Délmagyarország, 1985. január (75. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-21 / 16. szám

Szerda, 1985. január 23. 135 Díszpéldányok Egymásra nézve — szemtől szembe, galambom — Az úgy volt — kezdem a magyarázkodást a kedves nejemnek —, hogy én tény­leg a Marx térre indultam, és le is szálltam a troliról, és meg is céloztam a zöld­ségeskofa standját, de az az igazság, hogy „a tábla köz­beszólt". Bözsi néni zöldsé­geit nem hirdette semmi, a iómadarakét viszont egy ak­kora tábla, hogy kettőből már három pingpongasztal jött volna ki. Hogvaszondja: szombat, vasárnap Galamb­kiállítás! És tódult a nép! Én meg, ugye, a nép egysze­rű fiának (munkákszülők parasztgyermeke) tartván magamat, nem mentesülhet­tem a tömegmozgalom tö­megvonzása alól, ennélfog­va Bözsi elvtársnő, a zöld­ségkereskedelem sosem hi­ányzó láncszeme, csaik egv füstcsíkot látott belőlem, mint éppen besüvítettem a csábító felirat jóvoltából a piactéri pavilonba. Hű. galambom! Hogy mi­csoda felhajtás volt ott! Ha nem lettek volna ketrecek, biztos írhatnám, hogy ga­lamb galamb hálán... de sajnos — erősítették meg ez utóbbit egyes hevesen tur­békoló hímek —, így csak türelmesen üldögélő tollas jószágok seregét láttam, amint epedve várják, hogy Hatójukba fagyott vizük fel­engedjem Volt itt minden, mi (macs­ka)szem-szájnak ingere. Szegedi magasszálló kerin­gő, majd Szegedi magasszál­ló keringő, és nem kevésbé Szegedi magasszálló kerin­gő! Amott egv tyúkanyónyl böhöm nagy Mondáin, majd egy ... kettő ... akárhány ... persze. Mondáin .. vagyis komputergyorsaságú agyam­mal rögtön átláttam, hogy galamb és galamb között is lehet különbség, különben mi a fenének mutogaInának annyi egyformát. És bírálók is vannak. Ki­választják a szigorúan meg­adott mérce szerint, hogy a sok egyforma közül melyik a ]e<!egyformább. ..Ennek la­pát « farka" — hangzik a mínusz pontot hozó kritika. (Nvilván a nem lapátfarkú példány az igazi abban a kategóriában!) „Ez egy ki­csit buflifeiű". ami persze itt is pontlevonást jelent összértékből, amaz meg azért kap jobb bizonyít­ványt, mert éppen, hogy buflifejű. Mindent a maga helyén! Ahol a bufli kell. ott a nem bufli a selejt, ahol meg a nem bufli.. „ hát tessék kitalálni. Lényeg, hogy a vizsgázott bírók felelősségük és te­nyésztői, küllembírálati tu­dásuk — országos minősíté­sen bizonyított — birtoká­ban szigorúan bevasalják a kiállított fajták jellegzetes tulajdonságait. Mármint a fajtamintákhoz, a standárd­hoz képest. A bírálati lap azt jelenti, ez olyan, ahogy a nagykönyvben megírták. Ilyen „szűz" lap a kiállítá­son nem volt. A beírt pon­tok levonásértékeket jelöl­nek a maximális száz pont­ból. Üzemzavar eseten is 1 munltan Soha nem felejtem, ami­kor éjszakás műszakban dolgoztam, és reggel mint hősök „húztunk el" égő sze­mekkel a délelőttösök előtt, valami megmagyarázhatat­lan büszkeség áy^dt szét bennünk. őszintén, a dél­előttösöket egy kicsit mindig lenéztük, mi éjszakások. Talán így van ezzel sok olyan ember is, aki a piros­betűs pihenőnapon kenyeret süt. fűti a kazánt, javítja a lerobbant" szövőgépet, tro­lit, vjllámost vezet... A 4-es Villamos végállo­másán Földeák Imréné reg­gel fél 8-tól háromnegyed 3-ig dolgozik a jegyárusító pavilonban. — Nagyon nehéz a vasár­napi műszak, hiszen ez a nap a családé kellene, hogy legyen. Szerencsém, hogy szeretem a munkám. Sajnos nagyon sok türelmetlen, ide­ges emberrel is találko­zom ... Közben berobog a 4-es, és Szálai Katalin villamos­vezető máris kiszól a vára­kozóknak: — Szíveskedje­nek felszállni, mert azonnal indulok vissza ... Most ketten vannak a tar­jáni végállomás és az Anna­forrás közötti szakaszon, s úgymond non-stop járat szállítja az embereket. Haj­nali fél 5-kor kezdett. A vasárnapi műszakról ennyit mond: — Nincs ebben semmi különleges. Hozzászoktunk. Nálunk ez rendes munka­nap. Ilyenkor a férjem főz, s mindig meglep valami fi­nom ,.estebéddel". A KSZV diszpécserétől megtudom, hogv műszaki hi­ba miatt két villamos köz­lekedett tegnap délelőtt Tarjántói az Anna-forrásig, és kettő az. Anna-forrástól Ságvári-telepig. A hibát dél­után 1 órára elhárították, és ettől kezdve már hat villa­mos közlekedett a 4-es vo­nalán. A Radnóti gimnázium előtt hangos ,,sikoltással" kanvarodik el a „sárga kí­gyó". Két végtelenbe nyúló egyenlőségjelként csillannak meg a sínek, a vasárnapi déli napsütésben ... B. L. Végül is, mint Hajós Fe­renctől. a 39-es számú Sze­gedi Galamb- és Kisállatte­nyésztők Egyesületének tit­kárától megtudtam, a múlt hét végi kiállításon részt vevő 47 tenyésztő 410 ga­lambja — a tömeget adó fajtákkal együtt — össze­sen 15 fajtát képvisel. Az „egybegyűjtött" díjak alap­ján a versenynek beillő ki­állítás legeredményesebb te­nyésztője Hajós Ferenc lett, négy színgyőztes magasszál­ló keringőjével. Sánta Sán­dornak egy fajta- és egv színgyőztes galambja vitte el a pálmát, ugyanebben a kategóriában. A díszgalam­bok gazdái közül Faragó Mihály Alföldi buga fajtá­ból származó „védencei" öt kiváló minősítést kaptak, a strasszer-fajtagyeztesek gaz­dája Nagy Jenő, a King-ga­lamboké Erdős Dániel... (Sajnos, több díj, mint nyom­dafesték !) Hobbi, állatszeretet, üzlet? Egyik is, másik is. Sőt sport. tgy is mondják a galamb­szeretők egymásnak: sport­társ. Galambepéjűeknek vi­szont aligha nevelhetők, mert. mint percek alatt ki­derült. jelenleg éppen há­rom egyesület van belőlük — s nem azért, mert osztó­dással szaporodnak. A sza­kadást eredményező viták­hoz semmi közünk, borítsa a múltat békegalamb szár­nya ... Inkább dicsérjük az ered­ményeket, mert azokat is hirdetik. A táblán egy sereg kedves kis jószág ketrece fölött ez áll: „öreg buda­pesti keringő, 1984. évi vidé­ki és országos versenv gvőz­tese. Varga András csapata. Országos döntő hosszidő: 10 óra 18 here. " Vagyis az apró jóseáaok tíz és egyne­gyed óránál többet töltöttek levegőben. Ez semmi. A ki­állításon két népig ültek egyfolytában a ketrecben! . — Az úgv volt — mon­dom délután 3-kor villámló szemű kedves nejemnek —. hogy én tényleg akartam zöldséget hozni a levesbe, de tudod, megakadt a sze­mem egy gyönyörű angol begyesen ... A többire nem emlékszem, de hogy a kapcsok a fej am­ijén jól tartanak, az biztos! Igriczi Zsigmond a rele — Gazdag ember Tom­bácz István? — Biztos nem! •>•>•> — Nincs ebben már pénz, csak ; munka. Különösen az idén nem akar „fizetni" a sálor. — Híres ez a falu. Hal­lottam már azt is, hogy té­len és tavasszal az ország éléskamrája ... — Az csak volt, uram. most már érdemes volna az egészbe..., de hagyjuk ezt! Csináljuk a családdal, amíg szórakoztat. * Csörög a telefon a szer­kesztőségben: ha érdekli Önöket, jöjjenek fényképez­ni Mihálytelekre, az Üj Elet Tsz központjába. Meg­kezdődött a retekszüret. A primőrt Csehszlovákiába szállítják. Köszönet a tájékoztatá­sért, az.onnal indulunk. A január 7-i hír igaz volt, hi­szen láttunk retket is, de már akkor sem annyit — 30 ezer csomót — amennyit „beharangoztak". Hogy mi­ért? Rettenetesen hideg van, megfagy. Egyszerien nem lehet szállítani. A hely­zet két hét alatt sem vál­tozott. * Az idei télen 3 millió csomóra kötött szerződést a Zöldért a mihálytelki és a röszkei termelőkkel. Tíz éve 10 millió volt az igény, ak­kor akadt olyan nap is. amikor 1 millió csomót vet­tek át. Csökken az igény? Elapad a termelői kedv? Nem tudni. Tombáczék kedélyállapo­tát a legjobb szándékkal sem lehet kitűnőnek nevez­ni. Karba tett kézzel sirat­ják munkájuk gyümölcsét. Három fóliasátorba vetettek magot, 20 ezer csomóra szerződtek. Ez ideig 1900-at vettek át tőlük, a többivel még tartoznak, önhibájukon kívül, hiszen van riSit átad­ni, de ugye, ez a kutya hi­deg ... — Mennyi pénzre számí­tottak? — Hatvanezerre, de örü­lünk. ha a befektetett négy­vénezer visszajön. * Sajnálom ezt a családot. Három ember hiába dolgo­zott. Nem a vagyonszerzés vezérelte őket, inkább a le­hetőség. Az. hogy az SZKV­nál olyan beosztásban dol­goznak, ami mellett sok a szabad idő, s amiben nem lehet géemkázni. Elektro­nikusok, illetve a feleség bérletpénztáros. így „a kert­jük a gmk-műhelyük '. Ter­mészetesen haszopra is szá­mítottak. de tisztességes ha­szonra. Olyat akartak csi­nálni, ami a népgazdaság­nak, a vásárlónak is érdeke. — Miért nem adják el a retket az üzleteknek? — Az. kérem, szerződés­szegés volna. — Inkább pusztuljon? — Tehetetlenek vagyunk! — Mi lesz jövőre? — Üjra dolgozunk, hátha kegyesebb telünk lesz. Tud­ja, mégiscsak jobb hiába dolgozni, mint hiába hever­ni! Acs S. Sándor éltillllillll^l^ri^fcllliliil §01 - #1111 ll Ha „kitakarják" a fóliasátrak alól, megfagy a retek. Kötvény a piacon Közgazdasági ' hetilapunk tájékoztatása szerint a gaz­dálkodó szervek, a COM­PORGAN, a SZÜV, az MKB—Vörös Csillag Mgtsz, a szegedi általános telefon, ÁFB—OKGT gáz, és az Épí­tőipari Innovációs Alap kötvényeit vásárolhatják. A magánszemélyek által vásá­rolható kötvények a követ­kezők: Pest megyei Ipar­cikk-kereskedelmi Vállalat, SKÁLA, PIÉRT, Somogy Kereskedelmi Vállalat, Bor­sod Kereskedelmi Vállalat, Konzum Kereskedelmi Vál­lalat, Pest megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat, Győr-Sopron megyei Ruhá­zati Kereskedelmi Vállalat, AMFORA, PANNONKER, Budapesti Harisnyagyár. Centrum, Császári Mgtsz, KUNÉP, Nágyrédei Mgtsz, lakossági gázkötvények és kommunális kötvények ... Megvívta a maga csatáját a telefonkötvény, össztüzet kapott jobbról-balról, s szép­ségfoltjai, sebe ellenére tal­pon maradt, sőt, úgy tűnik, él és virul. A gazdára ta­lált szegedi kötvények, amelyek közül a legnagyobb érdeklődésre számot tartó a szegedi körzeti telefonköt­vény, a tavaly lezárult jegy­zési időszak után — mint arról már lapunkban hírt adtunk — mintegy 900 la­kásba „meghozták" a rég­várt telefonkészüléket. A posta fejlesztéseinek támo­gatására befolyt összeg tette lehetővé az igények figye­lembevételével megvalósí­tott fejlesztéseket. Aki telefont kapott, elérte célját, s várja, hogy a ké­szülék — és az esedékes telefonszámla — után be­fusson hozzá a kamatból származó pénz is. Az Állami Fejlesztési Bank területi igazgatóságá­nak vezetőjétől, dr. Kutiván Rezsőtől kapott tájékoztatás szerint azonban nem csu­pán a kamatra lehet ma. napság várni: nagyobb pénzre is. Az utóbbi hetek­ben ugyanis a már „leter­mett", azaz telefonbekötést eredményező kötvényeket a Magyar Postával közösen kibocsátó ÁFB felvásárolja. Nem vissza, hanem fel, a felvásárló ugyanis csak a bank. A korábbi „tettestárs", a posta nem! Az továbbra is adja a szegedi körzeti Szén- és gázszállítások A hét végén . hétköznapi forgalom volt a teherpálya­udvarokon. A MÁV szegedi igazgatóságához tartozó ál­lomásokra 860 vagon érke­zett. Berakodásra 213 ko­csit küldtek a vállalatokhoz. Kiemelten kezelték az ener­giahordozókat: ásványolaj és propán-bután gáz szállí­tására szombaton 36 vagont adtak, vasárnapi berakásra további 9 kocsit kértek. Hat kocsiba műtrágyát pakoltak, 28-ba pedig gabo­nát exportra. A legtöbb áru az orosházi üveggyárból ke­rült ki, ahol szombaton 40 kocsi várta a rakodókat. Vasárnap 109 tehervagont küldött a MÁV az üzemek­hez. Ebből a martfűi olaj­gyár 20 kocsit kapott, me­lyeket estig meg is töltöttek. A kirakodást is a tervek szerint végezték. Az áru jelentős részét a Volán rak­ta ki és szállította el: szom­baton és vasárnap 96 va­gont ürítettek ki. Irányvo­nat is érkezett az építőipari vállalatokhoz, kőszállítmány­nyal. Kilenc vagonban érkezett szén. Ez a korábbi években megszokott forgalomhoz ké­pest még kevés. Várható azonban, hogy a folyamatos szállítás megkezdésére utal a szén érkezése. A gabonától a bútorig, műtrágyáig szinte minden érkezett. Az érdekelt válla­latok, tehát a címzettek, azonnal hozzákezdtek a ra­kodáshoz. Harmati János, a MÁV-igazgatóság kereske­delmi és szállítási osztályá­nak helyettes vezetője va­sárnap délután örömmel újságolta: o munkaszüneti napokon a nagy hideg elle­nére is ütemesen dolgoztak. telefonkötvényt — 25 ezer­ért. Azokon a területeken, amelyeken megteremtették, vagy a tervszerű (kötvé­nyes) fejlesztés nyomán megteremtik a műszaki fel­tételeket a bekötéshez, ott a posta továbbra is lehetővé teszi a kötvény megvásárlá­sát. Ez egyben annyit tesz: ahol engedélyez vásárlást, ott garanciát is ad a bekö­tésre 1986 végéig. Vehető és adható tehát a postaköt­vény is. Ezzel az Állami Fejlesztési Bank valójában „beforgatta" a szegedi ér­tékpapírokat is a hazai — nem túl régi — kötvénypiac vérkeringésébe. A bank, mint váslárló a következőképpen jár el: a telefontulajdonostól, aki ta­valy 25 ezerért vette a köt­vényét, s most a bekötés — és szerelés költségeinek le­vonása után 20 ezret ér a papírja, megveszi 15 ezer­ért. Aki azzal számol, hogy a kötvény lejárta messze van, a készpénz meg kö­zel, rááll az alkura, s fel­veszi a 15 ezret. A bank a 15 ezerért felvásárolt köt­vényt — a kezelési költség­gel megterhelve — 16 eze­rért adja tovább a vásárló­nak, aki ezt pénzbefekte­tésnek tekintheti, s mind. járt nyer az üzleten: a 16 ezres kötvény ugyanis 20 ezret ér, s a tulajdonos kamatokat is a 20 ezer után kapja. Nem keverendő persze össze a felvásárolt és a ki­bocsátott kötvény — előbbi csupán kamatozó betét­könyvként fogható fel tele­fonkészülék nélkül, utóbbi viszont kamatot is, telefont is hoz. Lehet választani, miként az ÁFB többi köt­vénye közül. Jelenleg 17 kötvény van forgalomban a hazai kötvénypiacon. A sze­gedi telefonkötvényen kí­vül... Lásd: Heti Világ, gazdaság... Zs. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom