Délmagyarország, 1985. január (75. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-18 / 14. szám

Szombat, 1985. január 18. 11 Szakszervezetek Orszáps Tanácsának ülése Ünnepi megemlékezés — Szeptemberben kezdődnek a szakszervezeti választások — A helytállás méltatása A Szakszervezetek Országos Tanácsa csütörtökön, ülést tartott. Jelen volt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, ott voltak a szakszervezeti mozgalomnak azok a veteránjai, akik negyven évvel ezelőtt részt vettek az Ideiglenes Szakszervezeti Tanács alapításában. Gáspár Sándor, a SZOT el„, , I nöke ünnepi megemlékezést Stllye Gaborrol, az utolsó ha.idukapitanyrol nevezték el Hajdúböszörménynek az óév tartott az Ideiglenes Szakutolsó napjaiban átadott új művelődési központját. Az intézményt Szűrös Mátyás, az , szervezeti Tanács megalakuMSZMP KB titkára, a város híres iskolájának egykori diákja avatta fel Mezőgazdasági szövetkezeteink képesek a megújulásra Tegnap a Csongrád megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségéhez tartozó 65 téeszből, 9 szakszövetkezetből, 1 halászati szövetkezetből és 4 mezőgazdasági jellegű társulásból öszszesereglett küldöttek töltötték meg a Tisza-szálló emeleti nagytermét. Az elnökségben a házigazdák mellett Huszár József, a TOT főosztályvezetője, Szabó Jánosné, a megyei tanács elnökhelyettese és dr. Szeberényi Sándor, a megyei pártbizottság munkatársa is helyet foglalt. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról készült . beszámoló után Haskó Pál, az érdekképviseleti szerv titkára az 1984-es év mezőgazdasági eredményeit értékelte. A kitűzött feladatokat a szövetkezeti dolgozók szervezettebb munkával, a szakmai munka javításával alapvetően teljesítették. Az aszályos időjárás azonban kcmoly gondokat okozott. A téeszek helyzete a jelentős pénzügyi hiányok és megcsappant tartalékok miatt kedvezőtlenül alakult. Súlyosbította a helyzetet az év közben is szélsőséges időjárás. az orkán és hófúvás, fagyok és viharkárok. és megint az aszály. Az állattenyésztésben a szűkös takarmánykészletek és az esetenkénti átvételi nehézségek ellenére tovább nőtt a termelés. A szántóföldi növénytermesztésben több mint 6 ezer hektárral csökkent a kukorica vetésterülete. Az alacsony jövedelmezőség miatt gazdaságaink az idén is tovább mérséklik kukoricatermő területeiket. Ezt az irányzatot feltétlenül meg kellene állítani, mert az állattenyésztés takarmánybázisát veszélyezteti. A kalászos gabona kimagasló termésátlagai sem voltak képesek e kieséseket ellensúlyozni. A zöldségtermelés ellentmondásosan alakult. Egyes növényekből, hagymából. petrezselyemből, káposztából értékesítési nehézségek jelentkeztek, míg fűszerpaprikából rendkívül alacsonyak a termésátlagok, a terméskötés idején fellépő hűvös időjárás miatt. A csapadékhiány miatt a tömegtakarmányok termesztése jelentős termőterületeket lekötött, a lucerna és silókukorica termésátlaga 20 százalékkal elmaradt a várttól. A kérődző állatok takarmányozása csak a fokozottabb melléktermék-hasznosítással oldható meg. A szőlő- és gyümölcsterméssel sem volt kegyes az időjárás. Az ültetvénytelepítés szerényen haladt. A szőlőterület 184 hektárral nőtt, de a tervidőszak célkitűzéseitől messze elmarad. Gyümölcsöt csak 70 hektáron telepítettek. a lemaradás itt még nagyobb. Az állattenyésztés a szűkös takarmányellátás ellenére fejlődött. A szarvasmarha-állomány 3-4 százalékkal gyarapodott. Jelentős a háztájiba kihelyezett közös állomány. A sertéstartásban a tenyésztési kedvet rontotta, hogy a keveréktakarmányok kukoricaarányának csökkentése miatt a napi súlygyarapodás csökkent. kitolódott a hizlalás ideje. Intő jel. hogv míg a nagyüzemekben kismértékben nőtt a sertések száma, a kisüzemekben csökkenés tapasztalható. A baromfihús javuló értékesítési lehetős ge a termelés 4-5 százalékos emelkedését hozta. A termelés szerkezete azonban nem a legkedvezőbb. A máj- és húslibaelőállítás kevesebb volt a kívánatosnál. A kiegészítő tevékenység továbbra sem mellékes a téeszek pénzügyi helyzetének ' megszilárdításában. Ugyanakkor az ipari üzemek kisvállalkozásai komoly versenytársként léptek fel. A beruházásokból kiemelkedik a melioráció és öntözésfejlesztés. A fejlesztési forrásokból tovább nőtt a Kitüntetés Nyugdíjba vonulása alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta Regöczi Istvánnak, aki 35 éven kérésziül állt a Csongrád megyei Zöldért Vállalat élén. E magas kitüntetést tegnap Szegeden, a vállalat székházában megtartott ünnepségen dr. Szlamenicky István, a SZÖVOSZ elnöke adta át Regöczi Istvánnak Jelen volt dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke, dr. Cselötei István. a KPVDSZ megvei bizottságának titkára. Ocskó Imre, a MÉSZÖV elnöke. saját erő részaránya. Emellett a KTA 29 millió forinttal támogatta a szövetkezeti beruházásokat. Az állami támogatások és bankhitelek tovább nőttek. A kedvezőtlen adottságú téeszek szarvasmarha- és juhállományának fejlesztésére 105 millió forint tartalékalapot adtak át a gazdaságilag erősebb nagyüzemek. Az össznyereség 700—750 millió forint körül várható. Ugyanakkor több téesz pénzügyi hiánnyal zár. Az 1985. évi célkitűzések, a mezőgazdasági termelés 2—2,5 százalékos növelését írják elő. Míg a növénytermelést 4.5 százalékkal kívánják növelni, addig az állattenyésztés szinten tartásával számolnak. Az életbe lépett szabályozók a hatékonyság növelését célozzák. és -az eddiginél nagyobb önállóság fokozódá- | sával lehetőség nyílik ezzel arányban az ágazatban dolgozók anyagi elismerésére. Mint ahogy több felszólaló hozzászólásából kitűnt, megvannak a reális esélyei a tervek megvalósításának. Nem szabad azonban elfeledkezni a munkát nehezítő tényezőkről. így a kedvezőtlen adottságú téeszeket hátrányosan érintő támogatási rendszer változtatásáról, amit önmaguktól ellensúlyozni nem tudnak. Kényes terület még a nagyobb vállalatokkal. szállítókkal, felvásárló szervekkel fennálló, gyakran nem egyenrangú viszony. Éppen ezeknek az ellentmondásoknak a feltárása és tudatosítása az érdekképviseleti szerv feladata. A továbbiakban a testület értékelte a termelést segítő versenymozgalmak helyzetét és a továbbfejlődést szolgáló feladatokat is kitűzték. A megye szövetkezeti mozgalmáért kifejtett kiemelkedő tevékenységéért emlékplakettet kapott: Dobó Antal, az ásotthalmi Felszabadulás Tsz nyugalmazott elnöke. Szabó László, a szentesi Árpád Tsz nyugalmazott elnöke, Kanalas Sándor, a deszki Maros Tsz nyugalmazott elnöke és dr. Farkas Miklós, a TESZÖV titkárhelyettese. megalakulásának 40. évfordulója alkalmából. Emlékeztetett arra, hogy Pesttől nyugatra a Vörös Hadsereg még harcát vívta hazánk felszabadításáért, amikor a magyar fővárosban újjáalakult a szakszervezeti mozgalom. Az 1945 januárjában megalakult szakszervezeti tanács a szervezett munkásság hagyományait, internacionalizmusát, munkaszeretetét, az új világ, a szocializmus jelszavát tűzte zászlajára. — Dolgozó népünk a párt irányításával, a szakszervezetek részvételével történelmi jelentőségű eredményeket ért el — mondotta, majd arról beszélt, hogy a magyar szakszervezetek elkötelezettek a szocializmus, a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája iránt. Alkotó módon részt vállalnak az országot a társadalmat, a gazdaságot erősebbé. gazdagabbá, emberibbé formáló erőfeszítésekből. A szakszervezetek megbízható partnerei a kormánynak. a gazdasági vezetésnek, mert az erófeszitesek céljai közösek. — Ismerjük gyengéinket is — mondotta. — Tudjuk, hogy az élet ezután is állandó megújulásra kényszerít bennünket, egész mozgalmunkat. Még jobban akarjuk szolgálni a szocializmusért tenni kész dolgozók érdekeit. valamennyi friss alkotóerő még jobb kibontakoztatását. Négy évtized bizonyítja, hogy a szakszervezetek csak szocialista viszonyok között tudják teljes egészében érvényesíteni történelmi hivatásukat. E munka további sikerét segíti a szakszervezetek önállósága és elkötelezettsége — mondotta a SZOT elnöke. Ezután Apró Antal, az Ideiglenes Szakszervezeti Tanács alapító tagja a negyven évvel ezelőtti történelmi fordulat előzményeire, a szakszervezeti egység kialakulása körüli harcokra emlékezett. Hangsúlyozta egyebek között: — A szakszervezeti egység megteremtése később elősegítette a két munkáspárt egyesülését. A szakszervezetek közreműködésével erős népi baloldal jött létre, amely megteremtette a további szocialista fejlődés fontos feltételét További napirendi pontként Méhes Lajosnak, a SZOT főtitkárának előterjesztésében a tanácsülés megtárgyalta a soron következő szakszervezeti választásokkal és a 25. szakszervezeti kongresszus előkészítésével kapcsolatos feladatokat. A tanácsülés elhatározta, hogy a szakszervezeti választások 1985 szeptembereben a bizalmiválasztásokkal kezdődnek: 1986 első negyedévében vedig összehívják a magyar szakszervezetek 25. kongresszusát. A SZOT főtitkára hangsúlyozta az aktivisták, a tagság széles körű bevonásának szükségességét a szakszervezeti választásokat előkészítő munkában, a szakszervezeti munka helyzetének értékelésébe, a további tennivalóknak a meghatározására annak érdekében, hogy minél szélesebb körű tapasztalatok álljanak rendelkezésre a döntésekhez, a gazdaságban és a társadalomban végbemenő folyamatok, a feladatok reális értékeléséhez. A Szakszervezetek Országos Tanácsa foglalkozott a téli időjárás okozta helyzettel. Méltatta azoknak a dolgozóknak a helytállását, akik a megszokottnál nehezebb, helyenként rendkívül mostoha feltételek között dolgoznak és külön azokét, akik az ország energiaellátásának biztosítása érdekében áldozatkészen tevékenykednek. A SZOT állástfoglalt abban, hogy a kormány takarékossági intézkedéseit támogatja és fontosnak tartja, hogy a dolgozók, a kollektívák fokozott figyelmet szenteljenek az energiatakarékossági követelmények betartására. Végül hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a gazdasági vezetők és a szakszervezeti tisztségviselők a nehezebb körülmények között ís tegyenek meg mindent a megfelelő munkakörülmények biztosítása érdekében. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a továbbiakban elfogadta a SZOT vezető szerveinek 1985. évi programját és első félévi munkatervét. A SZOT ülését megelőzően ünnepélyesen felavatták az Almássy tér 2. számú ház falán elhelyezett emléktáblát. Ebben a házban tartotta alakuló ülését negyven évvel ezelőtt az Ideiglenes Szakszervezeti Tanács. Az avatóünnepségen jelen volt Németh Karoly, ott voltak a szakszervezeti tanács alapító tagjai is. Az emléktáblánál a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében Gáspár Sándor elnök és Méhes Lajos főtitkár, az alapító tagok képviseletében Apró Antal és Petrák Ferenc helyezett el koszorút, a szervezeti fiatalok nevében két ifjúmunkás koszorúzott. A MÁV és a fuvaroztatók tanácskozása KISZ-állásfoglalás A KISZ KB Intéző Bizottsága csütörtöki ülésén megvitatta az MSZMP Központi Bizottságának a párt XIII. kongre=szusára vonatkozó irányelveit, és kialakította állásfoglalását, melyet eljuttat a Pált Központi Bizottságához. Csütörtökön Budapesten a MÁV Marx téri konferenciatermében Mészáros András, a MÁV vezérigazgató-helyettese tájékoztatta a vasút legfontosabb fuvaroztató partnervállalatainak képviselőit a tavalyi előszállítások tapasztalatairól, illetve az idei előszállítás feltételeiről, jelenlegi helyzetéről. Mint mondotta, a vasút tavalyi előszállítási akciója nem volt sikeres, a fuvaroztatók az év első harmadában csupán hat és fél millió tonna árut adtak fel az előszállítási akcióban, az egész évi belföldi árumennyiségnek mindössze kilenc százalékát. Kavicsból 300 ezer, kőből 400 ezer, cementből 60 ezer, téglából 26 ezer, tűzifából pedig 57 ezer tonnával fuvarozott kevesebbet a vasút tavaly, mint a megelőző év első hónapjaiban. A szén, az ásványolaj, a vasérc előszállítása is jócskán elmaradt a korábbi évekétől. Nem sikerült kellő eredményt elérni a be. és kirakodások egyenletesebbé tételében sem: a berakodás 78 százalékát végezték el hétfő és péntek között (főként kedden és szerdán) s ezt az arányt a MÁV még mindig magasnak tartja. Egy év alatt 16 százalékkal nőtt a kocsiálláspénz, amelynek összege tavaly meghaladta a 950 millió forintot. Az idei év is rosszul indult, a szokatlanul hideg időjárás rányomta bélyegét a vasút munkájára is. Január első két hetében 800 ezer tonnával kevesebbet szállítottak, mint tavaly ilyenkor. Az előszállítás aránya is kisebb a tavalyinál, ám ez a hátrány még megszűntethető a MÁV és a fuvaroztatók külcsönös erőfeszítésével. 1985-ben összesen 120 millió tonna áru elszállítását tervezi a vasút, de ez csak a tavalyinál jobb eszközgazdálkodással, szervezettebb vasútüzemi munkával, lesz lehetséges Tovább bővíti a MÁV az irányvonatos árutovábbítás rendszerét, s a járatok, egy részénél garantálja a kötött menetrendet, vállalja a rövidebb fuvarozási határidőt. A fuvaroztató partnerektől azt kéri a MÁV: segítsék elő a szállítások, rakodások időbeli egyenletessé, gél elsősorban előszállításaik fokozásával. A MÁV minden korábbinál nagyobb és azonnali anyagi előnyt nyújt azoknak, akik előszállításaikkal tehermentesítik az év utolsó negyedét Differenciált tarifát alkalmaznak: az első hónapokban elszállított kő, kavics, homok, cement, bitumen, műtrágya, tűzifa, tégla (vagyis a nem szezonális cikkek)' fuvardíjából 10 százalékos engedményt adnak, s ugyanezen árukat a negyedik negyedévben 10 százalékos felárral szállítják el. Az előszállítások további ösztön, zésére — s egyben a nemzelközl konténerforgalom fellendítésére — az első negyedévben nem számolnak fel konténerhasználati díjat.