Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-14 / 293. szám

ki UQo VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! 74. évfolyam 293. szám 1984. december 14.; péntek Ara: 1,40 forint AZ MSZMP SZEG ED VÁROSI BIZOTTSÁGÁN Á K L Á P J A öltségvefés és fejlesztési Lázár György Bngyallöldre látogatott Ülést tartott a megyei tanács Csongrád megye tanácsa tegnap, csütörtökön tartotta idei utolsó ülését Szegeden. Szabó Sándor tanácselnök vezetésével. A testület munkájában többek között részt vett dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Kolláth György, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezető-helyettese, valamint dr. Brejnich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal első elnökhelyettese, Vályi István, a MÉM főosztályvezetőhelyettese. A tanácskozáson ott voltak a megye országgyűlési képviselői, a városok és nagyközségek állami, társadalmi. politikai életének vezető képviselői is. A testület megvitatta és elfogadta a két tanácsülés közötti vb-tevékenységről szóló beszámolót. Dr. Bérezi Gyula és Katona István, a megyei tanács osztályvezetője terjesztette elő a megyei tanács jövő évi költségvetési és fejlesztési tervét amelyet a testület jóváhagyott. Dr. Petrik István, a tanácselnök általános helyettese beszámolt a vízgazdálkodás helyzetéről és körvonalazta a jövő feladatait. A tanács jóváhagyta az 1985. évi munkatervét, és megismerte a vb jövő évi munkaprogramját. Szabó Sándor tájékoztatót adott az MSZMP Központi Bizottsága tanácsokra vonatkozó állásfoglalásáról. A testület személyi kérdésekben is döntött. A népfront megyei bizottsága elnöksége javaslatára "dr. Földvári Lászlót és Leiéné Gonda Irént a megyei tanács ügyrendi bizottságának tagjává választotta. A megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetőjévé — amely nyugdíjazás során megüresedett — a testület dr. Földesi Gyulát, az MSZMP hódmezővásárhelyi bizottságának titkárát nevezte ki. aki a tanács ellőtt letette a hivatali esküt. Nagy Sándor (Ásotthalom) azért interpellált, mert a bajai út egyes szakaszain a kanyarok miatt veszélyes a közlekedés, és kérte, hogy több pontra figyelmeztető táblákat tegyenek ki. Az ülés végén Szabó Sándor megköszönte a tanácstagoknak idei eredményes közéleti munkájukat. Gondos beosztással tető alá. A fiatal házasok és a többgyermekesek otthonteremtésének támogatására 20 millió forintot szavazott meg a testület. Ezen túl lehetőség nyílik kedvezményes kölcsön folyósítására is. Valószínűleg ösztönözni fogja a lakáscserét, hogy 1985-től a tanácsok nagyobb térítést fizethetnek a visszaadott bérlakások után. Még egy változás a lakásfronton: a személyi tulajdonú otthonok szervezett cseréjét január 1től a pénzintézetek mellett a tanácsi ingatlanközvetítő vállalatok is lebonyolíthatják. Az állami telekellátásban az idén eredményesnek bizonyult erőfeszítéseket jövőre tovább fokozzák, és elsősorban a legkeresettebb területeken alakítanak ki házhelyeket. A fejlesztés területén a következő beruházásokra kerül sor 1985-ben: megkezdik a százszemélyes szegedi gyermekotthon építését, amelyet 1986-ban szeretnének átadni: Hódmezővásárhelyen alapozzák a 200 személyt befogadó szociális otthont; Szegeden elkészül egy 80 személyes bölcsőde, négy ABC-áruház. Kiemelt feladat a rókusi víztorony üzembe helyezése, az északi vízmű, a csongrádi vízműtelep. a makói tározómedence. a szentesi szennyvíztisztító telep bővítésének folytatása. illetve befejezése. Az 1985—86-os tanév kezdetére pedig 44 új, illetve 7 felújított iskolai osztálytermet szeretnének birtokba venni a megyében. Vélemények, javaslatok A tanács költségvetési és fejlesztési terveinek jóváhagyását mindig nagy érdeklődés előzi meg. Ez érhető, hiszen a számok, a statisztikák szűkebb pátriánk lakosságának életkörülményeit határozzák meg A jövő évi tanácsi gazdálkodás lehetőségeit bemutatva Katona István kiegészítő szóbeli jelentésében rámutatott arra. hogy az intézmények üzemeltetését. fenntartását garantáló pénzösszeg 15 százalékkal növekszik, a fejlesztésre. beruházásra fordítható keret azonban 3 százalékkal csökken jövőre. Az 1985. évi tervjavaslat nem kevesebb, mint 5 és léi milliárd forint felhasználását tette mérlegre? Mire elegendő ez a pénz? Az előterjesztésből kiderült. hogy a tanácsi gazdálkodásban nem lesz visszalépés. ám a pénzügyi előirányzatok visszatükrözik az egyensúly konszolidálására irányuló népgazdasági törekvéseket. Megyénkben is az a cél. hogy a tanács megőrizze az alapellátás színvonalát. és ahol lehet, tervszerűen fejlessze. A működési költségvetés bevételei a takarékos és hatékony gazdálkodással. gondos beosztás mellett biztosítják az intézmények folyamatos munkáját. a fejlesztési alap forrásai pedig a tervezett lakások. iskolák ... felépítését. A költségvetés felhasználásának legszélesebb köre az egészségügyi és oktatási területre terjed ki. Az egészségügyi ellátásra javasolt 814 millió forint 9.6 százalékkal több az idei tervszámnál. Az oktatásra előirányzott összeg 237 millió forinttal. 18.2 százalékkal emelkedik, s meghaladja az 1.5 milliárd forintot. A szociális gondoskodás különböző intézményrendszere tovább fejlődik. Az öregek napközi otthonaiban újabb rászorulók érezhetik az állami segítséget. A pedagógusok körében végrehajtott 10 százalékos bérrendezés javította a munkaerő-ellátás helyzetét, de ami ennél is fontosabb. hogy kifejezésre jutott a nehéz gazdasági körülmények között a társadalmi elismerés. A tanteremfejlesztés összhangban van az általános iskolások számának növekedésével, a napközis ellátás, a szervezett étkeztetés pedig megoldott A demográfiai csúcs folyamatosan eléri a középiskolát. ezért a jövő. méghozzá a közeljövő halaszthatatlan feladata a középfokú tanintézetek fejlesztése. ÉPP ezért a tervbe vett szegedi 24 tantermes iskola építésének előkészítő munkáit gyorsítani kell. A közművelődési és művészeti kiadások az országos átlagnál kisebb arányban növekednek. Csongrád megye történelmi hagyományai és a művészeti életben elfoglalt kiemelkedő szerepe indokolttá teszi az Öpusztaszeri Nemzeti Emlékpark építésének folytatását. Jövőre a tanácsi költségvetésből fedezik a helyi tömegközlekedés ártámogatását. Továbbra is cél a leromlott intézmények mielőbbi korszerűsítése. A Szegedi Nemzeti Színház céljára kapott külön támogatás biztosítja a rekonstrukció folytatását. w Építés, fejlesztés A tanácsi kezelésben levő bérlakások felújítására a megyében 335 millió forintot költhetnek. Azonban az építőipari árak emelkedése miatt a tervbe vett födémcserés felújítások egy részére csak később kerül sor. A fejlesztési tervből kitűnik. hogy a legjelentősebb és összegében legnagyobb tétel a lakásépítés. A pénzügyi előirányzat alapján a tanács 369 célcsoportos lakást építtet. és 294-nek Pedig építési előkészítését megkezdi. A tervezett- célcsoportos lakásokból 279-et Szegeden. 60at a többi városban. 30-at pedig a községekben hoznak A költségvetés és fejlesztés napirendi vitájában először Link Mihály (Szeged) kért szót. Sürgette a szegedi színház rekonstrukciójának befejezését. Foglalkozott a fiatalok lakáshelyzetével is. megjegyezte, hogy a 20 millió forintos támogatás nagy segítséget jelent az otthonteremtésnél, de rámutatott arra. hogy ezt az összeget igazságosan és a családi körülmények részletes feltérképezésével kell majd szétosztani. Hofgesang Péter (Szeged) egyetértett a fejlesztési tervcélokkal, külön is kiemelte a középiskola-építés, valamint az ópusztaszeri nemzeti park továbbfejlesztésének szükségességét. Beszélt az energiagazdálkodás iskolai helyzetéről, szólt a pedagógusok bérrendezéséről. erkölcsi hatásáról és a fizetésemelés után tapasztalható feszültségekről, hiszen a technikai' dolgozók nem részesültek a béremelésben. Martonosi Andrásné (Hódmezővásárhely) a tanácsi önállóság, a testületi demokrácia továbbfejlesztése érdekében kért szót. Dr. Perjési László (Szeged), a számvizsgáló bizottság nevében elmondta, hogy a költségvetés előirányzata az intézmények zavartalan működését biztosítja. Javasolta, hogy a 20 millió forintos támogatást — amelyből a fiatalok és a nagycsaládosok kapnak — ne aprózzák el kis címletekben, mert akkor nem lesz hatékony a segítség A felvetésekre Katona István, dr. Bérezi Gyula válaszolt. Szabó Sándor összefoglalójában felhívta a figyelmet arra. hogy a helyi tanácsok nagyobb gondot fordítsanak az eddig elhanyagolt területekre, például a közvilágításra, a közműfejlesztésre. de ne az alapellátás rovására. Csongrád megye vízgazdálkodásának napirendi vitájában felszólalt dr. Nagyistók Sándor (Felgyő), Kiss István (Apátfalva), Nagy Sándor (Ásotthalom). Vigh Sándor (Székkutas) dr. Brejnich Miklós és Vályi István. Az MSZMP Központi Bizottságának a tanácsokra vonatkozó állásfoglalásáról szóló tájékoztató után Kiss Dezsőné (Csanádpalota) felszólalásában kérte, hogy a szakigazgatási szervek a jövőben egyszerűbben és mindenki számára érthetőbben fogalmazzák meg előterjesztéseiket, jelentéseiket. Dr. Bába Imre (Derekegyház) a közigazgatás és a választott testület munkakapcsolatáról beszélt Papp Gyula (Szeged) arra mutatott rá, hogy a testületi döntésnek egyensúlyban kell lennie a szakapparátus előkészítő munkájával. Dr. Komócsin Mihály hozzászólásában elemezte, hogy a KB-határozatnak mi a célja. Utalt arra. hogy a népképviseleti szerveknek az eddigiekben milyen jelentős szerepük volt abban, hogy sokan jártasságot szereztek a közéletben, a vezetői feladatok -ellátásában. A jelenlegi időszakban és a jövőben az a feladat hogy a szocialista demokratizmus fejlődjön, az állampolgárokat sikerüljön az eddigieknél jobban bevonni a közügyek intézésébe. A közéleti munka tartalmának a gazdagítása igen fontos tennivaló Ehhez az kell, hogy ne csak a munkamódszerben legyenek változások, hanem a munka jellegében, s valamennyiünk szemléletében. A következő években a helyi tanácsok minden eddiginél jobban járuljanak hozzá ahhoz, hogy a lakosság tevékenyebben vegyen részt a közügyek intézésében. A tanácsoknak nemcsak a szűken vett gazdálkodási kérdésekkel szükséges foglalkozni, hanem minden olyan üggyel, amely összefüggésben van a lakosság életével. A tanácstagok akkor tudnak eredményesen megfelelni közéleti tisztségüknek, ha a döntés-előkészítés során kikérik választóik véleményét. Befejezésül szólt a tanácsok szerepéről, arról, hogy a tanácstagok legyenek szószólói a helyi érdekeknek, következetesebben képviseljék á lakóhelyük érdekeit. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke csütörtökön a XIII. kerületbe látogatott el. A kerületi pártbizottság Váci úti székházában kezdődött délelőtt a program, amelyen a kormányfő kíséretében részt vett Pusztái Ferenc, a budapesti pártbizottság titkára is. Deák Gábor, a XIII. kerületi pártbizottság első titkára — aki Bornemissza Sándor tanácselnökkel együtt üdvözölte az érkezéskor Lázár Györgyöt — tájékoztatójában Angyalföld gazdasági életéről, a kerület fejlődéséről szólt. 150 ezren laknak a kerületben, ahol tucatnyi országos jelentőségű, zömmé] gép- és könnyűipari nagyvállalatnál, félszáz gyárban és harminc szövetkezetben mintegy hetvenezren dolgoznak. Az idei eredmények jók., A termelési érték — amely 4—5 százalékkal emelkedett — várhatóan meghaladja az 50 milliárd forintot, s a tőkés devizabevétel 250 millió dollár körül alakul. A XII. kongresszuson kitűzött fő gazdasági célok teljesítéséről most — lassan öt esztendő múltán — úgy vonhatnak mérleget, hogy 25 százalékos termelésnövekedést 10 százalékos importcsökkentés mellett értek el; ez egyben jelzi az angyalföldi dolgozók tettrekészségét az ország eJőtt álló feladatok megoldásában. A Minisztertanács elnöke átadta Kádár Jánosnak, az MSZMP központi Bizottsága első titkárának üdvözletét, a Központi Bizottság jókívánságait. majd a kormány és a maga nevében gratulált az angyalföldiek eredményeihez, kérve a további helytállást a munkában, politikai, gazdasági feladataink megvalósításában. A fő célokban egyetértés van. s a közös cselekvés átsegített bennünket a legnehezebb éveken — mondta. így a vezetés és az egész társadalom regisztrálhat olyan eredményeket, amelyek alapján már láthatjuk a korábbi súlyosabb gondokból kiveze'yö utat Ez azonban nem jelenti azt, hogy a megelégedettség legyen úrrá, mert az mindig magában rejti a lemaradás veszélyét .4 követelmények — tette hozzá — nem kisebbek, inkább más jellegűek, mint a korábbi, árrobbanásoktól, cserearányromlásoktól terhes idókben voltak. A pártbizottságról a JVfngyar Hajó- és Darugyárba vezetett Lázár Györgv útja. Ez az országos nagyvállalat jövőre ünnepli alapításának 150. évfordulóját; ma Angyalföldön úszódarukat, Óbudán toló-vontató hajókat gyárt. Balatonfüreden belvízi hajókat is készít, más gyáregységeiben pedig erőművi kazánokat, portáldarukat. konténereket, és radiátorokat is. Az angyalföldi gyáregységben Steiner Arnold, a vállalati pártbizottság titkára köszöntötte, és Angyal Ádám vezérigazgató tájékoztatta Lázár Györgvöt a „hajógyáriak" munkájáról. Maketten bemutatták a kormány elnökének az MHD valamennyi termékét; ezek legtöbbje jól értékesíthető. mind szocialista országokban, mind a tőkés piacon. Lázár György megtekintette az, angyalföldi gyáregység legújabb üzemét, amelyet l-l milliárd forintos technológiai rekonstrukcióval alakítottak ki a Népszigeten. Az óriási üzemcsarnokban Ivits Tibor igazgató ismertette a munkálatokat, a hajóépítés mesterfogásait A délutáni órákban Lázár Györgv a népszigeti üzemben részt vett a helyi pártalapszervezet beszámoló taggyűlésén, majd a kerületi vezetőkkel, a Magyar Hajóés Darugyár dolgozó kollektívájának képviselőivel folytatott kötetlen beszélgetéssel zárult a látogatás programja. Eredmények, teendők a ruhaiparban A Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége csütörtökön, a ruhaipari vállalatok idei eredményeiről és jövő évi feladatairól tárgyalt. A vállalatok az idén körülbelül 10 százalékkal növelték termelésüket. Az ülésen elhangzott az is, hogy az ágazatban dolgozók átlagos bérszínvonala a központi és a vállalati béremelések ellenére is alacsonyabb az ipari, sőt a könnyűipari átlagnál. A Központi Vezetőség , ezért javasolta, hogy a vállalati szakszervezeti bizottságok kísérjék mindenütt fokozott figyelemmel a dolgozók besorolásának felülvizsgálatát. Hild -emlékérem Csongrádnak A Magyar Urbanisztikai Társaság székházában csütörtökön Szabó János akadémikus, a társaság elnöke a társadalmi szövetség ünnepi vezetőségi ülésén adta át az idei Hild János-emlékérmet a településfejlesztésben szerzett jelentős személyes érdemei elismeréséül két szakembernek. Emlékérmet kapott Ács István. Debrecen tanácselnöke és Korbonits Dezsőné. Ybl-díjas építész, a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet osztályvezetője, regionális és várostervezéstől az épülettervezésig kiterjedő sokoldalú, több évtizedes kiemelkedő tevékenységéért. A társaság székházában megnyitották az idei Hild-' emlékérmesek munkásságának bemutatására rendezett kiállítást. A kiállításon gazdag összeállítás szemlélteti Csongrád város és Mezőhegyes nagyközség fejlődését amellyel e két. település is most nyerte el a Hild Jánosemlékérmet, és a napokban kapják meg a társaság képviselőjétől. t