Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-23 / 301. szám
Vasárnap, 1984. december 23. 3 I! magyar népgazdaság 1985. évi terve (Folytatás az 1. oldalról.) ipar termelésének évek óta tartó csökkenése megáll. A termelés szervezetek, valamint területek szerinti differenciálódása tovább folytatódik oly módon, hogy javuljon a kivitelezői kapacitások területi megoszlása, a kereslet kielégítése. A szabályozás változásai kedvező feltételeket teremtenek a vállalkozások kibontakozása, az erőteljesebb verseny számára. Ezt segítheti az indokolt szervezeti változások gvors, következetes megvalósítása is. A kivitelező építőiparnak az ez évihez hasonlóan 37—38 ezer lakás felépítésére kell felkészülnie. A magánlakás-építést segíti a javuló építőanyagellátás A mezőgazdaságban a növénytermesztés meghaladja az 1984. évit, az állattenyésztés termelése várhatóan nem növekszik. A kiegészítő tevékenység további bővítése indokolt. A gabonatermelés intenzív növelését szolgáló program folytatásával mintegy 15.5 millió tonna gabona betakarítása a feladat. Az olajosftövények vetésterületének kismértékű növekedése a feldolgozás javítása is elsősorban a kivitel bővülését segíti. Az ez évi csökkenés után érezhetően növelni kell a zöldségr, szőlőés gyümölcstermelést. Fontos. hogy célszerű agrotechnika alkalmazásával, minőségmegóvóbb betakarítással növekedjék az exportra alkaimas áruk aránya. Növekszik a műtrágya-és növénvvedőszer-felhasználás. javulnak a gépbeszerzés lehetösegei. A mezőgazdaságban is fontos feladat a termelési ráfordítások, ezen belül a fajlagos anyag- és energ-.ái'gén/essé'g éspftk'éntése. A h^i -szükségletek. a külpiaci íénetősegek. a termelés jövedelmezőbbé tétele az állattenyésztés változatlan színvonalon tartását indokolja, A tömegtakarmány-fogyasztásra alapozott vagómarha- és juhhústermeles gazdaságosabb növelése a cél. A vágósertés-termelés az értékesítési körülmenyekhez igazodva alakul. A baromfitenyésztés kissé emelkedik. A mezőgazdasági terméke*. feldolgozása, az élelmiszeripar termelése a mezőgazdasági termelésnél gyorsabban fejlődik. A belföldi ellátás színvonalának fenntartása, illetve javítása mellett a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivi'ele emelkedik. Javítani keil a termékek minőségét, tarolását, csomagolását, korszerűsíteni a feldolgozás és a forgalmazás folyamatát. A közlekedésben az áruszállítás mérsékelten bővül. A vasút teljesítményei kismértékben emelkednek, és nő a folyami hajózás szerepe. Gazdaságszervező intézkedések történnek a szállításigényesség csökkentésére, a szállítási kapacitások egyenletesebb évközi kihasználására. Takarékosabö gazdálkodással javítani keil a közlekedés fajlagos energia f elhaszná lását. A posta és távközlés teljesítményei emelkednek, ezen belül a távközlési szolgáltatások dinamikusan bővülnek. A távbeszélő-állomások száma nő. ezen belül a lakásállomásoké legalább 25 ezerrel gyarapodik. A fővárosban elkészül a Krisztina II. telefonközpont; vidéken elsősorban a balatoni üdülőkörzetben enyhülnek a forgalmi gondok. A kornádi tvadó üzembe helyezésével jelentősen javul az ország délkeleti térségében a 2. műsor vételi lehetősége. A vízgazdálkodásban kapacitásbővítésekre elsősorban a közműves vízellátás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás területén. kerül sor. Folytatódik a Balaton vízminőségének védelme, az egészségügyileg nem megfelelő vízellátású települések helyzetének javítása. Foglalkoztatás, a lakosság életkörülményei Az ország népessége mintegy '20 ezer, a foglalkoztatottak száma mintegy 10 ezer fővel csökken. Áz iparban és az építőiparban a létszám tovább — és az eddigiektől eltérően, a mezőgazdaságban is kisebb mértékben — mérséklődik. Emellett várhatóan növekszik a népgazdasági ágakon belüli átcsoportosulás. A munkaerő-áramlást segíti a munkaerő-gazdálkodás hatékonyabbá tételére kidolgozott program. Az 1985. évi népgazdasági terv fontos célja, hogy a lakosság fogyasztása és reáljövedelme emelkedjék, a reálbérek csökkenése megálljon. Az egy dolgozóra jutó átlagkereset — amennyiben ; a munkateljesítmények és a gazdasági eredmények a I tervnek megfelelően alakul- | nak — 7—7.5 százalékkal nő. Ez döntő részben az új bérszabályozási rendszeren keresztül valósul meg. Az átlagos reálbérek szinten tartása oly módon történik meg. hog\ a keresetek a hatékonyan működő gazdálkodó szervezeteknél az átlagosnál gyorsabban, mig a kevéssé hatékonyaknál lassan emelkedhetnek. A gazdálkodó szervezeteknek olyan bérpolitikát k ell folytatniuk, amelyik jobban elismeri a munkateljesítmények különbsé-. geit. és ennek alapján alakítja a kereseteket. A terv szűk körben számításba vesz központi bérpolitikai intézkedéseket. A kisvállalkozásokból származó jövedelmek i az előző évekénél mérsékeltebben. de továbbra is dinamikusan nőnek. Az arányosabb teherviselés erdekében sor kerül az e körben fizetett baleseti járulék helyett társadalombiztosítási járulék bevezetésére, valamint a költségvetési befizetések emelésére. A hosszú távú népesedéspolitikai határozatokból adódó feladatok végrehajtását a terv a gyermektámogatás rendszerének korszerűsítésével is elő kívánja segíteni. E célból a jövő év elejétől emelkedik, és gyermekenként azonos összegű lesz a három- és többgyermekesek (valamint a két gyermeket egyedül nevelők és a fogyatékos gyermekek) családi pótléka: emelkedik az általános iskolai (napközis) étkeztetés élelmiszernormája; a gyermekgondozási segély kiterjed a felsőoktatási intézmények hallgatóira is. Március 1-től a gyermek egyéves koráig terjedő gyermekgondozási díj kerül bevezetésre. Szeptember 1-től a gyermekápolási táppénz a gyermek 10 éves koráig lesz igénybe vehető; 4 héttel meghosszabbodik a terhesnégi-gyermekágyi segély időtartama; emelkedik az anyasági segély; nő a szakmunkástanulók ösztöndíja. Január 1-től a táppénzfolyósítás alapja a nyugdíjjárulékkal csökkentett előző évi átlagbér. illetve átlagkereset lesz. de egyidejűleg emelkedik a kórházi ápolásban töltött időre és a hosszabb betegség esetén járó táppénz, valamint a pályakezdő fiatalok körében a táppénz mértéke. A fogyasztói árszínvonal legfeljebb 7 százalékkal emelkedhet. Ebből a piaci jellegű árváltozások 3.5 százalékkal. az űj hatósági árintézkedések 3 százalékkal növelik az árszínvonalat. A hatósági áremelések .elősegítik az ártámogatások leépítését, a jobb árarányok kialakítását. a külgazdasági egyensúly javítását, a forgalmi adók egységesítését. Az. alapvető termékek központi áremelése az alacsony nyugdíjjal rendelkezőknél, a gyermekes családoknál és az ösztöndíjasoknál részlegesen ellentételezésre kerül. Szigorodik a központi árellenőrzés tevékenysége. A nomináljövedelmek és a fogyasztói árszínvonal együttes hatására az egy keresőre jutó reálbér az 1984. évihez, képest nem változik, az egy főre jutó reáljövedelem 1.5— 2 százalékkal, a lakosság fogyasztása 1—1,5 százalékkal emelkedik. A kiskereskedelmi áruforgalom kis mértékben bővül. Az áruellátás színvonalát főként azokon a területeken szükséges javítani, ahol az utóbbi években hiányok jelentkeztek. Egyebek között tovább bővüljön a húsfélék kínalata. javuljon minőségük. nőjön a lakásépítéshez szükséges termékek, a tüzelőanyagok. egyes tartós fogyasztási és ruházati cikkek kínálata. Ehhez fokozni kell a kereskedelmi vállalatok piacérzékenységét, a kereskedelmi munka hatékonyságát. javítani a termeléssel a kapcsolatokat, folytatni a belkereskedelem szervezetének korszerűsítését. A társadalmi-gazdasági programok megvalósítása 1985-ben is folytatódik. a lakosság infrastrukturális ellátottsága tovább javul. Felépül 74—75 ezer, ezen belüi 11 ezer állami lakás. A béi lakásépítés növelésével és a tanácsi lakásgazdálkodás javulásával bővül a tanácsi elosztású lakások száma. A személyi tulajdonú lakásépítés tovább nő. ezt az állam- növekvő mértékben támogatja. A kórházi • ágyak száma, 17i)0-zal emelkedik, 10 ezer lakosra 96 ágyt jut. Az. ellátottság leginkább Borsod. Győr. Komárom, Somogy'. Szabolcs-Szatmár, Zala megyekben és Budapesten javul. Az egészségügyi gyermekotthonok, a szociális otthonok helyeinek bővülése meghaladja az ez évit, de a növekvő igények egy része továbbra sem elégíthető ki. A bölcsődei és óvodai helyek száma tovább nő. a bölcsődés korúak több mint 20 százalékát, az óvodás korúak közel 93 százalékát lehet a megfelelő intézményben elhelyezni. Az áualános iskolákban az új osztálytermek eredményekent a tanulócsoportok átlagos létszáma nem változik, a váltott napszakú oktatás aránya kissé mérséklődik. A középiskolákban és a szakmunkáskéfteő iskolákban az osztálytermek száma körülbeiül 150-nel gyarapodik. Folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rekonstrukciója, és befejeződik az ELTE lágymányosi építési területének elóKözművesítése. Megkezdi működését a Budavári Palotaban az Országos Széchényi Könyvtár. Előkészítik egyes közpónti közgyűjteményi intézmények rekonstrukcióját. Beruházások A szocialista szektor beruházásainak volumene megegyezik az ez évivel. Ezen beiül erőteljes szelekció érvényesül. A nagyberuházásokra szánt összeg biztosítja a folyamatban levő fejlesztések megfelelő ütemű folytatásai.. Meggyorsul a Dunai megkezdése A célcsoport is beruházások közül jelentősen nő a termelő intfras.ruktúra kiemelt fejlesztési céljainak: a vasúti és a telefonhálózat. a vízi közművek fejlesztésének, a vízkárok elhárításának az előirányzata. Számottevő az emelkedés a szénhidrogénipar, valamint a rádió-televízió műsorszórás fejlesztésénél is. Az egvéb közpon'i be-uházások előirányzata az 1984. évi várható teljesítésnél alacsonyabb; új. építéssel is összefüggő beruházáSOK csak kivételesen kez dedhetnek. A tanácsok beruházásai kismértékben növekedhetnek, az előirányzatok lehetőséget adnak a társadalmi-gazdasági programok fő céljainak megvalós. iasára. A vállalatok és szövetkező ,ek beruházásainak menynv'-sége az ez évihez hasvruó lehet. Az irányítási rendszer 1935-től életbe lépő módosításai a fejlesztések terén is növelik a vállalati önállóságot, növekvő arányban biztosítanak fejlesztési lehetőséget a fejlódé-re képes gazdálkodó szervezetek számára. A beruházások forrásai között csók ken a támogatások és hiteles aránya, ezek elsősorban az exportképességet, az anyag- és energiagazdálkodást javító beruházásokat segítik. Nemzetkőzi gazdasági kapcsolatok Vasmű kokszolóművének kiv'telezése Befejeződik három bányaberuházás (Márkus-heg.v, Nagyegyháza. Fenyőfő). Lezárul a Árpád-híd szélesítésé. Befejezik a Paksi Atomerőmű második egységét. Megtörténik a NemZeii Színház építésének előkészítése, illetve az építés A külkereskedelmi áruforgalomban a terv az összes kivitel erőteljes, a behozatal mérsékeltebb, de az ez évinél nagyobb emelkedését, az áruforgalom aktív egyenlegének további rtöveleret irányozza elő. Mivel a mezőgazdasági-élelmiszerip«ri kivitel az átlagosnál lassabban bővülhet, a kivitel növekedését főleg az ipari kivitel gyors növelésével kell megalapozni A transzferábilis rubelben elszámolt behozatal kismértézben bővíthető. Az energiahordozók döntő, a nyersés alapanyagok nagyobb részének beszerzése továbbra is a szocialista országokból történik. A kivitelt — főleg gépekből és fogyasztási cikkekből — a behozatalnál jobban szükséges növelni Az áruforgalom lényegében kiegyensúlyozott, vagy kismértékben aktív lesz és megkezdődik av. utóbbi években keletkezett adósság csökkentése. A konvertibilis valutákban elszámolt áruforgalombari a terv az ez évihez hasonló. 600—700 millió dollár aktívumot irányoz elő. Ezt a kivitel — elsősorban az ipati, azon belül is a feldolgozó ipari kivitel — ez évinél dinamikusabb növelcsevel kell megalapozni. A kivitel növelését a vállalati 'nyereségérdekeltség erősítése, a belföldi vásárlóerő szigorú szabályozása, az exportnövelő fejlesztések előnyben részesítése segíti. A behozatal az ez évinél gyorsabban, a kiviteltől függően emelkedhet. A termeles műszaki színvonalának korszerűsítése érdekében bővül a beruházási gépek importja. A termelési célú behozatal is fokozottabban szolgálja a termékösszetétel korszerűsítését. A fogyaszSzegeden a tömeges lakásépítés jövőre is Rókuson lesz tá6icikk-behozatal az ez évi-' hez hasonló lehet. Az idegenforgalomban 9 devizabevételek növelése mellett előtérbe kell helyezni a fajlagos devizabevétel jav kását. Ezt több jelentős fejlesztés is segíti. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése Az 1985 évi népgazdasági terv céljainak megvalósítását alátámasztja a gazdaságirányítási rendszer széles körű továbbfejlesztése. A gazdasági szabályozórendszer változásának középpontjában a vállalati és a személy érdekeltségre ható elemek állnak: a vállalati jövedelemszabályozás módosítása a mainál erőteljesebben differenciál a hatékonyaoban gazdálkodó vállalatok javára, a szervesen hozzákapcsolódó új keresetszabalyozás kedvezőbb feltételeket teremt a jobb egyéni teljesítmények anyagi elismeréséhez. Nő a vállalatok önállósága jövedelmeik felhasználásában, erneikedik a többletjövedeimeaből a gazdálkodó szervezeteknél keresetnövelésre és fejlesztésekre felhasználható rész aránya. A termelői árrendszerben megvalósuló változások fokozatosan bővítik a vállalati önállós-iyot a külső és belső piaci viszonyokhoz való alkalmazkodásban. Megkezdődik a bankrendszer továbbfejlesztése. szélesebb körben érvényesül a társadalmi tőke vállalatok közötti, a hatékonyságjavulást szolgáló áramlásának gyakorlata. Folytatódik a vállalati szervezetnek a piaci viszonyok fejlesztését célzó korszerűsítene. Elkezdődik a vállalati ónállóságot növelő, a vál'alkozó jellegű magatartás kialakulását se^ít* új vállalatirányítási formák bevezetése. Korszerűsödik a népgazdaság tervezési rendÁ magyar népgazdaság emberi anyagi és pénzügyi erőforrásai, a gazdaságrráinvitási rendszer továbbfejlesztése. a kormányzati programok és akciók, a várnatóan nem lényegesen romló külgazdasági körülmények együttesen létrehozzák annak feltételeit, hogy a7. 1985. évi terv céljai megvalósuljanak. A Minisztertanács felhívja a gazdállfDdó szervezetek, a tanácsok és intézmények vezetőit és dolgozóit, hogy munkájukat a terv követelményeinek megfelelően végezzek, járuljanak hozzá azok megvalós'tásához. népünk felemelkeJeséhez és boldogulásához. (MTI)