Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-06 / 286. szám

Csütörtök, 1984. december 6. 5 Az állam becsapása nem bűn ? ni, közmorál Pénzügyi ellenőrvk tapasztalatai A közelmúltban Szolnokon tartott sajtótájékoztatót dr. Sütő Dezső, a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának vezetője. A revizorok tapasztalataiból jó néhány, gazdasági életünk rendjére, moráljára nézve vem túl hízelgő következtetés adódik. Ezek néhányát idézzük újra, s hozzáteszünk pár esetet a tájékoztatóra készült Csongrád megyei példatárból. Országosan sem jobb ugyan a helyzet, de abból indulunk ki, hogy olvasóinkat mégiscsak jobban érdekelhetik szűkebb pátriánk ügyei. Nem javult a költséggazdálkodás színvonala. A magyar vállalatoknak — tisztelet a kivételnek! — semmi sem drága. A beruházásokra fordítható pénz kevés, ám a változatlan kivitelezői szemlélet miatt azt is tékozolják. A létrehozott új kapacitások sem hozzák a várt eredményeket. A korszerű gépsoroktól a tőkés országokban megszokott eredmények nálunk elmaradnak, mert sokkal rosszabb a szervezés, lazább a munkafegyelem. Az általános költségek gyorsabban nőnek, mint a termelési érték. A vállalatok többsége nem él az értékelemzés adta lehetőségekkel. A takarékoteságot a legtöbb helyen kampányfeladatnak fogják föl, hiányzik a belső érdekeltségi rendszer. Akik megtakaríthatnának anyagot, energiát, azok túl keveset kapnak a megtakarított értékből ahhoz, hogy maguktól takarékoskodnának, a tékozlást ugyanakkor nem büntetik hatásos szankciók. A DÉLÉP-mét jelentős összegű beruházási ráfordításokat állóeszköz-fenntartási költségként számoltak el. A vállalati szabályozást az egyes üzemigazgatóságok nem hajtottak végre. A folyamatba épített ellenőrzés hiánya lehetővé tette, hogy az egyes üzemigazgatóságok tetszőlegesen alakítsák eredményüket Magas színvonalon gazdálkodik viszont a rankotai Állami Gazdaság. Hatékonysági mutatói meghaladják a legjobbak átlagát, számvitele megbízható, önköltségi mutatói példásan alakulnak. Az, hogy a vállalatok nem kényszerülnek költségeiket csökkenteni, igen súlyosan érinti a lakosságot. A hazai piacon ugyanis lehetőség van arra, hogy a növekvő költségeket beépítsék az árakba, és a vevőkkel fizettessék meg. Mindez lassan komoly társadalmi feszültségekhez vezet: a konkurrencía hiánya, egyáltalán a hiány következtében rossz minőségű áruk. illetve változatlan minőségű szolgáltatások ára megfizethetetlenül magasra emelkedhet. A VÉG AZ belső gázszerelői vgmk-inak díjtételei 1983 augusztusáig átlag 10 százalékkal alacsonyabbak voltak a vállalat által alkalmazott áraknak. Azóta viszont több mint 2,5-szeresére emelkedtek. A vállalati időnormákat is lazának ítélték az ellenőrök, egy új előírás még ezek kétszeresét is engedélyezi a munkaközösségeknek. A fentieken túl a munkaközösségek jó része még plusz 30 százalék fenntartási pótlékot is felszámolt, így irreálisan magas díjtételek alakultak ki. A lakosság azonban fizetni kényszerült, a nagy kereslet és a szűkös kapacitás miatt kialakult helyzettel vissza lehetett élni. Az árhatóság azóta kötelezte a munkaközösségeke». hogy a szabálytalanul fölvett fennlartási pótlékokat fizessék vissza. A bérek és a teljesítmények változatlanul nem állnak arányban egymással. Ez erőteljesen rontja a közmorált. Viszonylag keveset segített ezen a korábban kísérleti jelleggel bevezetett bérszabályozás. Lényegesen több bért fizettek ki országosan, de ez nem áll arányban a teljesítmény növekedésével. A DÉLÉP-nél újításként fizettek ki a vézérigazgató-helyetiesnek, a gazdasági igazgatónak és négy középvezetőnek olyan munkát. amely munkaköri kötelességük volt. ök hatan személyenként 137 ezer forintot vettek föl, olyan időszakban, amikor a vállalat fizetési gondokkal küszködött. A pénzügyi ellenőrzés által kifogásolt utasítását a vezérigazgató utóbb visszavonta, de „újszerű, jelentő« megtakarítást eredményező eljárás"-ként személyenként 30—50 ezer forintos összeget meghagyott a munkatársainak. a 87—107 ezer forintos különbözetet visszafizették. (A DÉLÉP-nél a feltárt pénzügyi szabálytalanságok együttes összege megközelítette a 150 millió forintot. 1984 júniusa óta több ízben kértünk információt a vállalat helyzetéről, sem szóban nyilatkozatot, sem írásbeli kérdéseinkre választ nem kaptunk. A pénzügyi ellenőrzés megszilárdításáról 1984 februárjában határozatot hozott az MSZMP Politikai Bizottsága. E határozat arról is intézkedik, hogy a vizsgálatok tapasztalatairól a közvéleményt tájékoztatni szükséges.) A szabálytalanságok egy része a bizonylati fegyelem, a számviteli rend hiányosságából fakad. Durván megsértették például a bizonylati rendet a Balástyai Móra Tsz fémforgácsoló melléküzemágában, ahol a munkában töltött időról és a teljesítményről sem készült alapbizonylat, a béreket a csoportvezető döntése alapján. bizonylat nélkül fizették ki. Ugyanő végezte az anyagbeszerzést, szerződéskötéseket, dolgozók fölvételét. Kiderült, hogy munkabéreket számfejtett a részlegénél 80—90 éves idős emberek nevére, akik nem vettek részt a munkában, a pénzt ismeretlen személyeknek kifizették. A Szegedi Tarján IV. Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet 1983ban saját vállalkozásban 72 garázst épített. A beszerzett anyagokat, fogyóeszközöket nem bevételezték. azokról analitikus nyilvántartás nem készült, s nem dokumentálták eladásukat, felhasználásukat sem. Az átlagosnál jobb viszont a számviteli rend és a bizonylati fegyelem a Szegedi Hangszergyárban, ahol pontosan és szabályszerűen vezetik a szükséges kimutatásokat, s ez megfelelően szolgálja a társadalmi tulajdon védelmét. Dr. Sütő Dezső szerint hiányzik az önállóságból fakadó megnövekedett lehetőségekhez szükséges vezetői morál. Sokan úgy vélik, az államot becsapni nem bűn, inkább valami ügyeskedés glóriája övezi az ilyen vezetőket. Ez a közmorál olykor magánjövedelmekben is jelentkezik. Ebből következik, hogy a belső ellenőrzés színvonalát nem is igen erősítik, saját ellenőrző munkájuk is alacsony színvonalú. Nem népszerű dolog ellenőrizni, sokan úgy érzik, büntetlenül elmulaszthatják. A következményekre figyelmeztethetne a piaci pozíciók gyöngülése — ha már érvényesülne a gazdasági verseny, a konkurrenciaharc a belső piacon is. Hogy ez mennyire igy van. azt jelzi, hogy az export gazdaságossága nem javul, nemzetközi összehasonlításban a hazai teljesítmények többsége gyengének vagy közepesnek minősül. Mindezek mellett igen érzékenyek a vállalatok, gyakran emlegetnek hitelrontást, ha szabálytalanságaikat föltárják. Nos, tisztázni kell, mondta a főigazgató, hogy nem az rontja a vállalati reputációt, aki a hibákat fölfedezi, vagy aki nyilvánosságra hozza, hanem az, aki elköveti. Tanács István Kitüntetés Az Elnöki Tanács Závedszky Józsefnek, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezete központi nyugdíjasbizcttsaga elnóKének a szakszervezeti mozgalomban végzet* több évtizedes kiemelkedő munkája elismeréséül, 80 születésnapja alkalmából, a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést szerdán Herczeg Károly, a Vas-, Fém. és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára adta át. (MTI) Újítók jutalmazása Az egészségügyi újítók és feltalálók IV. országos kiállításán, a Budapesten rendezett ünnepségen kiváló újítók és intézmények részesültek. elismerésben. A kitüntetéseket dr. Juszt Lajos egészségügyi miniszterhelyettes adta át. Az országos második díjat a Szegedi Orvostudományi Egyetem nyerte el. Dr. Pónyi Sándor egyetemi adjunktus (fogászati klinika) Kiváló Üjító arany fokozatot, dr. Láng Jenő tudományos főmunkatárs (izotópdiagnosztikai labor) Kiváló Üjító ezüst fokozatot, Hernádi Ferenc technikus (belgyógyászati klinika intenz osztály) Kiváló Üjító broiu fokozatot kapott. Az újítási mozgalom Irá nyitása és szervezése terén kifejtett munkássága elismeréseként jutalomban részesült: dr. Faredin Imre egyetemi tanár, a SZOTF. újítási tanácsa elnöke, dr Koltay Mátyás egyetemi docens, Szalai Lászióné osztályvezető és Kishalmi Zoltán technikus. jfjf új film Hat gézengúz Színes, szinkronizált amerikai film. Irta: Mike Marvin és Alex Matter. Fényképezte: Mario Tosi. Zene: Charles Fox. Rendezte: Dániel Petrie. Főbb szereplők: Kenny Rogers, Diane Lane, Erin Gray, Tom Abernathy, "Robbie Fleming, Anthony Mitchell Hall. Volt már hét mesterlövész, piszkos tizenkettő és százegy kiskutya, most itt a Hat gézengúz, akiknek esetében a némileg 6andán általánosító magyar cím csak a sok csínytevést teszi nyilvánvalóvá, azt nem, hogy féltucatnyi kiskorú egyénről van szó, kik egytől egyig autószerelő zsenik, az autóssport nem túl rokonszenves, de annál látványosabb világáért élnek-halnak, s közben lopnak, mint a güzü, lévén árvák, elhagyottak, azaz hátrányos helyzetűek. Sztori indul. A história egyébként máT szinte betegesen amerikai: bunyó, üldözés, elhagyott gyerekek, l'amour, némi izgat lom és könnyfacsaró happy end, versenyőrület, győzelem, erő, izom, dobozos italt iszom. A jónevű énekes. a sármosan Ő6Z és szakállas Kenny Rogers ezúttal egy Brewster Baker nevű, már-máü levitézlett autóversenyzőként küzdi föl magát jó öreg USA-beli self made man módjára a csúcsra, miközben rakoncátlan, notórikus autóalkatrész-eltulajdoriító gyermekeket nevel, s lopja őket saját (s a szándék szerint a néző) 6zíve csücskibe. Hirtelen felindulásban elkövetett lopásból egyébként sem lehet elegendő okulásunkra, s bizonyára megnyugvással szemlélhető, hogy lám-lám, Amerikában is lopják az autóalkatrészeket. pedig ott — eddig úgy tudtuk —, nincsenek krónikus hiánycikkek e téren (sem), s a szakmában dolgozók nem élveznek oly kiváltságos monopolhelyzetet, mint mifelénk. A hat gézengúz viszont el-eltulajdonít rendesen, később már természetesen a jó ügy, azaz védencük érdekében, de oly aranyosak, jópofák, ennivalók. cukik stb., hogy csakis az üdvözültek ellenszenves mosolyával lehet bambulni rajtuk a vásznon. Bevallom: a betűreklámnál éppenséggel tán jobban élvezhető a Hat gézengúz, leginkább azért, mert legidősebbikük (17 éves) eav igen szemrevaló leányzó, egyikük pedig válogatottan szaftos kiszólásokat enged meg magának (és nekünk legalábbis utólag), úgyhogv igazán nem kell annyit panaszkodni a tévés Család körben gyermekeink csúnv , beszédére, nem kell okol az óvodát, az iskolát, még a szinkronban közr működőket sem. Egyrés: mert láthatjuk (igaziban!) , nagy atalantai autóversenv Brewster több igen csinos hölgyismerősét (minden nagyobb városban van egy fix beépített spinéie) — má részt meg mert a mi gve' mekeink, még talán a h í rányos helyzetűek ser* többnyire nem lopnak aui alkatrészeket. Legföljeb' csak majd ha felnőnek. Addig meg lehet őket nevein* „Korhatár nélkül megtekinthető." Domonkos László Télapó itt van . A decemberi Tiszatáj Illyés Gyula hagvatékából az írói gondok című sorozat újabb darabjai kerültek elő. Az öregedéssel, „az ellenséges idővel", A délibábok hősét író Arany Lászlóval. Kassákkal és a magyar avantgarde-dal foglalkoznak — többek között — ezek a jegyzetek. Ott van bennük a kései Illyés viaskodása „az utolsó nemzeti költő" tévhitével: „A még mostanában is az elgondolkodtatóan sokszor ismételt epiteton, hogy utolsó (— néha: legutolsó —) nemzeti költő: dermesztő ítéletet mond ki. Nem a költőre, hanem » nemzetre. (...) Minden jó költészet lényegében nem lehet más, mint nemzet'." A költészet helvzetéről. szerepéről, „idegfájdalmairól" tűnődik Csoóri Sándor A világ érzéki metaforája című esszéjében. Aki a költészetről beszél, az ember, az emberiség helyzetéről is beszél. Ha az elsőről az a látszat alakult ki, hogy a versnek „végleg bealkonyult", akkor az csak az utóbbival magyarázható. a költészet mostanában önfenntartásra rendezkedett be. s nem ikaroszi röpk'jdésre" — írja Csoóri. Ágh István. Utassy József. Szöüösi Zoltán. Pintér Lajos. Nagy Gáspár, Simái Mihály. Kiss Dénes és Zalán Tibor versei jelentek meg a decemberi számban. Közli a Tiszatáj Farkas Árpád két rövid prózai írását, s folytatódik Mocsár Gábor önéletírása. Fekete Gyula ,aforizmájt, „gondolati futamait", „írói noteszlapjait" Tengercsepp címmel olvashatjuk. Lehetetlen itt érzékeltetnünk a találó, elgondolkodtató reflexiók bőségét, a gondolatok „lávaömlését", megelégszünk egyetlen — napjainkban egyébként oly sokszor megkérdőjelezett — igazsággal: „A legmagasabb csúcsok a magyar irodalomban századokon át ugyanazt a vonulatot jelzik: a kettős elkötelezesd irodalomét. ame'.y művészi szépnek és társadalmi igaznak, az érzelmeknek és az értelemnek, a magánéletnek és a közéletnek, a nemzetnek és az emberiségnek, a jelennek és a jövőnek egyaránt elkötelezett." A 60 éves Tóth Bélát köszönti llia Mihály író a Körtöltésen belül és kívül című írásában. „Sokszor felemlegetik a róla írók — jegyzi meg llia Mihály —. hogy nemcsak az írói tehetségben. hanem a város szolgálatában is a nagy elődök nyomdokain lépeget." Ám sértésnek fogható föl, ha Tömörkény és Móra „utánzó utódjának" nevezik Amiben hasonlít rájuk: ..a nem irodalmi íróság. ami több az irodalomnál, ami élet és élétesség". Olasz Sándor az író Álarcban című elbeszélését elemzi. A felszabadulásunk 40. évfordulójára indított sorozatban jelent meg Balogh Sándor tanulmánya (Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány), mely a magyar népi demokrácia megszületésének történelmi jelentőségű eseményeit tudatosítja. Negyven évvel ezelőtt annak a lehetőségei teremtődtek meg, hogy „az antifasiszta és demokratikus feladatok valóban népi módon oldódjanak meg Magyarországon". A Kelet-európai Nézőben Nagy László verseinek szlovák fordításait Varga Imre ismerteti. Olvashatjuk Slawomir Mrozek A provincia cimű írását, s Kovács István könyvszemléjét az utóbbi évek lengyel történeti munkáiról. A Kritika rovatban Vas István. Tőzsér Árpád. Pintér Lajos és Duba Gyula könyvéről Csűrös Miklós, Görömbei András. Bakonyi István és Gróh Gáspár bírálata jelent meg. Vekerdi László A Somogyi-könyvtár száz éve című kötetet méltatja. Harag György újszerű Csongor és Tünde-rendezésével ismerteti meg az olvasót Szakolczay Lajos. A kolozsvári előadás százötven év konvencióját söpörte le a darabról, a régi történetet a jelenbe transzponálta át. de úgv. hogy a klasszikus mű filozófiája és költészete megmaradjon. A decemberi számot Tárói Sándor grafikái illusztrálják. „Télapó itt van, hó a subája, jég a cipője, leng a szakálla ..." A karácsonyi és szilveszteri ünnepiek „bevezetője" mindig a Télapó, vagy ha úgy tetszik a Mikulás. Ilyenkor már valamennyien a gyermekek hangulatát éljük, megpróbáljuk visszavarázsolni mi, szülők, saját gyermekkorunk felejthetetlen emlékeit. A mindig jó Mikulás ajándékozó kedvét idézzük a csúnya krampusszal ijesztgetvén. S, hogy megváltozott a világ? Mi még megijedtünk, sőt ilyenkor voltunk a legjobbak, mert a Mikulás bácsi mindent látó szeme (a szülők szerint) csak minket figyelt. Próbáljuk ezt elhitetni a mi gyerekeinkkel. .. Pedig, ha belegondolok a várakozás és a meglepetés öröme a mi világunkban sokáig élt. Manapság? Mi, szülők öljük ki gyermekeinkből a szerény egyszerűséget, és ezáltal az izgalom varázsát, hiszen jó előre tudják, mit kapnak ajándékba, mert ilyenkor „kötelességünk" örömet szerezni. De kérdezem örömszerzés az, amikor a gyerek előre tudja, hogy (mindiga licit szabályai szerint) mit kap Mikulásra, karácsonyra? Csak egy a lényeg, drágább legyen, mint a szomszédé.;. Szóval annyi azért megmaradt, hogy várjuk a Mikulást. És a Mikulás jön. Találkozunk vele boltokban, áruházban, „zsugorított" ló társaságában is. Találkozunk vele amint dülöngél, érthetetlen módon betanult rigmusokat ismételve, esetenként esvekelve. Mivé is vált a Mikulás-napi ünnep? Véleményem szerint jó reklámnak gondolják, hiszik! Egyről viszont megfeledkeznek, hogy a gyerekek nem szeretnének csalódni, Legfőképpen nem a felnőttekben! Húsvétkor minden évben olvashatom az ügyeletes orvos intelmeit. „Neitassák a gyerekeket!" Ezt december 6-ra is kiterjeszthetnénk: „Ne itassák a Mikulást!" Mi is adta az ötletet, hogy néhány gondolatot felemlítsek. Mikulás-nap ürügyén? Az a sok telefonáló. aki elpanaszolta, hogy felelőtlen hirdetéseket közöl lapunk, mely szerinf Mikulást rendelnek a gyerekhez, hiába várják, puttonyával, nem érkezik . .. Leszidták a Tempót, a Szeged Nagyáruházat. Aztán amikor utánajártam, kiderült, hogy néhány kedves olvasónk, nem úgy értelmezte a betűket, ahogy szokás. Nem azt olvasta a hirdetésekből, ami abban szerepel, hanem azt. amit szeretne. Egy biztos: a Nagyáruház nem ígért „házhoz szállítást", csak azt, hogy három napon keresztül, három órában Télapó várja a gyerekeket. December 6-án pedig egész nap mesefilmeket vetítenek az áruházban. Űj szolgáltatás felcímmel viszont megjelent a Tempó taxisok keretes hirdetése, ök otthonra is hívhatók. Mint Kurucsai Andrástól, a tempósok „vezetőjétől" megtudtam, két Taxis-Miku .. . szállítja a csomagokat naponta délután 4-től este 9 óráig és hírnevükhöz méltóan teljesítik a 700-as megrendelést! És ahová ígérték, a Télapó ott lesz. Hó helyett köd a subája, bízunk benne, hogy nem „billenős' lesz a cipője, de biztos, lengeni fog a szakálla! Bagamér.v László 4