Délmagyarország, 1985. február (75. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-01 / 26. szám

75. évfolyam 26. szám 1985. február 1.; péntek Ara: 1,80 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! c • ülést tartott siacs Törődés a Balatonnal — Szövetkezeieket ériniő módosítások A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lá­zár György tájékoztatást adott Kaare Wil­lochnak. a Norvég Királyság miniszterel­nökének hazánkban tett hivatalos látoga­tásóról. A kormány a tájékoztatót jóvá­hagyólag tudomásul vette. A kormány jelentést hallgatott meg a Balaton vízminőségének javítására és az üdülőkörzet fejlesztésére hozott határoza­tának teljesítéséről. Megtárgyalta és. jó­váhagyta a térség hosszú távú fejlesztésé­be kidolgozott programot. A Minisztertanács — a gazdaságirányí­tási rendszer továbbfejlesztésével össz­hangban — módosította a termelőszövet­kezetek kölcsönös támogatási alapjairól szóló rendeletet, egyben szabályozta az ipari, a fogyasztási, az értékesítő és be­szerző szövetkezetek közös alapjai képzé­sének és felhasználásának rendiét. A vál­tozások nagyobb önállóságot biztosítanak a szövetkezeti önkormányzat és a közös a'apok működésének belső szabályozósa számára. A kormány határozatot ho­zott egyes új vállalatok létesítésének ked­vezményeiről. Felhatalmazta a pénzügy­minisztert. hogy a vállalatok gyáregysé­geinek. telepeinek önállósulásuk esetén nyújtson pénzügyi kedvezményeket. A tanácsrendeletek a közösségi élet „rendezői" Á történet, ha hihetetlen­nek tűnik is. igaz. Hozzá­tartozója temetése véget él­vén, az urnafalból kiemelte a férj az urnát, s hazavitte. A feleség kétségbeesett, ijedtében a rendőrségtől kért segítséget. Az ügy szá­lait végül a tanácsházán si­került „elvarrni". Igaz ugyan, hogy az 1974-ben al­kotott, s a temetőkről, a temetkezésről szóló tanács­rendeletben nincs szó az urnák hazavifhetőségéről — mint ahogy nincs passzusa e rendeletnek a hamvak szétszórásának lehetőségéről sem — az illető mégsem kö­vetett el semmi törvénybe ütközőt. Egy magasabb szintű, országos rendelet a meglehetősen szokatlan tet­tet legalizálja. Változnak az idők, a szokások!... És nyomukban módosításra szo­rulnak a rendeletek, köztük a7. adott településen lakók életviszonyait elrendező el­vek, a helyi tanácsok ren­deletei is. Szegeden jelenleg 23 ta­nácsrendelet szabályozza a közösségi élet legkülönfé­lébb területeit az állattartás­tól a közműves vízellátásig. A legrégibb 1972-es keltezé­sű — ez a köztisztaság tenn­tartásáról rendelkezik —, a legfrissebb a helyiséggaz­dálkodásról. és a helyisé­gek hasznosítására vonatko­zó pályázati rendszerről szól, s 1934-ben születeif. Van rendeletünk a város cí­meréről és zászlajáról — ezek tízévesek immár, még­is helytállóak megállapítá­saik. Négyéves a vásárok­ról, piacokról szóló tanács­rendelet —. s máris túlha­ladta az idő, átdolgozásáról határozott a városi tanács a testület légutóbbi ülésén, melyen a tanácsrendelet-al­kotás időszerű tenniválóit vették számiba Szeged ta­nácstagjai. A napirend elő­terjesztőjét, dr. Csikós Fe­renc vb-titkárt arra kértük, segítsen beavatni olvasóin­kat a rendeletalkotás folya­matába. Hogy születnek hát a ta­nácsrendeletek? Summásan fogalmazva: maga az élet írja mindegyiket. Akkor is, ha a megszövegezés folya­matában jogászoknak, az adott életviszonyok szak­embereinek. a véleménye­zésben utóbb a társadalmi szervezeteknek, vagy éppen a lakossági fórumoknak te­kintélyes szerepük van. Egy példával szemléltetve: az ál­lattartásról szóló rendeletet a tanács elé terjesztették elfogadásra. Ám az ülésen oly sok észrevétel, javaslat, ellenvélemény hangzott el, hogy elfogadása helyett a nyílt vitára bocsátást sza­vazták meg a tanácstagok­A tanácskozási központok­ban megrendezett viták ta­pasztalatait feldolgozva vé­gül életszerűbb, a társadal­mi, a szűkebb közösségi és egyéni érdekeket jobban fi­gyel erp be vevő rendeletet sikerült megalkotni. S az eredmény: kevesebb a vita. a szabálysértési eljárás, a rendelet alól kibúvót kereső (és találó) állattartó. A 23 tanácsrendelet kö­zül a megváltozott körülmé­nyekhez s , az időközDen megjelent országos rendele­tek szelleméhez kell igazíta­ni hatot: a közterületek használatáról, illetve felbon­tásáról szólót, a házkezelői szolgáltatásokról és a lakó­házak rendjéről rendelkezőt. S minden valószínűség sze­rint összevonják majd a városi mérlegek és a pia­cok, vásárok működési rendjét szabályozó rendele­teket. (Ez utóbbi átdolgozá­sának indokai szinte ma­guktól értetődőek: a nyílt utcai árusítás gyakorlatát időszerű tanácsrendelettel ia szentesíteni, hiszen 'gény van rá, ugyanakkor „város­képi", köztisztasági hatását is mérlegelni kell.) A közeljövőben kidolgo­zandó új tanácsrendeletek közül aktualitása, fontossá­ga sorolja az élre a környe­zetvédelem helyi kereteit megfogalmazó rendeletet. A teljesség igénye nélkül hadd utaljunk csak arra, hogy a kiskertek szeméttárolási és -égetési problémái, az ipari hulladékok megsemmisítésé­nek mindmáig tisztázatlan kérdései indokolják, hogy ne csak a szó klasszikus' értel­mében vett környezetvédel­mi elveket, hanem hétköz­napi teendőket is összegez­zenek az új rendelet alkotói. Méghozzá a helyi sajátossá­gokat szem előtt tartva! Ehhez persze a rendeletek ismerete is szükséges: a városi tanács ezért döntött úgy január 24-1 ülésén, hogy rendeletei felülvizsgálatá­nak, korszerűsítésének fo­lyamatát felgyorsítva a jö­vő év derekáig kiadja hatá­lyos rendeleteinek gyűjte­ményét. A tanácsiháza ügy­félszolgálati irodájában egyébként jelenleg is hozzá­juthatnak az érdeklődők a tanácsrendéletek mindegyi­kéhez. P. K. |/Congresszus; és felszabadulási munkaverseny Helytállás, eredmények Az iparvállalatok kollektí­vái — mindenekelőtt a szo­cialista brigádok — a kong­resszusi és felszabadulási munkaversenyben vállalt kötelezettségeik alapján nagy erőfeszítéseket tettek, hogy a szokatlanul hideg ja­nuári időjárásban viszonylag zökkenőmentesen indíthas­sák az évet. Esetenként pótvállalásokkal és ezek tel­jesítésével igyekeztek az el­maradásokat mérsékelni. Sok helyütt sikerült is a hó­nap utolsó napjaira pótolni a termeléskiesést, folyama­tossá, ütemessé tenni a gyár­tást és az értékesítést. Az utóbbi évtized legne­hezebb hónapjaként tartja számon az idei januárt az Almásfüzitői Timföldgyár kollektívája. A rendkívüli hideg miatt lelassult a gyár bauxitellátása. A vasúti ko­csikban a nyersanyag tömb­bé fagyott össze, ezért kira­kodás előtt melegítették, csá­kányozták, légkalapáccsal la­zították a bauxitot. Ebben a munkában — a pótválla­lások egyik pontjának meg­felelően — segítettek az előkészítő-, a feltáró- és a karbantartó-üzemrészek dol­gozói is. Nemcsak a vago­nokba, hanem a tárolókba is befagyott a bauxit, ami szin­tén többletmunkát jelentett. A vállalatnál szigetelő bri­gádokat szerveztek, amelyek a sok szabadtéri berendezés óvását is vállalták. A rend­kívüli körülményekhez ké­pest az év első hónapját jó eredménnyel zárta a gyár, s á brigádok példamutató ösz­szefogásával a várt negyven­százalékos termeléskiesést si­került lényegesen, tíz szá­zalékra mérsékelni. Így nem került veszélybe az idei tim­földgyártási terv teljesítése. Januárban is lendületet adott a termelésnek a kong­resszusi és felszabadulási munkaverseny a győri Rába Gyárban. Tovább javult a minőség, az üzemek közötti kooperáció, miközben a lét­szám és a termelési költsé­gek sem növekedtek. Az év első hónapjában csaknem 2 milliárd forint értékben ké­szültek — főként exportra — Rába-termékek, egyebek kö­zött 2200 nagy teljesítményű dízelmotor, 6000 hátsó és 2200 mellső futómű, 91 ka­mion, 10 pótkocsi és 30 da­rukocsi. A tavaszi munkák­hoz januárban 26 Rába— Steiger erőgépet, 12 nagy teljesítményű kukorica- és 70 gabonavető gépet gyár­tottak. berendezésekhez 33 millió forint értékben pótal­katrészek is készültek az el­múlt hónapban. A negyed­éves terv teljesítése jól ha­lad. A kongresszusi és a fel­szabadulási munkaverseny nemcsak az állami, hanem a szövetkezeti szektorban is mozgósítja a legjobb erőket a soron levő feladatok tel­jesítésére. Csongrád megye ipari szövetkezeteiben a moz­galom legfontosabb céljai, úgy foglalhatók össze: nö­velni az exportot, ennek keretében a konvertibilis de­vizával fizető piacokra tör­ténő kiszállításokat. Ehhez a minőség javítására, pon­tos szállításokra van szük­ség. Különösen fontos ez például a Szegedi Ruházati Szövetkezet esetében, amely­nek kollektívája nemcsak a minőségi követelményekhez, hanem a mindenkori divat kívánalmaihoz is kénytelen alkalmazkodni, s teszik ezt számottevő sikerrel. A világ­piaci ármozgások következ­tében csökkent a Tápéi Házi­ipari Szövetkezet tőkés ex­portja. pozícióik javítását a munkaverseny-mozgalom is segíti. Természetesen nem­csak az export a kizárólagos feladat, a szolgáltató szek­torban a hazai igények ki­elégítése, a kulturált szol­gáltatás, jobb kiszolgálás is a teljesített vállalások közé tartozik. Számottevő eredményeket hozott a kongresszusi és fel­szabadulási munkaverseny az Ózdi Kohászati Üzemek-, ben. Az 590 szocialista bri­gád által tett vállalások tel­jesítésének és túlteljesítésé­nek köszönhető, hogy az el­múlt év során mind a ter­melési érték, mind az export vonatkozásában rekordtelje­sítményt értek el. A kohá­szat 340 ezer tonna henge­reltárut értékesített tőkés piacon, a tervezettnél ötezer tonnával több, 67,5 ezer ton­na volt a szocialista export, s termelési tervüket egymil­liárd forinttal túlteljesítet­ték. Szerepük ielentfis Kertbarátok és kistenyésztők megbeszélése Tegnap reggelre újra fehérbe borult Szeged. S ha nem is hullott Jelentősebb mennyisé­gű hó, a gyerekek újra örülhetnek a télnek A kistermelés adta az el­múlt évben az összes me­zőgazdasági termelés egy­harmadát: mintegy másfél millió család, csaknem négy és fél millió ember foglal­kozik kistermeléssel, egy­millió hektár földterületen. A kertészkedésben érdekel­tek száma azonban még a kistermelőkét is felülmúlja, s a becslések szerint hat­millió emberről van szó. Az első pillanatban meglepő adat magyarázta, hogy Ma­gyarországon a lakosság egyharmada kertes házban él, és körülbelül félmillióra tehető az üdülők és a tel­kek száma. Az adatok alapján tehát joggal állapíthatták meg csü­törtökön a Hazafias Nép­front keretében működő Kertbarátok és Kistenyész­tők Országos Szövetsége, valamint a Központi Kert­barát Klub által rendezett ülésén, hogy a kertbarátok és a kistenyésztők jelentős szerepet töltenek be a me­zőgazdasági árutermelésben. A tavalyi év munkáját ér­tékelve hangsúlyozták azt is, hogy a mozgalom igen eredményes időszakot zárt: nőtt a kertbarát közösségek száma, jelenleg 766 műkö­dik. 1984-ben tízezer ren­dezvényt és 300 kiállítást szerveztek, és számos ta­nulmányút, szakmai előadás segítette a tagok munkáját. A kertbarát körök között szép számmal találnatók úgynevezett közművelődési típusú közösségek is, ame­lyek keretében amatőr mű­vészeti csoportok, színház­és múzeumbarát társaságok működnek. Sok kistelepülés sen napjainkban a kertbarát­körök jelentős közösségfor­máló szerepet is betöltenek. Több helyütt szerveződtek úgynevezett munkáskert­társulások, amelyek elsősor­ban az első generációs, több­nyire még erős paraszti kö­tődésű munkásokat tömörí­tik. Komlón például hét munkáskertközösség tevé­kenykedik azokon a terüle­teken. amelyek a nagyüzemi termelés számára alkalmat­lanok. Terményeik révén javult a város élelmiszer­ellátása. Az értekezleten megálla­pították, hogy a következű években várhatóan tovább nő a kertbarát- és kiste­nyésztő közösségek szere­pe. Ezt felismerve a Haza­fias Népfront továbbra is ösztönzi munkájukat, és azt a napjainkban tapasztalha­tó folyamatot, amelynek ré­vén a közösségek egyesüle­tekké alakulhatnak. Az egyesületi tervek között végrehajthatók egyes, ma már nélkülözhetetlen beru­házások, és javulhat a be­szerzés, az értékesítés, il­letve a feldolgozás szín­vonala is. Videokonferencia Megállapították, hogy az általános iskolákban a Kép­magnetofonok segítségével be tudják illeszteni a tan­anyagba az Iskalatelevízió műsorait, a sugárzott adás­időpontokhoz ugyanis csak ritkán igazíthatják a tanter­vet. Ugyanakkor a video­technikának közösségformá­ló ereje is van, hiszen se­gítségével megörökíthetik sz iskolai rendezvényeket, se­gíthetik az úttörőmunkát. Csütörtökön befejeződött Veszprémben az V. video­alkalmazási konferencia, amelyet az Országos Okta­tástechnikai Központ rende­zett a veszprémi Akadémiai Bizottsággal közösen. A négynapos eszmecserén har­mincöt előadás hangzott el. Áttekintették a videotechni­ka alkalmazásának eddigi tapasztalatait az általános és középiskolai gyakorlat­ban, a pedagógusképzésben, -továbbképzésben és a nyelvoktatásban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom