Délmagyarország, 1985. január (75. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-04 / 2. szám

3 Péntek, 1985. január '4. Szakszervezeti munka és érdekvédelem Á szakszervezetek tennivalóiról, érdekvédelmi munkájáról beszélgettünk dr. Ágoston Józseffel, az SZMT vezető titkárával. Elöljáróban szóba került, hogy a korábban szakszervezeti föladatoknak számító társadalombiztosítás és a munkavédelem ma már állami szervezetként működik. Ebből adódott az első kérdés is. — Ebben hát többé nem is számíthatunk a szakszervezetekre? — Erről seó sincs. A szakszervezetek továbbra is foglalkoznak a társadalombiztosítás és a munkavédelem kérdéseivel. Persze a hatósági jogkörök, határozatok, szankciók az állami hivatalok feladatai. A testületek kebelében vannak társadalombiztosítási tanácsok és munkavédelmi ellenőrök. Tehát figyelemmel kísérik, ellenőrzik és véleményezik a tennivalókat, a fölmerült kérdésekben állást foglalnak. Hosszasabban beszélgettünk azokról a változásokról, körülményekről, amelyek a munkavégzésben, a munkaidőben történtek az elmúlt időkben. Visszakanyarodtunk egészen odáig, hogy hajdanában a szakszervezetek egyik harcos jelszava a „három nyolcas" volt. Az általános túlmunkák, a különféle géemkák, végéemkák, s más csoportok által nyújtott munkavégzési lehetőségek mintha ellentmondanának a 3X8-nak. — Mi a szakszervezet álláspontja? — Továbbra is fontos tennivalónak tekintjük, hogy a dolgozók munkaidejével foglalkozzunk. De hol van már a 3X8? Hiszen a heti kötelező munkaidő 40 óra. A gmk és vgmk adta lehetőségek igen sok embert érintenek. A szakszervezetek támogatják ezeket a megoldásokat. Hazánk gazdasági körülményei is szükségessé teszik a termelésben kialakult új vonásokat. Ezáltal szépen javult a dolgozók anyagi helyzete is. Csongrád megyében körülbelül 20 ezer embert érint, s ha a családot is számításba vesszük, legalább 80 ezer ember életére van hatása. Ez politikailag is helyes. A szakszervezetek egyetértenek a párt erre vonatkozó irányelveivel. Az igaz, hogy több időt vesz igénybe, vannak viták is körülötte. Viszont sok mindent bizonyít is a vgmk: szervezettebb és intenzívebb a munkavégzés, jobb az anyagellátás és a termékek minősége. Remélhetően ezek visszahatnak a főmunkaidő folyamataira. Mindezeket figyelembe véve a szakszervezeteknek fölösleges volna ellenezni. A magasabb jövedelmekkel a dolgozók is elégedettek. Persze nem minden szakmában van lehetőség géemkára. Üj és érdekes vonások ezek a termelésben, az elosztásban és a társadalmi tevékenységben. — A kifáradás elképzelhető? — Sokáig csinálni nem könnyű, hiszen olykor a szombatok és a vasárnapok Is munkával telnek el. Az úgynevezett háromszor nyolc az emberek élettapasztalatán. bölcsességén nyugszik. Pihenni is kell. a családdal együtt élni. a gyerekeket nevelni. Valószínű előbb, vagy utóbb kialakul az az elviselhető munkaidő, amelyet még károsodás nélkül eltúr az ember. A gazdasági viszonyaink is javulnak. — A szakszervezetek érdekvédelme is sokoldalúbbá vált? — Sokkal összetettebb és bonyolultabb, mint korábban volt. A szakszervezeti szervezetek a munkahelyeken vannak, nincs területi szervezetünk. Ettől függetlenül a szakszervezeti munka, így az érdekek védelme sem szorulhat a gyárkerítések mögé, hiszen életünket valójában két helyen éljük: a munkahelyen és a lakóhelyen. Nagyon fontos, hogy megfelelőek legyenek a lakáskörülmények, az utazás, az üzlethálózat, a szolgáltatás. A munkahely és a lakóhely körülményeinek kölcsönhatását aligha kell bizonygatni. Különösen, hogy a nők többsége is dolgozik, nem mindegy, milyenek a bölcsődei, óvodai, iskolai viszonyok, az asszonyok munkáját megkönnyítő szolgáltatások. A lakóhelyi érdekvédelem fontos számunkra, ott találkoznak a szakszervezetek a tanácsokkal, a hazafias népfronttal. Az utóbbi időben fölgyorsult ez az együttműködés a területpolitikai tevékenységben, a szervezett munkások tömegerejével egyesült a területi szervek munkája. — A szakszervezetek érdekvédelmi tevékenysége mégiscsak a gyárakban, a munkahelyeken „perdöntő". Ott vannak a munkahelyi demokrácia fórumai, a különböző testületek, sőt legújabban a tulajdonosi jogkörök is változtak. — Ez így igaz. Már a korábbi években megélénkült és fölerősödött a bizalmiak és testületeik munkája. megnőtt jog- és hatáskörük. A megyében 178 munkahelyen van bizalmi testület A vállalatvezetési formák változásai nyomán változnak a fórumok. Természetesen. amely területeken nem lesz változás, ott maradnak a munkahelyi demokrácia korábbi fórumai, s ugyanúgy működnek, mint eddig. Ahol a vezetőket választják, ott létrejönnek a vállalati tanácsok. Ezek létrehozása a párt- és szakszervezetek föladata. Két vonatkozásban alakul az összetétel: a szakszervezetek. illetve a dolgozók által delegált tagok, valamint a vállalatvezetés részéről delegált tagok alkotják a tanácsot. Többségben a dolgozók képviselői lesznek. Vállalati tanács alakvfl olyan helyeken, ahol nincs mca a teljes dolgozói gárdá4 tanácskozásra összehívni. Fontos, hogy a párhuzamosságokat is elkerüljük a vállalati tanácsok és a bizalmi testületek között. A kontúrok világosak: a vállalati tanácsok a munkahely hosszabb távú kérdéseivel foglalkoznak, míg a bizalmi testületek a termelés, az elosztás és a szociálpolitika éves terminusaiban, feladataiban működnek közre. Elvileg és politikailag is fontos. hogy a vállalati tanácsok mint tulajdonosi iogok gyakorlói, döntsenek a munkahely távlati tennivalóiról. A vállalati tanács lényegében a munkavállalók érdekeiben, nevükben tevékenykedik. Munkavállalok és tulajdonosok, föladataik végzése során konfliktusok is adódhatnak, s ha azok előbbre viszik a közös ügyet, csak jó. Fontosnak tartjuk az új fórum kezdeti lépéseit, hiszen a munkásság most kezdi önmaga megválasztani a gazdasági vezetőket E tevékenységi körben jó együttműködésre lesz szükség a párt-, a szakszervezetek az ifjúsági szervezet és a gazdasági vezetés között. Egyelőre vállalati tanács alakul a DÉLÉPnél az Alföldi Porcelángyárban és a Déltervnél. Dolgozói közgyűlés által választott vezetőség irányít a Makói Redőnygyárban, a Gorzsai Állami Gazdaságban és az Agrokernél. Ez utóbbi helyeken a közgyűlés gyakorolja azokat a jogokat és hatásköröket, amelyeket máshol a vállalati tanács. Tehát megválasztja a gazdasági vezetőket is — Valóban sokoldalúbbá válik a szakszervezetek feladatköre. Az idei évben melyek a legfontosabb tennivalóik? — Köztudott, hogy a hetvenes évek vége és a nyolcvanas évek eleje a gazdasági életben sok nehézséggel párosult. Ez új stílusú munkát követelt a szakszervezetektől is. A dolgozók kritikusabbá váltak minden területen. így a szakszervezeti érdekvédelemmel szemben is. Korábban folyamatos javulás volt az életük minden területén, majd megtorpanás következett, útkeresés. Sok gyöngeség is nehezítette a munkát. Jelentős létszámmozgásokra Is sor került. Tehát kritikusabb léskörben kell a szakszervezeteknek is tevékenykedniük. Többet kell foglalkozni a dolgozó emberek egyéni gondjaival problémáival Az elmúlt hat-hét esztendő, a nehezebb időszak egvben jó iskolának is bizonyult, mindenki tanult belőle, a szakszervezetek, a vállalatok és maguk a dolgozó emberek is. A módosításokra nagy szükség van. A szakszervezetek részéről az érdekvédelem bonyolultabb érvényesítésére, a dolgozóknál pedig a teliesítménv szerinti jövedelemszerzésre helyeződik a hangrúlv Tennivalóink közé sorolom hogv a tapasztalatokat jól összegezzük, és hasznosítsuk a jövőben. Azt a tapasztalatot leszűrhettük, hogv a nehéz, gazdasági időszak nem vált bénítóvá a politikai és mozgalmi irányító szervek számára. s upvanakkor kiváltotta a továbblépés feltételeinek jobb megfogalmazását amely kifejeződik a gazdasági élet továbbfeilesztésére hoz.ott határozatokban — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát dr. Ágoston József. Gazdagh István Változó hangsúlyok U

gy búcsúzott az óév. hogy minden településen tudják, az idén mire, mennyit költhetnek. Épithetnek-e óvodát, lesz-e új ABC. elegendő a porta családi házhoz és jut-e tóbb pénz parkosításra. útjavításra ... Terjedelmes az a lista, amit most illendő lenne felsorolni. Am sokszor még a tanácstagok sem tudnak eligazodni a költségvetés számoszlopain és a hozzá tartozó rovatok között. Az olvasókat nem is akarom fárasztani e ..számháborúval". Azonban úgy látom, hogy az elmúlt napok kurtára szabott tanácsülési tudósításai mellé egy fülszöveget is illik tenni, magyarázatféleképpen. A Csongrád megyei tanács 1985-re 5.5 milliárd forintot irányzott elő működési költségvetésre, illetve a fejlesztésekre. Valószínű. hogy a szám önmagában nem sokat mond. Talán a város vagy a község lakója nem tudja eldönteni, mekkora pénz is ez a summa. Nagyon sok. vagy rendkívül kevés a közösségi feladatok megoldásához? Az olvasónak biztosan eszébe jut a kérdés, vajon a nagy kalapból az ő városára, falujára elegendő jut-e? Végighallgatva a tanácsülések egy részének vitáit. hamar kiderült, sosincs annyi pénz, ami elegendő lenne. Valójában az elmúlt hetek tanácskozásain a szenvedélyek nem uralkodtak el. mert a közéletben jártas és a közigazgatáshoz konyító ember jól tudja, az állam nagyobb anyagi fedezetet nem tűd biztosítani nagyra törőbb álmaink megvalósításához. Ezért a tanácsi gazdálkodásban 1985ben is az az elsőrendű cél. ami az idei volt. nevezetesen, az alapellátás színvonalának megőrzése, illetve egy-két területen, ahol lehet, tervszerű fejlesztése. Kiemelt terület marad az oktatás és az egészségügy. Százalékban is kimutatható, hogy a gyógyításra és, a tanításra több pénz jut az idén. Persze, időközben az árak is emelkedtek, és bővült az intézményeknek a köre. s ezek a változások újabb, nagyobb összegeket emésztenek fel. Az elmúlt ötéves tervben hozzászokhattunk ahhoz, hogy az intézmények működési költségvetésének összegét ióval felülmúlták a fejlesztés summái. Most fordult a kocka, ez részben a visszafogott beruházási politikából is következik. A tanácsi gazdálkodásnál elkölthető 5.5 milliárd forintból 4.2 milliárdot a költségvetés címjegyzékében könyvelhetünk el. Azt hiszem, ha az ország anyagi helyzete a következő ötéves tervben jobb lesz a költségvetés pénzei akkor is felülmúlják maid a fejlesztést. Hiszen az elmúlt két évtized alatt városban és falun egyaránt annyi intézmény és olyan infrastrukturális háttér született, aminek üzemeltetése egyre nagyobb összeget emészt fel. Például Szegeden elmondhatjuk, hogy a várospolitikában a hangsúly a fejlesztésről fokozatosan a város üzemelésére helyeződött át. A tanácsok beruházási politikájában az elsőbbség jövőben is a lakásépítésé marad. Érthető hiszen tízezrek várnak új otthonra. Ha az állam nem is tud annyi* szociális lakást építeni, mint az elmúlt évtizedben, mégis jelentős anyagiakkal járul hozzá a magánlakás-építés hátterének biztosításához a közművesítéshez. Egyébként a fejlesztésre szánt összeg egyharmadát a célcsoportos lakásépítésnél használják fel. A számokat tovább böngészve: a tanácsi gazdálkodásban 1985-ben sem lesz semmi olyan rendkívüli, ami megkülönböztetett figyelmet érdemel. Továbbra is érvényesek azok a politikai elvek és célok, amelyek a hatodik ötéves terv elején megfogalmazódtak. A lehetőségek — annak ellenére, hogy egyes területen feszültségek vannak — módot adnak, hogy a tanácsok teljesítsék a pénzügyi tervet. Azonban mindig és. mindenkor illik arról szólni, és a szakigazgatási szerveknél is általános érvényű elv marad 1985-re: hatékonyabban gazdálkodjanak. R

égi mondás, kétszer ad. aki gyorsan ad. Ezt a szólást úgy fordítanám a tanácsokra, olcsóbban építtetnek, ha gyorsabban ruháznak be. Még mindig nem elegendő az építőkapacitás, és ebből következően az elhúzódó beruházásoknál az árak évről évre emelkednek. Ezt elkerülendő — a milliós tételben kifejezhető pénzmaradvány is ezt bizonyítja — esetenként a fejlesztési program, a stratégia jobban harmonizálhatna a valóságos lehetőségekkel. Halász Miklós Tervszerű visszavonulás? (2.) Kevesebb munka versenyben Jegesedő folyók Erős jégképződés kezdődött a Kisalföld folyóin annak nyomán, hogy csütörtökre virradó éjszaka a talajszinten mínusz 18—20 fokos hőmérsékletet is mértek. A Rába folyó, alsó és középső szakaszán erős jégzajlást figyeltek meg. Győr térségében pedig teljesen befagyott a folyó, és a jég vastagsága elérte a 4—5 centimétert. Befagytak a szigetközi Duna agak is. fi Ti! főtitkára megyénkben Tegnap, csütörtökön Rótt- vezete titkárának kíséretéler Ferenc, a TIT főtitkára ben felkereste a megvei megyénkbe látogatott Sze- pártbizottságot, ahol dr. Kogeden Vántus lstvánné. a ™°CSfn Mihály' az MSZMP TTT „ a „ • KB taxia. a megyei partbiriT Csongrád megyei szer- zottság első titkára fogadta —— Megvitatták a TIT megyei munkájának, a tudományos ismeretterjesztésnek az időszerű teendőit, a szakemberek, az értelmiségiek közéleti tevékenységének kérdéseit. Rottler Ferenc találkozott Szabó G. Lászlóval, a megyei tanács elnökhelyettesévej is, akivel a TIT-munka időszerű kérdéseiről folvtatott eszmecserét. Az OTP lakásépítési osztályvezetője, Kiss Ferencné az egyik legjelentősebb megbízó szemszögéből értékeli a mostani viszonyokat. Ahogy folyamatosan emelkednek a lakásárak, az emberek egyre inkább megnézik, mit kapnak a pénzükért. A lakótelepi lakások beosztására, alapterületére, egyre több a panasz. A piac kiválogatja mi kell neki, így egym nehezebb nagy alapterületű, 2+2-es lakásokat eladni. No nem azért, mert az emberek nem szeretik a kényelmet, inkább a 300 ezer forint körüli ár riasztja el őket. Felsővároson az új híd mellett települő 240 lakásos rész a DEL.ÉP új EK—34-es és SV—32-es saját kidolgozású típusaiból készült. A változatosabb, tetszetősebb forma mellett az új műszaki előírásoknak is meg kell felelnie az épületeknek. Liftnélküli ház csak 4 szintes lehet, korábban a határ öt szint volt. Az 1986-ban életbelépő új hő- és hangtechnikai szabvány miatt a külső panelekbe egy centiméterrel vastagabb szigetelést tesznek, így maga a fal átmérője is növekszik. Ez mind szép, csak ezek az újdonságok még tovább drágítják az építést. A Rókus Il-es ütemben már az egész lakótelep így épül, 7—8 típusból. És itt jutottunk el a verseny forgalmához. A kitűzött időpontig a DÉLEP tervező irodája 20 tervet adott, míg a DÉLTERV nem jelent meg új tervekkel. Amikor kiderült, hogy jelentős munkát vesztettek, már ők is adtak volna új megoldásokat. Lépéshátrányba kerültek, a DÉLÉP elfogadott terveiből épül fel Rókuson több éven át 1830 OTP-s lakás, amiből jövőre 180—250 készül el, Hatszáz lakásra szól az első program, a további ütemet a fizetőképes kereslet szabja meg. Észak-Üjszegeden tovább épülnek a panel családi házak, tervezik 8 lakásos, 3 szintes kistársasházak létesítését is. Csak vevő kell rá. És innen már nehezen tervezhető a folyamat gyorsasága. Ha már a lakásépítésnél tartunk, érdemes közelebbről megismerkedni a DÉTI-vel, a DÉLÉP tervező irodájájával. Csala János műszaki főosztályvezető sorolja munkájuií iö fázisait. Vailaiati belső megbízásokra, a házgyári lakasepités részfeladataira fokozatosan épült ki a szervezet. A DÉLTERVvel és a CSOMITERV-vel kialakult a munkamegosztás. Elsősorban a megvalósítási tervek, részletrajzok, elem- és sablontervek készülnek itt. Áltervezőként munkahelyi organizációs terveket adnak. A kevesebb megrendelést itt sikerült ellensúlyozni. Szegeden az OTP-lakások építészeti tervezési munkáját is elnyerték. Ebben az új helyzetben ismét végig kell gondolni az együttműködés lehetőségeit. Más tervező vállalatokkal együtt lehetne indulni versenytárgyalásokon, Annál is inkább, mivel az állami pénzből megvalósuló jelentősebb munkák odaítélésénél kötelező a versenyeztetés. A DÉLÉP építőipari hátterebői adódóan a komplex tevékenység kiteljesítésére törekednek, úgymond a tervezéstől a kulcsátadásig. Az észak-újszegedi családi házak létrehozása már hasonlított ehhez a formához. A beruházók idegenkednek a fővállalkozói megbízástól, csak a generálkivitelezést kérik. Tartalék még a családi házak tervezése és építése. Kisvállalkozási irodájuk a vgmk-k munkavégzési lehetőségeit nyilvántartja. A versenytárgyalásokkal még gondok vannak, a DÉLTERV-nél az a tapasztalat, hogy a versenyzés szabályai kialakulatlanok. Kezdenek ugyan megjelenni rendeletek, csak egy kicsit az élet mögött haladnak. Még gyakorolni kell a tisztességes játékszabályokat. Egy probléma van csak, hogy ezalatt vállalatok mehetnek tönkre. Hihetetlen, de egy nyolc tantermes iskola tervezésére is számtalan jelentkező vállalkozna. Előfordult, hogy egy jelentősebb megbízásra rajtuk kívül még 57 sorstársuk jelentkezett. A SZÖVTERV országos szervezet, 35 éve a SZÖVOSZ hívta életre. Kezdetben áruházak. vendéglök, később szövetkezeti lakások tervezését, beruházási feladatait látták el. Budapesten 3 nagy irodájukból egy maradt meg. A szegedi iroda vezetője, Ferenc László is gondterhelt. Jelentős érvágás volt, amikor 1980-ban a környező áfészek saját munkáikra közös tervezőirodát hoztak létre. Jelenleg nyolcan dolgoznak ott. versenyezni nem lehet velük, nem tervezési díjban, hanem munkabérben fizetik őket. Az itteni létszám az idén hattal csökkent, most tizenhatan vannak. Elsősorban a feldolgozó munkát végző segéderők, árazok, gépírók mentek el. Az ittmaradó tervezők az. alkotás mellett kénytelenek saját maguk kidolgozni a részleteket sőt költségvetést is készítenek. Nyolcvanötre vannak már megrendeléseik. ez kezdetnek elég. A többit folyamatosan meg kell szerezni. Ha országosan valóban sok is a tervezői kapacitás, a bizonytalanság ellenére nem szabad könnyen feladni. Tóth Szeles István (Folytatjuk.)