Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-31 / 306. szám

PSntelc, 1984. december 28. 3 Nehéz, de nyes T

egnap nyilvánosságra került a megyei pártbizottság állásfoglalása Csongrád megye gazdaságának 1984. évi fejlődéséről és az 1985. évi feladatokról. Az állásfoglalásból kiolvasható, hogy megyénk gazdálkodó egységei nehéz, de eredményes évet zártak. Az utóbbi évek szinte mindegyikére áll a „nehéz" jelző. És nemcsak Csongrád megyére vonatkozóan, hanem országosan is. A magyar népgazdaság megváltozott külső és belső feltételei 1978 végén arra kényszerítették az országos ve-' zetést, hogy a dinamikus gazdasági növekedés helyett a gazdasági egyensúlyi helyzet javítását jelölje meg a legfőbb célként. Ennek megfelelően a termelés csak olyan területen és olyan mértékben növekedhetett, ahol és amilyen mértékben az az egyensúly javítását szolgálja. A megbomlott egyensúly, helyreállítása érdekében erőteljesen vissza kellett fogni a belső felhasz-nálast, elsősorban a beruházásokat és a készletek növekedését, de a közösségi kiadásokat is. Mindez mérséklőleg hatott a lakosság jövedelmeinek es fogyasztásának növekedésére. Mind a gazdálkodó egységeknek, mind a dolgozó egyéneknek többet kellett teljesíteniük a korábbiakhoz képest, hogy a jövedelmük vásárlóértékét fenntarthassák, még inkább, hogy azt tovább tudják növelni. A kialakult helyzet nálunk, Csongrád megyében — a korábbiakhoz képest — szembetűnőbb különbségként jelentkezett, mint általában az országban. A 60-as évek elejétől a 70-es évek közepéig megyénkben a fejlődés mind a gazdaság, mind az élet egyéb területein az országos és a felszabadulás utáni másfél évtized megyei fejlődésének átlagát jóval meghaladó volt. A nagymértékű beruházások következtében korábbi elmaradottságunk — az országoshoz képest — nemcsak megszűnt, de a gazdaság és a lakosságot is szolgáló infrastruktúra számos területén jóval meghaladta az országos átlagot. A dinamikus növekedés lefékeződése — egyes területeken a visszaesés a korábbi szinthez képest — szintén nagyobb volt az országos átlagnál. Az ipari termelés a korábbi 6—8 százalékos évi átlagnövekedésről az 1979—83-as években majdnem nulla növekedésbe váltott át. Ebben szerepet játszott a megye iparóban nagy részarányt képviselő könnyűipar több okból nehézzé vált helyzete, valamint az, hogy a megye ipari termelésében legnagyobb részarányt képviselő kőolaj- és földgáztermelés elérte növekedésének csúcspontját, és 1981-től kezdve csökkenni kezdett. Az építőipari termelés a korábbi 8—10 százalékos évi növekedéssel szemben csökkenést mutat. A mezőgazdasági termelés növekedése — bár nem esett viszsza olyan mértékben, mint az iparban, mégis — a korábbi időszakhoz képest némileg mérsékeltebbé vált, egyes területeken negatív piaci hatások (értékesítési nehézségek), más területeken pedig jelentős időjárási kártételek következtében. A lakosság életkörülményeire közvetlenül hatást gyakorló tanácsi fejlesztési lehetőségek is csökkentek a korábbi időszakhoz képest, különösen érzékelhető ez az állami erőből történő lakásépítéseknél és a közművek fejlesztésében. A hatékonysági követelmények előtérbe kerülése nehezen megoldható feladat elé állította megyénk gazdaságát. A gyors ipari fejlesztés az 1960-as, 1970-es években nagymértékben szaporította a munkahelyek számát, de nem emelte ugyanolyan arányban az ipar műszaki színvonalát. A külpiaci feltételek változása; a nehezebb értékesítés, az árak nagymértékű ingadozása a világpiacon megyénk — erőteljesen piacérzékeny — könnyű- és élelmiszeriparát hozta nehéz helyzetbe. Ugyanezeknek az ágazatoknak, de általában az iparnak és az építőiparnak a nehézségeit növelte, hogy a korábbi ipari fejlesztést serkentő munkaerő-tartalékok kimerültek. Az 1970-es évek második felétől már nem lehetett újabb munkáskezek bevonásával növelni a termelést, holott az utóbbi időkben a piacon megnövekedett az élőmunka-igényes termékek iránti kereslet. A külpiaci feltételek romlása. a közgazdasági szabályozók szigorodása a gazdálkodó egységeknél komoly pénzügyi problémákat teremtett, különösen 1984-ben. Mindezekhez a hatásokhoz járult, hogy az időjárás egyáltalán nem kedvezett sem 1983-ban. sem 1984-ben megyénk gazdasagainak. A mezőgazdaságot negatívan érintő időjárási hatások áttételesen hatottak az élelmiszeriparra is, mivel kevesebb és minőségileg kevésbé megfelelő nyersanyaghoz jutottak hozzá, amely nemcsak termelőtevékenységüket zavarta, de pénzügyileg is nehezebb helyzet elé állította őket. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar problémái nyilvánvalóan jelentős részben érintették lakosságunkat is, hiszen azon túlmenően, hogy megyénk lakosságának az országos átlagnál nagyobb százaléka él a mezőgazdaságból, a mezőgazdasággal nem élethivatás-szerűen foglalkozók közöl is többeknek van kiegészítő jövedelmi érdekeltsége a mezőgazdaságból. Ezeknek a jövedelmeknek a megcsappanása a családi költségvetések alakulásában is zavarólag hatott. Azt mondhatjuk, hogy a lakosság egészét érintette ez a helyzet a piacon, az élelmiszer-ellátáson keresztül, részben mennyiségi vonatkozásban, és sokkal inkább — elsősorban a zöldség és gyümölcs esetében — az árak nagyarányú emelkedésén keresztül. Egyszóval azt mondhatjuk, hogy az 1984-es év az előzmények, és az év során keletkezett negatív hatások következtében az átlagosnál is nehezebb esztendő volt. Bár végleges (mérleg) adatok még nem állnak rendelkezésre, mégis azt állapithatjuk meg, hogy a nehézségek ellenére az 1984-es év eredményes — a VI. ötéves terv eddigi legeredményesebb esztendeje — volt. Ez ugyan országosan is elmondható, de Csongrád megyében ez a fentebb már ismertetett okoknál fogva sokkal szembetűnőbben jelentkezett. Ügy tűnik — de talán nemcsak tűnik, hanem valóban úgy is van —, hogy a korábbi évek áldozatai, erőfeszítései kezdik meghozni gyümölcsüket. Azok a tényezők, amelyek országosan pozitívan hatnak, érzékeltetik hatásukat Csongrád megye gazdaságában is. Ismeretes, hogy külső egyensúlyi helyzetünk jelentősen javult. A külkereskedelmi mérlegünkben előreláthatóan 1984-ben értük el az utóbbi évek legjelentősebb többletét. Nemzetközi fizetési helyzetünk is stabilizálódott,, megszűnt a máról holnapra élés, hitelképességünk a nemzetközi pénzpiacon kedvezően változott. A belső egyensúly is javult, különösen a termelés anyag- és energiaellátásában; az állami költségvetés bevételi és kiadási mérlegében; ugyanakkor az árualap és a vásárlóerő alakulásában is. Ezekkel kölcsönhatásban a termelés és a nemzeti jövedelem növekedése a VI. ötéves terv évei közül elsőként 1984-ben az előirányzottnál és a korábbi évekénél is gyorsabb. Ezek tehát kedvező keretet adtak megyénk gazdasági egységei 1984. évi tevékenységéhez. A Csongrád megyei gazdálkodó egységek többsége ebben az évben már mind jobban igazodott — vagy legalábbis kezdett igazodni — a megváltozott feltetelekhez, az új követelményekhez. Ebben természetesen szerepet játszottak a kényszerítő tényezők hatásai is. de talán sokkal inkább a jól felfogott egyéni és csoportérdek. Nem lebecsülendő a közösségi érdek ösztönző hatása sem. Nem volt zavar-, hibamentes az elmúlt évi munkánk, azt sem mondhatjuk, hogy minden területen és mindenre kiterjedően egyenes vonalú, de végeredményben 1984-ben jelentős eredményeket hozott. Mutatkozik ez az ipari és mezőgazdasági termelés növekedésében, az építőipari termelés mérsékeltebb csökkenésében. Az ipari termelés alakulásában kétségkívül szerepet játszott, hogy több évi csökkenés után a kőolaj- és földgázbányászat termelése stabilizálódott, sőt szerény növekedést is mutat. Különösen figyelemre méltónak tartjuk, hogy ipari vállalataink az országosan kiemelt célkitűzések szolgálatában mind eredményesebben tevékenykednek. Így elismerést érdemlő az exportra termelés nagyarányú növekedése, a drága import helyettesítésére irányuló tevékenység fejlődése. Jelentős a fajlagos energiafelhasználás csökkenése, általában az energia ésszerű felhasználására való törekvés is. Országosan megyénkben történt egyik legnagyobb arányban a drága olaj helyettesítése főleg földgázzal, termálenergiával. Van javulás az anyaggazdálkodásban. Eredményes a másodlagos anyagfelhasználásra való törekvés. Így a kábelés a műanyaghulladékok újrafeldolgozása és más egyéb kezdeményezések. Ha arányaiban valamivel kisebb, de figyelemre méltó kezdeti eredmények mutatkoznak a munkaerő-gazdálkodásban. Tapasztalható ez főleg a vállalati gazdasági munkaközösségek kiterjedt alkálmazásában, a termelő- és nem termelőlétszám arányának javulásában. A 40 órás munkahétre való áttérést többségében belső tartalékokból fedezték vállalataink. Ugyancsak mutatkoznak kezdeti eredmények a tudományos vívmányaink hasznosításában, bár itt még valóban a kezdet kezdetén állunk csak. A

sokat, bírált építőipar területén is tapasztalhatók pozitiv törekvések. Itt a folyamat ugyan lassúbb. Az építőipari vállalatok helyzete nehezebb. A korszerű, nagy értékű termelési kapacitások kihasználása lecsökkent. A munkaerő elvándorlása is nagyobb mértékű volt, mint az iparban. A pénzügyi feszültségek is sokkal több nehézséget okoztak. Az új követelményekhez való igazodásban különösen figyelemre méltónak tartjuk a felújítási tevékenység részarányának növekedését az építőipari tevékenységen belül. Ugyanakkor dicsérendő, hogy a lakossági igényekhez való igazodásra is akadnak kezdeményezések, például a lakásépítkezéseknél. A vállalati szervezetet igyekeznek rugalmasan alakítani a megváltozott feltételekhez. A törekvések a termelő és nem termelő létszám helyes arányának kialakításában erőteljesebbek, mint az iparban. Mind ez bizonyára szerepet játszott abban, hogy régóta húzódó jelentős építkezések fejeződtek be 1984ben. illetve gyorsult meg a munka fontos építkezéseken, A mezőgazdaság 1984-re nagy hátránynyal (az 1983-as súlyos aszályos év következményei) és feszített célkitűzéssel (az 1982-es év magas termelési eredményeinek elérése) indult. Sajnos, az 1984es év eleje, majd vége sem volt gondmentes. Februárban, mint ismeretes, nagy erejű hóvihar okozott súlyos károkat az őszi vetésben és a mezőgazdasági építményekben. A gyümölcsfa virágzást időszakában fagyok és más negatív időjárási hatások károsítottak. A zöldségtermelést a hűvös tavaszi és nyár eleji időjárás nehezítette (bár ez a kalász*« gabonák számára kedvező volt). Az őszi betakarítású növények terméshozamát az újabb aszály csökkentette nagy mértékben. Az aszály ugyan nem ismeretlen jelenség Csongrád megye mezőgazdászai számára, hiszen nálunk a vízzel vagy azért van probléma, mert túl sok, vagy azért, mert túl kevés. Több aszályos év volt az utóbbi egy, másfél évtizedben, de az előző aszályos éveket általában megelőzte egy csapadékban gazdag esztendő. Az 1983-as, 1984-es évi aszály egy csapadékban viszonylag nem túl gazdag esztendő után következett be. A talajban nem volt elegendő nedvességtartalék. Az aszály — az egyébként folyamatosan jól gazdálkodó — erős gazdasági egységeket fektetett kétrvállra, tett fizetésképtelenné, veszteségessé. Ennek ellenére gazdaságaink, különösen 1984-ben, sokoldalú erőfeszítéssel, nagyrészt ellentételezni tudták az időjárás negatív hatásait. Felhasználták ehhez a hosszú távú meliorációs programok keretében már elért eredményeket. A kormány által az. öntözéshez nyújtott támogatást — még az aszályos megyék közül is — legnagyobb mértékben Csongrád megye gazdaságai hasznosították. Külön figyelmet fordítottak a jövedelemkiesést pótló kiegészítő tevékenység erőteljesebb fejlesztésére. A takarmányellátás nehézségei ellenére az állattenyésztést megfelelő szinten tartották. Mindezek következtében az 1984-es év a mezőgazdaságban a feszített célkitűzések, teljesítését hozta, melyért a legteljesebb elismerés illeti a mezőgazdaság dolgozóit. T

anácsaink és intézményeink a „szűk esztendőkben" eredményesen gazdálkodtak. Bár "pénzügyi; forrásaik többször csökkentésre kerültek, és évközbeni elvonások is zavarták munkájuk tervszerűségét, mégis ezekben az években (közte 1984-ben) teljesítették — nemcsak az alapellátásban, hanem általában — a lakosság iránti kötelességeiket. A pénzeszközök rugalmas átcsoportosításával, a tartalékok ésszerű felhasználásával, és nem utolsósorban a lakosság segítőkészségét felhasználva, a tanácsokra bízott terület jelentősen tovább fejlődött ebben az évben is. Különösen figyelemre méltó, hogy a lakásépítésre fordítható állami pénzforrások szűkülése ellenére a lakosság lakásépítésének sokoldalú segítségével az ország 19 megyéje között változatlanul az elsők között vagyunk az ezer lakosra jutó lakásépítésben. Bar nem építünk évenként 4—5 ezer lakást, mint az előző két ötéves terv időszakában, mégis a tiszta lakásszaporulatban az eredmények nem rosszabbak a korábbi évekénél. Eredetileg a hatodüj ötéves tervre ugyanis 9 ezer lakás megszűnésével számoltak a szakembereink. A sokirányú intézkedések hatására 1981—1984 közötti években mindössze 2767 darab lakás szűnt meg. és az 1985-ös tervezett megszűnéseket is számításba véve, az eredetileg számolt 9 ezerrel szemben előreláthatólag 3500 lakás szűnik csak meg. így a/, újonnan épült lakások valamivel mérsékeltebb száma is nagyobb szaporulatot fog eredményezni. A lakosság segítőkészségét jól hasznosították tanácsaink, főleg a gyermekintézmények fejlesztésében — közte iskolai tornatermek épitesével — és kulturális, szociális létesítmények bővítésében is. Dicsérendő. hogy a lakosság anyagi és munkafelajániásait felhasználva, jelentős mértékben növelték városainkban, több községünkben a vezetékes gázhálózatot. Újabban lakossági hozzájárulással bövitik a csatorna- és úthálózatot. Az 1984-es év sok gondja, baja, nehézsége ellenére eredményes esztendő volt abból a szempontból is. hogy sok pozitív tapasztalatot adott a hogyan továbbra. Az 1985-ös év sem lesz könnyű számunkra. Mint a hatodik ötéves terv befejező éve, nagy jelentőségű az eredeti előirányzatok teljesítése, mely fontos a hetedik ötéves terv megalapozása, előkészítése szempontjából is. Három nagy jelentőségű — lakosságunk körében máris nagy öntevékenységet, kezdeményezőkészséget kiváltó — politikai esemény lesz 1985-ben (pártunk XIII. kongresszusa; hazánk felszabadulásának 4(1. évfordulója; az országgyűlési képviselői és tanácsválasztások). Ez lehetőséget ad arra, hogy a munkaverseny- és a szocialista brigádmozgalom fellendítésével mind többet ledolgozzunk abból a hátrányból, amely az előző években keletkezett. A feltételeink nem rosszabbak, bár nem is túlságosan jobbak az előző évekhez viszonyítva. A népgazdaság helyzetének javulása egy biztonságosabb nyersanyag- és energiaellátást tesz lehetővé. Az őszi munkák a mezőgazdaságban — az időjárás késleltető hatása éllenére — az előző évinél jobban sikerültek, ez is reményre ad okot. A piaci feltételek — bar nem könnyűek, de — ha jól élünk a lehetőségekkel, a termelésre is ösztönzőleg hatnak vissza. Ismeretes a központi célkitűzésekből, hogy jelentősen növelnünk kell mind a rubel-, mind a nem rubelelszámolású exportunkat, és továbbra is erőfeszítéseket kell tennünk a drága import helyettesítésére hazai termékekkel. Az a körülmény, hogy a Központi Bizottság határozata célul tűzi ki a belső felhasználás további csökkentésének megállítását, így a lakosság — ha munkával jól meg tudjuk alapozni — jelentősebb vásárlóerővel rendelkezik, és a beruházási piac élénkülése is javítja a vállalatok értékesítési lehetőségeit. A gazdaságirányítási rendszerünkben végrehajtásra kerülő változások nagymértékben megnövelik vállalataink- mozgási lehetőségeit. A vállalatok gazdálkodási önállósága jelentősen kiterjed. Változnak a bérgazdálkodás szabályai. Erősödik a vállalatok nyereségérdekeltsége. Növekszik érdekeltségük az eszközökkel való jobb gazdálkodásban. Ezek természetesen nem csak kedvezőbb feltételeket jelentenek gazdálkodó egységeink számára, hanem nagyobb követelményt is támasztanak velük szemben. Igazodniuk kell ezekhez, s ezt segítheti az irányítási rendszer megváltozása, a dolgozók nagyobb beleszólási lehetősége a vállalatok ügyeibe. Az 1984-es és a megelőző évek tanulságai ösztönözzenek bennünket arra is, hogy a helyi lehetőségeinket az eddigieknél jobban hasznosítsuk. Különösen nagy tartalékok vannak természeti kincseink, mint a szénhidrogén, a geotermikus energia. a mezőgazdaság természeti feltételei és más egyéb adottságaink felhasználásában. Ugyancsak jobban kell hasznosítanunk azokát az adottságokat, amelyek megyénk településhálózatából, termelő és nem termelő infrastruktúrájának kiépítettségéből, valamint a megyénkben működő tudományos műhelyek, a felső- és középfokú káderképző intézmények tevékenységéből adódnak. Fel kell számolnunk azokat a bizonytalankodásokat. amelyek egyes vállalatainknál a jövő kilátásait illetően ma még tapasztalhatók. Az új, korszerű ágazatok hazánkban történő kiépítésébe szerény lehetőségeinkkel nekünk is be kell kapcsolódnunk. ígv különösen szerepünk lehet a területünkön levő tudományos kutatóintézetek szellemi kapacitására támaszkodva a biotechnika és -technológia fejlesztésében, de úgy gondoljuk, megteremthetők a feltételek a nagy jövőjű robottechmka és automatizálás kifejlesztésébe való bekapcsolódasra is. 1985-ben tovább kell folytatnunk a már elkezdett, illetve kimunkálás alatt levő programjaink gyakorlati megvalósítását. Különösen a meliorációs, az öntözési, a komplex vízgazdálkodási, a zöldség- és gyümölcstermelés-fejlesztési, a homokhasznosítási és más egyéb programokat. 1985 nem csak a termelésben, a gazdálkodásban nyit új lehetőségeket, s állít elénk új feladatokat. A kultúra, az egészségügy. a szociális ellátás területén is számos olyan nagy horderejű terv végrehajtása gyorsul meg, illetve kezdődik el, amelyek régóta dédelgetett álmai megyénk lakosainak. Ígv meggyorsítható a Szegedi Nemzeti Színház rekonstrukciója, az Alföldi Galéria kiépítése, az új, nagy klinikai tömb megépítése. Emellett számos egyéb, a lakosság életét közvetlenül érintő fontos terv megvalósítható. A március elején sorra kerülő megyei pártértekezlet bizonyára több útmutatást fog adni e tartalékok hasznosítására. Ezekkel is szolgálhatjuk annak a kedvező folyamatnak az erőteljesebb kibontakozását, amely 1984-ben már szembetűnően jelentkezett országosan és megyénkben is, s amely jelentősebb lendületet vehet 1985ben. majd a hetedik ötéves terv időszakában. K

öszönet és elismerés illeti mindazokat, megyénk lakosai közül, akik becsületes munkával, erőfeszítéssel hozzájárultak az 1984-es év nehézségeinek leküzdéséhez, az eredmények eléréséhez, Az ő hozzájárulásukat várjuk és kérjük az 1985-ös célkitűzéseink megvalósításához az ország és szűkebb hazánk, Csongrád megye további gyarapodása, mindannyiunk javára. DR. KOMÓCSIN MIHÁLY