Délmagyarország, 1985. január (75. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-29 / 23. szám

tTSÁGÁNÁK LAPJA Gazdasági életünkről t •• Szí zolnállaiás, o / Aktívaülés az MTESZ-ben A MALÉV idei tervei Tegnap, hétfőn délután aktívaülést rendezett az MTESZ szólt —. fordulópont lehet Csongrád megyei szervezete, amelyen dr. Komócsin Mi- életünkben, s elősegítheti a há'.y, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei hetedik ötéves terv megalapártbizottség első titkára tartott előadást az aktuális gazdaságpolitikai kérdésekről. A Technika Házában iaen nagyszámú érdeklődő jelent meg. és kísérte figyelemmel az elmondottakat. pori- és importforgalmat bonyolíthatunk le. A belső lehet az idei. A beruházási és a fogyasztási területeken a további csökkentés már pozását, jövőnket, Ügy tervezik, hogy ebben az esztendőben a külpiaci egyensúlyunkon tovább jaBevezetőjében dr. Komó. korszerűsítése is lassúbb a víthatunk, kedvezőbb ex csín Mihály arról beszélt, kelleténél, hogy az idei esztendőben Bővebb teret kapott az fordulat kezdődhet a ma- előadásban az életszinvo- egyensúly vonatkozásában gyár népgazdaság növeke- „aí néhány kérdése. Az igaz, f*^'3 a konszo ld< eve dési pályáján és fölvázolta hogy a pénzjövedelmek nöaz elmúlt esztendőben elért vekedtek tavaly is, a bevéeredményeket. — A hatodik teiek mértéke és aránya vi. <v,h „a otéves terv időszakában a szont jelentősen változott m lehetseges. inkább ne3 rloUr- te" Nra ^rodás egyes réte- SKSa nyeseoo — mondta. — Ja- gek es kategóriák kozott. p]znkítx.p a7 eiAnVöT elvult a nemzetgazdaság A doig0zók közérzete érzé- ad£spk vásárik meg egyensúly helyzete, kedve- kenvebbé vált hiszen a iö , ? s ,vasar-a®°K megZőbben alakult az exnort keayfDDe. va"> mszen a valósítása. kevesebb anvagzoooen alakult az export vedelemelosztas nem min- enereinffflhoszniSiksal és az import, mint a ko- denben és nem mindenkire f5 .energiafolhasznalassal ráhbi évekhen Kisehh lett aenDen , s,n . torteno termelésbővítés a evekDen. AiseDO lett nezVe kedvező. A korábbi iznvPa A h°riiházisok vopasszivumunk a szocialista években megszokott éven- naHn° a csökkenés meróllí eTTvá -tok' t^niaco' kéntÍ ÜtemeS reálb^avalás Ste^^^n ^ aelore vártuk, a tokes piaco. megtorpant, s még a cse- vuió beruházási lehetőség kon pedig aktívummal zá- kélyebb növekedéshez is egyben a Jövö megalapozik rult ámult év. Bár jobb is jeIentds plusz munkát kel- sat' jeieJmi. A reálbérek lehetett volna. A teljes lett eivégezniük az emberekegyenleg elfogadható, s ezt nek. Viszont ha úgy véljük, olyan körülmények között hogy túljutottunk a mélyértük el. amikor számunk- pontün akkor arra kell tő- pönti" intézkedésekkeT bera romlottak a csereara- rekedni, hogy a főmunka- avatkozni, nyok. időben és munkakörben vég. Részletesebben Is szólt a zett tevékenység nyomán is , fizetési mérleget javító tó- javuljanak a dolgozók éled sak _ mondta befejezesnyezőkröl: az idegenforga- körülményei. növekedjek ként dr. Komócsin Mihály lom alakúja Mól, a rrtező- életszívonaluk. — különösen a termelés gazdaság és az ipar külföldi A gondok között említette minőségében van mit tenpiacairól, eladásairól Meg- az előadó, hogy a külpiaci nünk l::~bb a 1ermeIést kell jegyezte, hogy fizetesi kote- egyensúlyi helyzetünk a ja- „ . .„,,.„ lezettségeinknek rendben ele- t,„;ds ellenére is törékeny elpnklte"'. * «ak get tudtunk tenni, tartozá- A beisg egyensúlyban adódik mód a fogvasztás, a sainkat törlesztettük. Hitel- is eif0gynak a tartalékok, beruházás é.s a felhalmozás képességünk jó, szerkezete kimerülnek a korábbi for- javítására. S azt is tudomáis egészséges, a terhek el- ,ások. Ezért keresni kell a sul ke" vennünk hogy a viselhetőkké váltak. A bel- gazdálkodásban. a termelés- reménybeli eredmer.yeket ső egyensúly sem romlott, b„n még mielhetö tartalé- eAIore nem lehet elosztani, sót valamelyest még javul- kokat< lehetőségeket. A ter- A vásárlóerő kiáramlása tak is a feltételek a nemzeti melékenység. a munkaszer- fm, !ehet "alvóbb annal. jövedelem fölhasználásában. vez.Cs és5 a hatékonyság ja- fakora a termeles javuAz állami költségvetés ru- vítása segíthet ebben. A vi- la»galmas^n alkahnazkodott lággazdaSág országútján a A termelés amtóg . ^n^rgiía- ^tartáshoz ezekre van hogy , nemzetközi igényét rendesen ki tudtuk szükség, ellenkező esetben helyzet javuljon szűnjek elégíteni, bár akadtak oly- nehéz valamit is ledolgozni « diszkrimináció amely ,.,, • i - , j- , bennünket hátrányosán kor kisebb, s rövidebb íc e- a meglevő lemaradásunkból, érint jű gondok is. Hasonló ér- s-t akár rosszabbodhat is tékelést adott az arualap és a vásárlóerő egyensúlvi pozíciónk, helyzetéről, amely szintén _ Az idei esztendő kulcselfogadhatónak minősíthető, fontosságú _ mondta dr. leszámítva nchany gondot, . ...... Komocsin Mihály, amikor javításában nagyobb szerepet játszanak a vállalatok, abban ma már nehéz köz— Célkitűzéseink magazavaró momentumot. A tavalyi év eredményeit összegezve hangsúlyozta dr. Komócsin Mihály, hogy a nemzeti jövedelem növekedése a tervnek megfelelően alakult, az ipar termelése is hasonlóan szépen „mozdult", s ez idő alatt tértek át a heti negyvenórás munkaidőre is. Természetesen voltak eltérések iparágazatok és időintervallumok között. A mezőgazdaság ugyan a tervezett 3—4 százalékos termelésnövekedés helyett csupán 2,5—3 százalékot ért el, de az sem lebecsülendő, ha figyelembe vesszük az időjárási körülményeket. A gabonatermésre meg egyenesen büszkék is lehetünk, hiszen tavaly rekorderedmény született. Hazánkban az egy főre jutó gabonatermés mennyisége eléri a másfél tonnát, ami világviszonylatban is előkelő helyezést jelent. Az építőiparról szólva megemlítette, hogy mérséklődött a termelésük mennyisége, lassult a létszám ' csökkenése, mint ahogyan a termékszerkezet Beszélt végezetül az előadó az idei esztendő jelentős politikai eseményeiről: fölszabadulásunk közelgő negyvenedik évfordulójáról', a pártkongresszusról és a az 1985-ös feladatokról be- választásokról. Az elmúlt érben a tervezettnél többen, egymillió 67 ezren utaztak a MALÉV járatain. A magyar légitársaság gépei 30 ország 44 városába repültek, összesen 20 millió 645 ezer kilométert tettek meg. A nyugati országokat érintő járatok vitték az utasok 52 százalékát, az ebből származó tőkés devizabevételek 87 millió dollárt tesznek ki. A vállalat nyeresége várakozáson felül — öOO millió forint körül — alakult. Az idén a teljesítmények 1 százalékos növelésére számít a MALÉV, a devizabevételek ennél nagyobb arányban, várhatóan 5 százalékkal növekednek. Nem tervezik a járatszám növelését, de az igényeknek megfelelően néhány eddig összevont járatot szétválasztanak, így például ebben az évben már két közvetlen járatot indítanak Kuvaitba és Dubaiba. A vállalat több újdonsággal igyekszik javítani a szolgáltatások színvonalát, s növelni utasai számát. Egyebek között MALÉV-irodát nyitnak néhány vidéki városban — elsőként Győrben, Pécsett, Miskolgon és Szegeden —, ahol közvetlenül megválthatják repülőjegyeiket az utazni szándékozol;, s pontos felvilágosítást is kaphatnak repüléssel kapcsolatos kérdéseikre. Az idén már. nemcsak a magyar utasok, hanem a MALÉV-járatokon legtöbbet utazó külföldiek is részesedhetnek a törzsutaskedvezményben. Tervezik, hogy az utasvendéglátásban a most használatos műanyag helyett újból rátérnek — eleinte csak a komfort osztályon — a jóval esztétiku:abb, gusztusosabb üveg és porcelán poharak, illetve tányérok használatára. Űj gépet nem vásárol az idén a MALÉV, fejlesztési forrásainak legnagyobb részét az új utasforgalmi épület berendezésére, üzembeállítására fordítja. Az osztrák hitelkonstrukcióban épülő létesítményt az év végén adják át. addigra itt is ki kell építeni az automata helyfoglalási rendszer termináljait. bővíteni szükséges az üzemanyag töltő-állomást. Indokolt néhány repülőgépvontató beszerzése is — ezek segítségével jutnak majd el a repülőgépek az épület közvetlen közelében levő beszállóhelyekre. Számítanak arra is, hogy egyre több gíp szállítja konténerben a poggyászt, illetve a feladott árucikkeket, ezért a konténerek ki- és berakására, mozgatására speciális berendezésekét vásárolnak. Az új gépek, jármüvek, elektronikai eszközök beszerzése mellett természetesen megfelelően képzett személyzetre is szükség van. A pénzeszközök nem kis részét az új munkaerő képzésére, betanítására fordítják. (MTI) Erkölcsi és érték problémáktól Etikai konferencia Szegeden Most másodszor találkoznak városunkban a marxista etika oktatói és az erkölcs kérdéseivel foglalkozó filozófusok, hogy tájékozódjanak a tudományág új eredményeiről. A második szegedi etikai konferencia tegnap, hétfőn délelőtt kezdődött a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, dr. Szendrei János főigazgató megnyitójával. Az etikai vándorgyűlések sorában e mostaninak a továbbképzés és az elért tudományos eredmények számbavétele mellett azt is céliául tűzték (a szegedi intézmény, valamint a minisztérium marxizmus—leninizmus oktatási főosztálya a rendezők), hogy különféle szakmák aktuális erkölcsi és értékprőblémáit is áttekintse. Ezért számos, az erkölccsel nem hivatásszerűen foglalkozó szakembert (pszichológust, orvost. jogászt, pedagógust, újságírót stb.) is fölkélték előadások megtartására. A konferencia plenáris üléseken és szekciókban végzi munkáját. A különféle témák .4z erkölcs és a történetiség összefoglaló címet kapták. Többen foglalkoznak a marxista etika fejlődésével. ígv például tegnap délelőtt Hársing László filozófus A marxista etika megalapozása címmel tartott előadást, délután Farkas Endre a két háború közötti korszak magyar marxista etikájáról, dr. Koncz János. a Csongrád megyei pártbizottság titkára a felszabadulás utáni erkölcsi gyakorlatról. Érdeklődéssel hallgatták a konferencia résztvevői a tag-,api nyitóelőadáson Földssi Tamást, aki készülő könyve (Igazságosság és jog) témaköréből a társadalmi igazságosság és a jogrendszer, jogalkotás, joggyakorlat viszonj'áról beszélt. Szociológusok, Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor, orvosprofesszor, Szilárd János, valamint pedagógus, Gáspár László „kapott még szót" a konferencia tegnapi első napján. Ma. kedden Ancsel Éva filozófust hallgathatják a résztvevők a plenáris ülésen, majd az érték- és szaketikai szekciókban — Ádám György és Szabó Márton elnökletével — napjaink közérdeklődéssel övezett erkölcsi és értékproblémái kerülnek terítékre. Ugyancsak szekcióülések lesznek- szerdán. . a déli konferenciazáróig. Csalogató — napsütésben ' metsző hideget a gyümülcsSskcrtekben a motszőolló vál. ti fel. Forr iskúton, a Haladás Tsz almásában tizenöten vágják, metszik a gallyakat, alakítják a fák koronáját. Vékony István. Deák Ar.ta! és Adim Vince szakértelméről majd a termés adhat igaz bizonyságot. A kézi szerszámok mellett előkerültek az erőgépek is. Balástyán. a "Vlóra Tszben paprikaültetéshez készítik elő a talajt, Az altalajlazítás, a tavaszi mélyszántás a Rába-traktornak való, fogós munka 75. évfolyam 23. szám 1985.' január 29.; kedd Ara: 1,80 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI