Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-13 / 266. szám

Kedd, 1984. november 13. 5 A mezőgazdaságban dolgozó fiatalokról Tárgyalt a városi KISZ-bizottság A megye és ezen belül Szeged es környéke mező­gazdaságának íejlödeseben kiemelkedő volt az elmúlt évtized. A termeles korsze­rűsödésé új i'elteteleket te­remtett az élet- es munka­körülményekben. Növeke­dett a mezőgazdaság társa­dalmi megbecsülése, javult az agazatban az állandó es a női foglalkoztatás. Mind­ezek a megállapítások ab­ban a jelentésben szerepel­tek. amelyet Rovó József, a KISZ Szeged városi bizott­ságának munkatársa készí­tett a váro6 ifjúsági testüle­tének tájékoztatására. A KISZ-bizottság tegnapi, hétfői soros ülésén arról tárgyalt, hogy e változások hogyan befolyásolták a me­zőgazdaságban dolgozó KISZ-szervezetek munká­ját, mikén» érintik a ter­melőszövetkezetekben dol­gozó fiatalokat. Tény, hogy kevesebb fiatal hagyja el a falut, főleg a gépesített te­rületeken a téeszek mellék­üzemágaiban és különböző adminisztrációs munkakö­rökben találnak elhelyezke­dési lehetőségeket. Egyfajta nemzedékváltás is tapasztal­ható. egyre több fiatalra számítanak vezetői munka­körökben. Nagyon fontos, hogv a termelőszövetkezetek KISZ-szervezetei megfelelő­en képviseljék a fiatalok ér­dekeit. és vonzó mozgalmi programot adjanak. A közigazgatás átszerve­zését követően a városi KISZ-bizottsághoz 18 mező­gazdasági üzem 21 KISZ­alapszervézete tartozik. a városi testület közvetett és közvetlen módon végzi irá­nyításukat. A legfrissebb tapasztalatok szerint nem sikerült több fiatalt meg­nyerni a mozgalomnak, bár a szervezettség még így is jobb az országos átlagnál. A vitában fölszólalók — Ra­dics Béla, Venkei Teréz, Honfi Maria bizottsági ta­gok. Szentayörgyi Pál, a megyei KISZ-bizottság tit­kára. Illés Tóth István, a városi pártbizottság munka­társa, Tuza Klára, a váro­si KISZ-bizottság titkára — keresték azokat a lehetősé­geket, amelyekkel javítani lehetne a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok közéleti, mozgalmi munkáját. Mesz­szemenően figyelembe kell venni, hogy késő ősszel és kora tavasszal van idejük a fiataloknak a közéleti tevé­kenység gyakorlására. Sza­bad idejük csakúgy keve­sebb, mint bármely más te­rületen dolgozó fiataloknak. Akad javítanivaló a párt­ós KISZ-szervezetek együtt­működésén. a szövetkezetek sem ismerik eléggé egymás gondjait, de eredményeit sem. Az ifjúsági vezetők is­meretei is hianyosak. A szövetkezeti demokrácia fó­rumai nem elég demokrati­kusak. Éppen ezért szükség van tapasztalatcserékre, több közös programra. Leg­közelebb december 6—7—8­ra szervez a megyei KISZ­bizottság felkészítő tábort a szövetkezeti ifjúsági veze­tőknek. A KISZ-bizottság össze­gezte az ifjúsági parlamen­tek eddigi tapasztalatait, in­tézkedési tervet fogadott el a jövő évi szervezeti ese­ményekről A fiatalok meg­beszélték a KISZ KB ideo­lógiai munkáról szóló hatá­rozatának eddigi végrehaj­tását. Kutató- és oktatóbázis Mezőgazdasági biotechno­lógiai kutató és oktató bázis létesül Gödöllőn — jelentet­te be hétfőn Papócsi László mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszterhelyettes Gö­döllőn, az Agrártudományi Egyetemen rendezett kutatói munkaértekezleten. Mint el­mondotta: a minisztérium elfogadta a gödöllői tudo­mányos intézmények, to­vábbá a kutatással és fej­lesztéssel is foglalkozó vál­lalatok pályázatát, amely a helyi szellemi potenciál ha­tékonyabb kihasználása ér­dekében a biotechnológiai alapkutatások mezőgazdasá­gi gyakorlatba való átülte­tését célozza. A biotechnológia eredmé­nyeinek mezőgazdasági adap­tálása a jövőben fontos eme­lője lehet az élelmiszer-ter­melésnek. az állattenyésztés­ben a nagyobb tömegű és jobb minőségű termelésnek, a növénytermesztésben az ellenállóbb és élelmiszer ­iparilag jobban hasznosítha­tó termékek előállításának. A Gödöllőn létesülő központ vizsgálja majd azokat a mik­robiológiai folyamatokat is, amelyek mezőgazdasági al­kalmazása a melléktermékek továbbfeldolgozhatóságát szolgálja. A gödöllői központ nem utolsósorban az alkal­mazott kutatások műszaki fejlesztési hátterét is gon­dozza majd. Ezen belül a gö­döllői egyetem feladata lesz megszervezni e témakörben a nappali tagozatos, vala­mint a szakmérnöki oktatást. Erlékelemzési kiállítás Az értékelemzés eredmé­nyes alkalmazásáról nyílt hétfőn kiállítás a Budapest Sportcsarnokban. A Pénz­ügyminisztérium a Szerve­zési és Vezetési Tudományos Társasággal közösen másod­ízben rendezi a kiállítást, amelyen 30 vállalat olyan termekeket, illetve technoló­giai eljárásokat mutat be, amelyek költségigényét — az értékelemzés módszeré­nek alkalmazásával — je­lentősen csökkentették. A kiállítás megnyitásakor Medgyessy Péter pénzügy­miniszter-helyettes elmond­ta. hogy a technológiai folya­matok minden egyes fázisát külön elemző, és e fázisok leggazdaságosabb megoldá­sait rendszerező értékelem­zést ma már a népgazdaság számos területén alkalmaz­zák. Ismertette a Pénzügy­minisztérium, az Országos Tervhivatal, az Országos Anyag- es Árhivatal. vala­mint az OMFB által meghir­detett értékelemzési pályá­zat eredményét. A pályáza­ton — amelyen értékelemzés segítségével az energiafel­használás csökkentésére kel­lett eljárásokat kidolgozni — 18 ipari, 3 építőipari, 4 köz­lekedési és 3 mezőgazdasági vállalat vett részt, s az újonnan bevezetett technoló­giai módszerek révén eddig mintegy 360 millió forintos megtakarítást sikerült elérni. A pályázat két első díját a Lehel Hűtőgépgyár. illetve a MÁV Vezérigazgatóság kapta, ' második díjas az Üvegipari Művek Orosházi Üveggyára, harmadik díjas az Alföldi Porcelángyár. Népfronttanácskozás Az olvasás fejlesztéséről Az olvasókultúra fejlesz­tésének kérdéséit tűzte hét­fői ülesének napirendjére a Hazafias Népfront Országos Tanacsának Olvasó Népért munkabizottsága. Vargha Balazs, a HNF gyermek- es ifjúsági irodalom munka­csoportjának vezetője beszá­molójában kiemelte: az utóbbi időben újra megsza­porodtak a kisiskolások ol­vasási tudásával kapcsolatos kritikai észrevételek. Egyes vélemenyek szerint az álta­lános iskolát végzett gyer­mekek nagy része nem tud olvasni, nem szereti meg az irodalmat. Ha van is némi igazság az ilyen, és ehhez hasonló megállapításokban, egészében mégis egyoldalú­ak és túlzóak — mondotta Vargha Balázs. A szakemberek szerint az olvasástanítással kapcsola­tos felfogások kedvező irányban módosulnak. Van­nak viszont figyelmeztető adatok is: a gyermekkönyv­tárakból kölcsönzött kötetek száma 1980—1983. között 5 millióról 3,4 millióra, a gyer­mekolvasók — rendszeresen könyvet forgatók — száma pedig 20 százalékkal csök­kent. A vitában felszólalók hangsúlyozták: a közokta­tásban megmerevedett mód­szerekkel nem lehet a gyer­mekeket eredményesen ol­vasásra tanítani. Az olvasás­fejlesztésnek alkalmazkod­nia kellene a gyermekek természetéhez, „vidámabb", tréfásabb módszerekre vol­na szükség a tanításban. Többen szóltak arról, hogy amennyire leszoktatja most a televízió az olvasásról a gyermekeket, ugyanannyi­ra segíthetné is őket. Nap­jainkban azonban túlságo­san háttérbe került a tele­vízió mellett a könyv, az irodalom, az olvasás. összefoglalójában Vargha Balázs hangsúlyozta: a Ha­zafias Népfront arra tö­rekszik, hogy az olvasás fej­lesztéséről szóló vitákon mi­nél több hasznosítható mód­szer kerüljön napvilágra, így \ a különböző felfogások, nézetek ütközhessenek. Fontos lenne, hogy a peda­gógusok maguk választhas­sák meg azt. az általuk leg­alkalmasabbnak vélt olva­sástanítási módszert, amely­lyel megszerettethetik az irodalmat a kisdiákokkal. (MTI) A kamarazenekar jubileuma Fönnállásának ötödik esz­tendejét ünnepli az Űjsze­gedi Kamarazenekar. Ebből az alkalomból ma, kedden este 6 órakor, Kiss Ernő ve­zényletével adnak hangver­senyt az újszegedi Novem­ber 7. Művelődési Házban. Műsorukban Händel, Lo­vatelli, Bartók, Mozart mű­vei szerepelnek. rádiófigyelő •I Az ürügy jelen esetben csak annyi, amennyit, a szó — útravaló — átvitt értel­me jeienthet. Az. hogy ki­nek-kinek mennyit ad a szülőföld (-város, -falu) ké­sőbb. ki mit képes „hozni­vinni" mindabból, amit az otthon erkölcsben-emberség­ben. szellemben-el vek ben „becsomagolt" neki. Mind­ez lehet akár divatos ripor­teri kérdés, esetleg ismert emberek sztereotip megnvi­iatkozásbeli tiszteletköre is — ám a tanulságok így is, most is kézenfekvőek. „November első napjai­ban hazamennek az embe­rek szülőfalujukba, szülővá­rosukba." Ez a rádióújság­beli mondat volt az aktuá­lis kiindulópontja Szél Jú­lia szerdán délután a Kos­suth adón sugárzott, Űtra­valónk című riportjának. A műsorban kisújszállásiak, pontosabban ma is ott élők és onnan indultak vallottak az útravalóról. a hazalátoga­tás „számbavételi" apropó­ján. Első helyen szerépelt az iskola. Az, hogy a megszó­laltaknak (volt közöttük nyugdíjas miniszter, ismert műfordító és országgyűlési képviselő is) mi minden kezdődött a gimnáziumban — s ők mit folytattak mind­ebből. Bizonyíthatóan elég sokat: Kisújszállás e gene­rációjából kerültek ki a Márciusi Front vonzásköré­ben felnőtt, a népi írók mozgalmának a század má­sodik nagy reformnemzedé­kének igézetében tenni igyekvő emberek. Ök voltak azok. akik 1945-ben elsőként küldtek élelmet az éhező magyar városokba és való­ban demokratikus választá­sokat rendeztek, s ők szer­vezték ügy, hogy például a segélycsomagok szétosztása­kflr őt egyszerű parasztem­ber dönthette el. hogy négy és fél ezer cipőből ki mi­lyet, mennyit kaphat. És hasonlók Tudom, nem vala­mi szerencsés a párhuzam a mával, mégis ki kel] mon­dani : amit a jelenlegi fia­talok mondtak a gimnázi­umról — bizony sokszorosan közhelyesebbnek számító „vallomások" voltak, nem is beszélve az olyan, nyil­ván nemcsak helyi sajátos­ságnak számító gondról — hogy például a végzettek közül jóformán senki sem akar magyartanár lenni... Újfent bebizonyosodott: a régi, úgynevezett „kis nagy iskolák" szerepe felbecsül­hetetlen jelentőségű volt a magyar értelmiség népi szellemiségű elitjének föl­nevelésében. S ha már Kis­újszállás ürügyéről szólunk, nem árt újra fölidézni, hogy általában a Tiszántúl külö­nösen élenjárt ebben: „igen tisztességes iskolákról" be­széltek a riportban e tájjal kapcsolatosan, s érős a gya­núm. hogy ama bizonyos nyakas kálvinista szellem is korszerűsödve, megszüntet­ve-megőrizve élt és hatott tovább ily módon ... Mondhatná bárki: no igen, igen. akkor.. . Nem igaz. És távolról sem a ma is köztudottan erőteljes, sú­lyos eszmei-szellemi pogy­gyászt adni képes városok (Pécs, Kecskemét stb.) ha­tásaira gondolok. Aki netán arra hivatkoznék (mert saj­nos, teheti), hogv szülőföld­jén a legtisztább szándék­kal, a legtöbb jóakarattal is csak kisstílű elvtelenségek egymásba gubancolódott. ragacsos szálait, földhöz ra­gadt. szűk látókörű attitűd­gyűjtemények lehangolóan színtelen foltjait, kiskirálv­kodást. lokálpatriotizmusnak becézett, valójában önérdek által kondicionált provirvciá­s ürügye lis pöffeszkedést. üres. tar­talmatlan álsi ker hajszolást, késöfeudális rang- es cím­kórságot és hasonlókat lát­hat, illetve láthatott — ne keseredjék el túlságosan. Mert ez is útravaló, és nem is akármilyen. Nincs hely ezen a földon, amely akár a legkiáltóbb negatívumai­val is ne tudna adni a való­ban értékes személyiségnék nagyon is pozitiv töltetű életpoggyászokat. Kitartást, • érőt, éles szemet, dacot, a tisztesség súlyos, ellenpél­dák sorozataival fölnagyított parancsait. És sok hasonló jót. Ráadásul a szülőföld varázsa és útravalói még közvetve is léteznek — ha nem iskola, akkor barátok, ha nem megfelelő közszel­lem. akkor ezek karaktert edző hatosai és így tovább. Ez (is) Kisújszállás ürügyé­nek tanítása. Domonkos László Hagyvalla VETÉLKEDŐ. Ismét egy monumentális tévés vállal­kozás: a Szivárvány című vetálkedósorozat. Nyolc nagyváros közötti a játék: Miskolc, Nyíregyháza, Deb­recen, Békéscsaba, Szeged, Pécs. Zalaegerszeg. Győr — az országhatárokat követő vonalról. A választásuk nemi véletlen. A músor arra vál­lalkozott ugyanis, hogy el­telt 40 évűnket tekintse át a városok által „kiállított" csapatok segítségéve] — a művészetek tükörében. Megvallom, ez újabb tele­víziós (országos) „ügy" kita­lálói és kivitelezői iránt már most, az elején őszinte tiszteletet, némi csodálatot érzek. legalábbis a bátorsá­gukat tisztelem. Negyven év művészettörténetét adni eb­ben a formában — merész gondolat! Roppant tájéko­zottság. következésképpen igen sok értő ember kell hozzá. Rendkívüli eszköztár. Erős akarat, lankadatlan ügy­buzgalom. sok energia, idő. Zina Lajos emlékére Negyvenöt éves korában, a közelmúltban eihunyt Zina Lajos, a szegedi mun­kásőregyseg híradó alegy­segenek volt parancsnoka. Ezt a beosztást több mini egy évtizedig töltötte be. Példaadó és lelkesítő volt érkezése egységünkhöz 57 tavaszán, a feszült légkör­ben, amikor édesapjával együtt lépett a sorainkba. Az országban ő volt akkor a legfiatalabb munkásőr: tizenhét éves volt, amikor egyenruhát öltött. Áz általános iskola után mezőgazdasági technikumot végzett. A munkás családi környezetének nagy szerepe volt abban, hogy aktívan dolgozott az ifjúsági mozga­lomban. Ez vezette pártunk soraiba és a munkásőregv­ségbe is. Többször vál­, lait pártvezetosegi munkát. Példás családapa, jó munka­erő, felkészült munkásőr volt. Ez bizonyítja, hogy állandóan képezte magát a korszerű híradástechniká­ban. Szerény, mégis hatá­rozott egyénisége, példaadó emberi magatartása jóvoltá­ból tekintélyt tartó parancs­nokot ismertünk meg benne. Gyakorlatokon munkakedv­től vibrált körülötte a le­vegő. Optimizmusára jellemző, hogy amikor néhány éve parancsnokaink írásban kér­ték válaszunkat. meddig akarunk még szolgálni. Zi­na Lajos azt írta: 2000-ig. Akkor lett volna 60 éves. Most már csak a közös munkásőrélmények emléke maradt szivünkben. „Gera Sándor" munkásőr­egységparancsnokság. Szeged Az első rész, Debrecen és Gyór vetélkedése után, bi­zakodóak lehetünk. Egyrészt azért, mert föltétlenül lát­szott ezen a műsoron, hogy készítői eg.yaltalan nem ugy viselkednek, mint viselked­tek volt ama franciák. Nem mondom, hogy mindent, de sokat tanultak az előző, ha­sonló jellegű monstre műso­rokból. (Hogv mit felejtet­tek. s mit nem, még nem derült ki pontosan.) Például megtanulták, hogy szép az, ha valaki beszél különösen, ha jól beszél, mégis, a tévé­ben vagyunk: s itt többet lehet néha mondani kép­pel, mint szóval. Nyilván ezért igyekeztek most hosz­szadalmas és gyakorta nya­katekert feladatmagyarázá­sok helyett képekben adni meg a kérdéseket. (Csak zá­rójelben mondom: arra még készületlennek tetszik a nagytiszteletű és nagy tekin­télyű Zsűri, mit tegyen olyankor, ha a játékosok tá­jékozottabbnak bizonyulnak valamely témakörben, mint a válaszokat elbíráló szak­értő.) Ez a „képes" mód­szer egv bizonyos fazont, stílust látszik adni a játék­nak. Jobb híján mondjuk: tévés stílust. Másrészt bizakodóak lehe­tünk azért, mert öröm néz­ni. hogv ebben a közműve­lődési-közösségi apálykor­szakként emlegetett • jele­nünkben ennyi tájékozódás­ra. ismeretszerzésre való energia, s ennyi lokálpatrióta közösségteremtő buzgalom jelenik meg — a képernyő közvetítette valóságban. Izgalommal várjuk a leg­utolsó fordulóban (december 21-én) „fellépő" szegedieket, s reméljük, legalább úgy szerepelnek, mint a nemrég­volt Jókai-vetélkedőben! IGNOTUS. Pontosabban, a fia. Ignotus Pál volt a hét tévéműsoraiból kiemelkedő, vasárnap késő este vetített program főszereplője. Á Nyugat nagynevű főszerkesz­tőjének fiáról, az íróról, pub­licistáról, a magyar iroda­lomtörténet óriás Korszaki­nak szemtanújáról es fesze­séről Londonban keszítették portréfilmet. Az utolsó, előt­ti pillanatban, hiszen nem sokkal a forgatás után meg­halt. A film meg dobozban várt mostanáig. Miért? Ki tudja, mi oka volt, hogy majdnem 9 évig nyugodni hagyták? Mellékes a kérdés, mondhatnunk, hiszen az a lényeg, hogy láttuk-hallot­tuk végre e nagy idők tanú­ját. De hát az ember már csak így van megszerkeszt­ve. Ha a műsorújságba a cím alá írják, hogy kilenc éve elkészült ez a portré, legalábbis kíváncsivá tesz­nek bennünket. Magyaráza­tokon kezdünk gondolkodni, kerdésekre szeretnénk vála­szokat kapni. Üdvös-hasz­nos megoldás lett volna, ha erre illetékesek kiszolgáltak volna bennünket. Amolyan ..felnőtt dolog" lett voina, ha a műsor elótt. vagv után tisztázzák velünk a késede­lem okait. Egyféle tájékoz­tatáspolitikái tett: no nem nagy, „csak" amolyan aovó, mindennapos Amiivénekböl épül az egész, az elvek sze­rinti praxis. Meg kell mondani, csak ez az egy szépséghibája volt e vasárnap esti izgalmas es tartalmas televíziós órának. Mert Ignotus Pál lenyűgöző, megnyerő, valódi szellemi iz­galmat teremtő modorban ós stílusban tárgyalt velünk ebben a rövidnek tűnt 00 percben. G felnőtt, egyen­rangú partnerként „kezelte" közönségét. Személyes véle­ményét irodalmunk nagyjai­ról a velük való találkozá­sokról érdekesen, szelleme­sen. ragyogó stílusban, at­moszféra teremtő tehetséggel fogalmazta és örökítette ránk. Szegényebbek lennénk a szavai, egyéniségének legalább a tévé közvetítette ismerete nélkül. HausPrné Borús Rózsának, a szerkesz­tő-rendezőnek tartozunk el­sősorban köszönettei. Sulyok Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom