Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-04 / 284. szám

VUÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 74. évfolyam 284. szám 1984. december 4., kedd Ára: 1,40 forint OSI BI ZOTTSÁGÁ N AK LAPJA Számítástechni ka az orvostudományban Nemzetközi kollokvium Szegeden A mikroelektronika, a mikroszámítógépek es a kibernetikai • módszerek mind nagyobb tért hódítanak a biológiai kutatásokban, az orvostudomány és klinikai gyakorlat számos területén. Közel másfél évtizede néhai Kalmár László akadémikus volt a kezdeményezője, létrehozója és támogatója annak az immár nemzetközivé szélesült kollokviumnak, amely tegnap, hétfőn 12. alkalommal nyílt meg Számítástechnikai és kibernetikai módszerek alkalmazása az orvostudományban és a biológiában címmel Szegeden, Az új eljárások es módszerek fölkarolója a Neumann János Számitógéptudományi Társaság orvosbiológiai szakosztálya, mostani házigazdája ennek megyei szervezete, valamint a SZOTE számítástechnikai központja. A különböző mikroelektronikai és számitógépes eljárások elterjedésének nagyszerű mutatója, hogy az utóbbi esztendők hasonló kollokviumain megduplázott a részvevők és az előadások száma. A tegnap kezdődött háromnapos tudományos tanácskozásra mintegy háromszázan érkeztek., közöttük több mint harmincan külföldről — az NDK-ból, az NSZK-ból, Csehszlovákiából, Lengyelországból, a Szovjetunióból. A kollokvium célja, hogy fórumot biztosít azoknak a szakembereknek, akik az egészségügyi betegellátás hatékonyságának növelését, az orvosbiológiai kutatások időszerű, modern eszközökkel történő támogatását, az ágy kihasználás, a gyógyszerfelhasználás és az egészségügyi intézmények egyéb gazdasági tevékenységével kapcsolatos szervező munkát e vizsgálják az elektronikus' számítógépek lehetőségeinek felhasználásával. Ebből következik, hogy ez a fórum a legfrissebb tudományos eredmények bemutatásának elsőrangú Troktorok a földeken Csongrád megyében december első vasárnapja a szokottnál enyhébb időveil köszöntötte a földeken dolgozókat. Valamennyi gazdaság befejezte a kukoricatörést. és a cukorrépát is betakarították. De hátra van a mélyszántás utolsó szakasza. Ezért vasárnap is dolgoztak a traktorok. Ölést tart A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését december 4-re, mára összehívták. A Politikai Bizottság ja vasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint az 1985. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről szóló előterjesztést. Á vállalati érdekek érvényesítése Gyógyításban használt számítógépek a konferenciához kapcsolódó kiállításon fóruma, a soha nem tapasztalt érdeklődés azt bizonyítja, hogy a számítógépes szakemberek és a betegellátás közvetlen résztvevői, illetve annak irányítói felismerték a mindennapi gyakorlaban egyre nagyobb számban előforduló új módszerek jelentőségét. A témakörök felölelik a mikroszámítógépek alkalmazását, a vizsgálati anyagok laboratóriurrii felhasználásában, a sebészeti- és belgyógyászati osztályok munkáját segítő számítógépes programjainak kidolgazását és a részegységek szintetizálását, rendszerbe foglalását. Orvosok matematikusok, mérnökök, fizikusok, szociológusok, és egyéb területen dolgozó szakemberek fejlik ki e három napon a számítástechnika orvosi és biológiai felhasználásával kapcsolatos gondolatokat. Mintegy kilencven előadás hangzik el és hasonló számú poszterbemutatásra is sor kerül. A tanácskozáshoz kapcsolódóan a Technika Házában kiállítás nyílt, ahol az egészségügyi számítástechnikával foglalkozó cégek és vállalatok mutatják be termékeiket. A számítástechnikai és kibernetikai módszerek alkalmazása az orvostudományban és a biológiában című nemzetközi kollokviumot tegnap, hétfőn délelőtt a SZOTE oktatási épületében dr. Minker Emil rektorhelyettes köszöntő szavait követően dr. Madarász Iván, a Neumann János Számftógéptudományi Társaság orvosbiológiai szakosztályának elnöke nyitotta meg. Ezt követően dr. Naszlady Attila. az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet egyetemi tanára tartotta meg Kalmár László-emlékelőadását, a mikroszámítógéppel támogatott orvosi munka rendszeréről. A továbbiakban a tudományos munka a Technika Házában két szekcióban folytatódik egészen a szerda déli záróprogramig. A Magyar Kereskedelmi Kamara fontos feladata a vállalati érdekek képviselete, az irányítás és a vállalatvezetés érdekeinek egyeztetése. A szabályozók változásának elkészítése, az új rendeletek megismertetése a Kamara jelentős próbatétele. A munkáról Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke nyilatkozott. — 1981 óta mind intenzívebben veszünk, részt a szabályozó rendszer korszerűsítésének előkészítésében, a munka 1983-ban és 1984-ben lényegesen felgyorsult. A Kamara munkatársai a szabályozóváltozás kidolgozásával foglalkozó valamennyi munkabizottságban tevékenykedtek, képviselve a vállalatok véleményét, érdekeit. Olyan feltételrendszer kialakítását támogattuk, amelyben a gazdálkodó szervezetek tevékenységükről önállóan dönthetnek, s ezért a felelősséget is vállalják. A tervezés továbbfejlesztésében azt tartottuk fontosnak: a vállalati terv ne a minisztériumi beszámoltatás, számonkérés dokumentuma, hanem a vállalati gazdálkodás eszköze legyen. Kívánatosnak tartottuk, hogy a gazdasági szabályozás a korábbinál egyszerűbbé, s kiszámíthatóbbá váljék, és nagyobb mozgásteret biztosítson a vállalatoknak, növelje döntésj szabadságukat. Támogattuk az új vállalatirányítási formák kidolgozását, fiz Országos Tromnaioiégiai Intézel átadása Hétfőn, tegnap hivatalosan is átadták a gyógyászatnak az Országos Traumatológiai Intézet Mező Imre úti felújított épületét Az ünnepségen részt vett Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, Schultheisz Emil egészségügyi es ~Somogyi László építésügyi és városfejlesztés miniszter. Medve Lászió egészségügyi minisztériumi államtitkár mondott megnjütó beszédet. Ezután Sarlós István átadta azokat a kitüntetéseket. amelyeket az. Elnöki Tanács adományozott az intézet rekonstrukciója során végzett munka elismeréseként. Hárman a Munka Érdemrend ezüst, öten a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapták. Ugyancsak ez alkalommal Kiváló Dolgozó kitüntetésben, illetve miniszteri dicséretben részesítettek 46 dolgozót. Budapesten tanácskozik a U8Z iionve mim Izolisága Budapesten tegnap, hétfőn megkezdődött a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának 17. iilcse. Az eseményről részletes tudósításunk a 2. oldalon. _ mivel ezektől is remélhető a vállalati önállóság, a tulajdonosi funkciók erősödére. Éppen ezért szorgalmazzuk, hogy a vállalatok besorolása. az irányítási forma megválasztása ne kijelölés alapján történjen, hanem a döntés a felügyeleti szerv mellett az illetékes szakmai szakszervezet, a Kamara és a vállalat vezetőinek bevonásával szülessék meg. — Az árrendszer továbbfejlesztése teljes mértékben megfelel a Kamara által képviselt álláspontnak. Eddig a versenyszférába tartozó vállalatok belföldi áraikat a tőkés exportban elért árszínvonal és jövedelmezőség figyelembevételével képezhették. Régóta hangoztatjuk, hogy a feldolgzoipari versenyárak képzésénél elegendő, ha csak az úgynevezett árszintkorlátot alkalmazzák, a jövedelmezőségi korlát ugyanis károsan hat az export bővítésére. Kedvező az is, hogy bővült az úgynevezett „árklubban" részt vevő vállalatok köre. Ezeknek a gazdálkodóknak már az árszintkorlátot sem kell érvényesíteniük hazai áraikban, szabadon, a piaci viszonyok alakulása szerint állapíthatják meg termékeik árát. ami tovább erősíti a picközpontú gazdálkodást. — A jövedelemszabályozás előkészítése során a Kamara az úgynevezett értéknövekedési típusú adórendszer bevezetését javasolta, amelyben a hozzáadott érték alapján adóztatnák a vállalatokat, illetve termékeiket. Ezt a módszert több szempontból is előnyösnek tartjuk, mivel egyebek között jól áttekinthető és segítheti a gazdaság dinamikus nö'vekedését. az export fokozását. Ára az ilyen adórendszer bevezetésére csak hosszabb távon kerülhet sor, további feladatunk a rendszer kialakításához szükséges előfeltételek vizsgálata, s a bevezetés lehetőségeinek elemzése. — A jelenlegi adózási rendszer több fokozatban alakult ki. A vállalatok számos próbaszámítást végeztek, s véleményeiket, javaslataikat az irányító szervek értékelték. Ebben a munkában jelentős szerepet vállalt a Kamara is. Azon voltunk. hogy az új adórendszer életbe léptetésével ne bővüljön a forráshiányos, vállalatok köre. A többi között ennek tudható be, hogy a magas bérhányadú vállalatoknál a béradó mértekét végül is alacsonyabban állapították meg, s így fokozatosan alkalmazkodhatnak a növekvő terhekhez. — A Kamara is jelezte: milyen jelentő« károkat okoz a vállalati pénzek úgynevezett „pánüikázása", a különböző pénzalapoknak a vállalaton belüli elkülönítése. Támogattuk azt az elgondolást, hogy a fejlesztési és a részesedési alapok helyett a vállalatok csak egységes érdekeltségi alapot képezzenek; jövöre ez így is lesz. Az alapot növeli az értékcsökkenési leírás is, amelynek központosítása január 1töl megszűnik. Ezek olyan intézkedések, amelyek nagyban segíthetik a • szabadabb és ésszerűbb vállalati gazdálkodást. — A közgazdasági szabályozás módosítása erősiti a vállalati érdekeltséget az exporttermékek előállításában azzal, hogy például növeli a termelői forgalmiadóvisszatéritést. Másfelől azonban a vállalatok egy részét érzékenyen fogja érinteni a többletexport után eddig járó bérpreferencia megvonása. Remélhetőleg ezt a munkaerő-felhasinálás csökkentésével, ésszerűbb foglalkoztatóssal ellensúlyozni tudják. Emellett azonban keresni kell a folyamatosan korszerűsödő szabályozás olyan elemeit, amelyek — a külföldi gyakorlathoz hasonlóan — előnyt adnak a nehezebb külpiaci körülmények között értékesítőknek. — A vállalati vezetők döntő többsége megértette, hogy a növekvő feladatoknak csak szigorúbb, a hatékonyság gyorsabb növelését kikényszerítő gazdálkodási feltételek közepette lehet e léget tenni. A változtatások közül többet Igencsak időszerűnek tartanak. így a különböző vállalati alapok helyett az egységes érdekeltségi alap létrehozását. az amortizáció központosításának megszüntetését, a keresetszabályozás , továbbfejlesztését, s a versenyszférában az árképzés jövedelmezőségi korlátainak megszüntetését. — Természetesen nehéz elképzelni olyan szabályozást, amely a vállalatok íeljes körének előnyös lenne; várhatóan egy részük — főleg amelyek az elmúlt időszakban a fejlesztéseknél túlságosan elkötelezték magukat. vagy kedvezőtlen termékstruktúrával rendelkeznek. és eddig is fizetési gondjaik voltak — elviselhetetlennek érzik majd az adóterheket. A tartósan nehéz helyzetbe kerülők' további sorsa a gazdaság egésze szempontjából sem közömbös, ezért a szabályozás későbbi, folyamatos karbantartásánál figyelemmel kell lenni rájuk. A kamara ennek érdekében a szükséges lépéseket megteszi. — A Magyar Kereskedelmi Kamara — a Minisztertanács májusi határozata értelmében — javaslatokat dolgozott ki a vállalati vezetők kamarai érdekképviseletének fejlesztésére.