Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-31 / 306. szám

PSntelc, 1984. december 28. 3 Nehéz, de nyes T egnap nyilvánosságra került a me­gyei pártbizottság állásfoglalása Csongrád megye gazdaságának 1984. évi fejlődéséről és az 1985. évi fel­adatokról. Az állásfoglalásból kiolvasható, hogy megyénk gazdálkodó egységei ne­héz, de eredményes évet zártak. Az utóbbi évek szinte mindegyikére áll a „nehéz" jelző. És nemcsak Csong­rád megyére vonatkozóan, hanem orszá­gosan is. A magyar népgazdaság meg­változott külső és belső feltételei 1978 vé­gén arra kényszerítették az országos ve-' zetést, hogy a dinamikus gazdasági nö­vekedés helyett a gazdasági egyensúlyi helyzet javítását jelölje meg a legfőbb célként. Ennek megfelelően a termelés csak olyan területen és olyan mértékben növekedhetett, ahol és amilyen mérték­ben az az egyensúly javítását szolgálja. A megbomlott egyensúly, helyreállítása érdekében erőteljesen vissza kellett fogni a belső felhasz-nálast, elsősorban a beru­házásokat és a készletek növekedését, de a közösségi kiadásokat is. Mindez mér­séklőleg hatott a lakosság jövedelmeinek es fogyasztásának növekedésére. Mind a gazdálkodó egységeknek, mind a dolgozó egyéneknek többet kellett teljesíteniük a korábbiakhoz képest, hogy a jövedelmük vásárlóértékét fenntarthassák, még inkább, hogy azt tovább tudják növelni. A kialakult helyzet nálunk, Csongrád megyében — a korábbiakhoz képest — szembetűnőbb különbségként jelentkezett, mint általában az országban. A 60-as évek elejétől a 70-es évek közepéig me­gyénkben a fejlődés mind a gazdaság, mind az élet egyéb területein az orszá­gos és a felszabadulás utáni másfél év­tized megyei fejlődésének átlagát jóval meghaladó volt. A nagymértékű beruhá­zások következtében korábbi elmaradott­ságunk — az országoshoz képest — nem­csak megszűnt, de a gazdaság és a la­kosságot is szolgáló infrastruktúra szá­mos területén jóval meghaladta az or­szágos átlagot. A dinamikus növekedés lefékeződése — egyes területeken a visszaesés a korábbi szinthez képest — szintén nagyobb volt az országos átlagnál. Az ipari termelés a korábbi 6—8 százalékos évi átlagnöveke­désről az 1979—83-as években majdnem nulla növekedésbe váltott át. Ebben sze­repet játszott a megye iparóban nagy részarányt képviselő könnyűipar több ok­ból nehézzé vált helyzete, valamint az, hogy a megye ipari termelésében legna­gyobb részarányt képviselő kőolaj- és földgáztermelés elérte növekedésének csúcspontját, és 1981-től kezdve csökkenni kezdett. Az építőipari termelés a korábbi 8—10 százalékos évi növekedéssel szemben csökkenést mutat. A mezőgazdasági ter­melés növekedése — bár nem esett visz­sza olyan mértékben, mint az iparban, mégis — a korábbi időszakhoz képest némileg mérsékeltebbé vált, egyes terüle­teken negatív piaci hatások (értékesítési nehézségek), más területeken pedig je­lentős időjárási kártételek következtében. A lakosság életkörülményeire közvetlenül hatást gyakorló tanácsi fejlesztési lehető­ségek is csökkentek a korábbi időszakhoz képest, különösen érzékelhető ez az álla­mi erőből történő lakásépítéseknél és a közművek fejlesztésében. A hatékonysági követelmények előtérbe kerülése nehezen megoldható feladat elé állította megyénk gazdaságát. A gyors ipari fejlesztés az 1960-as, 1970-es évek­ben nagymértékben szaporította a mun­kahelyek számát, de nem emelte ugyan­olyan arányban az ipar műszaki színvo­nalát. A külpiaci feltételek változása; a nehezebb értékesítés, az árak nagymér­tékű ingadozása a világpiacon megyénk — erőteljesen piacérzékeny — könnyű- és élelmiszeriparát hozta nehéz helyzetbe. Ugyanezeknek az ágazatoknak, de álta­lában az iparnak és az építőiparnak a nehézségeit növelte, hogy a korábbi ipari fejlesztést serkentő munkaerő-tartalékok kimerültek. Az 1970-es évek második fe­létől már nem lehetett újabb munkáske­zek bevonásával növelni a termelést, hol­ott az utóbbi időkben a piacon megnöve­kedett az élőmunka-igényes termékek iránti kereslet. A külpiaci feltételek rom­lása. a közgazdasági szabályozók szigoro­dása a gazdálkodó egységeknél komoly pénzügyi problémákat teremtett, különö­sen 1984-ben. Mindezekhez a hatásokhoz járult, hogy az időjárás egyáltalán nem kedvezett sem 1983-ban. sem 1984-ben megyénk gazda­sagainak. A mezőgazdaságot negatívan érintő időjárási hatások áttételesen hatot­tak az élelmiszeriparra is, mivel keve­sebb és minőségileg kevésbé megfelelő nyersanyaghoz jutottak hozzá, amely nemcsak termelőtevékenységüket zavarta, de pénzügyileg is nehezebb helyzet elé állította őket. A mezőgazdaság és az élel­miszeripar problémái nyilvánvalóan je­lentős részben érintették lakosságunkat is, hiszen azon túlmenően, hogy megyénk lakosságának az országos átlagnál na­gyobb százaléka él a mezőgazdaságból, a mezőgazdasággal nem élethivatás-szerűen foglalkozók közöl is többeknek van ki­egészítő jövedelmi érdekeltsége a mező­gazdaságból. Ezeknek a jövedelmeknek a megcsappanása a családi költségvetések alakulásában is zavarólag hatott. Azt mondhatjuk, hogy a lakosság egészét érin­tette ez a helyzet a piacon, az élelmi­szer-ellátáson keresztül, részben mennyi­ségi vonatkozásban, és sokkal inkább — elsősorban a zöldség és gyümölcs eseté­ben — az árak nagyarányú emelkedésén keresztül. Egyszóval azt mondhatjuk, hogy az 1984-es év az előzmények, és az év so­rán keletkezett negatív hatások következ­tében az átlagosnál is nehezebb esztendő volt. Bár végleges (mérleg) adatok még nem állnak rendelkezésre, mégis azt ál­lapithatjuk meg, hogy a nehézségek elle­nére az 1984-es év eredményes — a VI. ötéves terv eddigi legeredményesebb esz­tendeje — volt. Ez ugyan országosan is elmondható, de Csongrád megyében ez a fentebb már ismertetett okoknál fogva sokkal szembetűnőbben jelentkezett. Ügy tűnik — de talán nemcsak tűnik, hanem valóban úgy is van —, hogy a korábbi évek áldozatai, erőfeszítései kez­dik meghozni gyümölcsüket. Azok a té­nyezők, amelyek országosan pozitívan hatnak, érzékeltetik hatásukat Csongrád megye gazdaságában is. Ismeretes, hogy külső egyensúlyi helyzetünk jelentősen javult. A külkereskedelmi mérlegünkben előreláthatóan 1984-ben értük el az utóbbi évek legjelentősebb többletét. Nemzetközi fizetési helyzetünk is stabilizálódott,, meg­szűnt a máról holnapra élés, hitelképes­ségünk a nemzetközi pénzpiacon kedve­zően változott. A belső egyensúly is ja­vult, különösen a termelés anyag- és energiaellátásában; az állami költségve­tés bevételi és kiadási mérlegében; ugyan­akkor az árualap és a vásárlóerő alaku­lásában is. Ezekkel kölcsönhatásban a termelés és a nemzeti jövedelem növeke­dése a VI. ötéves terv évei közül első­ként 1984-ben az előirányzottnál és a korábbi évekénél is gyorsabb. Ezek tehát kedvező keretet adtak megyénk gazdasági egységei 1984. évi tevékenységéhez. A Csongrád megyei gazdálkodó egysé­gek többsége ebben az évben már mind jobban igazodott — vagy legalábbis kez­dett igazodni — a megváltozott feltete­lekhez, az új követelményekhez. Ebben természetesen szerepet játszottak a kény­szerítő tényezők hatásai is. de talán sok­kal inkább a jól felfogott egyéni és cso­portérdek. Nem lebecsülendő a közösségi érdek ösztönző hatása sem. Nem volt zavar-, hibamentes az elmúlt évi mun­kánk, azt sem mondhatjuk, hogy minden területen és mindenre kiterjedően egye­nes vonalú, de végeredményben 1984-ben jelentős eredményeket hozott. Mutatkozik ez az ipari és mezőgazdasági termelés növekedésében, az építőipari termelés mérsékeltebb csökkenésében. Az ipari termelés alakulásában kétség­kívül szerepet játszott, hogy több évi csökkenés után a kőolaj- és földgázbá­nyászat termelése stabilizálódott, sőt sze­rény növekedést is mutat. Különösen figyelemre méltónak tartjuk, hogy ipari vállalataink az országosan ki­emelt célkitűzések szolgálatában mind eredményesebben tevékenykednek. Így elismerést érdemlő az exportra termelés nagyarányú növekedése, a drága import helyettesítésére irányuló tevékenység fej­lődése. Jelentős a fajlagos energiafelhasz­nálás csökkenése, általában az energia ésszerű felhasználására való törekvés is. Országosan megyénkben történt egyik legnagyobb arányban a drága olaj he­lyettesítése főleg földgázzal, termálener­giával. Van javulás az anyaggazdálkodás­ban. Eredményes a másodlagos anyag­felhasználásra való törekvés. Így a kábel­és a műanyaghulladékok újrafeldolgozá­sa és más egyéb kezdeményezések. Ha arányaiban valamivel kisebb, de figye­lemre méltó kezdeti eredmények mutat­koznak a munkaerő-gazdálkodásban. Ta­pasztalható ez főleg a vállalati gazdasági munkaközösségek kiterjedt alkálmazásá­ban, a termelő- és nem termelőlétszám arányának javulásában. A 40 órás mun­kahétre való áttérést többségében belső tartalékokból fedezték vállalataink. Ugyancsak mutatkoznak kezdeti eredmé­nyek a tudományos vívmányaink haszno­sításában, bár itt még valóban a kezdet kezdetén állunk csak. A sokat, bírált építőipar területén is tapasztalhatók pozitiv törekvések. Itt a folyamat ugyan lassúbb. Az építőipari vállalatok helyzete nehezebb. A korszerű, nagy értékű termelési kapaci­tások kihasználása lecsökkent. A munka­erő elvándorlása is nagyobb mértékű volt, mint az iparban. A pénzügyi feszültségek is sokkal több nehézséget okoztak. Az új követelményekhez való igazodásban kü­lönösen figyelemre méltónak tartjuk a felújítási tevékenység részarányának nö­vekedését az építőipari tevékenységen be­lül. Ugyanakkor dicsérendő, hogy a la­kossági igényekhez való igazodásra is akadnak kezdeményezések, például a la­kásépítkezéseknél. A vállalati szervezetet igyekeznek rugalmasan alakítani a meg­változott feltételekhez. A törekvések a termelő és nem termelő létszám helyes arányának kialakításában erőteljesebbek, mint az iparban. Mind ez bizonyára sze­repet játszott abban, hogy régóta húzódó jelentős építkezések fejeződtek be 1984­ben. illetve gyorsult meg a munka fon­tos építkezéseken, A mezőgazdaság 1984-re nagy hátrány­nyal (az 1983-as súlyos aszályos év kö­vetkezményei) és feszített célkitűzéssel (az 1982-es év magas termelési eredmé­nyeinek elérése) indult. Sajnos, az 1984­es év eleje, majd vége sem volt gond­mentes. Februárban, mint ismeretes, nagy erejű hóvihar okozott súlyos káro­kat az őszi vetésben és a mezőgazdasági építményekben. A gyümölcsfa virágzást időszakában fagyok és más negatív idő­járási hatások károsítottak. A zöldségter­melést a hűvös tavaszi és nyár eleji idő­járás nehezítette (bár ez a kalász*« gabonák számára kedvező volt). Az őszi betakarítású növények terméshozamát az újabb aszály csökkentette nagy mérték­ben. Az aszály ugyan nem ismeretlen je­lenség Csongrád megye mezőgazdászai számára, hiszen nálunk a vízzel vagy azért van probléma, mert túl sok, vagy azért, mert túl kevés. Több aszályos év volt az utóbbi egy, másfél évtizedben, de az előző aszályos éveket általában meg­előzte egy csapadékban gazdag esztendő. Az 1983-as, 1984-es évi aszály egy csapa­dékban viszonylag nem túl gazdag esz­tendő után következett be. A talajban nem volt elegendő nedvességtartalék. Az aszály — az egyébként folyamatosan jól gazdálkodó — erős gazdasági egységeket fektetett kétrvállra, tett fizetésképtelenné, veszteségessé. Ennek ellenére gazdaságaink, különösen 1984-ben, sokoldalú erőfeszítéssel, nagy­részt ellentételezni tudták az időjárás ne­gatív hatásait. Felhasználták ehhez a hosszú távú meliorációs programok kere­tében már elért eredményeket. A kor­mány által az. öntözéshez nyújtott támo­gatást — még az aszályos megyék közül is — legnagyobb mértékben Csongrád megye gazdaságai hasznosították. Külön figyelmet fordítottak a jövedelemkiesést pótló kiegészítő tevékenység erőteljesebb fejlesztésére. A takarmányellátás nehéz­ségei ellenére az állattenyésztést megfe­lelő szinten tartották. Mindezek követ­keztében az 1984-es év a mezőgazdaság­ban a feszített célkitűzések, teljesítését hozta, melyért a legteljesebb elismerés illeti a mezőgazdaság dolgozóit. T anácsaink és intézményeink a „szűk esztendőkben" eredményesen gaz­dálkodtak. Bár "pénzügyi; forrásaik többször csökkentésre kerültek, és évköz­beni elvonások is zavarták munkájuk tervszerűségét, mégis ezekben az években (közte 1984-ben) teljesítették — nemcsak az alapellátásban, hanem általában — a lakosság iránti kötelességeiket. A pénz­eszközök rugalmas átcsoportosításával, a tartalékok ésszerű felhasználásával, és nem utolsósorban a lakosság segítőkész­ségét felhasználva, a tanácsokra bízott terület jelentősen tovább fejlődött ebben az évben is. Különösen figyelemre méltó, hogy a lakásépítésre fordítható állami pénzforrá­sok szűkülése ellenére a lakosság lakás­építésének sokoldalú segítségével az or­szág 19 megyéje között változatlanul az elsők között vagyunk az ezer lakosra jutó lakásépítésben. Bar nem építünk éven­ként 4—5 ezer lakást, mint az előző két ötéves terv időszakában, mégis a tiszta lakásszaporulatban az eredmények nem rosszabbak a korábbi évekénél. Eredeti­leg a hatodüj ötéves tervre ugyanis 9 ezer lakás megszűnésével számoltak a szakembereink. A sokirányú intézkedések hatására 1981—1984 közötti években mind­össze 2767 darab lakás szűnt meg. és az 1985-ös tervezett megszűnéseket is szá­mításba véve, az eredetileg számolt 9 ezerrel szemben előreláthatólag 3500 la­kás szűnik csak meg. így a/, újonnan épült lakások valamivel mérsékeltebb száma is nagyobb szaporulatot fog ered­ményezni. A lakosság segítőkészségét jól haszno­sították tanácsaink, főleg a gyermekin­tézmények fejlesztésében — közte iskolai tornatermek épitesével — és kulturális, szociális létesítmények bővítésében is. Di­csérendő. hogy a lakosság anyagi és munkafelajániásait felhasználva, jelentős mértékben növelték városainkban, több községünkben a vezetékes gázhálózatot. Újabban lakossági hozzájárulással bövi­tik a csatorna- és úthálózatot. Az 1984-es év sok gondja, baja, nehéz­sége ellenére eredményes esztendő volt abból a szempontból is. hogy sok pozitív tapasztalatot adott a hogyan továbbra. Az 1985-ös év sem lesz könnyű számunkra. Mint a hatodik ötéves terv befejező éve, nagy jelentőségű az eredeti előirányzatok teljesítése, mely fontos a hetedik ötéves terv megalapozása, előkészítése szem­pontjából is. Három nagy jelentőségű — lakosságunk körében máris nagy öntevé­kenységet, kezdeményezőkészséget kiváltó — politikai esemény lesz 1985-ben (pár­tunk XIII. kongresszusa; hazánk felsza­badulásának 4(1. évfordulója; az ország­gyűlési képviselői és tanácsválasztások). Ez lehetőséget ad arra, hogy a munka­verseny- és a szocialista brigádmozgalom fellendítésével mind többet ledolgozzunk abból a hátrányból, amely az előző évek­ben keletkezett. A feltételeink nem rosszabbak, bár nem is túlságosan jobbak az előző évekhez vi­szonyítva. A népgazdaság helyzetének ja­vulása egy biztonságosabb nyersanyag- és energiaellátást tesz lehetővé. Az őszi munkák a mezőgazdaságban — az időjá­rás késleltető hatása éllenére — az előző évinél jobban sikerültek, ez is reményre ad okot. A piaci feltételek — bar nem könnyűek, de — ha jól élünk a lehetősé­gekkel, a termelésre is ösztönzőleg hat­nak vissza. Ismeretes a központi célkitű­zésekből, hogy jelentősen növelnünk kell mind a rubel-, mind a nem rubelelszá­molású exportunkat, és továbbra is erő­feszítéseket kell tennünk a drága import helyettesítésére hazai termékekkel. Az a körülmény, hogy a Központi Bi­zottság határozata célul tűzi ki a belső felhasználás további csökkentésének meg­állítását, így a lakosság — ha munkával jól meg tudjuk alapozni — jelentősebb vásárlóerővel rendelkezik, és a beruhá­zási piac élénkülése is javítja a vállala­tok értékesítési lehetőségeit. A gazdaság­irányítási rendszerünkben végrehajtásra kerülő változások nagymértékben meg­növelik vállalataink- mozgási lehetőségeit. A vállalatok gazdálkodási önállósága je­lentősen kiterjed. Változnak a bérgazdál­kodás szabályai. Erősödik a vállalatok nyereségérdekeltsége. Növekszik érdekelt­ségük az eszközökkel való jobb gazdálko­dásban. Ezek természetesen nem csak kedvezőbb feltételeket jelentenek gazdál­kodó egységeink számára, hanem nagyobb követelményt is támasztanak velük szem­ben. Igazodniuk kell ezekhez, s ezt segít­heti az irányítási rendszer megváltozása, a dolgozók nagyobb beleszólási lehetősége a vállalatok ügyeibe. Az 1984-es és a megelőző évek tanul­ságai ösztönözzenek bennünket arra is, hogy a helyi lehetőségeinket az eddigiek­nél jobban hasznosítsuk. Különösen nagy tartalékok vannak természeti kincseink, mint a szénhidrogén, a geotermikus ener­gia. a mezőgazdaság természeti feltételei és más egyéb adottságaink felhasználásá­ban. Ugyancsak jobban kell hasznosítanunk azokát az adottságokat, amelyek me­gyénk településhálózatából, termelő és nem termelő infrastruktúrájának kiépí­tettségéből, valamint a megyénkben mű­ködő tudományos műhelyek, a felső- és középfokú káderképző intézmények tevé­kenységéből adódnak. Fel kell számolnunk azokat a bizony­talankodásokat. amelyek egyes vállala­tainknál a jövő kilátásait illetően ma még tapasztalhatók. Az új, korszerű ágazatok hazánkban történő kiépítésébe szerény lehetősé­geinkkel nekünk is be kell kapcso­lódnunk. ígv különösen szerepünk lehet a területünkön levő tudományos kutató­intézetek szellemi kapacitására támasz­kodva a biotechnika és -technológia fej­lesztésében, de úgy gondoljuk, megte­remthetők a feltételek a nagy jövőjű ro­bottechmka és automatizálás kifejleszté­sébe való bekapcsolódasra is. 1985-ben tovább kell folytatnunk a már elkezdett, illetve kimunkálás alatt levő programjaink gyakorlati megvalósí­tását. Különösen a meliorációs, az öntö­zési, a komplex vízgazdálkodási, a zöld­ség- és gyümölcstermelés-fejlesztési, a homokhasznosítási és más egyéb prog­ramokat. 1985 nem csak a termelésben, a gazdál­kodásban nyit új lehetőségeket, s állít elénk új feladatokat. A kultúra, az egész­ségügy. a szociális ellátás területén is számos olyan nagy horderejű terv végre­hajtása gyorsul meg, illetve kezdődik el, amelyek régóta dédelgetett álmai me­gyénk lakosainak. Ígv meggyorsítható a Szegedi Nemzeti Színház rekonstrukciója, az Alföldi Galéria kiépítése, az új, nagy klinikai tömb megépítése. Emellett szá­mos egyéb, a lakosság életét közvetlenül érintő fontos terv megvalósítható. A március elején sorra kerülő megyei pártértekezlet bizonyára több útmutatást fog adni e tartalékok hasznosítására. Ezekkel is szolgálhatjuk annak a kedvező folyamatnak az erőteljesebb kibontakozá­sát, amely 1984-ben már szembetűnően jelentkezett országosan és megyénkben is, s amely jelentősebb lendületet vehet 1985­ben. majd a hetedik ötéves terv idősza­kában. K öszönet és elismerés illeti mind­azokat, megyénk lakosai közül, akik becsületes munkával, erőfe­szítéssel hozzájárultak az 1984-es év ne­hézségeinek leküzdéséhez, az eredmények eléréséhez, Az ő hozzájárulásukat várjuk és kérjük az 1985-ös célkitűzéseink meg­valósításához az ország és szűkebb ha­zánk, Csongrád megye további gyarapo­dása, mindannyiunk javára. DR. KOMÓCSIN MIHÁLY

Next

/
Oldalképek
Tartalom