Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-10 / 264. szám

Szombat, 1984. november 10. 11 Az ügyfél joga I Vásárhelyi j képeslap Csongrád megye második legnagyobb városa. Hódmező­vásárhely adta föl — Szentes és Makó után — ezt a kénes­lapot. A felszabadulás 40. év­fordulója tiszteletére indított sorozat harmadik darabjában ENYED1 ZOLTÁN FELVÉTELE Az én szép városom épül, gyarapodik az agrárszocialista mozgalmak biilcsöhelye. egykori cserepe­sek települése, az alföldi fes­tők vonzó városa és Németh László ihlető „tégelye" mutat­kozik be az olvasóknak. Föl­rajzolva a múltból táplálkozó jelen eredményeit, az elmúlt négy évtized szocialista építé- i sének sikereit. Kerek egy hónapon át ünnepelt Hódmezővásárhely. Emlékülések, tapasztalatcserék, jeles találko­zók. tartalmas és nagyon szép ki­állítások idézték fel a réPi álla­potokat. és szedték laistromba a vívmányokat, alkotásokat, válto­zásokat — az „újat". Hány lakó­és családi ház épült: hányan sze­reztek szakmát "diplomát az el­múlt 40 év alatt: miből, mennyit gyártottak az ipari üzemek- hány tonna kenyérnekvalót, húst állí­tottak elő a mezőgazdasági nagy­üzemek? A lista hiányos, és az is marad. Hát számlálja meg va­laki a csillagokat az augusztusi égbolton ... 1944. október 8. Felszabadult a város. A mai öregek eletében legemlékezetesebb hajnal, a nagy csönd ellenére, félelmetes volt. Tizenöt-húsz kilométerrel odébb még tombolt a harc. idehallat­szott az ágyúdörgés. Ám a város főterén' néhányszor tíz bátor és" bizakodó ember már azon a na­pog az Ú.Í. a maid szép iesz jö­vőről álmodozott. tervezgetett. Legelőször a kommunisták ren­dezték soraikat: 15 nappal ké­sőbb már újságjuk is volt. a Vá­sárhely Népe. Többnyire iskolá­zatlan emberek munkásmozgalmi tapasztalatokkal, új hittel és nagy tenni akarással álltak olyan posztokra, amelyeken ma diplo­mások is sokszor gondokkal küz­denek. Az ember a szükségben többre képes. mint amennyit rendes körülmények között ki­néznek belőle. Mégis, mennyire? . 1 ? Rozzant külsejű, gyomorfájós nyugdíjas téeszparaszttal beszél­getünk a hajdani „hajlékból" meseszép otthonná varázsolt, át­épített es nagyszerűen berende­zett lakásában. Ötven évvel ez­előtt a „vásárhelyi híres prome­nádon" két pengő foglalót kapott érte az apja a nagygazdától, amikor a gyerek beállt hozzá kis­cselédnek. Egy hónappal később betegen beesett szemekkei. os­torcsapóval véresre vert lí-'-zár­ral szökött haza. mert nem bírta tovább. A felszabadulás ideién már felnőtt kubikoslegény volt. amikor megfogadta, hogy nap­keltétől napnyugtáig soha többé, senkinek, semmi pénzért... A téeszben leszázalékolták. mert túlhajtotta magát. „Persze, ma­gamnak. a családomnak, az én véreimnek, a mi közösségünk­nek . ." Mire. mennyire képes az ember, ha nem gátolják, de nem js kényszerítik'' Hát ennyire. Vásárhelyen, a felszabadulás előtt, a keresők 60 százaléka a mezőgazdaságban, leginkább más keze-lábaként talált munkát A város iparát a Kokron-fele ha­risnyagyár két malom, három téglagyár a mai Alumíniumszer­kezetek Gyárának elődje, a Grün. feld Jakab-féle 40 munkást fog­lalkoztató érchyomó- és bádogos­műhely. továbbá agyagiparos, ko­vács-. bognár- és textilmúhelyek képezték, összesen 2 ezer mun­kással. A felszabadulás óla azaz­hogv jóval később kezdődően, egész iparnegyed épült fe! Vásár­helyen. tekintélyes üzemekkel. A Hódgep. a Hódiköt és az Alföldi Porcelángyár termékeit nemcsak hazánkban, hanem számos más országban is ismerik, és szere­tettel vásárolják. A Metripon-d Mérleggyácat. más ipari válla­latokat és ipari szövetkezeteket, az építőipart is hoasászamítva. a városnak van erős céltudatos munkásosztálya És mindez úgy alakult ki. hogy nem szenvedte kárát a mezőgazdaság, sőt 30-40 évvel ezelőtt még beláthatatlan csúcsokra emelkedett termelésé­vel. közösségeivel. Vásárhely mintegy 60 ezer hektár mezőgaz­dasági művelés alatt álló terüle­tén csaknem megszűnt az elma­radott sokszor primitív körül­mények között létező tanyarend­szer. és a helyén hatalmit és erős mezőgazdasági üzemek szü­lettek. Az Állatorvostudományi Egyetemi Tangazdaság az ország gabona vetőmag-szükségletének egyharmadát állítja elő évente, és fémzárolja. Országos csúcso­kat ingatott meg a Gorzsai Álla­mi Gazdaság tehenészetének tej­termelése. A Rákóczi Termelő­szövetkezet közösségének birtoka fél akkora, mint a hajdan volt Pallavicini-birtok. . termeléstech­nológiáját és ereá'ményeif azon­ban a néhai őrgróféhoz hasonlí­tani goromba sé+és lenne a té­eszre nézve. A vásárhelyi mikro­körzet tíz taggazdasága tényleg megmutatta, hogy mire képes az ember — ha nem gáncsolják. A második világháború örök­sége a vásárhelyi ember számá­ra mindenekelőtt a csak mintegy 450 lövedékektől sérült lakóház volt. Kezdetben csak 50-00 új la­kás épült a városban évente: 1957 és 1960 között már 536 új lakásba költöztek be. Az első 15 éves lakásépítési program (4 ezer 795 átadott lakás) keretében 1961 után ezrével jöttek a .város­ba. sokszor nyomorúságos tanyai környezetből a volt parasztok nagyon modern, új városi laká­sokba. És a fejlődés nem lassult, sőt! A második 15 éves lakás­építési program első 5 évében (1980-ig) 2 ezer 756 (1979-ben 710) lakás épült Vásárhelyen. A felszabadulás óta épült a nagy kiterjedésű és szép Kertváros: még épül a már most is tekin­télyes Béketelep: a felismerhe­tetlenségig átalakult és megszé­pült a városközpont meg a mér­leggyár környéke, és az vtóbbi időben előrehaladt a Hódló-lakó­telep építése, amely várhatóan a város legszebb lakónegyede lesz. Vásárhely a képzőművészetek városa, azt mondják, és okkal. Első virágzása a századfordulóra és az azt követő másfél-két év­tizedre esik. A fennmaradt, pá­ratlanul szép és sajátos alkotások Tornyai János. Endre Béle fes­tőművészek. Pásztor János Kal­lós Ede szobrászművészek és más neves kortársaik emlékét idézik. A két világháború között művé­szetüknek csak kevés számú folytatója dolgozott Vásárhelyen, de a felszabadulás után — egyes vélemények szerint — i° .ólává újult és fejlődött a vásárhelyi képzőművészet és ebben a leg­nagyobb szerap az őszi tárlatoké, amelyek több teiint 30 éve szer­vezői és összetartói az azonos tö­rekvésű művészeknek. Vásárhe­lyen tanított és alkotott száza­dunk egyik kiemelkedő írója. Németh László. A „vásárhelyi iskola", a még ma is nagy számban, eredeti ál­lapotában megtalálható vásárhe­lyi tanya és Mártély páratlan szépsége ma is vonzza a képző­művészeket. és kinevel hazai úja­kat. mint a vásárhelyi születésű Fodor József festőművész és Ná­vai Sándor szobrász, az 1957 óta Vásárhelyen alkotó Németh Jó­zsef festőművész, és mellettük más művészeti ágak kitűnő mű­velői. mint Hegedús Endre zon­goraművész és a helyi ipari üze­meK fiatal iparművészei, közöt­tük Fekete Jánosné. a Hódiköt anyag- és modelltervezője. A nagyon hiányos listából sem hiányozhat az ősi népi fazekas­iparművészet. amelynek n.a is alkotó, kiemelkedő képviselői a Mónus testvérek Ferenc és Sán­dor Nem véletlenül lettek nagy­gyá. híressé: művészetüket édes­apjuktól örökölték akine1' 11 gyermekéből 7 maradt meg apja örökében, a fazekasságban. Képeslapok? Mint minden vá­rosban Vásárhelyen is sokféle kapható A fotóművészek mindig nagy szeretettel örökítettek meg a városképi jelentőségű árvízvé­delmi .kőfalat", a múlt század végén Ybl Lajos díjnyertes terve alapján készült városházát és előtte Pásztor János első világ­háborús Huszár emlékművét. Szemben, a Kossuth tér másik oldalát ékesíti a kiemelkedően szép szecessziós épület, a Magyar Ngmzeti .Banjí tháza. amely szá­zácíunk első évtizedében. Müller Miksa térvéfalaő'ján' épült. Régi, szép. a- város lakóinak nagvon kedves köztéri szobrok mellett ugyancsak vannak újabb alkotá­sok mint a Lenin téri felszaba­dulási emlékmű és a Lenin-szo­bor. vagy a Magyar Tanácsköz­társaság dicsőséges és szomorú emlékét, idéző mártírok emlék­műve. vagy a múlt század végén épült gyönyörű és fennállása óta nagyon jónevú Bethlen Gábor általános gimnáziumban elhelye­zett műalkotások. Az ám az iskolák. Egyes, ré­gen épült iskolák ma is szűkö­sek. javításra, fejlesztésre szorul­nak ugyan, de egész sor úi okta­tási intézmény épült a városban a felszabadulás óta. Ha újabb korszerű oktatási berendezéseket, seaédeszközöket kérnek, követel­nek is évről évre az iskolák, a régi helyzettel a mai oktatási, tanulási lehetőségeket nem lehet összehasonlítani. A vásárhelyi gyerek gyakorlatilag azzá vál­hat amivé akar és annak az alapjait Vásárhelyen elsajátíthat­ja középiskolai fokon. Sőt a vá­sárhelyi állategészségügyi főisko­la diplomát is ad a nemcsak Csongrád megyében keresett, le­endő mezőgazdasági szakembe­reknek. A képeslapokról nem hiányoz­hat az egészséges, alkotó ember. A városi tanács kórháza és egészségügyi hálózata több mint városi jelentőségű. és éppen most van napirenden a kórház több „lépcsőben" megvalósuló, nagyarányú fejlesztése. Már eb­ben az ötéves tervben épült és adták át rendeltetésének a Zrí­nyi utcában a szép és Korszerű­en felszerelt mentőállomást. Nyugdíjas lakatost. kemény csontú, öreg kommunistát provo­kálok a téren, a padon: .Beszé­lik. hogv az úi lakóházakban és középületekben sok hibát hagy­nak az építők és épületszerelők: az üzemekben a .szocialista mun­kás is csinál selejtet: ha F tár­sadalmi munkások nem vállal­nák ..." Közbevág: „Igaz. és szóvá kell tenni, de ott és annak, akire tartozik. Beszélik!... Van fogalma, mennyi macerát kap­tunk mi. iskolázatlanok, annak idején, a háború után?" És Füst Milánt idézi: ..Én meg azt mon­dom erre. hogy a majom vághat fintorokot. mégis csúf majom marad. Az én szép városom meg épül és gyarapodik tovább ..." ' ZELEI BÉLA K erek húsz éve annak, hogy újdonsült szövet­kezeti lakástulajdonos­ként eszelős ötletem támadt. A beköltözési mámor nevű jól is­mert bódulat tüneteinek elmúl­tával ugyanis a hasonlóan lói isméit külső tünetek észlelése kezdődött: hullik a csempe, hó­lyagos a műanyag padló, hang­szigeteletlen a mennyezet, nvagda az. ajtó. és ígv tovább. Minthogy a törlesztendő vétel­ár jól tapadó csempére, sima padlóra, hangszigetelt mennye­z.etre. csukható ajtóra vonatko­z.ott. a hibák kijavítására pe­dig vállvonogatással kísért bi­zonytalan ígéretet kaptam, azon kezdtem tűnődni, hogv kúen eltekint, az anyagi káro­kat téíelszerűen félsorolja. Egy százas itt. egy ötszázas amott; erélyes tisztelettel kéri a Tele­fonügyi Hivatalt: fizessenek ezer-valahányszáz forintot. Ér­velése fei'egyvérző, kérése (no­ha tréf'nak szánta) Komolyan is vehető Kincs az a tompult érzékű olvasó, aki jogosnak ne találná. Hogyan állunk tehát? Nos, nyilvánvalóan úgy. hogy a hivatal — ha van humorér­zéke — jót kacag. És kacagva nem fizet. Oiyan megállapodás ugyanis van, hogy a telefon­bérlő fizessen a készülék után. ha használja. De olyan megál­lapodás. hogy a telefontulajdo­nos is fizessen, ha a bérlő nem én ugve. most ügyfél vagyok, ez kétségtelen. De kinek az ügyfele? És itt rögtön meg ;s akadtam, mert nyilvánvaló lett, hogv kérdőmondatomban rossz a kérdőszó. Csak magam­ra kérdezhetek vele Ki vagvok én? Ember, állampolgár, ügy­fél. Elő- és utónévvel, szemé­lyi adatokkal. De nem kinek vagyok az ügyfele, hanem mi­nek. Építőiparnak. takarék­pénztárnak. Személyes kiszol­gáltatottja személytelen erőK­nek. Nem lehet az arcukba mo­solyogni. a szívüket lágvítani. a lelkükre hatni, mert nincs ar­cuk. nincs szívük — és hát: lelkük sincs. Mivel hathatnék rájük"> És ekkor támadt az eszelős ötletem. Egy minimá­lisan eszelős é.s egy maximáli­san eszelős. A minimális az volt: csökkentem a havi tör­lesztési összeget Kevesebbet fizetek, mondjuk kétszáz fo­rinttal. mindaddig, amíg a hi­bákat ki nem javítják. A ma­ximális ötlet: megvonom tőlük a havi törlesztési összeget. Egyetlen fillért sem fizetek ad­dig. amíg a hibákat ki nem javítják. Ügy éreztem, hogy ezt kívánja az eszmei igazság, .mellettem áll tehát a mindenna­pi joggyakorlat is. Csak-el ke'il kezdenem, úgv megijed a sze­mélytelen ügyintézés. hogy menten orvosolja a bajokat. Meg is írtam ezt az ötletemet a hetilapnak, amelynél azóta is dolgozom, a hetilap már akkor a szókimondóbb orgánumok hí­rében állt. bölcs főszerkesztőm mégsem küldte nyomdába a cikket. mondván: badarság, amit írtál és csinálni akarsz. Az építőipar és a takarékpénz­tár mit sem tud a te eszmei igazságodról. még kevésbé hajlamos megijedni. Ha nem fizetsz, leéonja a fizetésedből. Joga van hozzá, hogv azonnal intézkedjék, a velük kötött szerződésben ezt te is elismer­ted. Neked meg ahhoz van jo­god. hogy tisztelettel sürgesd a javításokat, de ez ügyben ők nem kötelesek azonnal intéz­kedni. ráérnek a garanciális év végéig. Mikor költöztél be? Két hónapia? No, akkor van még tíz hónapjuk. Ha úgynevezett objektív okok miatt tíz hónap múlva sem jelentkeznek. hit akkor még több idejük van. Egészen az objektív okok vé­geztéig. Az ötletből és a cikk megje­lenéséből tehát semmi sem lett. Mindez azonban húsz év­vel ezelőtt történt, azóta már a divathulláma is lefutott azok­nak a cikkeknek, glosszáknaK, kabarétréfáknak, amelyek az ügyfél kiszolgáltatottságát pa­naszolták. és tiltakoztak a kö­zönségszolgáló vállalatok — hi­vatalok hatósági viselkedése el­len. Hogvan állunk most te­hát? A kérdést egv újságcikk juttatta eszembe. Megve­si Gusztáv írta. a Ma­gyar Ifiúság tehetséges és a laphoz illőn fiatal munkatársa. Elolvasván a cikket, első meg­állapításom ez volt: jobban ál­lunk. Ez a cikk ugyanis meg­jelent. Pedig a benne világgá kiáltott ötlet sokkal eszelősebb, mint az enyém volt. Én azt ta­láltam ki. hogy nem adok pénzt. Ö azt találta ki, hogy pénzt kér. Elromlott a telefon­ja, három hétig nem javították ki, benyújtja tehát a számlát. Az erkölcsi károktól nagylel­használhatja, nincsen. Kérdés azonban: fizetne-e automatiku­san. ha volna ilyen megállapo­dás? És ez az, ami még most húsz év után sem biztos. M ert nézzük csak. Rende­let van arról, hogy a selejtes árucikket köte­les a bolt hibátlannal kicserél­ni. Miért jelent ez a csere mégis tortúrát, és anyagi vesz­teséget a vásárlónak? Miért nem jelenhet meg olvasói le­vél-összeállítás a lapokban ga­ranciális cserepanaszok nélkül? Miért rühellik a javítócégek a garanciális bejelentéseket? Mi­ért tanácsos az ügyfélnek el­tagadnia azt, hogy az általa bejelentett hiba valamely ga­ranciális készülékre vonatko­zik? Miért kínál meg-megújuló kabarék:mát az üvegvisszavál­tás? Miért fordul könyörögve kérdőmondatunk dallama, ha a bolti eladókat magántársalga­sukban megzavarjuk? Miért fogadja heherésző belenyug­vással a tisztes nagymama a hentesboltiak lekezelő álcsala­diasságát? Miért zordon ' az ügyfelet értesítő levelek tónu­sa. ha az értesítés küldője nem is hatósági szerv, holott ha az •volna, a zordonságo: sem indo­kolná? Miért sorolják a külön­böző szerződésformulák oly aggályos részletességgel a szer­ződő ügyfél kötelességeit. és miért oly szűkszavúak (vagy némák), ha az ügyfél jogairól van szó? Az egyik: a rossz hagyo­mány. Ha nem is vagyunk tel­jességgel híján a demokratikus hagyományoknak, hivatalnok­ország voltunk sokáig. A hiva­tal parancsoláshoz szokott, az ügvfél engedelmességhez. És erre az előzményre épült rá az államosítások utáni korszak. Minden állami lett: a gyár is, a bolt is, a gőzfürdő is. És mert ez az állami világ túlsá­gosan új volt, önvédelmi görcs­ben reagált minden reklamá­cióra. Kevesellni a bért. pa­naszkodni a parizerre, kifogá­solni a lepedő tisztaságát — támadásnak hatott az állami bér. az állami parizer, az álla­mi lepedő, egyszóval az állam ellen. Aki pedig görcsösen vé­dekezik. az morcos lesz, öntú!­érlékelésbe esik: ezért hitte magát hatósági embernek a gyári-intézményi portás, a bol­ti eladó, vagy a gőzfürdő ka­binosa. Ég ha rég tudjuk is, hogy ez a hagyomány rossz, az ereje máig ható. A másik dolog azonban, amit a kép teljességéért mégis figye­lembe kell venni, éppen ez: hogy tudunk a hagyomány ere­jéről. és erőt szögezünk ellene. Cikkeket is. amilyen a Megye­si Gusztávé. Olvasóleveleket. Kabarétréfákat. Népi ellenőr­zést. Decentralizálást. Monopó­liumiazító piaci versenyt. Fo­gyasztók Országos Tanácsát. A társadalom sokféle érdekvédel­mi szervét. Bizonytalan1 erők­volnának. ha az idő és az ön­érdek nem támogatná őket. Az idő eltávolít a hafeyomány ge­nézisétől: az önérdek arra a felismerésre vezet, hogy a harc önmagunkért folyik önmagunk ellen: egyszerre vagyunk ügy­intézők és ügyfelek Ügyféli jo­gainknak törvénybe foglalása és intézményes védelme is fontos. De fontosabb, hogy a törvény a társadalom és az egyén önvédelmi reflexeként működjék. FARAGÓ VILMOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom