Délmagyarország, 1985. január (75. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-22 / 17. szám

w Kodd, 19S5. januSr 22. képernyő Á művészet éra és helye Már mindenki tudja ná­lunk, hogy a kultúrának ára van, még az óvodások is. hiszen van-e olyan szülő, aki eltitkolná a kiesi előtt, hogy 30 forintért — igazán végignézhetné a hakni/ó színtársulat gyermekműso­rát? Mégis, ki tudja miért (pontosan megvannak per­sze a közeli múltban gyö­kerező okok), elég nehezen ment a fejünkbe, nemigen fogadtuk el ezt a dolgot a pénzről meg a művelődés­ről. Eddig. Mert mostanában aztán ... Nemcsak a színházjegyek, könyvek, lapok ismét föl­emelt árára gondolok, más aktualitás is késztet ben­nünket: igyekezzünk meg­tanulni együtt élni a visz­szavonhatatlan tényekkel. Egy héttel ezelőtt próbál­tam ironizálni e helyt azon, hogy jó is van minden rosszban: ha nincs tévéadás, legalább olvasunk, beszélge­tünk egymással, vagy al­szunk. Őszintén szólva 1—2 hetep esti „adásszünetre" gondoltam, s a hideg miatti nagy fogyasztások idején ideiglenesen szükséges, or­szágos energiatakarékosság­ra. A csütörtöki Hirháttér aztán többféle nézetem kor­rekciójára is késztetett. Először: láttam a műsor­újságban, hogv erre a nap­ra Szántó Erika filmje van betervezve, melynek — Ör­kény István műveiből — a rendező írta a forgatóköny­vét is, s amely hatásosan mulatja be, hogy miféle személyes drámák (is) tör­téntek volt, anno 1956. (On­nan tudom, hogy hatásosan, mert láttam a nyáron Veszprémben.) Lelkesen he­gyeztem a tollam, ám hiá­ba. mert a tévéjáték helyére sci-fi kei-ült az adásba. £r­tetlenkedtem. Hiszen az időből futotta volna! Idővel rájöttem, hogy a Hírháttér, ez az általam is nagyra be­csült (háttér)-tájékozta tó műsor győzött, az informá­ciószolgáltatás fontosabbnak bizonyult, mint a művé­szet ... Éttől ama régi cé­lozgatások igazságtartalma (melyben eddig hajlamos voltam kételkedni) kezdett fölerősödni bennem Misze­rint a művészetek a (lét)­fontossági sorrendben nem legelőkelőbb helyeken sze­repelnek. Másodszor; hallottam a fönt nevezett Hírháttérben, hogy az adásidő csökkentése valóban időleges, de ióval hosszabb időre szól, mint gondoltam. Ha jó idő lesz. „csak" február végéig. I)e: ki tudja, kinek mi a „jó" idő? És a műsorban külön­ben sem sikerült egyértel­műen bemutatni a kame­ráknak, hogy a „kék fé­nyek" kialudtával számotte­vően. s csak ettől csökken az energiafogyasztás! Az vi­szont kiderült, hogy nem is annyira a konkrét takaré­kosság. hanem általában „a talzarékosság szükségére va­ló rádöbbentés" vezetett az este 10 órás slusszig. . Vagyis, hogy ebből is lás­suk végre, kinek-kinek a saját háztartásában muszáj csínján bánni a villannyal, olajjal, gázzal, hővel. Már nem értetlenkedtem. Ha mi, mindannyian, mint a rossz gyerekek, nem ér­tünk a szépen mondott, gyakran ismételt jó szóból, szemléltetni kell. Élőben, egyenesben. húsbavágóan. Különben, hogy is éreznénk a saját bőrünkön a Hírhát­térben finoman vázolt, ka­tasztrofális energiahelyzetet! Hiszen 25 fokos átlaghő­mérsékletű szobáinkban csücsülünk, soha ilyen for­ró víz nem folyt a kádunk­ba, az egykori építész meg villanytűzhelyet álmodott a lakásunkba (s akadt, aki ki­vitelezte!), azt funkcionál­tatjuk nap mint nap... Mit mondjak? Ezekért a hírekért valóban megérde­melt az információs műsor győzelme És perspektívi­teremtő is az eset. Mondjuk, a műsorújság továbbra is szorgalmasan közli a jó elő­re tervezett programokat, hogy azért tudjuk, mi min­dent nem lenne érdemes megnéznünk — ha egyálta­lán adás lenne Mit meg nem spórolhatnánk! Sulyok Erzsébet Fnersia­rac onaiizáiás A székesfehérvári Kóny­nyúfémmű 1085-ben ugyan­annyi einergiut használ fel, mint korabban, habár ter­melése 12—13 százalékkal nő. Ez mindenekelőtt az úgy­nevezett „hulladekhő" hasz­nosításával, energiatakaré­kos berendezések üzembe állításával, a vesztescgfeltá­ró munka nyomán tett in­tézkedésekkel érik el. Az egyik öntödében az ol­vasztókemencék távozó füst­gázát például felhasználják az égéshez szükséges levegő előmelegítéséhez, s ezzel évente egymillió köbméter gázt takarítanak meg. Egy másik üzemrész olvasztóke­mencéi és a kemény közé hulladékhő-hasznosító ka­zánt építettek be. mellvel óránként 6—12 tonna gőzt nyernek úgy. hogv ezáltal a kéményből távozó füst hő­mérséklete is 300—400 fok­kal alacsonyabb lesz. A vál­lalatnál keletkező hulladék égetőberendezésbe Vérül, fel­használásával óránként 4 tonna gőzt termelnek; ta­vasztól őszig a termeléshez szükséges technológiai gőz teljes mennyiségét így fede­zik. Meghalt id. Juhász Antal A pályatársak, barátok, ta­nítványok megrendülten ér­tesültek arról, hogy rövid szenvedés után elhunyt id. Juhász Antal, a kiváló pe­dagógus. a helyismereti ku­tatások jeles képviselője. 1907. július 28-án született nagy ügybuzgalommal éssi­JATE Ságvári Endre Gya­korló Gimnáziumát igazgat­ta. 1968-ban vonult nyugállo­mányba. Az elmúlt másfel évtizedben valóra válthatta régi tudományos terveit. Cegléden, vasutascsaládban. Az érettségi után a szegedi egyetem bölcsészeti karán, magyar—latin szakon ta­nult tovább. 1931-ben sze­rezte diplomáját. Néhány esztendeig Imre Sándor, a kerrel folytatott helyisme­reti kutatásokat. Szerkesztő­je és szerzője is volt a Sán­dorfalva története és nép­élete című falumonográfiá­nak. Megjelent írásai mel­lett több iskola- és műve­neveléstudomány professzora lódéstörténeti tanulmánya mellett volt fizetés nélküli gyakornok. Tanított a szege­di Tunyogi Csapó-féle gim­náziumban, illetve Csong­rádon. 1945-ben a sándorfalvi ál­talános iskola igazgatójává nevezték ki, ahol példamu­tató gyorsasággal szervezte meg a Dolgozók Gimná­ziumát. 1953—1961. között az Orosházi Táncsics Mi­hály Gimnázium és a Kiste­leki Gimnázium igazgatója­ként szerzett jelentós érde­meket; 1957-ben Kisteleken népfőiskolai tanfolyamot in­« dított; 1961—1968. között a maradt ránk kéziratos for­mában. Fontos szerepet játszott a honismereti mozgalom irá­nyításában. A megyei nép­frontbizottság munkacso­portjának alelnökeként fő­ként a falusi krónikaírást és a földrajzi nevek gyűjtését szorgalmazta. Eredményes nevelői-köz­életi tevékenységéért Kiváló tanár címmel és aranydip­lomával tüntették ki. Id. Juhász Antal emlékét kegyelettel megőrizzük. Dr. Hegyi András enta Tours ajánlatok vá­A nő: a „világ nege re >> „Szeretem a nőket, mindig Lennon-szám, az volt a cí- lehet ellenszenves, de a lé­ls többre becsültem őket a me: A nó a világ négere, nyeg nem éz. Hanem ama férfiaknál." Déry Tibor Irta Woman is the nigger of the bizonyos női és férfiúi prin­le ezt a mondatot az ítélet world.) Szép dal volt, gya­tiincsben. nekein meg semmi okom rá, hogy ne valljam ugyanazt, amit eme, általam annyirg szerelett nagy író. Igen, szeretem a nőket, de igyekszem nemcsak megtar­tó emberségüket, szívós és nitom, a feministák külö­nösen kedvelhették. Én vi­szont azért nem kedveltem a feministákat, mert úgy véltem, ellenszenves szüfra­zsett-vehemenciávai e „né­gerséget" kívánják bizony­fegyelmezett valóságérzékü- gatni tűzzel-vassal, holott a cipium kölcsönhatásainak — „egymásra-szcrvülésének" — egésze. A legvégén kimon­dott tanulság pedig — a nő. mint szellemi partner, mint imponálni tudó, ihlető, a munkában felhajtó erőként „szolgálatot teljesítő" szubsz­tancia — már korábban ki­Harminc országba kínál múlt évi teljes forgalom el- utazási kínálatából Í6 utazási-üdülési programokat érte a 90 millió forintot Az laszthatnak. / az OTP—Penta Tours az OTP—Penta Tours a teljes a magyar turisták felke­idén — jelentette be Aczél körű utazási irodai tévé- reshetik Salzbuigot Mün­György, a magvar—osztrák kenység mellett foglalkozik . T- ,, „ vegytes vállalat társigazgató- kongresszusszerwezéssel, chent üdülhetnek Tirolban, ja a muosz székházában repülőjegy-értékesítéssel: es a salzkammerguti tavak hétfőn megtartott sajtótájé- ezeket a turisztikai szolgál- vidékén. ÉrdeKesnek igérke­, . / i . rvrm 1.: :„ 11 + -r. ].- n nunAliiv_nrc7:j0nLpKa koztaton. A vállalat előtt alakult a bécsi Penta Tours utazási iroda és oz OTP közös vállalkozásaként. Az elmúlt időszak kedvező tatásokat az OTP kijelölt ziik a Benelux-országokba fiókjaiban vehetik igénybe szervezett korutazás, vala­egy evvel ez- ay ügvfelek. mint az Észak-Angliát és Ebben az évben 25 útvo- Skóciát bemutató tíznapos program. A zenekedvelők ré­szére a bayreuthi ünnepi já­tékokra indítanak társas­nalra kínálnak egyéni és cso­portos utazást Az. iroda út­tapasztalfltokat hozott: az i^nak egy részét forintért utat. Újból megszervezik a iroda szervezésében 2G ezer értékesíti, de inait utakat a tavaly kedvező visszhangra turista érkezett a nyugati lakossági valutakeret, illetve talált, nem túl drága olasz­otszagokból, az ebből szár- a lakossági devizaszámla tor- országi és görögországi kör­mazó bevétel meghaladta az hére is Azok, akik valuta- utazást és üdülést s válto­egymillió dollárt. Csaknem val fizetnek, az iroda profi- zatlanul indítják az „Utazás három es fél ezer magyar ramfüzetének ajánlatai mel- 8 országon at a Costa Brs­turista is igénybe vette az lett a Touropa Austria (oszt- vára" elnevezésű programot. iroda szolgáltatásait. Az el- rák utazási iroda) teljes (MTI) Ket, gyöngéd és önfeláldozó lényüket szeretni, hanem kedvelni őket, mint titokza­tos húgaimat-nővéreimet, mint misztikus végzet-asz­szonvokat, no meg sokszor nagyon is kemény próbákra késztető szellemi partner­valóságban a hasonlat már alakult véleményemmel nagyon is sántit, hiszen a négereket Dél-Afrikában ugyan valóban elnyomják és fajilag megkülönböztetik, de Amerikában már volt néger elnökjelült is, ugyanott a bűnöző bandák között meg létüket is. Szeretem a nőket enyhén szólva el nem ha­ritv?!","® szeretem nyagolható számban (igaz, iehet.'Togy "stóckal a feminislakat. bizonyos tortenelmi-szociahs találkozott. És körülbelül ez a legtöbb, amit elméleti cél­zatú. „tárgyalásos" beszél­getésre épülő rádióműsor a hallgató világában elérhet. ban az Eszmék faggatása cí- nyeként) találni feketéket mű, hosszú évek óta tartó jócskán. Egyszóval a femi­beszélgetéssorozatot. Szere- nizmusnak legalábbis akad­tem, mert mély. izgalmas és tak kérdőjelei, csupán az tartalmas tematikáját min- én szerény, nyilván nem is dig a közérthetőség és a túl tájékozott világképem, közérdeklődés kívánalmainak szemszögéből is. Most vi­lami egészen más bomolják ki: mondjuk egy olyan alap­helyzet. amelyben egyik nem sem „négerkedik" a másik­mögöttese- nak. És mivel a dolgot még­távon is okosan iscsak a nők kezdték, a mű­bebizonyították: sor. közvetve arról is meg­győzött, hogy javasoljam: ne Hogy a nő a világ négere lenne, most sem hiszem. Le­het, hogy egyre kevésbé az, | jobban i c . . .... . . , , .. annak tartják, mint valaha, i Szeretem viszont a rádió- hatterhelyzet kovetkezme- mjdőn me{/ nem volt önáUÓ' | kereső, nem volt ennyire j emancipált, es nem de facto i jogaiért harcolt. (Sót, nem 1 is „harcolt" egyáltalán.) Vi­szont azt is el tudnám kép­zelni, hogy a feminizmusból, megfelelve képes egységben szont Zeley László műsorá- táradalm?'" jelen^e"^^™" tartani. Amikor megtudtam, ban Buda Béla Nyíri Ta- ja^S.en máfiTm hogv a legújabb adas (szer- mas es Bollobas Enikő a fe­dán este a 3. műsorban) A minizmus históriáját fölvá­feminizmus kérdőjelei címet 'zolva és a lélektani-teoló­viseli, s a szerkesztő-műsor- giatttársadalmi vezető Zeley László beszél- k t ­getőpartnerei között olyan V kiváló nevek találhatók, foltarva mint Buda Béla pszichiáter részben egyfajta történelmi folytassuk. ügyis szeretjük es Nyíri Tamas teologuspro- pótcselekvésről, részben a őket. És a háborúkban fesszor a varakozásteli öröm megkésettségnek köszön- amúgy is változatlanul ben­es a téma altal régóta in- , _ . dukált kételyek igen sajátos beto »mar nem—mög nem nunket, férfiakat ölnek ha­elegyet alkotva, némi medi- helyzet által okozott jelen- lomra. tációra késztettek. Fél óra ségről van szó. Ami esetleg Domonkos László múltán, a műsor befejezté­vei. úgy gondolom, nemcsak tájékozottabb lettem, de ta­lán rezignáltságom is némi­leg tűnőben van. Az ok — látszólag — „csak" az össz­kép, ami ebből az igen jól szerkesztett, szinte klasz­szikus. a legszebb értelem­ben „iskolás" (bevezetés­tárgyalás-befejezés) felépí­tésű programból kikereke­dett. A valódi okok viszont, biztos vagyok benne, jóval mélyebbről bányászhatók elő. Valahonnan férfimivol­tunk rondabugyraiból. (Mert­hogy ilyenek is vannak ám.) Régen, vagy Iizénkét esz­tendeje létezett egy John Á januári Kincskereső „Január január / felhőből izgalmas részletet közöl a nek művei. A Testvérmú­Kincskereső; a regény ebben zsak rovatban a szegedi Ba­az évben jelenik meg a Mó- lázs Béla Üttörőház kerá­ra Kiadónál. Az íróval Kö- miaszakkörét mutatja be Domonkos László riportja. Értékes ebb öntvények A csepeli vas- és acélon- tást. A hazai igény azonban tödékben az idén elsősorban épjjen az ilyen spec7'is, ér- ...... , , , , a piaci munkát erősítik an- tékesebb öntvények iránt rab próbájáról olvashatunk. havat darál — párát lé­legző hideg / újévi sóhaja száll." Deák Mór Egy tucat hónap című verses kalendá­riumát közli a Kincskereső januári száma. melynek összeállítói — mintha csak megérezték volna, hogy szo­katlanul kemény hidegekkel köszönt be az új esztendő — jó néhány téli hangulatú verset válogatták folyóirat­ba (Szepesi Attila: Havas mese. Garai Péter: A hóhul­lás törvénye. Szűcs Imre: Télidőben odakint, idebent). Ezenkívül Bella István, Galambosi László és a ju­goszláviai Csorba Béla ver­seit olvashatjuk ebben a számban. A VILÁGJÁRÓ MAGYA­ROK sorozatban ezúttal Bö­löni Farkas Sándor XIX. századi utazó Észak-Ameri­kában tett utazásaival is­merkedünk meg. Annus Jó­zsef Békebeli csaták című, az ötvenes években játszódó gyermekregényének újabb folytatásában többek között egy, a korra jellemző színda­vessy Zsolt beszélgetett; az interjúból megtudjuk, miért A Januári számot szegedi grafikusok — Csala Karoly, valasztottó a grafikuskent Früz mh&,v PapjJ GyörgVi induló Töke Péter a sci-fi Pataki Ferenc és Pölös End­műfaját. és hogyan szülét- re — illusztrálták. Hallottam, hogy .. ­... már Magyarországon, föltehetően nem valósítot­Budapesten is megjelentek tak meg semmilyen sza­nak érdekében, hogy az el- visszaesett, mert a feldolgo­múlt években telepített mo- zó ipar nem ismeri kellően dern, nagy termelékenységű az ilyen öntvények alkalma­gyártórendszer teljes kapa- zásának előnyeit, és drágá­citását ki tudják használni, nak találta azokat. A vállalatnál meghonosítot- A csepeliek ezért rendelés­ták a legkorszerűbb öntési hiánnyal küszködtek. de technológiákat, ennek során rendkívül intenzív piacku­megvalositottak a külföldön tatással sikerült több (ro­már átterjedt lemez- és portmegrendelésre szert ten­gömbgrafitos öntvénygyár- niük. A gyerekszerelem a témája Csorba Piroska Délután négykor légy az emlékműnél című elbeszélésének. A hu­mort képviseli Jaroslav Ha­sek szatírája (A sebészet csodái és a vámtarifa), vala­mint Padisák Mihály „ku­tyakomédiája" (Cézár a hetediken). Tőke Péter Öri­asviláa című új regenyéból az utcai zenészek ... Becs, 1984. augusztus: Kártner Strasse. Hangok szállnak az alkonyatban. Szinte minden sarkon ze­nészek, a repertoár a világ minden tájáról való. Latin­amerikai zene, japán kis­lány hegedűjén Liszt-dal­lam csendül. Egy amerikai lány musicalekből énekel. Hangja csodás erővel száll, betölti az utcát, a bécsi al­konyt. amelyben most mintha inkább egymáshoz simulnának az emberek. Budapest, 1985. január: Blockflöte szól az alul­járóban. Tulajdonosát rá­dióriporter faggatja: könyvtáros, zenél, hogy megmérettethessen, közön­ség előtt, hol is tart. Kü­lönben szabálysértési eljá­rást indítottak már ellene, meg is büntették ... A fővárosi tanács illeté­kese: nem érti a büntetést. bályt sértő tényállást, Kéri, juttassák el hozzá az ira­tokat, megvizsgálja, s ha nem sértettek szabályt, ha a határozat volt törvény­sértő, hát megsemmisítik a döntést... A rendőrség illetékese: a járőrök nem kaptak olyan utasítást, hogy állítsák elő az utcai zenészeket, főleg, ha például nem zavarják a forgalmat. És amúgy sincs még szabályozva, ho­gyan lehet zenélni az ut­cán. Lyuk jogszabályaink tömkelegében. De ezt is szabályozni kell és fogjuk is ... Magyarország. 1985. jú­lius (föltehetően): Egy jogszabállyal többet kell megtanulni, alkalmaz­ni. gyakorolni, élni és visszaélni vele. És az ut­cákon immár szabályozott zene hangjai szállnak. Ha szállnak ... Sz. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom