul, aránylag kis veszteséggel a fasiszták uralma alól. Még hoszszú hetek telnek el, míg (létrejönnek az új magyar államiság feltételei, és megalakulhat az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány. Mivel a párt által még 1941-ben meghirdetett fegyveres harc nem eredményezett tömeges és nagy erőkre vonatkozó átállást, a hadseregszervezésnek számos akadályt kellett leküzdenie. Először tehát szuverenitás, fegyverszünet a szövetségesekkel, és utána jöhetett csak a nemzeti közakaratból fakadó hadüzenet. A Szegeden 1944. december 2-án megalakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front felhívása egybecseng a legjobb szegedi hazafiak elhatározásával i6: „Azonnal szakítani Németországgal és ellene fordulni! Minden kes'elcedés halálos." Erre azonban még várni kell. A feltételek nemzetközi rendezése csak 1945. január 20-án a fegyverszüneti megállapodás moszkvai aláírásának napján teszi lehetővé a toborzási felhívás kibocsátását Míg a felhívás az akkori viszonyok között elterjed a felszabadított országrészekben idő telik. Szegeden a kommunisták lelkesen csatlakoztak az 1945. február B-i budapesti toborzónagygyűlés jelszavához: „Álljunk bosszút Budapestért — Berlinben!" A szegedi sajtó is lelkes írásokat közöl, majd a Szabad Magyarország c. lap 1945 február 15-i száma arról tudósít, miszerint „a szegedi nagygyűlés kimondta egy hadosztály felállítását. A miskolci és a Borsod megyei jelek szerint ott is egy hadosztályt fognak kiállítani". A hódmezővásárhelyiek a helyi szakszervezeti bizottság útián levelet küldenek a honvédelmi miniszterhez: összes szakszervezeti munkássá? nevében tiszteletlel hozzuk szíves tudomására, hogy mint eddig is. amikor veszélyben volt a magyar haza, a munkásság mindig kész volt áldozatot hozni ezért az országért. A most kialakult helyzetben is készek vagyunk nagy áldozatokat hozni az új magyar hadsereg megteremtésében, mert ezt az ül magyar hadsereget a magunk hadseregének akarjuk tekinteni, és ennek soraiban legjobbjainkkal részt kívánunk venni", (Hadtörténeti Levéltár. Vörös János személyi naplója. Eredeti levél.) Ez fejezte ki híven a Szeged környéki munkások, parasztok hangulatát, elkötelezettségét egy új demokratikus társadalom és hadserege iránt. K

evéssé ismert, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány egyidejűleg határoz a jászberényi (1) a szegedi (5 ), a debreceni (6.) és a miskolci (7.) hadosztályok felállítása mellett. Az már a körülményekből adódik, hogy az anyagi szükségleteket (ruházat. felszere",es, fegyver, lőszer 6tb.) elsősorban saját működési körletében tudta. habár nagy nehézségek árán. biztosítani. Ezek közül csupán az 1. és a 6 gyalognadosztály került éppen a jobb anyagi feltélelek miatt, a 3. ukrán front alárendeltségében az ausztriai hadműveleti területre. A tempósabb hadseregszervezés Szegeden 1945. április első hetében kezdődött. Kevés volt a ruházat, a felszerelés Mivel tavaszodott a Magvar Kender-, Lenes Jutaipar Rt (ma KSZV Űjszegedi Szövőgyára) újszegedi gyára kommunistái és üzemi bizottsága alkalmas ruhaszövetet állított e!ő és varratott, a gyorsabb elvonulás elősegítésére. A 6zegedi 5 hadosztálynak hamarosan Haimáskérre kellett vonulnia. mivel a HM ott vette át a szovjet parancsnokságtól a nyilas hadvezetőséget elhagyó és kompletten átállt 24. hadosztályt. Ez némi válogatással megoldotta a hadosztály tiszti problémáit. A parancsnok Szász Ferenc ezredes lett. A felszerelés és kiképzés Hajmáskéren folyt: ,JK legénység úgy egyenként, mint zárt kötelékben kifogástalan fegyelmezett, meglehe;ősen ápolt, igen jó benyomást kelt. Ez az orosz tisztekre \is igen jó benyomással volt." (HL. HM Elnökség iratai, 1945'22 996. sz.). A szegedi hadosztály hadrendje a következő volt: hadosztálytörzs 13. gyal. ezred. 14. gyal. ezred. 15. gyal. ezred 5. tüzérezred 5 utászzászlóalj, 5. híradó zászlóalj, 5. légv. ágyús üteg. 5. hadosztályvonat. A kitűnő kiképzési eredmények, nemkülönben a földrajzi közelség volt az oka annak, hogy a HM szerint a már hadműveleti területre irányított 1. és 6 hadosztály után. a szegedi 5. hadosztály kerül bevetésre n 3. ukrán front ausztriai szakaszán. A háború május elején történt befejeződése azonban ezeket a számításokat áthúzta. Elmondhatjuk tehát hogy a szegedi hadosztály bevetése rövid időn múlott, de dicsári a jó szervezőmunkát és a katonák áldozatos tevékenységét. A bevetés ugyanis a szovjet hadvezetésben minősítést jelentett. Voltaképpen be lehetne fejezni az 5. hadosztály történetét. El kell azonban még mondani néhány, ma már apróságnak tűnő dolgot. A számozás meg jó ideig jelezte a kezdeteket: Szeged volt az 5. kerületi parancsnokság. A hadosztály még 1945 nyaráig Hajmáskéren állomásozott. Csakúgy, mint a hadműveleti területekről visszavont 1 és 6. hadosztályok, részt vettek a környék megtisztításában, az élet beindulásában, a földosztásban, és az erőteljes kommunista katonapolitika eredményeként a demokratizmus kialakításában Tartott ez addig, míg a már halaszthatatlan leszerelések során olyan döntés nem született. hogy állományát — már ami az idősek és sokgyermekesek távozása után maradt —, más egységek. így egyebek közt a 6. hadosztály között kell elosztani Ez történt, s mint a C.' hadosztály nevelőtisztje, magam is többször megfordultam Hajmáskéren alkalmas fiatal katonák kiválogatására. A krónikás erről így ír: „1945 nyarán leszereltek a korosabb férfiak és a többgyermekes családapák, ösaszesen 1000 fő. Ezek helyére Hajmáskérről a feloszlatott 5, hadosztályból érkeztek fiatalok. Ekkor került a 6. hadosztályhoz Antal Ferenc. Bedő László Sándor Gyula, akik később mint nevelők dolgoztak." (Kis András: A 6. hadosztály. Zrínyi Kiadó, 1977.) E

zzel gyakorlatilag be is fejezhető a szegedi 5. ">ndosztálv története Csakhát ez nem ilyen egyszerű. Kezdem azzal, hogv a hadrsziály számos katonája és tisztje tovább vitte azt a lelkesedést es elkötelezettséget az átszerveződő honvédségben. A szegedi hadosztályban volt a legjobb aránya a fiatal és teljesen önkéntes, tehát nem hadifogolyként beállt katonáknak. Ehhez, nagyfokú hazaszeretet kellett, hiszen köztudomású. miszerint Szegeden és környékén az átlagosnál gyorsabb volt a konszolidáció. A történelem nemcsak a győztes csatákat jegyzi fel. hanem értelmes folyamatokba rendezi a netán „veszteseket" is. Ezért örültünk magunk is teljes szívünkből ama 1945. május ,9-re virradó éjszakán szovjet bajtársainkkal egvütt, Ausztn iban vapy Hajmáskéren. Ezért hajtjuk meg zászlónkat és fejünket azok előtt akik értünk is adták életüket, vérüket. MAROSI JÁNOS