Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-20 / 298. szám

Csütörtök, 1984. december 20. 5 A Don-kanyartól Debrecenig Az őrparancsnok Közművelődési látlelet Hegyei aktívaülés Szegeden A veranda ablakából a késő őszi kertre látni. Itt üldögél nap-nap az öregembe.-. — Sok minden történt velem háromnegyed évszázad alatt, van mire emlékeznem — mondja. Nem is nekem mondja, magúnak. öt elemit végzett Öcsödön. Bognárinasnak adták Szarvasra. — Komár Lajosnak hívták a mesteri. Négy évre szegődtem hozzá. Szigorú ember volt. de a szakmát, azt tisztességgel megtanultam mellette. Aztán elindultam, mint a hajdani mesterlegények. Dolgoztam én Békésen, l?.sákon, Kecskeméten. Így ment ez egészen 1930-ig. Akkor hivtak be katonának Szegedre, a/. árkászokhoz. Barakkban laktunk a BoBzorkanyszigeten. Révész Ferenc harminchatban lett ónálló kisiparos, abban az évben meg is nősült. — A katonaládára 38-ban lett ismét szükségem. Jött a SAS-behivó Bajára. de onnan sikerült gyorsan leszerelnem. ri" — Hogyan? — Lekenyerezés útián. Kapott a főhadnagy- úr három liter jóféle pálinkát, aztán egyből póttartalékos lett belőlem. Negyvenkettőben aztán már nem segített semmi. akkor már dupla volt a jelzés a parancson. Irány a keleti front. Bevngoníroztak. meg se álltunk Gomelig. — Onnan? —• Mentünk a Donhoz. Gyalog Eltartott, vagy egv hónapig az út. Elképzelheti, miiven állapotban érkeztünk meg . . . En a hadosztálvtörzshöz kerültem Ott voltam Urivnál is. Dehát erről «rvnyit olvasni, én nem is beszélek róla. A lényeg az: szerencsém volt. nem haltam meg. nem sebesültem meg. nem fagytam meg. épségéén visszatértem. Húsz napig voltunk karanténban a szegedi laktanyában, aztán hazaengedlek. Nem sok időre. A VII. gyalogezredet elvezényelték Szlrijbe. fogságba is esett aztán Ungvár és Munkács között mindenki, a kocsioszlop kivételével. Mi nem, mert hátrább voltunk. — Magukkal mi lett? — Breznobányán átképeztek minket géppuskásnak, magam meg kerékpáros hírvivő lettem, mert Békés megyei lévén, megértettem valamit az ottaniak beszédéből. Akkoriban utáltam meg istenigazából a németeket, még a szállásainkról is kihajigáltak. nem engedték meg azt sem. hogy a szaraz kapu alatt együk meg az elemózsiánkat. Pedig tél volt. Elhatároztuk, megszökünk. Veesei Balázs. Tóth Imre, Barhács János, meg én nekivágtunk a hegyeknek, s szerencsénk volt. mert egy magyarul is tudó fiatalember segítségével eljutottunk a partizánokhoz. Kisebb rajtaütésekben magam is részt vettem. — Aztán? — Megtudtuk, hogy a megalakult ideiglenes kormány őrzászlóal iát belőlünk szervezik. Mentünk is Debrecenbe. Először házaknál laktunk, nem látszottunk afféle reguláris alakulatnak. — Meddig tartott ez? — Két hétig talán. Emlékszem. akkor kaptam azt a feladatot. hogy szerezzek olajat. Tudja, akkoriban még bejárt a városba egv madzagvasút. Magamhoz vettem tíz embert, aztán ki az állomásra. Levettük a vonalról a feketézőket. Mit ho- j zott? Tejet. Mehet. Mit ho- I zott? Tojást. Mehet. Aki ola- |. jat hozott, .azt félreállítot-1 tuk. Elképzelheti. mekkora j volt a meglepetésük, amikor I megtudtak, hogy kifizetjük I nekik a portékát, méghozzá 1 a napi piaci áron. Nern is I volt többet gondjuk a szakácsoknak, keiestek már bennünket az olajjal. — Mi volt a dolguk? — Ami minden őrzászlóaljnak. Gondoskodnunk kellett arról, hogy a minisztereket semmi sem zavarhassa a munkájukban. A pénzügyi palotai őriztük. Az ott van a Bika Szálló mögött. Emlékszem, egyszer megállt egv kopottas, öreg aulo. kiszállt belőle egy testes, alacsony ember. Igazoltattam. Ram nézett, s azt kérdezte: ..Nem ismersz meg. fiam?" Nern ismertem meg. Elővette a papírjait, s megmutatta. Dalnoki Miklós Béla állt előttem. — Meddig voltak Debrecenben? — A kormányt májusban kísértük a fővárosba. Ott nemsokára megkérdezték, hogy ki akar maradni, ki akar leszerelni. Én haza akartam menni. Kaptam egy papírt, hogy jogosult vagyok 23 hold földre. Mondja, mi a csudának kellett volna nekem a föld? Bognárlegény voltam. A továbbiakról már nem mesélek. Kezdetben párttitkár, voltam Öcsödön, aztán felvásárló lettem. A kiskunfélegyházi áfészről mentem nyugdíjba. Két. fiam van. s több unokám. Üldögélek itt a verandán. Gondolkodom az életemről. Benne vagyok a hetvenötödikben. Petri Ferenc Yerma «ár új fihr mlSSk Az elköszönő esztendő a művelődéspolitikában, a kultúra több szférájában a számvetés és a programkészítés időszaka volt. Napirendre került az oktatás helyzetének fölmérése és az új oktatási törvény előkészítése; megvitatták a művészetpolitika helyzetét és időszerű leiadatait; s október elején országos közművelődési tanácskozáson tették mérlegre az elmúlt tíz esztendő eredményeit, gondjait, s igyekeztek meghatározni gz elkövetkezendő öt esztendő fő feladatait Ha a közművelődés aktuális feladatairól szólunk, érdemes — ha summásan. jelzésszerűen is — elvégezni a helyzetértékelést. Ezt tette tegnap, szerdán délelőtt a megyei tanács oktatási és továbbképzési intézetében rendezett közművelődési aktivaülés első előadója, dr. Kormos Sándor, a Művelődési Minisztérium közművelődési főosztályának vezetője is. Bevezetőjeben elmondta, hogy az elmúlt évtized értékelése során kibontakozott vitában két szembenálló vélemény csapott össze. Az egyik bizonyos felmérésekre, konkrét tényekre alapozva azt állította, hogy nem történt számottevő változás e téren, ám érveiket gyengítette, hogy a művelődés fogalmát meglehetősen leszűkítve használták, s nem mindig volt elegendő tényanyaguk az általánosításokhoz. A másik vélemény egy hivatalnoki optimista attitűdöt tükrözött, s csak a pozitív változásokat értékelte. Kialakult egy reálisabb álláspont, mely összegezve úgy fogalmazott, hogy a közművelődés egészét tekintve előrelépést regisztrálhatunk. Ez barom jelenség' eredőjeként fogalmazódhatott meg. Jelentős fejlődés történt például az iskolai végzettség tekintetében: tíz esztendeje az általános iskolát végzettek a 14 éven felüliek 58 Százalékát tették ki. mostanra ez a szám tíz százalékkal emelkedett. A középiskolát végzettek 19-ről 25-re. a diplomások száma 5 százalékról 7 százalékra emelkedett. Viszont ez a mennyiségi fejlődés » nem minden téren párosult minőségi előrelépéssel, gondoljunk csak az olvasási kultúra sorvadására, vagy a művészeti nevelés gyenge pontjaira. Jelentősen gyarapodott a tömegkommunikációs eszközöket használók száma, nőtt a múzeumi látogatók köre, és többet költöttünk könyvekre is. (A megvásárolt kötetek száma Viszont az utóbbi években csökkent!) Slagnalás tapasztalható a közművelődés hagyományos intézményeit igénybe vevők körében, a könyvtári tagok száma 2,2 millión, a színházlátogatóké 5,6 millión megállt, az amatőr művészeti mozgalomban nemcsak csökkent a csoportok száma, de a struktúra is átrendeződött. Visszaesés tapasztalható mindenekelőtt a közösségi művelődés területén — az ifjúsági klubok száma felére csökkent, a szakköröké 6 és fél—7 ezerről alig ötezerre esett vissza. Egyértelmű a visszalépés a kistelepülések kulturális ellátottsága és a nagyvárosok lakótelepeinek művelődési szolgáltató hálózata tekintetében. Ennek sok oka van: többek között átalakultak a lakosság művelődési szokásai, csökkent a kultúrára fordítható anyagi javak összege. Dr. Kormos Sándor az elmúlt évek tapasztalataiból és a még most is folyó viták eredményeiből vázolta az 1990-ig terjedő öt esztendő közművelődési fejlesztési programjának fő tendenciáit. Fontosnak ítélte, hogy a fő figyelem a tartalmi — s ide értve a közművelődés ideológiai, politikai tartományait Ls — az értékre orientált, az intenzív fejlődésre kerüljön. Ezen belül az elsődleges a tudományosság erősítése, a valódi szocialista tartalmú művészeti értékek népszerűsítése. Másik lényeges cél, hogy a közművelődés egész intézményhálózatával és programjával közelítsen es értően bekapcsolódjon az életmód alakításába. A társszervekkel együttműködve például kiemelten foglalkozzanak az egészségnevelés, az egészségügyi kultúra, az egészséges életmód propagálásával. a lakosság pedagógiai műveltségének emelésével, a környezetvedelem és környezetépítés szemléletének kialakításával. Előrelépésre van szükség a kultúra demokratizálása terén is. Részint, hogy valóban a. társadalom minél szélesebb rétegei juthassanak hozzá a kulturális javakhoz, részint, hogy a társadalmi és tömegszervezetek a maguk területén. sajátos eszközeikkel még intenzívebben és koordináltan vegyék ki részüket e jelentős munkából. Gazdaság és kultúra kapcsolatrendszerét elemezve befejezésként fölemlítette, hogy a jövőben szerény mértékű fejlesztésre lesz lehetőség, de bizonyára prioritást élvez a rádió és televízió technikai feltételrendszerének javítása, a rossz állapotban levő, de nemzeti értékeket képviselő intézmények rekonstrukciója, a lakótelepek és kistelepülések intézményhálózatának komplex szemléletű bővítése. A Szabó G. László megyei tanácselnök-helyettes elnökletével zajlott aktíván tájékoztatót adott a megyei problémákról és feladatokról dr. Lovászi József, a megyei pártbizottság munkatársa és dr. Keczer Tamás, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője. Szines magyar—NSZK film. Federico Garcia Lorca müve alapján irta: Gyöngyössy Imre, Kabay Barna és Petényi Katalin. Fényképezte: Szabó Gábor. Zene: Pcskó Zoltán. Rendezte: Gyöngyössy Imre és Kabay Barna. Főbb szereplők: Gudrun Landgrebe (Bánsági Ildikó), Kovács Titusz. Matthieu Carriere (Szakácsi Sándor1. Sulyok Mária, Gergely Róbert. „A vágynál nincs erősebb a világon" — ezt az akár balladás szépségűnek is nevezhető mondatot hallhatjuk a címszereplő asszonytól. s ugyanez olvasható mottóként is a legutóbb az igen figyelemreméltó Job lázadásával jelentkező Gyöngyössy—Kabay alkotópáros legfrissebb művének hirdetéséin is. A vágyak valóban iszonyatos erejűek lehetnek, prózaibban-elemzcbben úgy is mondhatnánk, általában különböző vágyak ilyenolyan ütköztetésének, kielégítetlenségének. parttalanságanak „köszönhetők" a konfliktusok. az igazi nagy drámák — például irodalmi műveklien. Ilyen például Lorca éppen félszáz esztendeié bemulatott, rusztikusán és mélyen spanyol drámája. a Yerma is. melyet a mindenkori adaptáció szabadsághatárainak fölöttébb liberális kezelésével most Gyöngyössy Imre és Kabay Barna egy koprodukciós válílkozásban, originál helyszínen, Andalúziában forgatott filmen állit elénk. A „körítés", valljuk be. tulajdonképpen tökéletes. Komor hegyek és zúgó-rohanó patakok, bédekkerekből tipikusnak megismert Boanyol falu. Fehér faiak. girbe-gurba. meredek utcák. tetőteraszok, száradó ruhák, sok virág és még több narancs. kendős asszonyok, szamarak, lovak, keménykötésű. enyhén borostás arcú. fekete férfiak, izzik a nap és a sok-sok szenvedély. Ily hű miliőben tán fel sem tűnne igazán, hogy a szép, igen jó alakú hősnőnek meglehetősen germánosan kék a szeme (s arca is minden, csak nem spanyolos), ha a nyugatnémet vendégsztár. Gudrun Landgrebe a megfelelő színészi eszközökkel kellően indulatos, vadul szenvedélyes. drámai asszonnyá tudná tenni Yermát. a terméketlenségtől szenvedő fiatal nőt. Ehelyett viszont egy szenvelgő. megjelenésével sokkal inkább egv jólfésült estélyre való, csinos hölgveményt láthatunk másfél órán át. (Bánsági Ildikó hangja, sajnos a Landgrebe-féle ..félrefelfogáshoz", s nem Lorca szelleméhez hű.) Társául adatik férjként egy méla férfiú (Kovács Titusz), aki körülbelül úgy, és annyira fiatal spanyol paraszt, amennyire legföljebb egy falusi átnevelésre küldött ifjú értelmiségi lehetett valaha, rosszabb időkben. Ami meg a konfliktusból az alkotók drámaértelmezésében kibomlik, az sok mindennek minősíthető, csak éppen hatásos, koherens, önálló értékeket eredeti felfogásban tükrözni képes műalkotásnak nem. Valami olyasféle érzése támadhat az embernek a Yerma láttán, hogy Gyöngyössyék mintha eleve megelégedtek volna a forgatási helyszín és a garantáltan irodalmi névjegyet biztosító alapanyag tényével Pedig régi igazság, hogy önállóan gazdálkodni az adottságok birtokában is csak úgV lehet, ha a fölhasználó mindenkor kellő invencióval, fifikával. ötletsoroz.attal dúsítja az alkalmazás során mindazt, ami rendelkezésére áll, színeszekkel, ötven éve bemutatott drámával, mai forgatókönyvvel együtt. Így aztun hiába a totális hispániai valóság, a balladás hangvétel kísérlete, az ezerszázalékosan spanyolos gitárakkordok vérpezsdítő vagy andalító hangulatdömpingje, meg minden egyéb — két nyavalygó entellektüel vértelen. sótlan-iztelen történetecskéjének tűnik minden, egy különben vérbőn realisztikus környezetben. Ami ily módon óriási kontrasztot is jelent. S mindez, őszintén szólva, még annál is idegesítőbb, mint amikor különlegesen „újító" módszerekkei próbálnak meg irodalmi műveket át- vagy újraértelmezni. A vágyak pedig lehetnek mindennél erősebbek a világon, ha jelen esetben ez rajtunk mit sem segít. Carramba! Domonkos László a környezetvédelemről A NEB vizsgálatai Áruellátás, szolgáltatás A Csongrád megyei Népi 6,8 százalékkal haladta meg őrzések száma, a tapasztaElienőrzési Bizottság tegnap az előző évit, de ez a növe- latok szerint viszont nem Szegeden ülésezett, melyen kedés 2,2 százalékkal elma- mutatkozott javulás. A vizsmegjelent dr. Sally Ferenc, rad az országos átlagtól. Ez gálatok egyes áruk súlyhiáa Központi Nepi Ellenőrzési pedig abból következik, nyát és lejárt fogyaszthatóBizottság Kereskedelmi Fő- hogy az előző éveknél inga- sági idejű cikkek értékesíosztályának vezetője. Dr. dozóbb volt az ellátás, nö- tését jelezték. Kakuszi László, a megyei vekedett a tartósan, vagy A ruházati ellátásban NEB elnöke megnyitója időszakosan hiányzó cikkek egyes árukból területenként után a bizottság tagjai Kom. száma. Az új üzemelési for- javult a kínálat, de a diffejáti End ve gazdasági szakér- májú boltokból kiszorultak renciált keresletet nem sitő összefoglaló jelentését az alacsony árú, keresett került kielégíteni vitatták meg, melyben az cikkek, az ipar szállítási " iparcikkek kíná 1984. évi lakossagi áruellá- készsége nem javult és a , , iparciKKeK Kin a. tas és szolgáltatás Csongrád lakossági jövedelmek mér- ls„.s°kszor g?.ndot.ok?" megyei tapasztalatait gyűj- sékeltebben (8 százalékkal) aének krimotoroiX választól totték csokorba. nőttek, mint országosan. KeVés toUazTutókÖDeÍ^ A megyei Népi Ellenőrzési . „ . . . Ka- kevés volt az autokopeny Bizottság két alkalommal A m^ve. Ne- - ^ -- a viz. es gazszerelesi cso, végzett célvizsgálatot, mely- Bizottság megállapított, huzal de elmaradt az igény nek során a megye magán. " - f.erinti kínálat színes tv. erős lakásépítéseinek fa nalata alapvető es egyeb keszulekekbol es villanylazó. és tetőfedőanyag-ellál bekből.- «véve száraz szerelési cikkekből is. tottságát ellenőrizte, vala- arukbo1 fi-? - A szilárd főanyagok mint egyes hiánycikkek áru. szítményekből - kiegyensu- egész éves ellátása kifogá. elosztósában jelzett visszás.- Iyozo" v'olt Az *ér!yekk!: solható volt. Az épitöanyaságokat kutatta az állami és elegiteset az elozo évinél gok közül a hazal kis méretú magánkereskedelemben. több baromfi és halhús szol- tégla, a tetőfedő cserép, az A megyei kiskereskedelmi gáltatta. Romlott viszont E-jelű gerenda és az olforgalom az év I—III. ne- egyes zöldségfélék és gyü, "bbb nyflteárfk fnem £e* .. ... deztek az igenyeket. A vita után a Népi Ellenőrzési Bizottság tagjai hatáA fogyasztói érdekvéde- rozati javaslatot fogadtak el lem területén nőtt az ellen- a gondok mérséklésére. gyedévében fogyasztói áron mö,csök kínálata miközben árszínvonaluk növekedett. Tegnap, szerdán délelőtt tartotta évzáró ülését a Csongrád megyei Környezetés Természetvédelmi Bizott. ság. Dr. Petrik István elnöki megnyitója után Bálint László, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát vezér, igazgatója adott tájékoztatást a gyár környezetvédelmi intézkedéseiről. Ezt követően Gulyás Antal osztályvezető számolt be a Csongrád megyei tanács építési és vízügyi osztályának a környezetvédelmi feladatok ellátásával összefüggő tapasztalatairól. A közeljövőben a megyei tanács végrehajtó bizottsága tárgyalja a környezet- és ter. mészetvédelmi bizottság munkáját. A résztvevők a megyei tanácsi testület elé kerülő anyagot a tegnapi ülésen vitatták meg Baria József környezetvédelmi titkár vezetésével. Dr. Gaál István, a Tiszántúli Református Egyházkerületnek az Elnöki Tanács előzetes hozzájárulásával a közelmúltban megválasztott főgondnoka szerdán Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt esküt tett a Magyar Népköztársaság Alkotmányára. Az eskütételen jeleli volt Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és dr. Bartha Tibor püspök, a református egyház zsinatának lelkészi elnöke is. (MTI)