Délmagyarország, 1985. január (75. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-31 / 25. szám

213 Csütörtök, 1985. január 31. 5 Február 1-től Szakmunkástanulók ösztöndíja Február 1-től átlagosan Ötven százalékkal emelkedik a szakmunkásképzők és a szakmunkás képzést folytató szakközépiskolák tanulóinak ösztöndija. Továbbá megváltozik a juttatás rendszere is. Erről és a változások okáról tájékoztattak a Művelődési Minisztériumban. A KISZ X. kongresszusán és az országos diákparlamenten kérték a küldöttek a szakmunkásképző iskolákban 15 éve változatlan öszsregű ösztöndijak felemelését. a juttatás rendszerének korszerűsítését. Az oktatásügy irányítói egyetértettek a diákok képviselőivel. mert az ösztöndíjak másfél évtizeddel ezelőtt megállapított összege ma már valóban nem „ösztönöz'' a jobb tanulmányi és szakmai teljesítményre. Odaítélésekor számos központi előírás korlátozta annak lehetőségét, hogy figyelembe vegyék a helyi sajátosságokat és az érdekképviseleti szervek véleményét. mérlegeljék a tanulók teljesítménye között meglevő különbségeket, s annak arányában differenciálják az ösztöndíj összegét. Az új rendelet egységesiti a szakmunkásképzésben részt vevők ösztöndíjrendszerét, függetlenül attól, milyen oktatási intézménytípusban tanulnak. A jogalkotók célja az volt, hogy az ösztöndíj jobb tanulmányi eredményekre. munkára, szorgalomra serkentsen. A személyre szóló összegeket ezentúl mindkét iskolatípusban félévenként a tanuló teljesítménye, végzett munkája és szorgalma alapján állapítják meg. A döntést a fiatalt legjobban ismerők — az. osztályfőnök. a szakoktató, a diák-érdekképviseleti szervek és az ösztöndijat fizető vállalat képviselője -»• hozzák. A napokban megjelent jogszabály csupán a szakmai kategória és az évfolyam szerinti differenciált összegeket írja elő. Az elosztás módját az iskolákban alakítják ki a tanulók helyi KISZ-és szakszervezeti szerveivel egyetértésben. Mivel az úi ösztöndíjrendszer a tanulást, a jó munkát. a példás szorgalmat kívánja elsősorban honorálni, ezért az átlagos 50 százalékos növekedés vem érint minden tanulót egyformán. Lesznek diákok, akiknek az ösztöndíja az átlagosnál nagyobb. illetve ennél kisebb mértékben emelkedik, az elégtelen eiedményűek pedig a következő félévben már nem kaphatják ezt a juttatást Az ősztől kezdődő iskolarendszerű technikusképzés, illetve az ezzel közös alapozású szakközépiskolai szakmunkásképzés új intézménytípus: a műszaki szakközépiskola létrehozását tette szükségessé. A jövőben a szakmunkásképzést folytató szakközépiskola tanulóihoz hasonlóan részesülnek ösztöndíjban a műszaki szakközépiskolák szakmunkásképzésében részt vevő diákjai is. Ök azonban csak a kétéves alapképzés után. a harmadik évtől kaphatnak ösztöndíjat, mert ekkor kapcsolódnak be a gyakorlati oktatásba, a termelőmunkába. A módosított rendszertől azt remélik az oktatásügy irányítói, hogy bevezetése —, ha az iskolák demokratikusan, körültekintően élnek vele — növeli az ösztöndíj tényleges ösztönző erejét. Az iskolákban dolgozó ifjúsági szervezetektől pedig azt várják. hogy az ösztöndíjak elosztási módjának meghatározásakor, a személyre szóló összegek megállapításakor felelősségük tudatában képviseljék a tanulásban élen járó. a szorgalmas munkát végző és a tisztességes emberi magatartást tanúsító fiatalok érdekeit. (MTI) fi parlamentekről - kritikusan Beszélgetés a városi KlSZ-titkárral vf'i"-. A város hercege Színes, szinkronizált, kétrészes' áinirllai film. Kokért Daley könyve nyom in irta: Presson Allcn és sidney Lumet Fényképezte: Andrzej Barthowiak. Zene: Paul Chihara. Rendezte: Nidney Lumet. Főbb szereplök: Treat Williams. Jerry Orbaeh. Norman Tarker, Richárd Forony, Don Biliéit. Életemben eddig már t annyi rendőrviccet hallottam, hogy be kell vallanom: nem erdekeinek különösebben. Legalábbis eddig ezt hittem. Ugy gondoltam, az amerikai, a francia, az olasz t agy a nyugatnemet rendőrükre1 is tudhatok már annv t. amennyi egy öntudatos közép-kelet-európai polgarnak kell. (Hála filmforgalmazásunknak, televíziós müsorpolitikánknak, továbbá Képes hetilapjaink szerkesztési elveinek.) Hogv ndlv vétkes önhittségben szenvedtem eddig ez ügyben, arról most közei három teljes. bizonyos szempontból hero'kus erőkifejtést követelő orán át meggyőzettem. A rendőrök igenis mindig tudnak újat mutatni. Rendőrnek lenni szép. jó és nasznos — imigyen Sidne.y Lumet elmeművének eszmei kiindulópontja. (Az amerikai kisfiúk minden bizonnyal hűvös őszi éjszakákon anyjuk ölébe bújva ábrándoznak. mennyire nagyszerű is- lesz. ha majd zsaruként üldözik a Bűnt. állnak az utcasarkon és tekin. télv'.ik tudatában bár, de jóban lesznek minden narkossai, prostituálttal, esetleg rr>vg egy-két besurranó filmrendezővel is.) Csakhogy a baj éppen itt — mármint az előbbiekkel fennálló jó viszony esetén — kezdődik. Mert az USA-rendőrség (ki ne hallott volna róla?): bizony korrupt ám. Főleg a kábítószereseket üldözők. CVakhegv a swiétós védelme érdekében ellenük is harc indul. A filmben meg (a szándék szerint) konfliktus. Avagy konflis, miről a Nevető Lexikon óta tudjuk, hogy nem egyéb, mint drámai összeütközés — egy lóban. Körülbelül efféle szintű összeütközések" sorát láthat, iuk eme elképesztően zagyva, a Itma ellenére megdöbbentően unalmas és szánalmasan gyermeteg-didaktikus ma inmut-f ércműben is. Panny Ciello nyomozó fenenagv lelke körül forog itt minden. Az a Treat Williams alakítja a főhőst, aki a Hazrben oly kiválóan játszotta Bergert, a vezerhippit. Itt viszont azon kívül, hogy folyamatosan nosztalgiázik egykori közrendőr- múltja után (..ha én is, én is köztetek lehetnék ..."). ugyanazt teszi, mint mindenki. Ez négy fő aktusra korlátozódik: sír, beszél (rengeteget), telefonál es i elázik. A sorrend fölcserélhető, a gyakoriság azonos. A Ciello (ejtsd: Cselló) elneverésű hekus, szó mi szó. tulajdonképpen jól kicsellózik velünk: midőn már rzt hinnénk, végre valami krimiszerű igazán történik is újra sírni kezd. esetleg rókázik (ha nem ő. valamelyik partnere), s szép lassan felőrlődik a társait föladni nem akaró betyárbecsület és saját, gyomrához hasonlóan időnként erősen háborgó le! k:s merete között. Igaz. a magyar szinkron időnként oly rossz, hogy nem is igen értjük, ki mit mond. ki kicsoda, de nagyvonlú ember ilyesmivel igazán nem kell törődjön. Hiszen a lényeg ugyhhaz: énnri érdektelen marhaságot ennyire ,.fi Imréién" filmben rendőrökkel kapcsolatosan csak a renoütviccek szintjén lehet elviselni. Úgy-ahogy. Legvégül Ciello, ki zeneileg oly jól hangzó neve ellenére meglehetősen egyhangú szókinccsel rendelkezik, totális erkölcsi hullává ión. Ka nem is erkölcsileg, de fizikailag félig-meddig ezenközben mi is. Mert pelóe körülbelül ötvenszer hallhatjuk, hogy „te oké vagy' (vagy: „nem vagy oké"), hogy valaki „föl van szerszémozva" (nem a ló, kiben a drámai összeütközés vagyon), ami azt jelenti, hogy az illető poloskával, vagyis lehallgatóval fölszerelt. Továbbá hogy valaki „fölköhögte" (értsd: beköplef a másikat. Megsemmisülésünk ezek hallatán, ha lehet, még teljesebb. Hát més hegy látjuk, mennyit szenved ez a sok drága vonós. íúvós és egyéb nevű rendőr, azzal az óriási, nagy. érző lelkével. Töredelmesen bevallom, alig bírtam elviselni. Síró rendőrnél nincs borzasztóbb látvány ezen a földön, higgyék el. Képtelen lennék föl köhögni közülük akár egyet is. Még fclszerszémozva sem. Domonkos László A naookban összegezték a város ifjúsági vezetői a tavalyi parlamenti tapasztalatokat. Pásztine Mészáros Évának, a városi KISZ-bizottság titkárának igen kritikus hangú összefoglalójához nem sok hozzáfűznivalója akadt a testületnek. Legfeljebb színesíthetlek volna élményeikkel, megfigyeléseikkel .. . Amikor a KISZ-bizottság titkárát arra kértem, vegyük sorba a tapasztalatokat. azzal kezdte: a parlamentek sem tartalmilag. sem formailag nem váltották be a hozzájuk fűzött remenveket. — Tavaly már ötödször tartották a munkahelyeken, intézményekben. Eszerint mostanra sem sikerült beletanulni• ? — Nehéz lecke ez. Pedig e fórumot, s az ifiűságpolilikát. mint lehetőséget ós feladatot, csak egyféleképpen lehet értelmezni. Az előző parlamenti ciklus sikerén fölbuzdulva, azt hiítük, végre megtört a lég. rájöttek, hogyan kell az ifjúsággal politizálni. — Az előkészületek minőségéért a KISZ is felelős. — Természetesen a KISZcseknek kötelessége volt segileni a szervezésben, de csak segíteni. A parlamentek megrendezése állami feladat. Egyébként lü84-ben gondot okozott, hogy késve érkezett a központi ülmutótó. amelv különben hasznos mankója volt a fiataloknak és a gazdasági vezetőknek egyaránt. Elvileg már márciustól tarthatlak volna parlamenteket. amelyek gyakorlatilag, az előbb említett késedelem miatt is, szeptembertől de< emberig zsúfolódtak össze. Kampány lett. Bizottságunk felkészítést tartott a KISZ-vezetőknek, titkári értekezleteken egveztettük a tennivalókat. A brosúrák ismerete azonban kevés a hatásos érdekvédelemhez Vártam volna ennyi év után. hogy például a szakszervezet képviselői kézen fogiák a fiatalokat,, és nemcsak formailag törekszenek közös állásfoglalásra. Nem volt folyamatos az együttműködésük. A KISZesek készültek a parlamentekre ezt. bát'an merem állítani. h:sz 124 tanácskozáson ott voltunk mi is. így nem hallgathatom el egy másik észrevételünkét: kevés irányító szerv, illetve szervezet képviselőiével találkoztunk. Nem tudom, érdektelenségükre szabad-e következtetni. A parlamentek után rákérdeztünk, leült-e a „négyszög" értékelni vagy módosítani az intézkedési tervet. S bár nagyon sok helyen az változtatásra szorult — clliíí PciT helyről kaptunk igenlő választ. — Említetted az intézke dési tervekel. A beszámolók milyenre sikerültek? — Általában hosszúra. 20 —30 oldalasra; olykor rendkívül precíz táblázatokat, statisztikai kimutatásokat is tartalmaztak. Ügv tűnt. a minisztériumnak sem írnak különbet. Am kevés helyen elevenítették föl az előző parlamentek határozatait, hiányoztak a fiatalokat érintő. érdeklő konkrétumok. Minek titkolni. előfordult, hogy közvetlenül a tanácskozás előtt, gépelték a dokumentumokat. meg az is. hogy a fiatalok nem kapták meg — még ha időben el is készült —, csak a KISZesek. , — Hogyan lehetne összegezni a parlamenti vitákat? — Jól tükrözték a fiatalok érdeklődését, vagv éppenséggel a közömbösségét — mert erre is volt példa —. továbbá a fiatalok viszonyát a vezetőikhez. Sok régi téma is visszaköszönt: lakásgond. munkaszervezési hiányosságok, tankönyvhiány, és még sorolhatnánk. Mindezeket a tanácskozósokon nem tudták orvosolni, mód sem volt rá. Sok helyen biztosították a 35 évesek részvételi jogát, ök aktívabbak voltak, de azt r.em merném állítani, hogv fölvetéseikkel kifejezel ten ifjúsági problémákat fogalmaztak meg. Volt néhány újdonság. Szerencsésnek tűnt a Uéléo és a Volán kezdeményezése, ők parlamentjeiken delegálták tagoltat a vajlalati ifjúsági bizottságokba. Jó újításnak bizonyult, hogy megszervezlek a községi tanácsok intézményeinek is a parlamenteket. — Fogalmazhatjuk hogy elavult a tanácskozások jelenlegi formája" — Szükségességét senki kétségbe nem vonja, ám az is tény. a parlamentek veszítettek jelentőségükből U.ira kellene gondolni jelenlegi intézményrendszerét. Néhány ponton változtatni kell .hogy napjaink társadalmi-gazdasági viszonyaihoz jobban igazodjék Már puszta formalitás, például, a határozatképességről szóló előírás. Ügv véljük, jobban elérnék céljukat, a rendkívüli parlamentek, vagy az egy-egv témához kapcsolódó ifjúsági fórumok. Egyébként az MSZMP KB tavaly októberi állásfoglalásának ismeretében — amelynek vitájába igen aktivan bekapcs,v1 ód tak a fiatalok — minden reményünk megvan egy eredményesebb ifjúságpolitikára. Mae Főit Úttörők gyűjtőmunkája A Magyar Üttörők Szövetségének országos elnöksége tavaly szeptemberben Battotyán díszparancsban fordult az ország minden Örséhez, rajához, úttörőközösségéhez; a szovjet hősök emlékének ápolását, sírjainak felkutatását szorgalmazó felhíváshoz országszerte csatlakoztak az úttörőcsapatok. Felszabadulásunk 40. évfordulójára készülődve megélénkült a pajtások öntevékeny honismereti munkája. A fővárosban például csaknem valamennyi úttörőcsapat részt vesz a szovjet hősök emlékhelyeinek, sírjainak ápolásaban. Több kerületben — így a Vll-ben. a XI-ben, a XlX-ben — a honismereti gyűjtőmunkák öszszeíoglalásaként vetélkedőket, akadályversenyeket rendeznek. A XVI. kerületi II. Rákóczi Ferenc Úttörőcsapat egyik raja a Párta utcai szovjet sírkert ápolására vállalkozott. A Pentz Károly Üttörőcsapat a XXII. kerületben hősi halált halt Jeljov kapitány családjával tart állandó levélkapcsolatot, s a kapitány fia és lánya már járt is Budapesten a pajtásoknál. Történetke a lépcsőn Weiner Leó. kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából április 1. és 3. között Weineremlékünnepségeket rendez a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola és a Magyarok Világszövetsége. Az ünnepségek Nórában tudományos ülésszak lesz a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében: zenetudósok és Weiner-tanítványok tartanak előadásokat a zeneszerző munkásságáról. A Fészek Müvészklub baráti beszélgetésnek ad otthont. Az ünnepségeket a Zeneakadémián hangverseny zárja. Ezen az immár hagyományos Országos Weiner Leó Kamarazenei Verseny győztesei Weiner Leóünnepségek szerepelnek, s fellép a főiskola zenekara is. A versenyt február második felében, március elején rendezik meg a főiskola budapesti egyetemi, illetve vidéki tagozatain. Weiner Leó 1908-tól zeneelméletet és kamarazenét tanított a Zeneakadémián. Az új magyar orkeszter- és kamarazenekari irodalom kimagasló tehetsége volt, a zenei matériának — hangzás és forma — egyaránt átfogó műveltségű, kifinomultan választékos cs biztos kezű mestere, kereteiben, eszközeiben klasszikus kultúrájú művész, aki temperamentumát tekintve a romantikus kamarazenei irodalom nagy formaműv'ész-költőinek tradíciójához kapcsolódik. Pedagógusi munkássaga nyomán kiváló tehetségek, » világhírű művészek „kerültek ki keze alól ... A centenáriumi ünnepségekre a Zeneművészeti Főiskola és a Magyarók Világszövetsége meghívja Wéiner Leó tanítványait, az itthon dolgozókat és a külföldön élőket egyaránt. Várják azoknak a tanítványoknak jelentkezését is, akik részt kívánnak venni az ünnepségeken. de a főiskola nem tudta őket értesíteni. Ezt a karikatúrát a Heti Világgazdaságban találtam. Szellemes, kedves, csábító. Igv. De tudják, mi benne a vicc? Hogy nem vicc! Múltkoriban beteglátogatóba mentem egyik impozáns szürke tízemeletesünk harmadik szintjére. A lift foglalt volt, én siettem, edzett ifjú módjára felszaladtam hát. Visszafelé is a lépcsőt választottam — nem is sejtvén, hogy mit veszek a nyakamba ezzel. Az első emeleten ugyanis — házfelügyelőnek maszkírozva — maga az élő tilalomfa várt. (Jelszó: gyalogolni jó. De liftezni veszélytelenebb.) — Szóval fölfele is maga ment gyalog? Mit képzel, lopom én a kezemet? Azért van a felvonó, hogy nekem ne kelljen naponta fölsikálnom ezt a ... lépcsőházat! Behordják a sarat itt nekem, le se törli a lábát (letöröltem), csak mászkál a lépcsőkön, mint az eszeveszett ! Legszívesebben nem válaszoltam volna semmit, hanem leröpülök, nem is érintve a fokokat. Sajnos, nem sikerült. Azért lejutottam a földszintre. Ennek a hölgynek küldöm a karikatúrát — és vállalkozó szellemű kisiparosoknak. Nem kerülhet olyan sokba ilyen táblákat festeni... Az ötletért sem én, sem a HVG, sem az Eulenspiegel nem számit fel semmit. R. É.