Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-10 / 264. szám

Szombat, 1984. november 10. 11 Az ügyfél joga I Vásárhelyi j képeslap Csongrád megye második legnagyobb városa. Hódmezővásárhely adta föl — Szentes és Makó után — ezt a kéneslapot. A felszabadulás 40. évfordulója tiszteletére indított sorozat harmadik darabjában ENYED1 ZOLTÁN FELVÉTELE Az én szép városom épül, gyarapodik az agrárszocialista mozgalmak biilcsöhelye. egykori cserepesek települése, az alföldi festők vonzó városa és Németh László ihlető „tégelye" mutatkozik be az olvasóknak. Fölrajzolva a múltból táplálkozó jelen eredményeit, az elmúlt négy évtized szocialista építé- i sének sikereit. Kerek egy hónapon át ünnepelt Hódmezővásárhely. Emlékülések, tapasztalatcserék, jeles találkozók. tartalmas és nagyon szép kiállítások idézték fel a réPi állapotokat. és szedték laistromba a vívmányokat, alkotásokat, változásokat — az „újat". Hány lakóés családi ház épült: hányan szereztek szakmát "diplomát az elmúlt 40 év alatt: miből, mennyit gyártottak az ipari üzemek- hány tonna kenyérnekvalót, húst állítottak elő a mezőgazdasági nagyüzemek? A lista hiányos, és az is marad. Hát számlálja meg valaki a csillagokat az augusztusi égbolton ... 1944. október 8. Felszabadult a város. A mai öregek eletében legemlékezetesebb hajnal, a nagy csönd ellenére, félelmetes volt. Tizenöt-húsz kilométerrel odébb még tombolt a harc. idehallatszott az ágyúdörgés. Ám a város főterén' néhányszor tíz bátor és" bizakodó ember már azon a napog az Ú.Í. a maid szép iesz jövőről álmodozott. tervezgetett. Legelőször a kommunisták rendezték soraikat: 15 nappal később már újságjuk is volt. a Vásárhely Népe. Többnyire iskolázatlan emberek munkásmozgalmi tapasztalatokkal, új hittel és nagy tenni akarással álltak olyan posztokra, amelyeken ma diplomások is sokszor gondokkal küzdenek. Az ember a szükségben többre képes. mint amennyit rendes körülmények között kinéznek belőle. Mégis, mennyire? . 1 ? Rozzant külsejű, gyomorfájós nyugdíjas téeszparaszttal beszélgetünk a hajdani „hajlékból" meseszép otthonná varázsolt, átépített es nagyszerűen berendezett lakásában. Ötven évvel ezelőtt a „vásárhelyi híres promenádon" két pengő foglalót kapott érte az apja a nagygazdától, amikor a gyerek beállt hozzá kiscselédnek. Egy hónappal később betegen beesett szemekkei. ostorcsapóval véresre vert lí-'-zárral szökött haza. mert nem bírta tovább. A felszabadulás ideién már felnőtt kubikoslegény volt. amikor megfogadta, hogy napkeltétől napnyugtáig soha többé, senkinek, semmi pénzért... A téeszben leszázalékolták. mert túlhajtotta magát. „Persze, magamnak. a családomnak, az én véreimnek, a mi közösségünknek . ." Mire. mennyire képes az ember, ha nem gátolják, de nem js kényszerítik'' Hát ennyire. Vásárhelyen, a felszabadulás előtt, a keresők 60 százaléka a mezőgazdaságban, leginkább más keze-lábaként talált munkát A város iparát a Kokron-fele harisnyagyár két malom, három téglagyár a mai Alumíniumszerkezetek Gyárának elődje, a Grün. feld Jakab-féle 40 munkást foglalkoztató érchyomó- és bádogosműhely. továbbá agyagiparos, kovács-. bognár- és textilmúhelyek képezték, összesen 2 ezer munkással. A felszabadulás óla azazhogv jóval később kezdődően, egész iparnegyed épült fe! Vásárhelyen. tekintélyes üzemekkel. A Hódgep. a Hódiköt és az Alföldi Porcelángyár termékeit nemcsak hazánkban, hanem számos más országban is ismerik, és szeretettel vásárolják. A Metripon-d Mérleggyácat. más ipari vállalatokat és ipari szövetkezeteket, az építőipart is hoasászamítva. a városnak van erős céltudatos munkásosztálya És mindez úgy alakult ki. hogy nem szenvedte kárát a mezőgazdaság, sőt 30-40 évvel ezelőtt még beláthatatlan csúcsokra emelkedett termelésével. közösségeivel. Vásárhely mintegy 60 ezer hektár mezőgazdasági művelés alatt álló területén csaknem megszűnt az elmaradott sokszor primitív körülmények között létező tanyarendszer. és a helyén hatalmit és erős mezőgazdasági üzemek születtek. Az Állatorvostudományi Egyetemi Tangazdaság az ország gabona vetőmag-szükségletének egyharmadát állítja elő évente, és fémzárolja. Országos csúcsokat ingatott meg a Gorzsai Állami Gazdaság tehenészetének tejtermelése. A Rákóczi Termelőszövetkezet közösségének birtoka fél akkora, mint a hajdan volt Pallavicini-birtok. . termeléstechnológiáját és ereá'ményeif azonban a néhai őrgróféhoz hasonlítani goromba sé+és lenne a téeszre nézve. A vásárhelyi mikrokörzet tíz taggazdasága tényleg megmutatta, hogy mire képes az ember — ha nem gáncsolják. A második világháború öröksége a vásárhelyi ember számára mindenekelőtt a csak mintegy 450 lövedékektől sérült lakóház volt. Kezdetben csak 50-00 új lakás épült a városban évente: 1957 és 1960 között már 536 új lakásba költöztek be. Az első 15 éves lakásépítési program (4 ezer 795 átadott lakás) keretében 1961 után ezrével jöttek a .városba. sokszor nyomorúságos tanyai környezetből a volt parasztok nagyon modern, új városi lakásokba. És a fejlődés nem lassult, sőt! A második 15 éves lakásépítési program első 5 évében (1980-ig) 2 ezer 756 (1979-ben 710) lakás épült Vásárhelyen. A felszabadulás óta épült a nagy kiterjedésű és szép Kertváros: még épül a már most is tekintélyes Béketelep: a felismerhetetlenségig átalakult és megszépült a városközpont meg a mérleggyár környéke, és az vtóbbi időben előrehaladt a Hódló-lakótelep építése, amely várhatóan a város legszebb lakónegyede lesz. Vásárhely a képzőművészetek városa, azt mondják, és okkal. Első virágzása a századfordulóra és az azt követő másfél-két évtizedre esik. A fennmaradt, páratlanul szép és sajátos alkotások Tornyai János. Endre Béle festőművészek. Pásztor János Kallós Ede szobrászművészek és más neves kortársaik emlékét idézik. A két világháború között művészetüknek csak kevés számú folytatója dolgozott Vásárhelyen, de a felszabadulás után — egyes vélemények szerint — i° .ólává újult és fejlődött a vásárhelyi képzőművészet és ebben a legnagyobb szerap az őszi tárlatoké, amelyek több teiint 30 éve szervezői és összetartói az azonos törekvésű művészeknek. Vásárhelyen tanított és alkotott századunk egyik kiemelkedő írója. Németh László. A „vásárhelyi iskola", a még ma is nagy számban, eredeti állapotában megtalálható vásárhelyi tanya és Mártély páratlan szépsége ma is vonzza a képzőművészeket. és kinevel hazai újakat. mint a vásárhelyi születésű Fodor József festőművész és Návai Sándor szobrász, az 1957 óta Vásárhelyen alkotó Németh József festőművész, és mellettük más művészeti ágak kitűnő művelői. mint Hegedús Endre zongoraművész és a helyi ipari üzemeK fiatal iparművészei, közöttük Fekete Jánosné. a Hódiköt anyag- és modelltervezője. A nagyon hiányos listából sem hiányozhat az ősi népi fazekasiparművészet. amelynek n.a is alkotó, kiemelkedő képviselői a Mónus testvérek Ferenc és Sándor Nem véletlenül lettek nagygyá. híressé: művészetüket édesapjuktól örökölték akine1' 11 gyermekéből 7 maradt meg apja örökében, a fazekasságban. Képeslapok? Mint minden városban Vásárhelyen is sokféle kapható A fotóművészek mindig nagy szeretettel örökítettek meg a városképi jelentőségű árvízvédelmi .kőfalat", a múlt század végén Ybl Lajos díjnyertes terve alapján készült városházát és előtte Pásztor János első világháborús Huszár emlékművét. Szemben, a Kossuth tér másik oldalát ékesíti a kiemelkedően szép szecessziós épület, a Magyar Ngmzeti .Banjí tháza. amely százácíunk első évtizedében. Müller Miksa térvéfalaő'ján' épült. Régi, szép. a- város lakóinak nagvon kedves köztéri szobrok mellett ugyancsak vannak újabb alkotások mint a Lenin téri felszabadulási emlékmű és a Lenin-szobor. vagy a Magyar Tanácsköztársaság dicsőséges és szomorú emlékét, idéző mártírok emlékműve. vagy a múlt század végén épült gyönyörű és fennállása óta nagyon jónevú Bethlen Gábor általános gimnáziumban elhelyezett műalkotások. Az ám az iskolák. Egyes, régen épült iskolák ma is szűkösek. javításra, fejlesztésre szorulnak ugyan, de egész sor úi oktatási intézmény épült a városban a felszabadulás óta. Ha újabb korszerű oktatási berendezéseket, seaédeszközöket kérnek, követelnek is évről évre az iskolák, a régi helyzettel a mai oktatási, tanulási lehetőségeket nem lehet összehasonlítani. A vásárhelyi gyerek gyakorlatilag azzá válhat amivé akar és annak az alapjait Vásárhelyen elsajátíthatja középiskolai fokon. Sőt a vásárhelyi állategészségügyi főiskola diplomát is ad a nemcsak Csongrád megyében keresett, leendő mezőgazdasági szakembereknek. A képeslapokról nem hiányozhat az egészséges, alkotó ember. A városi tanács kórháza és egészségügyi hálózata több mint városi jelentőségű. és éppen most van napirenden a kórház több „lépcsőben" megvalósuló, nagyarányú fejlesztése. Már ebben az ötéves tervben épült és adták át rendeltetésének a Zrínyi utcában a szép és Korszerűen felszerelt mentőállomást. Nyugdíjas lakatost. kemény csontú, öreg kommunistát provokálok a téren, a padon: .Beszélik. hogv az úi lakóházakban és középületekben sok hibát hagynak az építők és épületszerelők: az üzemekben a .szocialista munkás is csinál selejtet: ha F társadalmi munkások nem vállalnák ..." Közbevág: „Igaz. és szóvá kell tenni, de ott és annak, akire tartozik. Beszélik!... Van fogalma, mennyi macerát kaptunk mi. iskolázatlanok, annak idején, a háború után?" És Füst Milánt idézi: ..Én meg azt mondom erre. hogy a majom vághat fintorokot. mégis csúf majom marad. Az én szép városom meg épül és gyarapodik tovább ..." ' ZELEI BÉLA K

erek húsz éve annak, hogy újdonsült szövetkezeti lakástulajdonosként eszelős ötletem támadt. A beköltözési mámor nevű jól ismert bódulat tüneteinek elmúltával ugyanis a hasonlóan lói isméit külső tünetek észlelése kezdődött: hullik a csempe, hólyagos a műanyag padló, hangszigeteletlen a mennyezet, nvagda az. ajtó. és ígv tovább. Minthogy a törlesztendő vételár jól tapadó csempére, sima padlóra, hangszigetelt mennyez.etre. csukható ajtóra vonatkoz.ott. a hibák kijavítására pedig vállvonogatással kísért bizonytalan ígéretet kaptam, azon kezdtem tűnődni, hogv kúen eltekint, az anyagi károkat téíelszerűen félsorolja. Egy százas itt. egy ötszázas amott; erélyes tisztelettel kéri a Telefonügyi Hivatalt: fizessenek ezer-valahányszáz forintot. Érvelése fei'egyvérző, kérése (noha tréf'nak szánta) Komolyan is vehető Kincs az a tompult érzékű olvasó, aki jogosnak ne találná. Hogyan állunk tehát? Nos, nyilvánvalóan úgy. hogy a hivatal — ha van humorérzéke — jót kacag. És kacagva nem fizet. Oiyan megállapodás ugyanis van, hogy a telefonbérlő fizessen a készülék után. ha használja. De olyan megállapodás. hogy a telefontulajdonos is fizessen, ha a bérlő nem én ugve. most ügyfél vagyok, ez kétségtelen. De kinek az ügyfele? És itt rögtön meg ;s akadtam, mert nyilvánvaló lett, hogv kérdőmondatomban rossz a kérdőszó. Csak magamra kérdezhetek vele Ki vagvok én? Ember, állampolgár, ügyfél. Elő- és utónévvel, személyi adatokkal. De nem kinek vagyok az ügyfele, hanem minek. Építőiparnak. takarékpénztárnak. Személyes kiszolgáltatottja személytelen erőKnek. Nem lehet az arcukba mosolyogni. a szívüket lágvítani. a lelkükre hatni, mert nincs arcuk. nincs szívük — és hát: lelkük sincs. Mivel hathatnék rájük"> És ekkor támadt az eszelős ötletem. Egy minimálisan eszelős é.s egy maximálisan eszelős. A minimális az volt: csökkentem a havi törlesztési összeget Kevesebbet fizetek, mondjuk kétszáz forinttal. mindaddig, amíg a hibákat ki nem javítják. A maximális ötlet: megvonom tőlük a havi törlesztési összeget. Egyetlen fillért sem fizetek addig. amíg a hibákat ki nem javítják. Ügy éreztem, hogy ezt kívánja az eszmei igazság, .mellettem áll tehát a mindennapi joggyakorlat is. Csak-el ke'il kezdenem, úgv megijed a személytelen ügyintézés. hogy menten orvosolja a bajokat. Meg is írtam ezt az ötletemet a hetilapnak, amelynél azóta is dolgozom, a hetilap már akkor a szókimondóbb orgánumok hírében állt. bölcs főszerkesztőm mégsem küldte nyomdába a cikket. mondván: badarság, amit írtál és csinálni akarsz. Az építőipar és a takarékpénztár mit sem tud a te eszmei igazságodról. még kevésbé hajlamos megijedni. Ha nem fizetsz, leéonja a fizetésedből. Joga van hozzá, hogv azonnal intézkedjék, a velük kötött szerződésben ezt te is elismerted. Neked meg ahhoz van jogod. hogy tisztelettel sürgesd a javításokat, de ez ügyben ők nem kötelesek azonnal intézkedni. ráérnek a garanciális év végéig. Mikor költöztél be? Két hónapia? No, akkor van még tíz hónapjuk. Ha úgynevezett objektív okok miatt tíz hónap múlva sem jelentkeznek. hit akkor még több idejük van. Egészen az objektív okok végeztéig. Az ötletből és a cikk megjelenéséből tehát semmi sem lett. Mindez azonban húsz évvel ezelőtt történt, azóta már a divathulláma is lefutott azoknak a cikkeknek, glosszáknaK, kabarétréfáknak, amelyek az ügyfél kiszolgáltatottságát panaszolták. és tiltakoztak a közönségszolgáló vállalatok — hivatalok hatósági viselkedése ellen. Hogvan állunk most tehát? A

kérdést egv újságcikk juttatta eszembe. Megvesi Gusztáv írta. a Magyar Ifiúság tehetséges és a laphoz illőn fiatal munkatársa. Elolvasván a cikket, első megállapításom ez volt: jobban állunk. Ez a cikk ugyanis megjelent. Pedig a benne világgá kiáltott ötlet sokkal eszelősebb, mint az enyém volt. Én azt találtam ki. hogy nem adok pénzt. Ö azt találta ki, hogy pénzt kér. Elromlott a telefonja, három hétig nem javították ki, benyújtja tehát a számlát. Az erkölcsi károktól nagylelhasználhatja, nincsen. Kérdés azonban: fizetne-e automatikusan. ha volna ilyen megállapodás? És ez az, ami még most húsz év után sem biztos. M

ert nézzük csak. Rendelet van arról, hogy a selejtes árucikket köteles a bolt hibátlannal kicserélni. Miért jelent ez a csere mégis tortúrát, és anyagi veszteséget a vásárlónak? Miért nem jelenhet meg olvasói levél-összeállítás a lapokban garanciális cserepanaszok nélkül? Miért rühellik a javítócégek a garanciális bejelentéseket? Miért tanácsos az ügyfélnek eltagadnia azt, hogy az általa bejelentett hiba valamely garanciális készülékre vonatkozik? Miért kínál meg-megújuló kabarék:mát az üvegvisszaváltás? Miért fordul könyörögve kérdőmondatunk dallama, ha a bolti eladókat magántársalgasukban megzavarjuk? Miért fogadja heherésző belenyugvással a tisztes nagymama a hentesboltiak lekezelő álcsaladiasságát? Miért zordon ' az ügyfelet értesítő levelek tónusa. ha az értesítés küldője nem is hatósági szerv, holott ha az •volna, a zordonságo: sem indokolná? Miért sorolják a különböző szerződésformulák oly aggályos részletességgel a szerződő ügyfél kötelességeit. és miért oly szűkszavúak (vagy némák), ha az ügyfél jogairól van szó? Az egyik: a rossz hagyomány. Ha nem is vagyunk teljességgel híján a demokratikus hagyományoknak, hivatalnokország voltunk sokáig. A hivatal parancsoláshoz szokott, az ügvfél engedelmességhez. És erre az előzményre épült rá az államosítások utáni korszak. Minden állami lett: a gyár is, a bolt is, a gőzfürdő is. És mert ez az állami világ túlságosan új volt, önvédelmi görcsben reagált minden reklamációra. Kevesellni a bért. panaszkodni a parizerre, kifogásolni a lepedő tisztaságát — támadásnak hatott az állami bér. az állami parizer, az állami lepedő, egyszóval az állam ellen. Aki pedig görcsösen védekezik. az morcos lesz, öntú!érlékelésbe esik: ezért hitte magát hatósági embernek a gyári-intézményi portás, a bolti eladó, vagy a gőzfürdő kabinosa. Ég ha rég tudjuk is, hogy ez a hagyomány rossz, az ereje máig ható. A másik dolog azonban, amit a kép teljességéért mégis figyelembe kell venni, éppen ez: hogy tudunk a hagyomány erejéről. és erőt szögezünk ellene. Cikkeket is. amilyen a Megyesi Gusztávé. Olvasóleveleket. Kabarétréfákat. Népi ellenőrzést. Decentralizálást. Monopóliumiazító piaci versenyt. Fogyasztók Országos Tanácsát. A társadalom sokféle érdekvédelmi szervét. Bizonytalan1 erőkvolnának. ha az idő és az önérdek nem támogatná őket. Az idő eltávolít a hafeyomány genézisétől: az önérdek arra a felismerésre vezet, hogy a harc önmagunkért folyik önmagunk ellen: egyszerre vagyunk ügyintézők és ügyfelek Ügyféli jogainknak törvénybe foglalása és intézményes védelme is fontos. De fontosabb, hogy a törvény a társadalom és az egyén önvédelmi reflexeként működjék. FARAGÓ VILMOS