Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-08 / 288. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZUS ZU P SZEGE D VÁRÓ SIBIZO TT SÁGÁN AK LAPJA . 74. évfolyam 288. szám 1984. december 8., szombat Ara: ,80 forint Baráfságos „rangadó" a szalámigyárban Fogyasztók a húsellátásáról A napokban ülést tartott a Fogyasztók Csongrád megyei Tanácsa a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát tanácstermében. Hazai pályán mérkőzhettek tehát a búsipar vezetői a vásárlók képviselőivel. Szem- és fültanúként állíthatom azonban, hogy a gyár csapata nem helyzeti előnye miatt tudta többször is jól visszadobni p labdát. S tiszteletükre legyen mondva, sportszerűen fogadták a hálójukba pottyant gólokat is. * A vállalat termelési és kereskedelmi igazgatójáé volt először a szó. Elmondta • a szalámigyár és húskombinát a több mint egymilliárd forintos rekonstrukció után megduplázta termelését. Kétszer annyi sertést és marhát vágnak azóta, megkétszereződött a gyárkaput elhagyó húskészítmények, szalámik menyr.yisége, s ennek megfelelően növekedett exportjuk is. Különös gondot fordítanak o minőség javítására, amit nem lehet elég korán kezdeni: a jövőben arra ösztönzik a kistermelőket, hogy eleve a több húst, kevesebb zsírt adó fajtákat tenyészszék. Ha túl zsíros a karaj, a comb, azért nem a gyárat illeti a vád. Ha azonban „lefaragva" érkezik az üzletbe a tőkehús, ha 5 milliméternél vastagabb az összefüggő zsírréteg az oldalason, más darabokon meg meghaladja a 2 millimétert, jogos a panasz. Akár csak akkor, ha nem kellően tisztított fej, láb kerül a pultokra. Már pedig — vallotta be önkritikusan az igazgató — ez állandó minőségi kifogás. Változtatni rajta akkor tudnak, ha — készülve az amerikai exportgyártásra — korszerűsitik technológiájukat és szert tesznek egy forrázó, kopasztó. tisztító berendezésre is. • Ami a termelt áru menynyiségét illeti, ezzel nincs gond. A megyére szabott , keret" mindenkor elegendőnek bizonyult — innen kerül a Csongrád megyei üzletekbe a tőkehúsok, húskészítmények 80—85 százaléka —, s e mellett több tonna tőkehúshoz juttatja a kombinát Budapest lakóit is Húskészítményekből is bőségesen jut a déli megyében élőknek, méghozzá 70 százalékban az olcsóbb fajtákból. amelyeknek kilója nem haladja meg a 76 forintot. Hetven. hetvenötféle töltött áruból, fölvágottból választhatnak a Csongrád megyeiek, az újabbak közül kedvelt a szegedi húskrém, a tápéi májas, a dorozsmai nyelves, a szegedi húspástétom és a füstölt májas. Az igazgató szerint kedvező helyzetben vannak az itt élők, mert központi feladatuk, a szárazáru — kolbász, szalámi — gyártása miatt tcbb élőállatot vágnak, így ezek olcsó mellékterméke is az üzletekbe kerül. Hozzá kell tenni, ha a kereskedelem is úgy akarja. Mert hogy érdekük — az árrés miatt — nem egyezik meg a vevőké», vei Jelenleg is 480 tonna fej. láb vár vásárlóra, lefagyasztva. Hiába kínálták nyolc hónapon át engedményes áron a májat, az sem kellett sem a kereskedelemvek. sem a konzerviparnak, a vevőnek meg így hiába is fáj rá a foga. A szalámik, füstölt kolbászok egyharmada marad határainkon belül, elosztásukról a Belkereskedelmi Minisztérium dönt. Sok asztal melletti elismerést és hivatalos díjat hoztak a vállalatnak az újdonságok: a Diákcsemege, a Fesztivál, a Boszorkány kolbász, a gyömbéres szalámi, a Szegediner paprikás szalámi és a Budapest kolbász — hallottuk a húskombinát vezetőjétől. De lássuk, mi a vélemény a másik térfélen! Alaposan fölkészült ez a „csapat" is: a megye 950 húsárut forgalmazó üzletéből 74-et látogattak meg a Fogyasztók Tanácsának tagjai. Ellátási hiányosságról sehol nem értesültek, a megrendelt áru 94—98 százalékban meg is érkezett a boltokba. Fölvetődött azonban, hogy az ipari és kereskedelmi szállításokat jobban össze kellene hangolni: több helyen indokolt lenne, ha szombaton érkezne áru, hétfőn ugyanis a kis üzletek némelyike zárva tart. A vásárlók gyakran elhangzott vélemértye a minőségről, hogy a tőkehúsokon sok a zsiradék, egyes készítmények pedig idővel „elzsírosodnak", kezdeti öszszetételük megváltozik. A gazdag kínálat ellenére kedvelt fölvágott a párizsi, erre azonban sok a panasz: morzsálódik, néha fűrészporhoz hasonlatos módon. A tőkehúsok ügyében mossa kezeit a vállalat: ök félsertéseket küldenek az üzletekbe. S hogy ott nem szakember darabolja föl az árut, amiatt fájjon a kereskedelem feje. Sajnos, ettől a vásárlóé fáj, hiszen ki akar 110 forintért comb helyett zsírszalonnát tenni a vasárnapi asztalra. Többen sokallják a fagyasztott húsok arányát; mire hazaér velük az ember, fölengedve 10 dekányi — 10—12 forintnyi! — elfolyik belőle. A tanácskozáson jelen levők közül is többen elmondták: a húsipar szállította disznófejjel csak előzetes borjjélykodás j után lehet valamit kezdeni:' akinek van gusztusa előbb j borotválni, porzsolni, tiszto- \ gatni, csak az veszi meg. i Kevesellik a vevők a föl- J vágottak választékát, az üz-1 letbe kerülő 30—35 féle készítmény között alig van újdonság, a hagyományosak összetétele többnyire nem felel meg az egészséges táplálkozás követelményeinek. Volt, aki a „típusízek" miatt panaszkodott: a soproni, a veronai fölvágottat és a nyári szalámit csak az ára alapján lehet megkülönböztetni. * S ami a pult túlsó oldalán soknak tűnik, az innen- , ső oldalon kevés: nincs elegendő máj, nyelv, szív, ve- j se és köröm a boltokban, { mondták. Igaz, valaki hoz-t zátette, hogy a pulthak alja is van. megnevezve a húsüzem Marx téri üzletét. A darált hússal való visszaélés elkerülésére elhangzott egy javaslat: ki-ki combot kérjen először, s azt daráitassa meg, akkor jogosan fizeti ki a magas árat. Egyébként alacsonyabb daráithúsárat kellene megállapítani, hiszen a jelenlegi szokások szerint az értéktelenebb, zsírosabb részek kerülnek be a darálóba. Szinte minden fölszólaló elmondta, hiányolják a füstölt kolbászt, a szalámit az üzletekből, s szívesen válogatnának az előre csomagolt húsok közül is. 3 hogy a sok szó ne szálljon el, hanem a közös gondolkodásnak a vevők közérzetét javító foganatja is legyen, a fogyasztók megyei tanácsa megfogalmazta a húskombinátnak címzett javaslatait is. Egyebek között azt. hogy tárgyaljanak a kereskedelmi vállalatokkal, s egyezzenek meg. hogy a kisebb. szakembert nélkülöző üzletbe nem félsertést küldenek, hanem bontott húsárut. Az már a Fogyasztók Országos Tanácsára, a kereskedelmi osztályokra is tartozik, hogy a darált hús jelenlegi eladási szokásán, a vásárlók megkárosításának lehetőségén — akár ármódosítással — változtassanak. Több javaslat címzettjei a tanácsok kereskedelmi osztályai. Sajnálatos azonban, hogy ezen a megye egész lakosságát — a lakosság egészségét, hangulatát és pénztárcáját — mélyen érintő megbeszélésen nem jelentek meg a kereskedelmi osztályok képviselői. Számukra sem lett volna tanulságok nélküli a vevők és a húsipar barátságos „rangadója". Chikán Ágnes Ülést tartott a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége pénteken, tegnap ülést tartott. A testület megvitatta és elfogadta a Szakszervezetek Országos Tanácsa soron következő ülésének írásos anyagait. Ezek között megtárgyalta az 1985. évi népgazdasági tervet, és meghatározta a végrehajtásával kapcsolatos szakszervezeti feladatokat. (MTI) Lssonczi Pál és Lázár György loyadía az iráni külügyminisztert Losonczi Pál, a~z Elnöki Tanács elnöke pénteken a Parlament Nándorfehérvár Termében fogadta a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Ali Akbar, Velője ti iráni külügyminisztert. A találkozón érintették a nemzetközi élet és a magyar —iráni kapcsolatok fontosebb kérdéseit. Hangsúlyozták a különböző társadalmi rendszerű államok közötti párbeszéd fontosságát. A megbeszélésen kifejezésre juttatták a két ország érdekeltségét az együttműködés bővítésében, főként a gazdaság és a kereskedelem területén. Lázár György, a Minisztertanács elnöke dolgozószobájában fogadta az iráni külügyminisztert. A találkozón részt vett Várkonyi Péter külügyminiszter, valamint Alj Akbar Farazi, az Iráni Iszlám Köztársaság budapestF és Nagy S. Lajos, hazánk teheráni nagykövete. A nap folyamán az iráni d'plomácia vezetője felkereste Kapolyi László ipari minisztert is. akivel a magyar—iráni ipari együttműködés kérdéseiről folytatott megbeszélést. Délutáni programja keretében Ali Akbar Velajati Budapest nevezetességeivel ismerkedett. Szénmezőtazítás új, biztonságos eljárással Egy év alatt a felhasználási helyeken több mint 60 százalékkal növelte a kitermelést. mintegy 50 millió forintos megtakarítást tett lehetővé, és minimálisra csökkentette a balesetveszélyt a szénomlasztáshoz kifejlesztett új típusú lazí ó és jő vesztő berendezés, amely egyúttal minimálisra csökkentette a balesetveszélyt is. Az úgynevezett szénomlasztásos fejtés — amikor is a fejtési munkahely feletti rétegből nyerik a szenet — egyik legfontosabb feltétele a széntelep megfelelő fellazítása, ezt követi a szén folyamatos omlasztása. jövesztése. Az eddigi technológiáknál a széntelepben elhelyezett robbanóanyagot alkalmazták. vagy magasnyomású sűrített levegőt használtak, oly módon azonban, hogy az — a robbantáshoz hasonlóan — viszonylag kis hatókörben, csak pontszerű lazítást tett lehetővé. Az új eljárással 10—12 méter mélységben a szénfalba csövet vezetnek, amelynek segítségével egyszerre több helyen is fellazíthatják a széntömböt. Olyan, egy-két méteres egységekből összeszerelhető csövet alkalmaznak ugyanis, amelynek nemcsak egyetlen pontjából, hanem valamennyi egységéből képesek magas nyomású sűrített levegőt préselni a szénfalba, és ezzel a szén omlása a korábbinál nagyobb területen indul meg. A világviszonylatban egyedülálló megoldásra eddig Belgiumban, Franciaországban. Angliában és Japánban jelentettek be és adtak szabadalmat. Külföldi alkalmazásáról több ország — így a Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia — bányavállalataival folynak tárgyalások i. Tudományos-műszaki KGST-tanácskozás Moszkvában december 7-én befejezte munkáját a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottság 31. ülésszaka. Az ülésszakon kidolgozták a tagországok felső szintű gazdasági értekezlete, valamint a KGST 39. ülésszaka határozataiból származó tudományos műszaki együttműködési feladatok intézkedési tervét! Áttekintették a KGST-tagországok tudósai és szakemberei által javasolt kutatási és műszaki fejlesztési. valamint együttműködési feladatokat a 2000-ig szóló tudományos műszaki komplex program kidolgozásához az elektronizáció, az automatizálás, az atomenerGyártjákf szállítják Nagy László felvétele Elhordják az irhájukat — méghozzá tőkés exportra. A szűcsipari szövetkezet 30 millió forintos kivitelének háromnegyedét a képen látható tarjáni részlegben készítik. A valóban tetszetős irhakabátokból. hörcsögbundákból, hörcsögbélcs-táblákból nem győznek eleget készíteni. getika. az új anyagok éti technológiák. valamint a biotechnológia területén. Megvizsgálták a tudományos műszaki fejlesztési hosszú távú prognózisok kidolgozása, a mikroprocesszortechnika alkalmazása, az ipari robotok fejlesztése és a hegesztéstechnikai együttműködés terén elért eredményeket. A bizottság ülésszakán a magyar delegációt Pál Lénárd. az OMFB elnöke vezette. Pál Lénárd moszkvai tartózkodása során kétoldalú megbeszélést folytatott Gurij . Ivnnovics Marcsuk m i n iszterelnök-hely ettessel, a Szovjet Tudományos és Műszaki Állami Bizottság elnökével. Ennek során áttekintették a két ország közötti tudományos-műszaki együttműködés eredményeit. valamint az 1986— 1990 évekre szóló közös terveket. Pál I>nárd pénteken hazaérkezett Budapestre. Megállapodás Az emberi környezet védelmében és a természeti értékek megóvásában való együttműködésről írt alá megállapodást Ábrahám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke és Tóth János. a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége főtitkára. A megállapodás értelmében az OKTH és az MTESZ rend-szeresen egyeztetik környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó programjaikat és közös rendezvényekkel, tanácskozásokkal, az MTESZ szaklapokkal a jövőben az eddiginél szervezettebb formában mozgósítják a- műszaki és természettudományos értelmiséget a természeti értékek óvására. I