Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-01 / 282. szám

AZ MS 2MP SZEG ED VÁROSI B I Z O f T S A G Á N. A K LA P J A Mai számunkban: A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi bizottságának irányelvei a párt XIII. kongresszusára ' (2—3. oldal.) n szocialista rend építése erkölcsi és politikai egységbe kovácsolta népünket Megemlékezés a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulásának 40. évfordulója alkalmából Kállai Gyula mondott ünnepi beszédet Ünnepi zászlódíszbe 81t5­zött péntekre Szeged. A vá­ros középületein elhelyezett feliratokon a 40-es szám a négy évtizeddel ezelőtt meg­alakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front emlékét idézi. Erre az országos je­lentőségű eseményre emlé­kezve ünnepi gyűlést rende­zett a városi tanács díszter­mében a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottsága. Délelőtt 10 órakor érke­zett a nagyallomásra az a Budapestről induló külön­vonat, amely a meghívott vendégeket hozía Szegedre, köztük a magyar társadalmi és szellemi élet sok jeles képviselőjét Többen a 40 évvel ezelőtti személves em­lékeikkel jöttek el, hogy részt vegyenek az egész ma­gyar nép ünnepén Szegeden. Az állomáson a vendégeket Csongrád megye és Szeged párt-, állami és társadalmi vezetői fogadták, és ifjúgár­disták virággal köszöntötték. A városi tanács díszter­mében rendezett ünnepség 11 órakor kezdődött. Az el­nökségben foglaltak helyet Aczcl György, a Közporti Bizottság titkára. Benke Va­léria. a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának el­nöke. Gáspár Sándor, a Szak­szervezetek Országos Taná­csának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Apró Antal. az MSZMP Központi Bizottságának "tag­ja, a magyar országgyűlés elnöke. Havalecz Istvánná nyugdíjas, a Magyar Nem­zeti Függetlenségi Front megalakító gyűlésének egyik résztvevője. Kapolyi László ipari miniszter, dr. D. Kál­dy Zoltán, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök­elnöke, a Lutheránus Világ­szövetség elnöke. Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és pro­paga ndai>sztályának vezető­je. Nagy István, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának elnöke. .Pops­gay Imre. á Hazafias Nép­front Országos • Tanácsának főtitkára, dr. Udvnrdu Jó­zsef szeged—csanádi megyés-' püspök. A Himnusz elhangzása után az ünnepi műsorban Bobor György, a Szegedi Nemzeti Színház művésze Illyés Gyula: Haza a magas­ban című versét szavalta. Maid dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Központi Bizott­ság tagja, a megvei pártbi­zottság első titkára köszön­tötte az ünnepség résztvevő­it. és mondott megnyitó be­szédet. Ezt követően emiék­beszédet mondott Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagia. a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke. Felszólal­tak: Forgács István, a 40 év­vel ezelőtti szegedi esemé­nyek egyik résztvevője és Szögi Etelka, a Szegedi Tex­tilművek fonónője. az üze­mi KISZ-bizottság szervező titkára. Az ünnepi ülés dr. Komó­csin Mihály zárszava után a Szózat hangjaival ért vé­get, amelyet Mihálka György vezetésével a Szakszerveze­tek Munkáslkórusa és a Dé­mász kórusának egyesített kara énekelte. A meghívott vendégek különvonattal a délutáni órákban utaztak vissza Budapestre. (Az ünnepi programról a továbbiakban dr. Komócsin Mihály megnyitó beszédét. Kállai Gj>ula ünnepi meg­emlékezését. Forgács István és Szögi Etelka felszólalását közöljük.) m Az ünnepi gyűlés elnöksége Dr. Komócsin Mihály: Megértetlük az idők szavát, és tettük, amit tenni kellett A vendégek fogadásán, a pályaudvaron (halról jobhra): Kállai Gyula, Benke Va­léria, Gáspár Sándor. Aczél György. Pozsgay Inire (háttérben), dr. Komócsin Mi­hály, La'atos Ernő. (Enyedi Zoltán és Somogyi Károlyné felvételei) Tisztelt Ünnepi Gyűlés! Kedves Elvtársak! Kedves Vendégeink! 'Negyven évvel ezelőtt e város falai között nagy je­lentőségű történelmi ese­ményre került sor. Megala­kult. és meghirdette prog­ramját a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Ta'án nem volt véletlen, hogy éppen itt. Szegeden tör­tént ez az esemény. Mi, Csongrád megyeiek, szegedi­ek azt valljuk, hogy a törté­nelem igazságtétele *volt. hogy a szőrijét hadsereg ép­pen ebben a térségben lép­te át a magyar határt, és kezdte meg hazánk felsza­badítását. F. táj — Békés— Csanád—Csongrád megye —„ elnyomott ipari és agrár níncsteleniei sok vért és ve­rítéket áldoztak a kizsákmá­nyoló osztályok és a népei­nyomó rendszer elleni harc­ban. A magyar dolgozók di­csőséges 1919-es forradalma ideién is az első napoktól kezdve az itt élő népnek harcolnia kellett a Magyar Tanácsköztársaságra törő el­lenforradalmárok és a külső intervenciósok — a román és a szerb királyi csapatok, valamint a francia gyarmati katonaság — ellen. Talán az is történelmi igazságtétel volt. hogy a reakciós Horthy-rendszer fel­számolása. az úi népi ha­talom kiépítése éppen ebben a városban kezdődött. Ezt a várost Horthvék fasiszta ideo­lógiájuk szülőhelyének te­kintették. 25 éven keresztül minden eszközzel megpró­bálták bázisukul kiépíteni. De minden terror, demagó­gia ellenére e városban a kommunisták vezetésével, a baloldali munkásmozgalom szüntelenül élt és tevékeny­kedett. Kapcsolatot épített a dolgozó parasztsággal, a haladó értelmiséggel. Ami­kor a szovjet hadsereg fel­szabadító tette megnvitotta a lehetőséget, itt. Szegeden sem voltunk kevesen, akik megértettük az idők szavát, és tettük, amit tenni kellett. A kommunisták kezdemé­nyezésére rövid idő alatt sok minden történt azokban a napokban és hetekben vá­rosunkban. Már a szovjet hadsereg megérkezése előtti napokban létrehQztuk a rend fenntartására — szervezett munkásokból — a polgár­őrséget. Közvetlenül a fel­szabadulás utáni napokban megszerveztük a lakosság el_ látását, üzembe helyeztük a közműveket. 1944. október 15-én már megkezdődött a gvárak termelésének bein­dítása. A gv ár tulajdon os olr szabotálásának és tehetetlen­kedésének leküzdésére októ­ber 20-án megalakult a Sze­gedi Kenderfonógyárban, maid a többi vállalatnál is az üzemi tanács (amelvek későbbi üzemi bizottságként az egész országban elterjed­ten tevékenykedtek). Amit a féktelen elnyomás és terror miatt korábban nem tudtunk megtenni. hogv fegyverrel szolgáljuk a fasizmus elleni harcot, azt tettük a felsza­badulás nao iától kezdve a szovjet hadsereg utánpót­lását segítve, a vasúti éa közúti szállítás feltételeinek megteremtésével, a sérült haditechnika javításával, a sebesült harcosok gyógyítá­sával és számos egyéb mó­don. Élve a szabadság adta le­hetőségekkel, már az első napokban megkezdtük a de­mokratikus politikai élet és az új népi hatalom meg­szervezését. Itt alakult meg a Magyar Kommunista Párt legális Központi Bizottsága. Maid ösztönzésére sorra jöt­tek létre a többi demokra­(Folytatás a 4. oldalon.) 74. évfolyam 282. szám 1984. december 1.; szombat Ara: 1,80 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom