Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-09 / 289. szám

98 Vasárnap, 1984. december 9. ELUTAZOTT AZ IRÁNI KÜLÜGYMINISZTER Hivatalos látogatását be­fejezve szombaton reggel el­utazott Budapestről Ali Ak­bar Velajati, az Iráni Iszlám Köztársaság külügyminiszte­re és kísérete. BÁNYÁSZ REZSŐ MOSZKVAI TARGYALASAI Bányász Rezső államtit­kár. a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnöke december 5. és 8. között megbeszéléseket folytatott Moszkvában az APN, a TASZSZ és más szovjet saj­tószervek vezetőivel az in­tézményeik között kapcsolu­tok továbbfejlesztéséről. MITTERRAND AFRIKAI ÚTJA Francois Mitterrand fran­cia elnök szombaton reggel hatnapos afrikai látogatásra indult. Az elnök először Zaireben tesz látogatást, majd Bujumburában, Bu­rundi fővárosában részt vesz a 11. francia—afrikai csúcs­értekezleten, amelyre 45 af­rikai ország képviselőit hív­ták meg. Ezt követően a Csáddal szomszédos Közép­afrikai Köztársaság lesz az elnök útjának utolsó állomá­sa, s onnan tér vissza csü­törtökön este Párizsba. REAGAN — SAJTÓKONFERENCIÁJA Reagan amerikai elnök ki­jelentette: „Megelégedéssel" fogadta, hogy Andrej Gromi­ko szovjet külügyminiszter valamennyi nukleáris fegy­ver megsemmisítését tekin­ti a leszerelés végső céljá­nak. Az elnök pénteken meg­tartott rövid sajtókonferen­ciáján utalt erre a szovjet állásfoglalásra. MAGYAR— KUBAI MUNKAERÖ­MEGALLAPODAS December 3—8. között Bu­dapesten tárgyalások folytak rz Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatalban fiatal kubai munkások magyarországi foglalkoztatásáról' szakmai ismeretek szerzése céljából. A tárgyalások eredménye­ként Rácz Albert államtit­kár és Hector Martinez Brito újabb négy évre szóló egyezményt írt alá kubai dolgozóknak magyar vállalatoknál történő ideig­lenes foglalkoztatásáról és n termelésben biztosítandó szakképzéséről. INDIAI GAZMERGEZÉS Tizenöt milliárd dolláros kártérítési pert indítottuk pénteken a Union Carbide amerikai vegyipari konszern ellen, amelynek az indiai Bhopalban levő leányválla­latánál történt gázszivárgás következtében eddig mintegy két és fél ezer ember meg­halt. Hazánkba érkezik a Finn Köztársaság miniszterelnöke Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghí­vására december 9-én hivatalos látogatásra hazánkba ér­kezik Kulcvi Sorsa, a Finn Köztársaság miniszterelnöke. Kalevi Sorsa, a Finn Köz- kapcsolódott be a szoeiálde­társaság miniszterelnöke, a mokrata mozgalomba. 1969­Finn Szociáldemokrata Párt ben a Finn SZDP íótitkará­elnöke 1930-ban született vá. majd 1975-ben a párt Keuruuban. munkáscsalád elnökévé választották. 1978­gyei mekeként. Tanulmányait ban a Szocialista Internacio­a Társadalomtudományi Fö- nálé leszerelési konzultatív iskola újságíró szakán foly- tanácsának elnöki. 1980-ban tatta: itt szerzett diplomát, pedig az Internacionálé al­majd a társadalomtudomá- elnöki tisztével bízták meg. nyok kandidátusa lett. 1956 A finn miniszterelnök nem és 1959 között a Tammi ismeretlen hazánkban, több könyvkiadó irodalmi szer- magyar vonatkozású ese­kesztője. majd a következő mény részese volj., mind ál­hat esztendőben az UNES- lami. mind pártfunkcióiban. CO párizsi központjában Személyében 1974-ben első dolgozott. 1965-től 1969-ig a ízben tett hivatalos látoga­finn UNESCO-bizottság £ö- tást hazánkban finn kor­titkári teendőit látta el. rnányfö. s ez alkalommal Kalevi Sorsa 1970 óla par- pártvezetői miAósegben párt­lamenti képviselő. Az első közi megbeszeléseket is két évben a törvényhozó folytatott Kádár Jánossal, az testület külügyi bizottsága- MSZMP Központi Bizottsá­nak elnökeként tevékenyke- gának első titkárával, dett. 1972-ben és 1975-76- A magyar—finn kapcsola­ban Finnország külügymi-« tok ápolásában kifejtett te­nisztere. 1972—75-ben és vékenységéért a Magyar 1977—79-ben mintszterelnö- Népköztársaság Zászlórendje ke. maid 1982. február 19-től II. fokozatával tüntették ki. ismét ő tölti be a miniszter- a kitüntetett Losonczi Pál elnöki tisztséget. 1971-ben. finnországi láloga­Kalevi Sorsa az ötvenes tása alkalmával nyújtotta át évek elején diákévei alatt Kalevi Sorsának. Külpolitikai reflektor Milyen eredményeket ho- Enyhültek a nézeteltérések zott a Varsói Szerződés a halászat, a zöldség- és ENSZ Magyar felszólalások 0 New York (MTI) Töbtí magyar felszólalás is elhangzott a héten az Egye­sült Nemzetek közgyűlésén, a teljes ülésen, illetve a bi­zottságokban. A közgyűlés teljes Blésén a palesztin kérdés vitájá­ban Endreffy Miklós taná­csos, hazánk állandó ENSZ­képviselőjének helyettese rá­mutatott arra, hogy a pa­lesztin nép jogainak semmi­bevétele. a jogtalanul meg­szállt arab területeken foly­tatott izraeli politika tovább élezi a feszültséget. Kijelen­tette, hogy a palesztin kér­dést a palesztin nép elide­geníthetetlen jogainak elis­merése alapján békés úton lehet és kell rendezni. A rendezés folyamatában min­den érdekelt félnek. így a palesztin nép egyedüli tör­vényes képviselőjének, a PFSZ-nek is egyenlő jogok­kal kell részt vennie. A ma­gyar küldött újabb erőfeszí­téseket sürgetett a rendezés feltételeinek megteremtése, a Közel-Kelettel foglalkozó nemzetközi konferencia ösz­szehivása érdekében. A közgyűlés 1. számú bi­zottságában a nemzetközi biztonságot érintő kérdések­ről folyik vita. A vitában Meiszter Dávid nagykövet, a magyar küldöttség tagja ki­jelentette: hazánk támogat­ja a nemzetközi biztonság erősítéséről . az ENSZ-ben 1970-ben elfogadott nyilat­kozatot, mivel az abban megfogalmazott elvek egyez-, nek külpolitikánk prioritá­saival. A nyilatkozat elfoga­dása óta eltelt időszakban az imperializmus szélsőséges erői a kialakult erőegyen­súly megbontására töreked­ve a fegyverkezési verseny újabb és újabb fordulóját kezdeményezik, s ezzel is veszélyeztetik a nemzetközi biztonságot. A magyar kül­dött nyugtalanítónak minő­sítette a regionális válság­gócokat, majd rámutatott arra, hogy a kialakult ked­vezőtlen folyamatok nem visszafordíthatatlanok — ak­kor, ha valamennyi érdekelt félben megvan a politikai akarat és készség a komoly tárgyalásokra. Országos kollégiumi konfereocia ű Budapest (MTI) teteit területe. Társadal­munk fejlődésének kulcskér­dése: a ma és a holnap if­júsága hogy érzi magát ha­zánkban. a szocialista Ma­gyarországon. Pápai Béla, a Művelődési Minisztérium főosztályveze­tője''egyebek között áttekin­tést adott a kollégiumi mozgalom történetéről. Ki­a kollégiumi emelte: hazánkban a nevelés negyedszázados történetében több évszáza­Szombaton megkezdődött a IV. országos kollégiumi konferenciu. amelyet a KISZ Központi Bizottsága és a Művelődési Minisztérium hívott össze. Az országos konferenciát megelőzően valamennyi kö­zépfokú diákotthonban meg emlékeztek mozgalom ményeit. Megállapította: különösen az elmúlt 1(1 év alatt fejlődött jelentősen a •kollégiumi mozgalom. A konferencia szekcióülé­sekkel folytatta munkáját. Vasárnap a tanácskozás ple­náris üléssel ér véget: a küldöttek ajánlásokat fogari­nak el a diákotthoni tevé­kenység továbbfejlesztésére. tagállamai két miniszteri bizottságának iilcse? Immár évek óta minden decemberben összeülnek a Varsói Szerződés tagállamai­nak külügy-, illetve honvé­delmi miniszterei, hogy át­tekintsék a nemzetközi hely­zetet, annak katonapolitikai adottságait, és megfogal­mazzák az ennek megfelelő diplomáciai és katonai teen­dőket. Most Berlinben ta­nácskozott a külügyminisz­teri, Budapesten pedig a hon­védelmi miniszteri bizottság. A fővárosunkban megren­dezett tanácskozás alap­hangját a vendéglátó házi­gazda. Czinegé Lajos meg­nyitója adta meg, aki hang­súlyozta. hogy a Varsói Szerződés országainak foly­talniuk kell politikai-diplo­máciai kezdeményezéseiket, s ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy nagy várakozás előzi meg a szovjet és az amerikai külügyminiszter január 7-én esedékes genfi találkozását. De óvakodni kell a túlzott reményektől, és tovább kell erősíteni a szocialista országok egysé­gét, védelmi szövetségük erejét. Ugyanakkor ezt össz­hangba kell hozni a szocia­lizmus építésének társadal­mi. politikai és gazdasági céljaival, a népek jólétének emelésére irányuló erőfeszí­tésekkel. A berlini külügyminiszte­ri találkozóról kiadott köz­lemény szerint a Varsói Szerződés tagállamai korunk alapvető kérdésének tartják a fegyverkezési verseny megállítását, és az áttérést a leszerelésre, elsősorban a nukleáris leszerelésre. A berlini ülésen képviselt ál­lamok üdvözölték a Szov­jetunió és az ÚSA között a nukleáris űrfegyverzet egész kérdésköréről szóló tárgya­lások megtartásáról létrejött megállapodást. A külügymi­niszterek ismételten meg­erősítették, hogy a Varsói Szerződés országai hűek ma­radnak az összeurópa folya­mathoz, az enyhülés ügyé­hez. úgy. ahogyan azt a hel­sinki záróokmány meghatá­rozta. 0 Megszabadult-e belső el­lentéteitől az Európai Gazdasági Közösség? A hét elején Dublinban találkoztak a Közös Piac tíz országának vezetői. Hosszú vita után az állam- és kor­mányfők megállapodtak a borkivitel csökkentéséről. Így elhárították az egyik akadályt a spanyol és por­tugál csatlakozás elől. hiszen köztudomásúlag az Ibériai­félsziget két országának egyik legfontosabb export­cikke épp a bor, ami vi­szont konkurrenciát jelent a francia és az olasz szőlős­gazdák termékének. Megle­pő volt, hogy sokáig — raj­nai borai miatt — az NSZK mutatkozott legkevésbé en­gedékenynek. jubileumáról. Az idén ta- dos kiemelkedő szerep jut vasszal valamennyi megyé- ezeknek az intézményeknek ben és a fővárosban ta­nácskozásokat tartottak. amelyeken áttekintették a mozgalom fejlődését, a kol­légiumi nevelőmunka ered­m -nveit és gondjait Meg­fogalmazták azokat a témá­kat. amelyeket megvitatás­ra alánlottek az tanácskozásnak. 1945-ben megalakult a Né­pi Kollégiumok Ország is Szövetsége, közismert nevén a NEKOSZ. amely a szocia­lista tartalommal ötvözte a legértékesebb humán tradí­ciókat. Kialakította a poli­tikai. a világnézeti, az er­országos kölcsi nevelés, a tanulás és az önképzés, az önkiszolgá­A konferencia — amelven ló és a közösségi társadalmi 710 diák- és pedaeóguskíll­lött vesz részt 434 intéz­mény 76 ezer fiatália kép­v ¡eletében — nlenáris ülés­sel kezdődött. Varga Sabján László, a KISZ KB titkára referátumában kiemelte: az egyén sokoldalú fejlesztés' munka, az öntevékeny kul turálódás és az egészséges életvitel kollégiumi gyakor­latát. A Művelődési Minisztéri­um föosztálvvezetője érté­kelte, összegezte « szocia­lista kollégiumi mozgalom közösségek értékteremtő elmúlt 25 évét. pedagógia. Kubai—amerikai tárgyalások gyümölcstermesztés terüle­tén, a „tízek" számára ezek a kérdések is igen fontosak a portugá' és spanyol csat­lakozás előtt. E téren ugyan­is egyfelől a nyugatnémet, angol és francia halászok Jelezték gondjaikat az Ibé­riai-félsziget kikötőiből el­induló konkurrenseik miatt, másfelől a francia, olasz és görög kertészek álltak ko­rábban már egymással is harcban. A görögök új vitatémát doblak be a földközi-tengeri államok külön fejlesztési alapjának felállításáról. Ab­ból természetesen Athén ma­gának követel újabb össze­geket. A többiek, élükön az angolokkal, felzúdultak, s azt bizonygatják, hogy Gö­rögország eddig Is nagy summákat kapott. Még egy kérdésben jelent­keznek véleménykülönbsé­gek: ez pedig a közös piaci szervek költségvetése, illet­ve a brüsszeli bizottság te­vékenvségében megkövetelt takarékosság. Közismert, hogy az európai közössé­gek kiadásainak vállalásá­ban Thatcher asszony kor­mánya sokáig helyezkedett elutasító magatartásra. Ügy tűnik, hogy a brit nem fize­tés megint szóba jöhet. Kü­lönösen akkor, ha a „költ­ségvetési fegyelem" megsér­tése kérdésessé teszi a brüsz­szeli köz.ös büdzsé létjogo­sultságát. A „tízeknek" van annyi gondjuk, vitájuk, hogy ha a portugál—spanyol csatlako­zással 19B6 január l-e után „tizenketten" lesznek, annyi felé osztva akkor is bőven elég lesz. 0 Várható-e változás az USA-nak Dél-Afrikával kapcsolatos politikájában? A washingtoni kormány­zat jó ideje azzal érvel, hogy a pretoriai fajüldöző rendszert inkább „építő jel­legű támogatással" lehet jobb belátásra bírni, és az aparlheidpolitika módosítá­sára ösztönözni. A leg­utóbbi napokban azon­ban fölerősödött az Egyesült Államokban az apartheid­ellenes tiltakozó mo: galom. sokasodnak a tüntetések a washingtoni dél-afrikai nagykövetség előtt. (Nem­csak feketék vonulnak fel, hanem fehérek is, nemcsak egyszerű emberek, diákok, munkások, hanem például a Kennedy-család ifjú tagjai is. akik közül kettőt rend­őrök vittek el...) Harmincöt republikánus képviselő — az elnök párt­jának tagja mind — figyel­meztette a pretoriai kor­mányt. hogv a kongresszus­ban diplomáciai és gazda­sági szankciókat kövelrl a Dél-afrikai Köztársasé .> ellen, ha nem kezdenek hozzá ott a faji megkülön­böztetés felszámolásához. Washingtonban a kong­resszusban megjelent és be­szédet mondott Desmond Tutu, dél-afrikai anglikán püspök, akinek most ítélték oda a Nobel-békedíjat. Tutu püspök a képviselők előtt keményen bírálta a Rea­gan-kormányzat magatartá­sát, mondván, hogy az csak segíti a pretoriai urakal az elnyomás és a faji elkülö­nítés fenntartásában. Desmond Tutu ezekben a napokban veszi át a Nobel­békedíjat, s máris közölte, hogy annak teljes összegét, több mint 200 000 dollárt, a dél-afrikai színes bőrű gyer­mekek oktatására fordítják A gesztus élénk visszhangra talált az amerikai sajtóban. A lapok Idézik egy dél-af­rikai fehér politikai emig­ráns szavait, aki a minap Londonban „katasztrofális­nak" mondta Reagan dél­afrikai politikáját. Annak csak az a következménye, hogy az elnök első négy éve alatt több fekete halt meg erőszak folytán a Dél-afri­kai Köztársaságban, mint az azt megelőző két évtizedben. Pálfy József tevékenységének forrná láss a KISZ törekvéseinek kUün­ncvelési és ifiúságmozigal- i mi tevekenységének ered- I B Havanna (MTI) vett részt. A tárgyalások New Yorkban befejeződött egyetlen témája a két ország a kubai— amerikai tárgya- k°zti kivándorlás kérdése lások harmadik fordulója — Vült­vált ismeretessé Havanna- Kubában a harmadik fór­ban a kubai külügyminiszté- dulót komolynak értékelték riumhoz közelálló források- és fontosnak tartják, hogy ból. A hírt megerősítették a napirenden egyetlen konk­az Egyesült Államok liavan- rét probléma megvitatása nai érdekképviseleti irodá- szerepelt, ján is. ahol a tárgyalások A kubai—amerikai tárgya­folytatásának lehetőségét is lások júliusban kezdődtek, szóba hozták. A második találkozóra au- I kat. A mostani találkozón ku- gusztusban került sor. Mind­ba> részről Ricardo Álarcon három esetben a tárgyalá­külügyminiszter-helyettets sok színhelye New York volt A legfőbb jog Sajnos, ma is akadnak beri jogokat. Szerintünk olyan országok, ahol Az Em- alapvető a munkához, a lét­beri Jogok Egyetemes Nyi- biztonsághoz való jog. de latkozalának érvényesítésé- mindenekelőtt egy pusztító tői még távol vannak. Aligha atomkatasztrófa fenyegetésé­lehet kétséges, hogy a leg- vei szemben — az élethez fontosabb, legalapvetőbb jo- való jog A tőkés országok a ga minden embernek: jog az magántulajdon szentségét élethez., a létezéshez. Ennek hirdetik, a polgári demokrá­pedig előfeltétele a hábörti- cia szabadságjogait helyezik mentes, nyugodt világ meg- előtérbe, és kérik számon teremtése. Ezért lépnek fel azok betartását a szocialista szerte a világon a békét országoktól. Míg a szocialis­óhajtó néptömegek, hiszen »a világrendszer országai a napjainkban, mikor a fegv- vitás kérdéseket tárgyalások verkezési verseny új lendü- útján akarják megoldani, lelet kapott, minden ember «SV-egy nyugati politikus egyre jobban érzi: veszély- onmagat az emberi jogok ben az élete, a biztonsága. A döntőbíróiénak kikiáltva, e nvugat-euéópai rakétatelepi- vedelme címen bé­léssel karnyújtásnyi közel- avatkozik mas országok bel­ségbe került egy atomháború u*?yeibe veszélye. Egyre több béke­harcos vonul az utcákra, for­mál emberláncot a katonai bázisok körül, követelve a leszerelést, a fegyverkezés leállítását. Minden ember békében akar élni, dolgozni, alkotni, Az Egyesült Nemzetek Szervezetében három évvel a második világháború be­fejezése után. 1948. decem­ber 10-én elfoeadott Embe­ri Jogok Egyetemes Nyilat­kozata természetesen knmn­romlsszum eredménye voH de aktualitását 36 év múl­gvermekeket nevelni — eze- tán sem vesztette el. Az itt kért a célokért folytattak és lefektetett alapelvek és cé­folvtatnak harcot a haladas lok napirenden szerepelnek erői. Az emberibb életért, a korunkban is. hiszen — szabadságért küzdöttek a mint a nyilatkozat is kifejti­felvilágosodás hívei, mikor _ a fasizmus rémtetteire meghirdették a törvény előt- utalva. ..az emberi jogok el ti egyenlőséget. És erre gon- nem ismerése az emberiség doltak a polgári forradalmak lelkiismeretét fellázító bar­harcosai a XIX. században, bár cselekményekhez veze­amikor alkotmányba foglal- tett". Hogy ez többé ne tflr­ták a polgári szabadsagjogo- ténhessék, meg sok ember vallja az ember jogok hnr­Századunkban a szocia- cosaiva] égvüt.t: A legfőbb lista és a tőkés államok el- — békében élni! terően ran£>órolják az etn- (b. k.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom