Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-07 / 287. szám

79 Péntek, 1984. december 7. A Minisztertanács tárgyalta flz új vállalatvezetési formákra vonatkozó irányelvekből A vállalatok önállóságát, rugalmasságát növeli, s a munkahelyi demokratizmust is bővíti az a változás, hogy a vállalatok jelentós részé­nél a jövőben vállalati ta­nács. vagy a dolgozók köz­gyűlése. illetve küldöttgyű­lése látja el az általános ve­zetői teendőket Megváltozik a vállalatok többsége felett gyakorolt állami irányítás formája és tartalma, meg­szűnik a mai vállalatfel­ügyelet. A Minisztertanácsnak és a SZOT elnökségének most megjelent együttes jogi iránymutatása rendezi az új vezetési formákra való átté­rés módozatait, s egyben fel­hívják a szakszervezeteket, hogy az átalakulás során vállaljanak kezdeményező, szervező szerepet. Tájékoz­tassák a dolgozókat a gazda­ságirányítás továbbfejleszté­séről és a vállalatvezetés formájának módosításáról, segítsék a vállalati szerve­zeti keretek korszerűsítését Az alapító szerv a pénz­ügyminiszterrel egyetértés­ben, valamint az illetékes iparági szakszervezet és a megyei, illetve budapesti pártbizottság véleményének kikérésével 1984. december 31-ig előzetesen állást foglal abban, hogy mely vállalat melyik vállalatvezetési for­mába. mikor és milyen szer­vezeti keretekben alakuljon át. Ezt az előzetes állásfog­lalást — amelyet az ágazati hivatalos lapban tesznek közzé — a vállalati demok­ratikus fórumokon (termeié si tanácskozásokon, összevont szakszervezeti taggyűlése­ken) megismertetik a dolgo­zókkal. kikérik véleményü­ket. javaslataikat szavazásra bocsátják. A dolgozók állás­pontját — köztük a jelentő­sebb csoportok kisebbségi véleményét is — ismertetik az alapító szervvel. A dol­gozók kérhetik például a tervezett vállalatvezetési formának, valamint az át­alakulás tervezett időpont­iának módosítását és azt is. hogy az alapító szerv tekint­sen el a szervezeti módosí­tástól. Ezeket a vélemé­nyeket legkésőbb 1985. ápri­lis 30-ig lehet az alapító szerv tudomására hozni, amely a vállalati vélemény figyelembevételével 60 na­pon belül dönt. A vállalati vezetés átala­kításával a vállalati szerve­zeti és működési szabályzat is megváltozik. A vállalati tanácsok esetében a szabály­zat rögzíti például a tagok, ezen belül a dolgozók kül­dötteinek. illetve az igazgató által delegált tagoknak a számát, a tanács működésé­nek részletes szabályait, közgyűlési forma esetén a közgyűlés hatáskörét, műkö­désének részletes szabályait, a vezetőség létszámát stb. A szervezeti és működési szabályzatban határozzák meg a vezető szervek, az igazgató és a szakszervezet együttműködésének módoza­tait Ladányi Benedekné köszöntése Nagy László felvétele Papdi József és Berta István az ünnepelttel Ült és mesélt. Mert hogy micsoda idők voltak, micso­da idők! Fegyvereket rejte­gettek a lakásukon, a sze­gedi híd felrobbantását akarták megakadályozni Nem sikerült, sajnos, de a tett, a bátor tett minden szegedi kommunista előtt is­meretes példa Panni ígv nevezte min­denki. És Panniből Panni néni lett. Szellemének fia­talságát megőriző, mindig, most is mosolygó, kedves .és mindenkit megértő asszony. T909-ben született Buda­pesten Kalaposnak tanul t. 1932 óta vesz részt a forra­dalmi munkásmozgalom­ban. 1943-ig Aradon dolgo­zott. utána iött Szegedre. A Szociáldemokrata Párt nő­bizottságának munkájába kapcsolódott be. Kommunis­taként. Szervezett agitált nem ismert fáradságot. Lakásuk 1943-tól a kom­munisták találkozóhelye volt s ez azért is jelentős dolos. mert 1944 márciusának vé­gén a munkásotthont a ha­tóságok bezárták, Panni né­niék mindent megtettek, hogy a meglazult elvtársi kapcsolatokat újra megerő­sítsék. A moszkvai rádiót hallgatták, hogy tájékozód­janak. eröt merítsenek a harchoz Ladányi Benedekné részt vett a Sárgán történt kom­munista szervezkedésben Megalakulásától kezdve tit­kára volt a Magyar Nők Demokratikus Szövetségé­nek. a párt megbízásából részt vett a Nemzeti Segélv megalapításában is 1959­ben Budapesten az Egész­ségügyi Minisztérium pár­alapszervezetének titkára lett. Később is tevékenven dolgozott a nőmozgalomban 1943 óta tagja a pártnak. Munkásságát több kitünte­téssel is elismerték a Szo­cialista Hasáért Érdemrend re a legbüszkébb. Tegnap, csütörtökön het­venötödik születésnapján Papdi József, a nriegyei és Berta István, a szegedi vá­rosi pártbizottság titkára kö­szöntötte Panni nénit, át­adták neki a megvei pártb'­zottság emléklapját, vala­mint a Lenin-plakettPt. és ! sok-sok jókívánságot a vi­rágcsokor mellé. Feinten Testületi ülések Hazafias Népfront 01 elnöksége A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának Elnöksé­ge Kállai Gyulának, a HNF OT elnökének elnökleiével december 6-án ülést tartott. Meghallgatta Kádár János­nak. a Magyar Szocialista Munkáspart Központi Bi­zottsága első titkárának tá­jékoztatóját az MSZMP KB december 4-i üléséről. Az elnökség megvitatta, elfogadta és támogatta az MSZMP Központi Bizottsá­gának ajánlásait személyi kérdésekben. Elnöki Tanács Az Elnöki Tanács csütör­töki ülésén a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságónak és a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének ja­vaslatára személyi kérdések­ben határozott: Borbándi Jánost, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sét — érdemei elismerése mellett, nyugállományba vo­nulására tekintettel '— e tisztségéből felmentette. Maróthy Lászlót és Cse­hák Juditot a Miniszterta­nács elnökhelyetteseivé megválasztotta, Czinepe Lajos hadseregtá­bornokot, honvédelmi mi­nisztert e tisztségéből fel­mentette. egyidejűleg a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sévé választotta meg. Schultheisz Emil egész­ségügyi minisztert — érde­mei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel — felmentette tisztségéből. Medve László egészség­ügyi minisztériumi állam­titkárt e tisztségéből fel­mentette, egyidejűleg egész­ségügyi miniszterré válasz­totta meg. Oláh István vezérezredest honvédelmi miniszterré vá­lasztotta meg. Csémi Károly vezérezre­dest, honvédelmi. minisz­tériumi államtitkárt — ér­demei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel — tisztségéből felmentette, egyidejűleg Mó­rocz Lajos altábornagyot honvédelmi minisztériumi államtitkárrá választotta meg. Hutás Imrét egészségügyi minisztériumi államtitkárrá választotta meg. jkinevezéself Eskütétel. A kormány új tag'ai — képünk jobb oldalán: dr. Maróthy László, dr. Cse­hák Judit. Czinege Lajos, Oláh István és dr. Medve László. (Telefotó — KS) Eskütétel Csütörtökön, az Országház Nándorfehérvári termében Losonczi Pál, qz Elnöki Ta­nács elnöke előtt a kormány új tagjai, Maróthy László, Czinege Lajos. Csehák Ju­dit, Medve László és Oláh István letette a hivatali es­küt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a T Iini'sztertanács elnöke. Kál­lai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Maróthy László Dr. Maróthy László. a Minisztertanács elnökhe­lyettese 1942-ben született Szeghalom- községben. A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemen szerzett dip­lomát, majd doktori címet. 1965 és 1967 között a KISZ Pest megyei bizottságának titkáraként, majd a Gö­döllői Agrártudományi Egyelem csoportvezetőjeként dolgozott. A pártnak 1965 óta tagja. 1970-ben . megválasztották az MSZMP szentendrei vá­rosi bizottsága első titká­rának. Ezt követően a KISZ KB első titkára, 1980-tól a budapesti pártbizottság első titkára. v Az MSZMP Központi Bi­zottságának 1973 óta, a Po­litikai Bizottságnak 1975. márciusától tagja. Buda­pest 33. választókerületének országgyűlési képviselője. Czinege Lajos Czinege Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese 1924-ben született Karca­gon. Húszéves korában kap­csolódott be a munkásmoz­galomba, 1944 óta a párt tagja. A felszabadulás előtt me­zőgazdasági munkás, majd kovácssegéd volt. 1945-ben Karcag város MADlSZ-tit­kárává választották. 1951-ig különböző pártfunkciókat töltött be, majd a Hon­védelmi Minisztériumban politikai osztályvezetőként dolgozott. 1957 és 1960 között az MSZMP Szolnok megyei Bi­zottságának első titkáraként dolgozott. 1960-ban honvé­delmi miniszterré nevezték ki. 1959 óta az MSZMP Köz­ponti -Bizottságának tagja. A Munka Vörös Zászló Ér­demrend és több más ki­tüntetés birtokosa. Csehák Judit Dr. Csehák Judit, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese 1940-ben született Szek­szárdon. A Budapesti Orvostudo­mányi Egyetemen szerzett diplomát. 1965-ig a Tolna megyei Tanács kórházában segédorvosként, majd Fadd nagyközség körzeti orvosa­ként dolgozott. Ezt köve­tően a Szekszárd városi Ta­nács osztályvezető főorvo­sa lett. 1975 és 1978 között az Orvos-Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezete központi vezetőségének a titkára volt, majd. megválasztották a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárává. Fiatalon bekapcsolódott az ifjúsági mozgalomba. A pártnak 1967 óta tagja. Munkásságáért 1984-ben a Munka Érdemrend arany fo­kozatával tüntették ki. Medve László Dn. Medve László egész­ségügyi miniszter 1928-ban, Vámosgyörkön született. A Budapesti Orvostudo­mányi Egyetemen szerzett diplomát. 1952 és 1954 kö­zött a lengyeltóti kórház se­gédorvosa volt, majd 1963­ig az Egészségügyi Minisz­tériumban dolgozott főelő­adóként. Ezt követően a minisztérium tudományos tanácsának osztályvezetője volt, 1967-ben a minisztéri­um pártbizottságának titká­ra lelt. 1970 és 1974 között az MSZMP KB alosztályvezető­jeként tevékenykedett. 1974­bén egészségügyi miniszter­helyettessé. 1981-ben minisz­tériumi államtitkárrá ne­vezték ki. 1945 óta a párt tagja. Munkásságát 1973-ban és 1978-ban a Munka Érdem­rend arany fokozatával is­merték el. Oláh István Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszter 1926­ban született Nádudvaron. 1945-ben önként jelentke­zett az új magyar hadsereg­be. MADISZ-titkárként az ifjúsági mozgalomban is sze­repet vállalt. 1949-ben elvé­gezte a Kossuth Lajos Ka­tonai Akadémiát, majd a Zrínyi Miklós Katonai Aka­démiát, 1964-ben pedig a Szovjetunió Vezérkari Aka­démiáját. 1945 óta tagja a pártnak. 1966-ban nevezték ki hon­védelmi miniszterhelyettes­nek. Hét évvel később a Magyar Néphadsereg vezér­kari főnöke lett. 1975 óta tagja az MSZMP Központi Bizottságának. A Szocialista Magyarországért Érdemrenddel 1977-ben tün­tették ki. Kiiüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Borbándi Já­nosnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének a mun­kásmozgalomban, a szocia­lista társadalom építésében kifejtett több évtizedes ered­ményes munkássága elis­meréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Ma­gyar Népköztársaság Érdem­rendje; Schultheisz Emil egész­ségügyi miniszternek az egészségügy fejlesztése ér­dekében kifejtett munkás­sága elismeréseként. nyug­állományba vonulása alkal­mából a Magyar Népköztár­saság babérkoszorúval éke­sített Zászlórendje: Csémi Károly vezérezre­desnek, honvédelmi minisz­tériumi államtitkárnak a honvédelem erősítésében, a néphadsereg fejlesztésében, a Varsói Szerződés hadseregei közötti együttműködés, ba­rátság elmélyítésében szer­zett érdemei elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Magyar Nép­köztársaság Zászlórendje ki­tüntetést adományozta. A kitüntetéseket az Or­szágházban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke. H büdapesti pártbizottság Kitüntetésátadás. A kép jobb oldalán — halról jobbra —: Borbándi János, dr. Schultheisz Emil. Csémi Károly. (Telefotó — KS) A Magyar Szocialista Mun­káspárt Budapesti Bizottsága december 6-án ülést tartott, amelyen meghallgatta Ma­róthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak, a budapesti pártbizott­ság első titkárának tájékoz­tatóját, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának 1984. december 4-i üléséről. A pártbizottság Maróthy Lászlót érdemeinek elisme­rése mellett — más. fontos megbízatása miatt — fel­mentette a budapesti párt­bizottság első titkári tiszt­ségéből és Grósz Károlyt, a Központi Bizottság tagját megválasztotta a pártbizott­ság első titkárának. Az ülésen részt vett és fel­szólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom