Délmagyarország, 1985. január (75. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-08 / 5. szám

3 Kedd. 1985. január 8. Szolgáltatások Á Fővárosi Tanács 19 ipari és szolgáltatóvállalata 1984ben 7 milliárd forint árbevételt ért el, amely kismértékben, 1 százalékkal haladja meg az 1983. évit A főváros lakossága tavaly több szolgáltatást vett igénybe, mint a megelőző évben. A lakosságnak nyújtott szolgáltatások értéke 900 millió forint volt. Vadászati téli egyetem Hétfőn megnyílt Keszthelyen a TIT Zala megyei szervezete és a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem közös szervezésében a II. Vadászati Téli Egyetem. Résztvevői a nyolcnapos kurzus ideje alatt a természet- és környezetvédelem, valamint a vadgazdálkodás jeles szakembereinek előadásai alapján megismerkednek a magyarországi vadgazdálkodással. az erdő- és vadgazdálkodás szerepével, gazdasági eredményeivel, népgazdasági hasznával. Külön előadás foglalkozik a világhírű zalai gímszarvasokkal, az erdők állatainak szakszerű gondozásával, a veszélyeztetett és ritkuló madárfajok védelmével. A vadászati téli egyetem hallgatói szakmai kiránduláson és sportlövészeten is részt vesznek. Retekszüret Vita az irányelvről Ü mozgalmi munka becsülete Az idei első retekcsomókat gyűjtötték a mihálytcleki fóliasátrakból az Ű.j Élet Tsz központi majorjában tegnap, hétfőn délelőtt. Az év primőrjét innen szállították a piacokra Minden kezdet nehéz Ha a város utcáit járom, mindenfelé kis táblácskákat láthatok üzletek ajtaján: Leltár miatt zárva! Soksok szakboltban a január első háe ezzel telik el. Az éveket valahogyan szét kell választani egymástól. Nem mindegy, mi kelt el december 29-én, és mi január 3án. A bolt, a vállalat csak ilyen játékszabályok alapján tud elszámolni önmagával. A lényeg, tiszta lappal indulni az új évben. * Az üzemekben, gyárakban a decemberi végső hórukk eredményeit most számolgatják a könyvelők. A vezető várja a válaszukat, biztosat akar tudni, minden a terv szerint alakult-e. Ezeket az elsődleges adatokat feldolgozni, egymással öszszevetni eltart még egy-két hónapig. Közben megy a verkli, mert a 85-ös évbe, amivel csak jövőre kell elszámolni, természetesen beletartozik a január is. Ha már a könnyebb eligazodás végett a folyamatosan és könyörtelenül haladó időt szakaszokra kell bontanunk — évekre, negyedévekre, hónapokra — akkor csak arra kell ügyelnünk, hogy e szakaszok között minél kisebb rések maradjanak. Ezeknek az átmeneti időszakoknak a hossza elsősorban az információs rendszer fejlettségétől függ. Ott, ahol számítógépek őrzik a legapróbb adatokat is, naprakész a számvetés. Míg, ahol az üzemírnok vagy a teherportás többpéldányos átírótömbje az alapbizonylat, és erről készülnek az összegező táblázatok, több idő és energia szükséges a tisztánlátáshoz. És ez még csak az egyszerűbb eset, saját magunkat elszámoltatAz Jpar. a nyersanyagszállító. a háttéripar, a kereskedelem mind szerződéses kapcsolatban áll egymással. Nem is lenne ez bonyolult, ha naivan azt képzelnénk. hogy minden szerződés teljesül. A valóságban ez másként fest. Az új szakasz kezdetén, mint most, január el' 'tn is, na beérkezik egy konténer a kereskedelmi raktárba, el kell dönteni, tavaly vagy az idén adták-e azt fel, melyik szerződésre húzza a strigulát az adminisztrátor. Ha negyedévről negyedévre ugyanannyi szállítási lemaradás csusszanna át, elvileg kiegyenlítenék egymást. Csakhogy, itt van még a szezonális cikkek kálváriája. Mert, amit kizárólag télen visz el a boltból a vevő, azt tavasszal nem veheti át az ipartól a kereskedelem. Hiába érti meg annak minden búját-baját. Marad a továbbdobandó labda, kinek a készletén vészelje át az utolsó pillanatban legyártott áru azt a félévet, mire az első vevő újra keresni kezdi azt a cikket. Egyszerű lenne lehúzni a rolót, szigorúnak lenni egymáshoz vevőnek és eladónak, ha nem lenne egyik a másiknak kiszolgáltatva. Nagyon kevés ma még az olyan termék, amelyet a gyártók egymással versengve kínálnak. Legközelebb megnézheti magát, aki nyakas, és nem hajlott a kompromiszszumra. Legközelebb is utoljára kapja meg a szezoncikkét. • Ne legyünk igazságtalanok az iparvállalatokhoz sem, ha őket hallgatjuk meg, elbizonytalanodunk, tényleg rajtuk múlik a határidők csúszása, az ütemtelen szállítás? A különbség csak annyi, hogy egy lépéssel visszább megyünk az okok kutatásában. Megérthetjük a főkönyvelő dühét, amikor azt panaszolja, két hónapig őrizték a gyártáshoz szükséges drága alapanyagokat. Csak épp a filléres tubus, vagy címke érkezett a negyedév utolsó két hetében ... Mit tehettek az eddigi tingli-tangli és gyárudvar-takarítás után, különműszakot szerveztek szombatra, vasárnapra. Most már csak vagont vagy konténert kellett szerezni, nem ritkán a hasonló sorsji vállalatok orra elől. Aki, nem ügyes, megnézheti magát, ottmarad a december végén legyártott készáru a raktárban. Míg 28-án szívfájdalom nélkül el lehet küldeni a „szeretetcsomagot", addig a január másodikára ígért konténer már mit sem ér. Ekkor már a késedelem ára, hogy könyörögve rábeszélni vagy finoman megfélemlíteni szükséges az átvevőt. A gazdasági diplomácia eszköztára igencsak változatos, • A vállalati érdek mindenkit szorít a gazdaságos és racionális döntések meghozatalára. Az érzelmek és megértés pénzbe kerülnek. A vállalatéha, mindanynyiunkéba, az országéba. A szerződéses fegyelem megszilárdítása nem elhatározás kérdése. Egy magas fokon szervezett társadalmi termelés öntörvényeként valósulhat csak meg. Addig csak regisztrálhatjuk késedelmeink árát. Tóth Szeles István , Tegnap délután munkás} örök között ültem: azok j között. akikről méltán • mondta Oláh Miklós, a vó) rési pártbizottság titkára — I ő tartotta a vitaindítót —. \ hog> tőlük kéri talán leg, töbtet a párt; a munkásosztály, a dolgozó nép fegy\ veres védelmét. ^ Hadd idézzek néhány .gondolatot a vitaindítóból: ^ annál is inkább, mert sok J-resztvevő előtt abból vált | igazán világossá, mi is ta| láiható az irányelv tömör ; mondataiban. Az például. 1 hogv pártunk politikája léI njlegében változatlan, ha I néhánv részkérdésben más( hová is tevődött a hang* súly. Soha nem esett még 1 kongresszus előtt ennyi szó ifjak és ugyancsak kispénzű öregek problémáiról: teljesítményről és hozzá tartozó differenciált bérezésről, egyáltalán gazdasági megújulásunk ügyeiről. Az előadó szellemes minikommentárjait nem idézem. csak a lényeget mondom: tartalmas vitát fakasztott. És még úgy is, hogy egyhelyütt arról beszélt, hogy bár az utóbbi időben szaporodnak azok az eszmecserék, amelyekre nem érdemes odafigyelni. Ahogy észrevettem, ettől felpaprikázódott egy kicsit a társaság. Belevágtak a dolgok közepébe. Falkenstein János a munkafegyelemmel kezdte. Példákat sorolt. Azt mondta, hogy abban a gyárban, amelyikben ő dolgozik sokka! több hulladék képződik mint amennyinek szabadna. Miért? Nem tartja be sok ember a technológiai utasításokat. És hát — folytatta — vannak hibák, amelyekért nem a dolgozó a felelős. Nem orvosolják ezeket? A munkás lelkesedése azonnal igen mélyre csökken. Mindenhová megfelelő képzettségű, lelkiismeretes vezetők kellenének! (Belelapoztam ekkor a dokumentumba, s ezt olvastam: „A következő években élénkíteni kell a gazdasági fejlődést. Az intenzív gazdálkodás erőteljes és sokoldalú kibontakoztatásával a gazdaságban rejlő tartalékok teljesebb hasznosításával olyan megalapozott gazdasági növekedést lehet elérni, amely lehetővé teszi az egyensúly további javítását, a népgazdaság anyagi-műszaki alapjainak fokozatos és széles körű megújítását, a népjólét emelését." Falkenstein csak látszólag beszélt apró dolgokról; gyárában ugyanis főként importból származó nyersanyagot dolgoznak fel.) Rácz Béla, a résztvevők Benjáminja indulatosan fogalmazott; azt kérdezte, afféle szónoki kérdésnek szánts : hogyan lehetséges az hogy valaki a munkaidő első nyolc órájában csak a fele teljesítményre képes, mint a rákövetkező akármennyiben? A gazdasági munkaközösségekről még többször is szó esett egyébként a vitában. A témától ezért búcsúzzunk is el egy kis időre. A fiatalember, tanácstagi funkciót visel, szólt néhány Az irányelvek a kongresszusi előkészítő munka, a párttagság politikai felkészülésének és felkészítésének alapokmánya. Nem párthatározat, a Központi Bizottság politikai gondolatait tartalmazza. Azzal a céllal hozták nyilvánosságra, hogy a párttagság megvitassa, véleményezze: ezzel is segítse a kong' resszus munkáját. más. életünk minőségét meghatározó fontos dologrol. Az alkoholisták ügyéről például. Azon morfondírozott hangosan, miért nem a megelőzésre fektetjük a fő súlyt. Mert. ha valaki már szétitta a máját ugyebár, az: táppénzre veszik, s akkor már újra italra költhet! a pénzét, mert nem lesznek konfliktusai abból, hogy nem tud a munkahelyén megjelenni Nacionalizmus. Van? Sajnos. igen. Rácz Béla szerint a nacionalizmusnak a tudatlanság a táptalaja. Többet kellene tudnunk nemzeti múltunkról, s rá kellene jönnünk végre arra, hegy nacionalizmusra csak internacionalizmussal lehet válaszolni. Bálint Pil munkásőr, párttitkár Mórahalmon, a Homokkultúra Szövetkezetben Érthető talán, hogy falu és város különbségein meditált: többet kellene tenni * községben lakók jobb ellátásáért, azért, hogy egyegy iparcikkért a mai buszköltségek mellett ne kelljen a városba utazni. Aztán — ekkor szinte mindenki felkapta a fejet a teremben — azt kezdte fejtegetni, hogy a falusi ember hatranyban van, mert a faluban például nincsen gmk. (A vita végen győzték meg rola: téved. A szövetkezetek által integrált háztáji gazdálkodás nagyon is hasonlít a gazdasági munkaközösségek rendszeréhez ...) Abban viszont egészen bizonyosan igaza van Bálint Pálnak, hogy a falusi, és különösen a külterületeken élő nyugdíjasok helyzetén valamiképpen javítani kellene. Koczkás Ferenc, a munkásőrség megyei parancsnoka kisebb előadást rögtönzött. összes gondolatát nem idézem: három dolgot csupán Azt hangsúlyozta először. hogy szükséges erősíteni a munkásosztály vezető szerepét, vissza kell adni a mozgalmi munka gyakran elveszni látszó rangját, gyorsabban és pontosabban kell tájékoztatni az embereket a világ és az ország dolgairól. Arra gondoltam, miután a munkásőrök irányelvet vitató tanácskozásán jártam. hogy a mozgalmi munka megbecsülését illetően van a leginkább igaza. Hogy miért, arról a bevezetőben már szóltam ... Petri Ferenc Műszerek külföldre Gödöllőről Tőkés szerződések, valamint a belföldi és a szocialista megrendelések lekötötték a télies árualapot, s ez a korábbiaknál jobb évkezdést jelent az idén a Gödöllői Ganz Árammérőben — jelentette be a gyár kollektívájának Szabó István igazgató a hétfőn tartott munkásgyűlésen. Mint elmondotta: a négy éve ismét önállóvá vált gyár tavaly összesen 880 millió forint árbevételt könyvelhetett el, ar. -lynek ne^yeöe tőkés piaci értékesítésből származott. A tervezettnél több műszert szállítottak a szocialista országokba, míg idehaza 430 millió forint értékű árut adtak el. Az idén magasabb, összesen 940 millió forint árbevételt, valamint 5,5 rríillió dollár értékű exportot terveznek. A megvalósulás kritériuma az idén is a jó minőség. A tavaly megkezdett csaknem 100 millió forint értékű gépi rekonstrukciót, kisebb mértékben ugyan, de az idén is folytatják. A piaci verseny a termékek korszerűsítésére is rákényszeríti a gyárat. A fejlesztés iránya a távmérő rendszerekben, a távszabályozókban és távkapcsolókban, valamint az ellenőrző berendezésekben a mikroelektronika, a mikroproceszszorok alkalmazása. Üj termék lesz a kéttárcsás mérő is. amelyet ipari és háztartási berendezésekben egyaránt használ»ak. Fejlődő mezőgazdasági termelési rendszerek A termelési rendszerek további fejlesztéséhez jó alapot adnak az eddigi eredmények. A gyakorlat azt mutatja, hogy a mezőgazdaságban a rendszerszervező nagyüzemek, közös vállalatok munkájára továbbra is igényt tartanak a partnergazdaságok, ám több ágazatban is a feltételek korszerűsítését várják, és nagyobb támogatásra számítanak például az üzem- és munkaszervezésnél, valamint a kedvezőtlen termőhelyek kihasználásánál — ezt állapította meg a MÉMben elkészült összesítés, amely a mezőgazdasági termelési rendszerek működésének tapasztalatait "összegezte, különös tekintettel a fejlesztés irányaira. A mezőgazdaságban jelenleg 69 termelési rendszer működik. A szántóföldi növénytermesztőket húsz ilyen szervezet fogja össze. A taggazdaságok, vállalatok száma már meghaladja a 2200at. A hozzájuk tartozó termőterület megközelíti a 3 millió hektárt. A fontosabb növények nagyüzemi vetésterületének közel 90 százalékát művelik e társulások keretében. A továbbiakban a rendszereket szervezők, gazdaságok és közös vállalatok nagyobb szakmai lehetőséget kínálnak a különféle ágazatok társítására; igyekeznek bővíteni az eddiginél széleskörűbben használható géprendszerek körét, és elterjeszteni azokat az üzem- és munkaszervezési módszereket, amelyeket több növényi kultúra termesztésénél is fölhasználhatnak. Javítani akarják a szaktanácsadói munkát a kedvezőtlen természeti adottságú nagyüzemek felkarolására. A takarmánytermesztés hatékonyságának javítására azt tervezik, hogy korszerűsítik a termőföld többszöri hasznosítását elősegítő termelési struktúrákat. Az állattenyésztési rendszerek száma jelenleg 24, a rendszereket szervezők 2500-nál több gazdasággal alakítottak ki szoros együttműködést. Méreteikre az is jellemző, hogy a sertéságazat nagyüzemi termelésének mintegy felét integrálják. A MÉM szakemberei szerint ezek a rendszerek jól segítették a hozamok növelését a mezőgazdaságnak ebben az ágazatában is, ám a továbbiakban jobban kell törekedniük arra, hogy a takarmánytermeléstől a végtermék értékesítéséig átfogják a termelés egész láncolatát Eddig ugyanis többnyire a szorosan vett tenyésztéssel, tartással foglalkoztak, igaz, az esetek többségében jó eredménnyel. A kertészeti termelésben a rendszerek száma fokozatosan csökken, ugyanúgy a hozzájuk tartozó termőterület is. Mindez összefüggésben van a kistermelés fellendülésével is. A termelési rendszereknek ezt a folyamatot egészséges határok közé kell szorítaniuk, ami egyébek között azt jelenti, hogy többet kell tenniük a nagyüzemi és kisüzemi kertészeti munkamegosztás észszerűbb elrendezéséért. Mélyhűtött áruk Feltöltött raktárakkal várta az új esztendőt a hűtőipar tíz gyára: 41 ezer tonna mélyhűtött áru áll szállításra készen. A készlet elegendő lesz a következő hónapok hazai igényeinek kielégítésére, sőt exportnövelésre is. Idén magasabb lesz a zöldségfélék aránya a kevésbé kapós gyümölcs, tésztás és húsos készítmények rovására. A raktárakban legnagyobb mennyiségben mélyhűtött borsót, tököt és parajt tárolnak.