Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-12 / 291. szám

M S Z M P V Hazánk és Finnország kapcsolatai barátiak Kalevi Sorsa nyilatkozata Vidéki gyárlátogatással kezdődött Kalevi Sorsa finn miniszterelnök keddi prog­ramja. A hivatalos látoga­táson hazánkban tartózkodó magas rangú vendég — Nagy János külügyminiszté­riumi államtitkár kíséreté­ben — felkereste a Video­ton Elektronikai Vállalat székesfehérvári gyárát. A vállalat központi épü­letében Kapolyi László ipari miniszter, valamint a me­gye és a város vezetői fo­gadták a finn kormányfőt, majd Papp István vezér­igazgató adott tájékoztatást a több mint 19 ezer dolgo­zót foglalkoztató gyár tevé­kenységéről. Mint elmondta: évente mintegy 13 milliárd forint értékű termék kerül ki a világszerte ismert Vi­deoton fehérvári és további öt vidéki gyáregységének üzemeiből; mintegy 70 szá­zalékukat külföldön értéke­sítik. Az elsősorban szóra­koztató elektronikai beren­dezéseket — rádiót, televí­ziót — és számítástechnikai eszközöket előállító vállalat nagy gondot fordít a gyárt­mányfejlesztésre. Ennek és a licencvásárlásoknak köszön­hetően ma már nincs olyan elektronikai termékük, ame­lyik három és fél évesnél Idősebb lenne. Gyümölcsöző együttműkö­dést alakított ki a Videoton — egyéb külföldi cégek mel­lett — több finn vállalattal is. Közülük a tengeri hajó­kon geológiai és geofizikai kutatásokat végző NOKIA Oy részére számítógép rend­szereket szállít. Az utóbbi időben — a tengeri kutatá­sok szerepének növekedésé­vel — jelentősen bővült ez a kapcsolat. Kalevi Sorsa vidéki prog­ramjának befejezéseként — Stefcsik Tibor gyáregység­vezető és Várad i László fő­mérnök kalauzolásával — üzemlátogatáson ismerke­dett a periféria- és számító­gép-gyáregység munkájával, megtekintette a számítógép­szerelő szalagot és a végsze­reidét. A székesfehérvári látoga­táson részt vett Púja Fri­gyes. hazánk helsinki és Ósmo Váinöla, a Finn Köz­társaság budapesti nagykö­vete. Kalevi Sorsa kedden dél­után a budapesti Hilton Szállóban találkozott a ha­zai és a nemzetközi sajtó képviselőivel. Bányász. Rezső államtitkár, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalá­nak elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd a finn kormányfő rövid nyilatko­zatban foglalta össze ma­gyarországi látogatásának tapasztalatait. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy a két ország közötti kapcsolatok nemcsak jók, problémamentesek, hanem valóban barátinak jellemez­hetők. A kapcsolatok ápolá­sának konkrét példájaként említette, hogy idén is a finn iskolákban magyar na­pokat rendeztek, sokoldalú­an bemutatva a magyar nép életét, eredményeit; Magyar­országon pedig jpvőre meg­ünneplik a finn nemzeti eposz, a Kalevala megjele­nésének 150. évfordulóját. A Kádár Jánossal. Lo­sonczi Pállal és Lázár Györggyel folytatott megbe­széléseiről szólya elmondot­ta; részletesen áttekintettek a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseit, s a megvi­tatott kérdésekben nézeteik „messzemenően egybevág­tak". Hozzátette: Finnország, mint semleges állam, s Ma­gyarország, mint egy vé­delmi rendszer tagja, ugyan­azon célokért száll síkra a nemzetközi színtéren, köríy­nyű volt tehát a megértés. Egybehangzóan megállapí­tották: a jövő esztendő dön­tő fontosságú lehet a nem­zetközi helyzet alakulása szempontjából.' Finnország és Magyarország mindent elkövet, hogy a világpoliti­kában. az államok közötti kapcsolatokban kedvező for­dulat történjék. A kétoldalú kapcsolatokat jónak minősítve kiemelte a gazdasági együttműködés témakörét. Mint hangoztat­ta: az elmúlt tíz esztendő­ben, mióta a két ország szabadkereskedelmi megál­lapodást kötött, a kétoldalú kereskedelmi forgalom a háromszorosára növekedett. Elégedettek lehetünk tehát az eredményekkel — mon­dotta —, ám a forgalom szerkezetének alakításában még számos lehetőség rej­lik. Üj területeket és új együttműködési formákat szükséges keresni — hangoz! tatta, s utált arra. hogy en­nek már most vannak biz­tató jelei: épp e napokban született njegáílapodás finn és magyar vállalat között egy szálloda felépítéséről Magyarországon, s a beru­házásra közös vállalatot is létrehoznak majd. Más vál­lalatok i! keresik az együtt­működés új formáit, mint ahogyan elhangzott az a Videoton székesfehérvári gyárában tett látogatás al­kalmával is. A mostani tárgyalások várhatóan űj lendületet adnak a kétoldalú kapcsolatok további fejlődé­sének. A rokoni kapcsolatokon alapuló, hagyományosan jó kulturális együttműködésről szólva a kormányfő kiemel­te: e téren igen kiterjedt, széles körű. sajátos formák alakultak ki az elmúlt évti­zedek során. Rendszeressé váltak mindkét országban a barátsági hetek, amelyekre népes delegációk utaznak Finnországba, illetve Ma­gyarországra. E „népi diplo­máciának" jelentősége van. s közvetlen hatást gyakorol egymás jobb megismerésere, a kultúra terjesztésére. Je­lentős a két nép közötti ba­rátság ápolásában a testvér­városi kapcsolat is — mon­dotta. A finn miniszterelnök az újságírók kérdései i-e vála­szolva a nemzetközi helyzet több fontos témájával fog­lalkozott. Elmondta, hogy Kádár Já­nossal folytatott megbeszé­lésén a szovjet és az ameri­kai külügyminiszter januari találkozójáról létrejött meg­állapodást igen jelentősnek ítélték meg. A genfi tárgya­lások meghatározóak lehet­nek a jövendő fejlődésben. Mind Finnország, mind Ma­gyarország üdvözölte ezt a folyamatot. A kis országok szerepe a nemzetközi légkör alakítása tekintetében korjá­tozbtt, ezt reálisan kell látni — mondotta Kalevi Sorsa. A nagyhatalmak közötti viszony meghatározza a nemzetközi kapcsolatrendszert. Mégis — fűzte hozzá — a kis orszá­gok aktivitásukkal hozzájá­rulhatnak ahhoz, hogy for­dulat következzen be; akár Stockholmban, akár a jövő évi budapesti kulturális fó­rumon ezen munkálkodhat­nak. Az MTI tudósítója a stock­holmi értekezleten finn— svéd javaslat alapján létre­jött megállapodás jelentő­ségéről kérdezte a kormány­főt. Kalevi Sorsa kifejtette: az. hogy a konferencia le­bonyolításának technikájá­ról, két bizottság párhuza­mos tanácskozásán alapuló megszervezéséről egyezség született, a politikai bizalom növekedéséről tanúskodik. Ez reményt keltő fejlemény. Arra a kérdésre válaszol­va. hogy miként k'észül or­szága a Helsinki Záróok­mány aláírásának tizedik év­fordulójára. a finn minisz­terelnök hangsúlyozta: nem egv új értekezlet megrende­zésére készülnek, hanem év­fordulós megemlékezésre. Egyáltalán nem mindegy azonban — mondta —, hogy ez milyen szintű lesz. Ha a nemzetközi politika a közel­jövőben pozitívan alakul, (Folytatás a 2. oldalon.) • Bizottsági illés Kedden a Parlamentben Pap János elnökletével ülést tartott az országgyűlés honvédelmi bizottsága. A testület megtárgyalta a Hon­védelmi Minisztérium és Belügyminisztérium jövő évi költségvetési irányzatát. A képviselők közül a napi­rendhez Postás Sándor (Hajdú-Bihar m.), Simon Ernőné (Somogy m.), Mérei Emil Baranya m), Gajdos Ferenc (Budapest), Szalai Istvánné (Vas m.). Tóth At­tiláné (Budapest). továbbá Mórocz Lajos honvédelmi minisztériumi államtitkár szólt hozzá. (MTI) Magyar—^DK gazdasági tárgyalások Marjai Józsefnek, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tesének meghívására kedden Budapestre érkezett Wolf­gang Rauchfuss, az NDK Minisztertanácsának elnök­helyettese. aki részt vesz a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság társel­nökeinek találkozóján. Wolfgang Rauchfuss-t a Ferihegyi repülőtéren Mar­jai József fogadta. iélen volt Karl-Heinz Lugenheim, az NDK budapesti nagykö­vete. A nap folyamán Marjai' József és Wolfgang Rauch­fuss, a magyar—NDK gaz­dasá-M és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizott­ság társelnökei a Parlament­ben megkezdték tárgyalásai­kat. Értékelték a bizottság XXII ülésszakán hozott ha­tározatok végrehajtását, az idei külkereskedelmi áru­csere-forgalom alakulását. Japaszta'atcsere Szegeden Karbantartva tovább tart! Beruházási és / fejlesztési lehetőségeink jelenlegi ala­csony szintje új lehetőségek felkutatására kényszeríti az ipari szakembereket. A ter­melési feladatokat csak ak­kor oldhatjuk meg. ha meg­levő gépeink, berendezéseink minél tovább alkalmasak maradnak a technológiai folyamatok megoldására. Hűtőben Szóban már bemutattuk olvasóinknak a kórház új központi műtőblokkját, amelyben korszerű szakmai feltételek között végezhetik a sebészek felelősségteljes munkájukat. Ezúttal fotori­porterünk — Nagy László — jóvoltából nyújtunk betekin­tést ebbe a különlege.«!, ste­ril világba, ahonnan nem­egyszer valóban újra szület­ve kerülnek ki a betegek. Karbantartva tobább tart! — ezt a jelszót választotta a Gépipari Tudományos Egyesület központi karban­tartási szakosztálya, vegy­ipari szakágazata és szegedi szervezetének üzemfenntartó és karbantartó szakbizottsá­ga a tegnap, kedden, Szege­den a Technika Házában megrendezett kétnapos üssze jövetelére. . . A rendezők szándéka sze rint a karbantartási szak­emberek kicserélik tapaszta­lataikat, atadjak egymásnak a jól bevált módszereket. A rendezvény témáit a gya­korlati életből merítették: a karbantartási stratégiák ki­alakítása a jelenlegi gazda­sági helyzetben, az állapot­tól függő karbantartás meg­valósításának gyakorlati módszerei. A délelőtti megnyitón Brokhauser Sándor, a köz­ponti karbantartási szakosz­tály képviselője, a szegedi szervezet és a területünkön levő vállalatok dicséreteként értékelte egy ilyen országos rendezvény itteni megvaló­sítását. Tombácz József, a GTE szegedi szervezetenek elnöke elmondta, hogy 350 tagjuk a megye négy városának gaz­dálkodó egységeit képviseli. E témakör fontosságának fokmérője saját vállalati adatai is: a kábelgyárban egy év alatt 30 millió forin­tot fordítottak állóeszköz­fenntartásra. Mikes Sándor, a Taurus szegedi gyárának igazgatója kifejtette, hogy a karban­tartók szakmai megbecsülé­se nincs arányban munká­juk hasznosságával. A jó szakembernek ismernie kell a technológiai folyamatot További előadások követ­keztek, rhajd a délutáni gyárlátogatáson a résztvevők a Taurus .Gumiipari Válla­latnál és a Magyar Kábel­művek szegedi gyárában, valamint a BUDALAKK szegedi gyáregységében az elmondottakat összevethették a látottakkal. Q békekutatás szerepe a közvélemény formálásában Konferencia Budapesten A békekutatás szerepe a közvélemény-formálásban címmel háromnapos . tanács­kozássorozat kezdődött ked­den Budapesten a SZOT központi iskolájában. A Ma­gyar Tudományos Akadémia Intézeti Békekutató Köz­pontja rendezte konferenci­án kelet- és nyugat­európai ország, valamint az Egyesült Államok békekuta­tással foglalkozó szakembe­rei vesznek részt. Az eszmecserét Simái Mi­hály akadémikus, az MTA Intézeti Békekutató Köz­pontja tudományos tanácsá­nak elnöke nyitotta meg. A résztvevőket Chadwick Al­ger, a Nemzetközi' Béke­kutató Társaság (IPRA) főtitkára és Marék Hagma­jer, az ENSZ Társaságok Világszövetségének főtitká­ra üdvözölte. A 20 külföldi és magyar szakemberek ke­rekasztal-beszélgetéseken azt vitatják meg, hogy a béke­kutatás a maga sajátos esz­közeivel hogyan tudja tá­mogatni a tömegtájékozta­tást, illetve miként alakul az embereknek a békével, a háborúval, a nemzetközi fe­szültség kérdéseivel kap­csolatos felfogása. A kerekasztal-konferencia első napjának előadói meg­állapították: jóllehet a nvu­gat-európai békekutatás már két évtizedre tekint vissza, mindezideia nem jött még létre megfelelő kapcsolat a békekutatók és a tömeg­kommunikáció között. A sajtó, a rádió és a televízió érthető módon — elsősorban a kormányforrásokra és a hírügynökségi jelentésekre támaszkodik, ugyahakkQr kívánatos lenne, hogy az ed­diginél jobban hasznosítsa a békekutatással foglalkozó politológusok tárgyszerű elemzéseit. A konferencia ma. szer­dán folytatja munka iát. (MTI) h I ő (Go VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 74. evfoíyam 291. szám 1984. december 12., szerda Ara: 1,40 forinl

Next

/
Oldalképek
Tartalom