Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-08 / 288. szám

90 Szombat, 1984. december 8. kérdés — Csukás István Ágacska című kétrészes zenés mesejátékát rendezi Szegeden. A bemutató holnap, vasárnap délelőtt 10 órakor lesz a Kisszinházban. Mi vonzza a gyermekdarabokhoz? — Meggyőződésem, hogy rendkívüli fontosságú a gyermekszfnház ügye. Nálunk a Népszínházban évente 350 gyermekelőadás van, több, mint a Gyermekszinházban. A szegedi meghívásnak azért örültem, mert, jól ismerem Csukás István világát, az Ágacska pedig költői szépségű, kitűnő darab (rádiójáték-változatban is hallhattuk már, a Játékszínben szintén bemutatták korábban), minden megtalálható benne, ami a gyermeki fantáziában a tisztaságot, a segítségnyújtás szépségét, a lírát jelenti. S mindez igen Miszlay István rendezőhöz Nagy családjának próbái. Minden vidékre vitt felnőttelőadásunk egy gyermekdarabot is „hoz magával", van prózai, tánc- és operatagozatunk. A tapasztalatokat a vezető mindenkori „mániái" nagymértékben meghatározzák. Nálam e rögeszméket a mai magyar drámák jelentik. Az elmúlt két évben csak a mai magyar szerzők közül játszottuk például Kertész Akos. Szakonyi Károly, Raffai Sarolta, Gyárfás Miklós műveit, s célunk, hogy írógárdát toborozzunk a színház köré. Ugyanakkor rá kellett jönnünk: az utóbbi 20—30 esztendő örök nagy magyar problémái, társadalmi gondjai állandóan viszszaköszönnek — olyannyira, hogy föl kell vállalnunk olyan régebbi magyar műveket is. mint az Egyszál nemes ötvözetben áll élőt- magam vagy Sarkadi Elvetünk. Három évtizede, hogy szett paradicsoma. És a legszfnházban dolgozom. ki- fontosabb: mindig korunklencven darabot rendeztem 1-01 kel1 szólnunk, ha még eddig, a Népszínház most olykor dadogva is. alakuló stúdiószínháza a ne- ~ A Népszínház járja gyedik teátrum, amelynek létrehozásában bábáskodom — de még sohasem rendeztem gyermekdarabot. Így a mostani premier számomra egészen rendkívüli jelentőségű ... Egyszer egy neves rendezőtől megkérdezték, hogyan kell a gyermekeknek játszani? Azt válaszolta, ugyanúgy, mint a felnőttekországot, itt és most viszont elkerülhetetlen a szűkebb pátriát érintő kérdés: hogyan „állnak" Csongrád megyével? — Állíthatom: igen jól. Igaz, a tizenkilenc megye közül azokba, ahol nincs színház, többször járunk, évente 50—60 előadást tartunk. másutt csak húszatnek — csak sokkal job- harmincat. Csongrád megyéban... A gyerekek „egy az éPPen a héten, kedden egyben" fogadják el mind- jártunk legutóbb. Hódmezőa/.t, amit a színpadról adunk vásárhelyen egy fiatal ernekik, ám az ó világuk délyi "»gyár író. Szekernyés olyan, hogy eredendő tisz- László Trón alatt a király taságával minden manipulá- című gyermekdarabját, vari ót, csalafintaságot lehetetlenné tcSz. Ez az univerzum csodálatra és örök felfedezésekre méltó, magam sem ugyancsak Vásárhelyen ^te pett föl lamint Kertész Akos Névnap című művét adtuk elő. Az operatagozat nemrég lénlyan régen jöttem rá erre. P014 f°l. rendszeresen játEzért izgatnak és érdekelnek s/'unk Makón, Szentesen, most ennyire a gyermekda- Csf>rigrádon és Apátfalván, rabok, ezért „dob föl" eny- A iövóre vonatkozóan a menyire, hogy a sok más fel- KVével kapcsolatban van egy adat mellett eljuthattam igen SZ*P tervünk: a már odáig, hogy én is megpró- Gmll'tett Németh László-előbálhassak rendezni egvet. adást szeretnénk már már— Ismét azt a Népszínhá- ciusban Vásárhelyre „hozni", cat vezeti, amely volt már hiszen hol lehetne nagyobb önálló, működött a Nemzeti örömmel és stílusosabban. NéSzinház kebelében, majd is- „ T . ... ... ... mét autonóm intézménnyé meth Laszlot Jatszani vlde" lett. Mik az utóbbi időszak ken' ha nem éppen ebben a tapasztalatai? városban? Ezenkívül Szig— Évi 1200 előadást „hoz ligeti- és Tersánszky-müvel tető alá" az a 430 ember, jövünk majd Csongrádba, s Bki nálunk dolgozik. Négy arról is szó van. hogy előtitazó részlegünk van, s adjuk itt Zilahy Lajos A miénk a Józsefvárosi Szín- szűz és a gödölye című műház, ahol éppen hétfőn kez- vét is, ciódnek meg Németh László I). 1» Emlékezés Elek Tamásra Elek Tamás, a francia ellenállási mozgalom hősi halottja születésének 60. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek pénteken, tegnap a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Emléktábláját a Magyar Ellenállók. Antifasiszták Szövetsége nevében Rostás István. az elnökség tagja. és Farkas László, a MEASZ francia tagozatának vezetőségi tagja, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága részéről Nyitrai István, a KB titkára és Spiller Teréz, a KB tagja koszorúzta meg. * Elek Tamás családja gyermekkorában vándorolt ki Franciaországba. A fiatal diák 17 éves korában kapcsolódott be az antifasiszta ellenállási mozgalomba, több sikeres akcióban vett részt 1943 novemberében több társával együtt letartóztatták, s a német katonai bítóság ítélete alapján — 20 éves korában. — ki végezték. Szerelvényvizsgáló állomás Szerelvényvizsgáló állomást építenek és szerelnek fel — 30 millió forintos költséggel — az Ipari Szerelvény és Gépgvárban. 1985-re tervezett elkészülte után helyben. a gyár területén végezhetik el a szerelvények műszaki fejlesztésével, az új konstrukciók kialakításával kapcsolatos összes vizsgálatokat. E munkák zömét eddig a Veszprémi Vegyi pari Egyetemre bízták. Az új állomáson elsőként a szerelvények áramlástechnikai tulajdonságait modellezik. Többek között azt is tisztázni akarják, mekkora az egyes konstrukciók energia-, illetve áramlási vesztesége. A jövőben ugyanis ezek lényeges csökkentésére törekszenek. Az új állomáson ellenőrzik majd. hogyan reagálnak az ipari szerelvények a hőre. s deformálódásuk veszélyét. lehetőségét is. Itt, a tervezett működésvizsgálatok során kapnak majd választ arra a fontos kérdésre, hányszor lehet a különféle szerelvényeket nyitni és zárni, mekkora a zárásbiztonságuk. A későbbiekben olyan műszereket is vásárolnak, vagy bérelnek, amelyekkel a szerelvények működés közbeni zajszintjét, és kopásállóságát is modellezhetik. Á szerződéses fegyelem javítására Szakmai szállítási feltételek A szerződéses kapcsolatok számára adtak hasonló ság egyébként folyamatosan Javítására a Magyar Keres- anyagot. Elkészültek a me- figyelemmel kíséri a szerzőkedeimi Kamara jogi tago- zőgazdasági és élelmiszer- déskötések gyakorlatát. Arzata — bevonva az intéz- ipari gépek, berendezések, a ra is lehetősége van. hogy meny szakmai csoportjait — számjegyvezérlésű gépek, az az alapelveket indokolaMakidolgozza egy-egv szakma ipari szerelvények, a kon- nul megsértő vállalatokat számára az általános szállí- fekcióipari termékek, a hírta.si feltételeket. Ilyenek ed- adástechnikai alkatrészek érdig nem álltak a szerződő tékesítésének és a konfekpartnerek rtndelke/osére. és cióipari termékek exportemiatt is gondok adódtak a jának általános szállítási felvallalatok együttműködésé- tételei. Ezeket a Kamara a ben. szerződések megkötésének A szállítási feltételek ki- egyszerűsítésére és gyorsitáalakításánál arra töreked- sára ajánlja a vállalatoknek, hogy azok tiszteletben nak. Az egységesített feltétartsák a vállalati önállósá- telrendszer alkalmazásától got, s kifejezésre juttassák az elhúzódó szerződéskötési és érvényesítsék a felek köz- viták megelőzését is reméti egyenlőséget. Ügyelnek lik. arra, ho •/ a szerződéses fel- A szállítási feltételek altételek ne teremtsenek lehe- kalmazásáról a vállalatok tőséget a gazdaságilag erő- dönthetnek. Ha azonban a sebb fél érdekeinek egyol- partnerek egyike a gazdasádalú érvényesítésére. gi élet etikai normáival ütA Kamara már elkészítet- kőző indokkal mellőzi alkalte a vaskohászati termékek mazásukat. a sértett a Kaáltálános szállítási feltótele- mara Etikai Bizottságához ii, s most ujabb hat szakma lordulhat. Az etikai bizottnyilvánosan elmarasztalja. A Kamarában folyamatosan újabb szakmáknak dolgozzák ki a szállítási feltételeket. A tanyakérdés ) Színe és visszája nyolc olyan száz négyzetki- mond a „vidéki operaelőJó két évtizede még az ország minden tizenkettedik lakosa tanyán élt. Számuk azonban fogyatkozik. Az életmód nemigen vonzza a fiatalokat, de az idősek, a nyugdíjas téesztagok közül is mind többen találhatók a kényelmesebb községi, városi lakásokban. Nem újkeletű a tanyakérdés. Léptékváltásairól olyan történelmi okmányok tudósítanak, mint az 1780-as évek első bécsi leirata vagy Hartmann császári tábornok javaslatára a jobbágyfelszabadítás révén kialakult tanyák fölszámolási kampánya. Közvetlenül az 1945-ös földreform után 75 ezer új tanya épült, ám a továbbiak jövőjére hamarosan kormányrendelet vetett árnyékot. A szemléletben lényeges fordulat csak a mezőgazdaság szocialista átszervezése után történt. A hatvanas évek végére eszméltünk rá. a termelés szo- váltani, cialista jellegét nincs mit szociális félteni a tanyáktól. Sőt. Hasznosabb a kettőt egymáshoz igazítani. A tanyakérdés kivált az Alföldön kérdés. Ezért sem meglepő, ha itt foglalkoznak a legtöbbet vele. A békéscsabai tanulmánykötetben olvasni Király Lászlónak. a kecskeméti kertészeti főiskola igazgatóhelyettesének dolgozatát az utóbbi másfél évtized Bács megyei tapasztalatairól. Elemzései cseppben a tengert mutatják. A villamosítás dicséretes üteme nem utolsósorban a termelés szervezését könnyíti, de mind sürgetőbb a közlekedés, a szállítás és a hírközlés javítása. Az országban lomélernél nagyobb terület adások közművelődési jelentérképezhető föl, ahol egyáltalán nincs szilárd útburkolat. És emlékezzünk csak a madzagvasutakra; elsorvasztásuk máig érzékeny traumája a tanyai lakosságnak. A külterületek kereskedelmi ellátása sem kielégítő. Nemigen váltak be a háziboltok, az áfészek és az Agroker mozgóbolthálózatának fejlesztését anyagi nehézségek hátráltatják. Gazdaságtalan az önálló szolgáltatási egységek telepítése, még kisiparosnak sem igen fűlik hozzá a foga. Valamelyest kedvezőbb képet mutat az egészségügy, kiépült és a tanyaiaknak is rendelkezésére áll a mezőgazdasági üzemegészségügyi szolgálat. még ha sürgős esetekben változatlanul messze az orvos. Recepteket kézi gyógyszertárakban lehet kiaz idősekkel házi gondozói hálózat törődik. Elnéptelenedőben viszont a tanyai iskolák, hiába, ez már az idők szava. Pedagógusait elszólítja az urbanizáció, nincs ki átvegye tőlük a kulturális értékek közvetítő szerepét — inkább csak a tömegkommunikáció, a televízió, a rádió marad. Vagyis hát: napjainkra érdekes kettősséget mutat a tanya. Termelése fontos a népgazdaságnak, ellátása viszont komoly tehertétele a társadalomnak. Gyanítom, a tanyakérdés veleje. hogy mennyire képes kézzelfoghatóan is méltányolni a társadalom azt a szerepet, amit a tanya betölt a népgazdaságban. Szenvedő nézők? Kedvelt alakja a tévé ze- a fővárosi sajtóból tán a nei műsorainak Bárányi Fe- legpéldásabb időszerűséggel renc, a költő. Rokonszenves igyekszik beszámolni kultu-" személyisége keresetlen egy- ralis életünknek jelentősebb, szerűséggel párosul, úgy tud Budapesttől távolabbi esekedvet csiholni, hogy botfülűeket is vágyra lobbant bebarangolni operaország rejtelmeit. Minap itt láttam a Zenés színházban, az Álarcosbál premierjén — rá is gondoltam, mikor e szívem szerint meleg hangulatú bemutatóról olyasmit bátorkodtam ideírni, remélhetően hírét viszik az országban. Nos, a hírét viszonylag frissen viszontlátom a Népszavában, Bárányi állandó rovatában, a Hanglemezfigyelőben. A szakszervezetek központi napilapja mellesleg ményeiröl is. Ezért sem hétköznapi kíváncsisággal böngésztem sorait, vajh hogyan főst a szegedi premier — onnantról. Véleményét — a kötelező szakmai szolidaritáson túl is — feltétlen tiszteletben tartom, mégha bevallottan nem annyira a sajátját mondja: „olyan munkatársammal voltam Szegeden, aki most találkozott először az opera műfajával." Hanem a közvetlenül kritikai jellegű észrevételek mellett, netán a munkatársra való tekintettel, olyasmiket is eltőségéről", ami általában igaz lehet, de itt és most eléggé furcsád hangzik. „Szegeden a bérletesek zöme a prózai darabokért váltja ki elsősorban bérletét, szinte csak szükséges rosszként szenved el egy-két operát. Nagyon fontos tehát, hogy minőségi előadást kapjon! Mert ha azt kap, akkor a következő operaelőadást talán már nem is érii szükséges rossznak. Egy-két év múlva pedig már örülni is képes lesz, ha operát is kínál neki a színházi bérlete." Pontosa nerszeí ki m bérletét Szegi bérlet van. aka* - tisztán operai is, tehát • az igényeket és szándékokat ennek alapján nivellálni vagy differenciálni — - csacsiság. Nem hiszem, hogy szemellenzős büszkeség mondatja velünk, ha a szegedi operajátszás különleges tradícióira hivatkozva az itteni operai életet magasabb szintre taksáljuk annál az igényszintnél, amit Baranvi Ferenc megfogalmaz. Mostanság, fölszabadulásunk negyvenedik évfordulóján, nem utolsósorban arra is emlékeztetünk, hogy Szegeden jött létre az ország első operás színháza, ahonnan az opera feloszlott ugyan, de hamarosan megint ütőképes társulatok szerveződtek. A szegedi színházban éppen az operajátszás fejlődésvonala . maradt töretlen úgyszólván napjainkig, elég emlékeztetni — hogy még régebbről dobbantsunk — Fricsay Ferenc, Paulusz Elemér, Vaszy Viktor, majd Pál Tamás, utóbb pedig Oberfrank Géza munkásságára. Az előadóművészekből pedig olyan listát állíthatnánk össze (Pataky Kálmán. SimándytJózsef, Komlóssy F.rzsóiiet slb.).. hogy bárki hihetné a budapesti Operaház katalógusának. A jelen gárda élvonala speciel a legfrissebb Álarcosbálban bizonyított. A szegedi operakultusz kinevelte tehát közönségét messze évekkel ezelőtt —más kérdés persze, hogy közművelődési funkciójában változatlanul szerepel új publikum megnyerése. Kedves Bárányi Ferenc! A helyzet ugyan távolról sem rózsás, de nem is annyira reménytelen ... Nikolényi István Kocsis István Arra Bethlen Kata című monodrámáját Jónás Gabriella, a Szabadkai Népszínház művésznője adja elő ma. szombaton este 8 órai kezdettel a Szegedi Nemzeti Színháznak az új színészklubban levő Stúdiószínpadán. A JATE bölcsészettudományi karának latin szakos hallgatói Milne Micimackóját adják elő — latin nyelven — ma, szombaton délután 5 órától az egyetem Ady téri épületének Auditórium Maximumában. A legnagyobb magyar — ezzel a címmel Széchenyi István műveiből írt és rendezett mpnodrámál Siklós Olga. A müvet Bánffy Műsorajánlat Négy szovjet tudományos intézettel lesz közös kutatási programja a következő öt évben a Magyar Tudományos Akadémia balatoni limnológiai kutatóintézetének. A megállapodások szerint — részben a korábbi együttműködés kiszélesítésével — főként a neurobiológi legújabb, legfontosabb kérdésére keresik közösen a választ. E célból a Szovjet Tudományos Akadémia három moszkvai intézetével — nevezetesen a fejlődésbiológiai intézettel. a felső idegtevékenységet kutató intézettel és a fizikai intézettel —. valamint a leningrádi összehasonlító biokémiai intézettel fonjak szorosabbra az együttműködés szálait. György mutatja be december 10-^n. hétfőn este 7 órai kezdettel az Ifjúsági Házban. A Tisza táj évtizedei címmel dr. Vörös László egyetemi docens, a folyóirat főszerkesztője tart előadást a TIT irodalmi szabadegyetemén december 10-én. hétfőn este fél 8-tól a Juhász Gyula Művelődési Központban. A Lucien Lacombe című. 1974-bpn készült francia filmet vetítik a Kossuth Lajos sugárút 52. szám alatti Dugonics moziban működő Volán-filmklubban december }0-én, hétfőn este fél 7 órakor. A Somogyi-könyvtár nem mindennapi munkával járó szegedi átköltözésében részt vett szocialista brigádok vezetőinek találkozót és ' könyvtárbemutatót rendeznek a Dóm téri új épületben december 10-én, hétfőn délelőtt 10, illetve fél 3 órától. Hatvanon túl — a szegedi tét>éstúdió műsora legközelebb december 13-án, csütörtökön 17 óra 10 perckor jelentkezik az l-es programban. Ezúttal folytatják a korábban tanyákon élt idős emberek szociális ellátását bemutató sorozatot, most arra keresvén a választ Lajosmizsén, mennyire hasznos a „dologtalan" pihenés a szociális otthonban. A műsorban tudósítást láthatnak a nézők a gyulai várfürdőben megrendezett 14. országos veterán úszóbajnokságról is. A világhírű norvég dzsesszmuzsikus, Jan Garbarek szegedi koncertjéről november 17-én sugárzott műsort ismétli meg a rádió 3. műsora december 11-én. kedden 10 óra 45-től. A Kossuth Klubból és a Somogyi-könyvtárból közvetíti szintén a 3. program a Mi — az ő szemükkel című műsort, melynek alcíme: ..Magyar dolgok az utóbbi negyedszázad szlovák és cseh irodalmában.'! c