Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-22 / 300. szám

¡Szombat, 1984. december 22. 3 Gázprogram a községekben Fellobbant Tűz van. Gera Jánosékná! messzire látszik, hogy va­lami ég. Már egész csinos kis tömeg verődött össze, s ráadásul még gyönyörköd­nek is benne. Tűzoltó még a környéken sincs. Nem is várják, inkább a lángot várták. Elég régen, mert a Hándorftíiviak — hála az ipari gázbevezetéseknek — 1980-ban elkészítették a ta­nulmánytervet a község gáz­ve zeték-ellátására. 1983-ban elkészült a terv, s mert a Magyar—Lengyel Barátság Termelőszövetkezetnél nem­csak a vezeték épült ki a szárítóberendezéséhez és csirketelepéhez, hanem nyomban meg is indult a gázenergia felhasználása. A következő lépcső — a Hód­gép — ..gázosítása után' fnegkezdték a községi lakos­sági vezeték kiépítését. A gazdasági egységek tá­mogatásán kívül lakossági hozzájárulással létesült a község gázellátását biztosít j vezeték első szakasza. A la­kossági befizetésből a ta­nács beruházóként megren­delte a földmunkát, amelyet Sári György helyi kisiparos es a Szeged és Környék? Vízgazdálkodási Társulat1 végzett el. A gerincvezeték megépítése után a megren­delőknek a Dégáz kivitele­zésében a kapuig vittek el a gázt. A Gera Jánosnál féllob­bant láng egy hosszabb program kicsi, de fontos ál­lomását jelzi. Éppen egy tu­cat házban van tegnaptól kezdve gázfűtés Sándorfal­van. Ezzel együtt 35 házban készült el teljesen a szere­les ök már várják az újabb bekötéseket. Mint Kónya dorlaiván József tanácselnök ..a tűz­szentelő miniünnepségen ' elmondta, folytatják az épí­tést. 85-ben még mintegy 10 ezer méternyi vezetéket építenek, és a lakásokon kí­vül bekapcsolják a gázellá­tásba a közintézményeket, iskolát, óvodát, napközit. Tűz van Sándorfalván. Legyen is. de soha nagyobb ne leeven, hadd pihenjenek a tűzoltók. I. Zs. Jó Bégkörben, politikai egységben Beszámoló taggyűlések tapasztalatai Népi ellenőrzés Pénteken ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság.- A testület jelen­tést fogadott el arról, mi­ként hasznosítják a koráb­bi ellenőrzések tapasztala­tait az állami ellenőrző szervek munkájában. Megvitatták a gyógyszer­ellátás helyzetét áttekintő célvizsgálat alapján készült jelentést is. Ez megállapítja, hogy hazánk gyógyszeripari termelése az elmúlt öt esz. tendöben dinamikusan fej­lődött. Ezt a termelési és az értékesítési adatok is egyértelműen alátámasztják. Ugyanakkor a gyógyszer­ellátással kapcsolatos gon­dok is évek óta vissza­térőek. Az importból származó gyógyszer-alap­anyagok beszerzési nehéz­ségei mellett ezek egyik oka — hangsúlyozták az ülé­sen —, hogy hazánkban a gyógyszerfogyasztás igen nagymértékű. Túlzott a házi készletezés, a lakásokban fe> lesleges mennyiségek hal­mozódnak fel. Karécsenyl Tulajdonképpen karácsonyi lázról akartunk írni, a cím menet közben módosult, hisz amit láttunk, az legfeljebb hőemelkedésnek nevezhető. Kisteleken éppen díszítették a Skála áruházat az. arany­vasárnapi forgalomra, ám kiderült, ezüstvasárnap ki sem' nyitottak. Mórahalmon. az fbardikkbollbari vtszóttt ezüstvasárnapot tartottak — gyér forgalommal —. de aranyvasárnap zárva marad­nak az ajtók. Arra a kérdésre ke­restünk választ: aiándékoz­nak-e a falun élők, s ha igen, hal szerzik be a kará­csonyfa alá szánt holmikat. Bischof József, a kisteleki Egység Áfész elnöke azt mondja, a műszaki osztályu­kon van egy sor importcikk, amit talán a városi boltok­ban elkapkodnak, tőlük vi­szont alig fogy. A környező községekben csak napi cik­keket árulnak, azokról a te­lepülésekről is Kistelekre járnak bevásárolni az embe­rek. — Melyek n slágercikkek? — A színes televízió lenne — ha volna elég. Egyébként a sz.tereomagnók. meg a já­tékok és a divatcikkek, kesz­tyűk. kötőit oulóverek. — Disznótoros idény van. Milyen a kínálat fűszerek­ből? — Nálunk most van bors. Csengelén. a felújított bolt megnyitóján rengeteget el­vittek az emberek. Azt hi­szem. ezt a hiányt a keres­kedelem csinálta, azzal, hogy hagyta kifogyni, ezzel bein­dította a hiánypszichózist. Most ott tartunk, hogv aki hozzájut a borshoz, öt évre előre bevásárol belőle. — Több napos ünnepeken gond szokott lenni a kenyér­ellátás. — Nálunk mennyiségi hi­ánv korábban sem volt. Itt a kenyérgyár, tudnak eleget sütni. A gond abból van, hogy — teljesen érthetően — senki sem szeret elősü­tött kenyeret vásárolni. Egy háromnapos ünnepre viszont nem lehet elég friss kenye­ret adni. Általában a tanyai boltokba viszik az elősütót­tet... — Miért oda? — Ezt talán a kenyérgyár­ban tudnák megmondani. Mindeneseire ez több ev,ta­pasztalata. Olyankor van gu­bar , amikor a túitc -ületen nem kel el az elősütött ké­nyé . mert bejönnek az em­berek a faluba, frisset ven­ni. Így hiába számoljuk ki jól az összmenryiséget mégsem mindenütt ré­sutt meg kimarad. A hagyó­és - falun Karácsonyi díszek, gyér forgalom Mórahalmon mányos kétkilós kenyér for­galma 86 százalékra esett vissza, az allöldié, amelyik mindig friss, .harminc szá­zalékkal nőtt: ez is azt bi­zonyítja. hogy ragaszkodnak az emberek a friss kenyér­hez. A rttórahalmi iparcikküz­letben Börcsök Szilveszter­né, Kismarci József né és Tanács József várja a kér­déseimet. Válaszaikból az derül ki, bármennyit fejlő­dött is falun a kereskede­lem. nem lépheti át a saját árnyékát, nem haladhat túl a lehetőségek határain. — Átlagos napi forgal­munk 110 ezer forint. Ezüst­vasárnap alig jött össze hat­vanezer. Ezért szinte nem is éri meg fűteni, világítani — mondják — A tipikus vá­sái*ló olyan volt. aki a temp­lomból hazafelé menet látta, hogy nyitva a boltajtó, és benézett egy guriga cérná­ért. — Nem divat Mórahalmon a karácsonyi ajándékozás? — Dehogyisnem! Csak itt szinte mindenkinek van au­tóba. Tudják, hogy Szegeden minden üzlet nyitva van ilyenkor. Beül a kocsiba az eaész család, s elmennek együtt. Olt mégiscsak több a bőit. nagyobb az esély, hegv taiáloak. amit venni szeret­jének. A szegedi boltok ál­talában félreraknak kurrens cikkeket ezekre a napokra. M: ezt nem tehetjük meg. öt éve .nem változott a kész­letünk ériéke. azóta viszont sokat nőtte k az árak. Tanács József körbemu­tat, a műszaki cikkek osztá­lyán: van gázkazán, mélyhíi­tőláda. kerti ^kisgépek. Igaz, az utóbbinak például igen borsos az ára, több mint 50 ezer forint, a többféle ki­egészítővel. Ez nemcsak an­nak drága, aki megvenné, hanem a bolt készletét is nyomja. Ezért nem is mer­nek extra kínálatot megkoc­káztatni. a pénznek forognia kell, a betévedő idegenre számítva, ilyen szigorú vi­szonyok mellett nem lehet készletet tartani. A kép persze egy kicsit sötétebb ígv a valóságosnál. Mert csináltak Mórahalmon is karácsonyi árleszállítást, játékokból, ruházati cikkek­ből. műszaki árukból de­cember 4-től 16-ig. s ez be­, váltotta reményeiket. S az is az üzlet vezetőinek rugal­masságot dicséri, hogy más. helyzetükhöz jobban illő le­hetőségeket ügyesen kihasz­nálnak. Amikor országos ki­rakodóvásár van. ők is nvit­va tartanak, s altkor sokkal­ta jobb üzletet csinálnak, mint ezüst- vagy aranyva­sárnap. Ennyit tudtunk hát meg a falusi karácsonyi forgalom­ról. s egyeiértünk abban a kereskedőkkel: nem kóny­nyü az igényeket a lehető­ségekkel összhangba hozni. A gyakorlat kompromisszu­mokat hoz: igyekeznek gaz­daságosan forgatni a kevés pénzt, s az ebből lehetséges legjobb választékot biztosí­tani. Tanács István Közel ötszáz pártalapszervezetben, több mint tizenhétezer kommunista kezdte el a felkészülést Szegeden és a környező köz­ségekben pártunk XIII. kongresszusára. Az öt év értékelésének, a további felada­tok kialakításának jelentőségét mind a párttagok, mind a pártonkívüliek ismerik, tudják. Ezért is a kongresszusi előkészü­letek nagy társadalmi figyelem közepette zajlottaké és a kongresszusi irányelvek megjelenésével legszélesebb társadalmi üggyé váltak. Szegeden és a környező községekben a XIII. kongresszus előkészületeinek kezde­tei egybeestek a város felszabadulásának 40. évfordulójával. A sajtóban közölt visszaemlékezéseken, a megyei, városi ün­nepségeken. a tudományos üléseken kiál­lításokon kívül. vállalati és intézményi, lakóterületi rendezvényekre és ünnepsé­gekre is sor került. 1. A negyvenéves szocialista fejlődés vá­rosi és szűkebb, helyi eredményeinek reá­lis számbavétele kedvező hatással volt a kongresszusi előkeszületek politikai han­gulatára. a viták szellemére, hangvételére. A történelmi út tapasztalata arra ösztö­nözte párttagjainkat, hogy az eredmények mellett reálisan szóljanak a nehézsegek­ról. az. elmaradásokról, a társadalmi fe­szültségekről, a megoldandó feladatokról. A beszélgetések, pártcsoport-értekezletek nyílt, őszinte légkörben zajlottak. Jellem­ző volt a problémák megoldására való tö­rekvés, a reális kritika és őszinte önkriti­ka. Középpontban a helyi kérdések álltak, de sokat foglalkoztak az országos jelen­tőségű problémák helyi vetületével, meg­jelenési formáival. Sok felvetés hangzott el gazdaságpolitikai kérdésekkel, a terme­léssel, a bérpolitikával, a tisztességtelen jövedelemszerzéssel, az életszínvonallal, a szociálpolitikával, de a tájékoztatással kapcsolatban is. A korábbinál többet fog­lalkoztak a párt belső életével. Általában elismerően szóltak az alapszervezeti veze­tőségek és titkárok munkájáról, tevékeny^ ségéről. Szinte mindenhol kiemelték, hogy a mostani eredményeket a korábbinál ne­hezebb körülmények között érték el a kol­lektívák. A párttagokkal folytatott véleménycsere fontos állomása volt a személyes beszél­getés. a beszámoló taggyűléseket előkészí­tő pártcsoport-megbeszélés és maga a be­számoló taggyűlés. A kongresszusi előké­szület mindhárom mozzanata szervesen illeszkedik a pártmunka mindennapos gyakorlatába. Az alapszervezetek döntő többsége már hosszabb ideje évente rendszeresen egyé­ni vagy csoportos beszélgetést szervez a párttagokkal. Az évek során igazolódott: ha az emberek azt tapasztalják, hogy ész­revételeiket.. javaslataikat figyelembe ve­szik. hasznosítják, akkor ez tovább növeli aktivitásukat, felelősségüket. cselekvési készségüket és politikánk melletti kiállá­sukat is. Ennek ellenére a közel ötszáz álapszervezetünk között most is volt né­hány olyan, ahol felvetették, hogy hiába tettek az évek során megalapozott észre­vételeket. mégsem történt semmi. A beszélgetésekre jellemző felelős ma­gatartás a kritikai észrevételekben is meg­mutatkozott. Az előforduló szélsőséges véleményekre, a párttagok éretten, esz­mei-politikai tisztánlátással reagáltak. Ügy tűnik több szempontból ma is idő­szerű a ..kétfrontos" érzékenység. Elő­fordul dogmatikus szemlélet, az újszerű megoldásokkal szembeni idegenkedés. Né­melyek ideológiai kérdésekben is admi­nisztratív intézkedéseket sürgettek. Mások a pártatlanságban látják a demokrácia fej­lesztésének lényegét. íjgyesek úgy gondol­ják. hogy a bírálónak. javaslattevőnek ..mindig igaza van", és ha észrevételeit nem veszik figyelembe, akkor nincs de­mokrácia. A beszélgetések a pártcsoport-értekezle­tek és a taggyűlések kétségtelenül bizo­nyították a párt egységét. Az egység azon­ban a korábbinál nagyobb belső differen­ciálódást takar. A párt Politikája melletti kiállás most nagyobb felkészültséget, po­litikai érzékenységet igényel. A pártokta­tás. a gazdagabb információáramlás követ­keztében szélesedett azoknak a párttagok­nak köre. akik jobban megfelelnek a ma­gasabb követelményeknek. Az egyik be­szélgetésen így fogalmaztak: „megtanul­tunk meggyőzőbben vitatkozni". Az is tény. hogy viszonylag még nagy azoknak a száma, akik nem képesek környezetük valódi politikai befolyásolására. Figyelemre méltó, hogy helyenként fel­erősödött a demagógia és az intrika szel­leme. amelyet a közösségi vagy csoport­érdek látszatának ..mázával" vonnak be. Több a cinikus, felelőtlen véleményalko­tás is. Pártbizottságaink. pártvezetőségeink szorgalmazták, hogy az alapszervezetek minden alkalmat ragadjanak meg a példa­mutató és becsületesen dolgozó pájrttagok munkájának elismerésére. Már most is a korábbinál tóbb elismerő szó hangzott el a taggyűléseken. A pártcsoport-értekezlete­ken fokozottan számon kérték az aktív partmunkát. Erre azért is szükség volt. mert a párttagokat joggal irritálja, hogy egyesek a szervezeti szabályzatból eredi) kötelezettségeiknek is alig. vagy csak for­málisan tesznek eleget. Szinte mindenhol szóvá tették, hogy arányosabb és követ­kezetesebb munkaelosztás szükséges a párttagok között. Nem volt ritka az olyan megjegyzés sem. amely konkrétabb, ke­ményebb számonkérést követelt. A taggyűléseken számos formában meg­nyilvánult. hogy a párttagok zöme kész még áldozatosabb munkára gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósításáért. Egyidejű­leg igényelték azt is. hogy konkrétabbak iegvenek a feladatok amelyeknek megol­dásában részt vállalhatnak. Még a sok gonddal küzdő építőipari szervezeteknél is alig hangzott el ..sirám", annál több volt a konkrét — sokszor jogosan türel­metlen — észrevétel javaslat a munka szervezettségével, hatékonyságával kap­csolatban. Az elhangzott javaslatok nagyon széles körűek jobbító szándékúak voltak. Általá­nos igény, hogy mielőbb érzékelhető gaz­/dasági növekedés következzen be ezzel te­remtődjön meg az életszínvonal-politika terén is a legfőbb gondok megoldásának lehetősége. A beszámoló taggyűléseken sok helyen konstruktív légkörben foglalkoz­tak az ehhez szükséges helyi feltételek megteremtésenek lehetőségeivel. 0 Az ötéves értékelés fényében még job­ban látszott, hogy az alapszervezetek a növekvő követelményeknek csak színvo­nalas munkával felelhetnek meg. A cse­lekvési készség csak akkor bontakozhat ki szélesebben, ha az alapszervezet — vala­mennyi tagjának aktív közreműködésével — kepei reálisan számba venni tenniva­lóit. konkrétan elosztani a munkát tagjai között, ha folyamatosan segíti és ellen­őrzi a végrehajtást. Ezek a különben jol ismert alapelvek csak helyes munkastí­lussal és jól felkészült titkárok, vezetőségi tagok segítségével valósulhatnak meg. A kongresszusi előkészületek bebizonyítot­ták. hogy nagyüzemi, intézményi pártbi­zottságaink e célok megvalósítását na­gyon konkrétan segítik elő. A korábbinál sokkal több segítséget nyújtanak például az alapszervezeti vezetőknek. Kedvezően értékelték a megyei pártbi­zottság oktatási igazgatósága által szerve­zett titkári tanfolyamokat, amelyek külö­nösen az új titkárok gyors és hatékony felkészítésében hoztak eredményt. Az ága­zati pártbizottságoknál különösen széles körű az alapszervezeti munka segítésének társadalmasítása, gyors a jó tapasztalatok általánosítása, konkrét és szakszerű az ágazatra vonatkozó felsőbb párthatároza­toknak az ágazatra való adaptálása, vég­rehajtásuk szervezése. Az évente megtartott beszélgetések je­lentősen hozzájárultak ahhoz, hogy arány­lag kevés személyes probléma vetődött fel. Főleg a nyugdíjasok átjelentkezesével és különösen a nyugdíjasok esetében a magasnak ítélt tagdíjakkal foglalkoztak. Az alapszervezeti tanácskozások sikerét jelzi, hogy a korábbi éveknél nagyobb arányú. 87.2 százalékos volt a részvétel a taggyűléseken. A megnövekedett érdeklő­dést bizonyítja, hogy a párttagok közel egyharmada (31.7 százalék) felszólalt. E mögött azonban jelentós különbségek is meghúzódnak. Sok helyen szinte mindenki felszólalt és érdemi véleményt mondott. Ugyanakkor előfordultak olyan taggyű­lések is, ahol kevesen emelkedtek szólás­ra. vagy csak formális vélemények hang­zottak el. Az irányító pártszervek reálisan éltté­kelték az alapszervezetek tevékenységét, véleménykülönbség csak részkérdésekben fordult elő. A beszámoló taggyűléseken választották meg a vezetőségválasztó taggyűlesek tiszt­ségviselőit. Olyan párttagokat bíztak meg e teendők ellátásával, akik kellő körülte­kintéssel, hozzáértéssel^ tesznek eleget megbízatásuknak. Munkájukat megkönv­ny'ti az a jó politikai légkör, amely az előkészületek során tapasztalható volt. A beszélgetések és a beszámoló tag­gyűlések bizonyították, hogy a párt tagjai sokat várnak a XIII. kongresszus határo­zatától, és készek aktiv részvételre a ha­tározatok megvalósításában. A z ehhez el­engedhetetlen pártegység nyilatkozott meg a kongresszusi előkészületek eddigi me­netében városunk es a környező községek kommunistái körében. OLAII MTKLÖ3. az MSZMP Szeged városi bízott-ágának titkára ^ I

Next

/
Oldalképek
Tartalom