Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-07 / 262. szám

7 Szerda, 1984. november 7. GMK és munkaverseny — Mikor lett kész? Nagy Sanyi lapoz az emlékezetében. — Azt hiszem, hetvenötben. — És tv osf — Látod, lebontjuk. Korszerűtlenné vált. — Máris? — Akkor még nem gondoltunk az angol meg az amerikai piacra; amit ott kell produkálni, azt nem tudja a vágóüzem. Év végére kész lesz a másik. Úszik utánunk a munkagép hangja a Húskombinát udvaráról akkor is, amikor belépünk Nagy Sanyiék birodalmúba, a Szalámiüzembe. — Szóval akkor — mondja Nagy Sanyi — menjünk végig a technológiai soron. A konvejorpályán utazó félsertések először a szakítóba Kerülnek. Gavrán I.ászló mű- és brigádvezető magyarázza: — Az első munkafázis a legfontosabb, mert ha mi nem figyelünk oda. rontjuk az utánunk következők teljesítményét is. — Amennyiben'' És ekkor rövid demonstráció következik. A hentes — jobbjában kés. balján fémesen csillogó lánckesztyű — gyors mozdulatokkal kezdi eltávolítani a félsertésről a felesleges, a szalámi gyártáshoz nem hasznosítható részeket, majd szakszavak következnek. Ilyenek például: színhúskihozatal, amit javítani szeretnének. Gavrán huszonnyolc éve van a cégnél. Itt volt ipari tanuló, aztán mesterszakmunkás vizsgát tett. volt csoportvezető is. — A művezetői szerepkör nem túl népszerű manapság — mondom. — Csak meg kell szervezni a munkát — mosolyodik el utána már gyerekjáték az egész! Börcsök József né dokumentumot, a versenyfelajánlást mutatja az utáncsontozóban. A Május 1. szocialista brigád vállalja: „a technológiai és munkafegyelmet betartjuk, betartatjuk, valamennyien száz százalék fölött teljesítünk". Börcsökné húsz esztendeje lépett be először a gyárkapun. Betanított munkásként kezdte, élelmiszeripari technikus ma már. — Dolgozhatna irodában is . .. — Én azt el sem tudom- képzelni. Legalábbis egyelőre. Erővel még bírom a fizikai munkát. t , — És a pénz? s •> * " — Az is így több. Persze. — A munkaversenyről az elmúlt években megoszlottak a vélemények ... — De nem nálunk — mondja —, itt mindig volt jelentősége, erőt jelentett, tartalékot és biztonságot, mert az emberekre mindig lehetett számítani. És elsősorban a mozgalmi jellegét emelném ki. A pártalapszervezetek, a szakszervezeti bizalmiak és a brigádvezetők a mozgatói az ügynek. Börcsökné tudhatja. Alapszervezeti párttitkár, brigádvezetőhelyettes. a vállalati pártbizottság tagja. És ezek csak az itteni tisztségei! A munkásasszony tagja a megyei párt-vb-nek is. A töltőüzem. Voltaképp roppant egyszerű dolgot csinálnak. Megérkezik a kicsontozott hús, hozzáadják a fűszereket, beteszik az egészet egy körbenforgó darálófélébe, onnan óriási patronokba kerül az anyag, aztán csak be kell tölteni a bélbe, és kész a szalámi. Dobránszki brigadéros számomra alig követhbtő fejtegetéseket vezet elő az exportanyagokkal való takarékosság fontosságáról: amit kihámozok belőle: ha a töltő jobban odafigyel, s keményebbre tölti a szalámit jelentős mennyiségű belet lehet megspórolni. — Sok kicsi sokra megy — summázza előadása lényegét a fiatal brigádvezető. Nincs köztünk vita. — És legyártunk terven felül harminc vagonra való „budapesti" szalámit. é6 kevesebb energiát használunk fel; és mindent a termelési programok szerint csinálunk. Nagy Sanyiék irodája. (Sanyi olyan hosszú ideig volt a vállalat KISZ-titkára. hogy aligha válik valaha Sándorrá Ha idősebb lesz, akkor valószínűleg Sanyi bácsinak tisztelik majd.) Sanyi elém hoz egy naplót Nem túl bonyolult kimutatás. Nevek mögöttük pedig számok. Egyesek, kettesek, hármasok. — Mi ez? — Osztálykönyv, napló, ahogy tetszik. — Mit takarnak a kalkulusok? — Az emberek naponta osztályzatot kapnak Mérjük a munka minőségét, minősítjük a dolgozó fegyelmét, s azt is. hogy rendet tart-e a környezetében. Az egyes a legjobb osztályzat a hármas a legrosszabb Akinek sok van az utóbbiból, attól egy idő után kénytelenek vagyunk megválni . . . Szigorodnak a feltételek. — És annak ellenére is, hogy ebben a gyárban viszonylag nagy a fluktuáció? — Annak ellenére is! — mondja Nagy Sanyi, s ahogy mondja, az meggyőzően hangzik. — És van egy másik szempont is — teszi hozzá. — Mi? — Gazdasági munkaközösségnek csak az lehet tagja nálunk, aki a napi munkáját becsülettel, odaadóan látja el. Gavrán. aki egy pillanatra beugrott valamiért, bólint. — Az az elv, hogy a gmk miatt nem csökkenhet a nyolc órai teljesítmény! — Ez az elv. Mi a gyakorlat? — Amit a számok bizonyítanak, azok pedig arról tanúskodnak, hogy az első nyolc órában sem csökkent a teljesítmény. — Az emberek a múlt héten szombaton is, vasárnap is dolgoztak. A munkás pedig nem gép. Elfárad. — A túlmunkát nem mindenki vállalja, aki mégis, az helyt ÍB áll. — Valami mégsem megy a fejembe! — jegyzem meg halkan. — Mi? — Hát az. hogy mindhárom brigád munkaverseny-megajánlásában benne van az, hogy tagjai közül ennyien meg ennyien vallatják; részt vesznek valamelyik gmk-ban. — Nálunk ez is hozzátartozik a munkaversenyhez! A diskurzust a vállalati pártbizottság titkárának irodájában folytatjuk. Kiss Ernőtől a munkaverseny pártirányításáról érdeklődöm. — É/ente többször is tanácskozunk a szakszervezettel fiatalokkal a munkaverseny ügyeiben. A gazdasági vezetőket ¡6 segítjük ezzel. Rendszeresen értékeljük az eredményeket. Amit még elmondanék: fontosnak tartjuk, hogy érvényesüljön a szocialista brigádmozgalom hármas jelszava. — Gmk és munkaverseny? — Sok a feladatunk. Munkaközösségeknek kell lenniük. És az ottani munkát is a verseny részének tartjuk. — Amit vállaltak ... \ ... azt teljesíteni fogjuk. És nem keveset vállaltak. Túlteljesítik a nem rubelelszámolású export tervét. Kiváló minőségű termékeket állítanak elő. Javítják a választékot, megtakarítanak egymillió forint értékű importból származó alkatrészt. A vállalat Maros utcai telepén a rekonstrukció ideje alatt is zavartalanul termelnek, a beruházást a tervezett költséggel valósítják meg. És: ami a szigorodó piaci versenyben ezekben az időkben az a legfontosabb: higiéné szempontjából megfelelnek a legkényesebb igényeknek is. PETRI FERENC LANC, LÁNC — BÉKÉI,ANC, UGYE, AZ ÉN JÖVÖMÉRT? Százmilliók mozgalma A

z utóbbi hónaDokban ismét megszaporodtak a fegvverkezés ellen küzdő erők fellépéséről szóló nvueati saitóielentések. Csak éppen a hangnem változott meg: míg az elmúlt két-három évben legtöbbször a „közös nyugati biztonságpolitikát gvengítő" veszélv. a rakéta teleoítés ellenfeleinek ..külföldi" (értsd: a szocialista országokból történő) iránvítása volt a fő téma. addig most az akciók állítólagos kifulladása, a ..békeharc híveinek elkedvetlenedése" áll a hírek, cikkek zömének közéonontiában. Az érvelés a magvarázat szinte mindig azonos: az amerikai közéD-hatótávolsású rakéták teleDítésének keresztülvitele végzetes kudarcot ielent a békemozgalmak szervezői számára. És különben is. a tartósan lehűlt nemzetközi léskör. mindenekelőtt a két nagvhatalom közti bizalmatlanság. a közvetlen tárgyalási csatornák megfogyatkozása amúgv is megakadálvoz7.a a ió szándékú, alulról iövő. a tömegek közhangulatát szemléletesen kifelező kezderr.énvezések sikerét — ígv a feitegetésék ió része. Ám nem kell különösebb logika annak felismeréséhez, mennyire esvoldalú képet raizolnak ezek az elemzések. Hiszen az eevik oldalról tény ugvan hogy — nagviából az évtizedfordulótól kezdve — az imnerialista Dolitika. mindenekelőtt az Egyesült Államok magatartása miatt valóban veszélybe kerültek az enyhülés vívmányai, fokozódott a fegyverkezés temnóia. s ném egv esetben kilátástalanabbá vált a helvi válságok megoldásának lehetősége Mindez Dersze megnehezítette a közeledést, a párbeszéde' oártoló csoDortok tevékenységét. Ügv is fogalmazhatnánk, hogy a békeszerető erők világszerte — így a szocialista országokban és hazánkban is — úi kihívással találták szembe magukat. Ugyanakkor igaz — s ez az érem másik. sokak áitai előszeretettel figyelmen kívül hagyott oldala —. hogy a feszültség a fegyverkezési haisza ellen küzdő mozgalmak tevékenysége éppen e kihívás nyomán, ÓDD e növekvő veszélyt felismerve élénkült meg. kapott úi erőre, bővült bázisában. színesedett eszközeiben, módszereiben. E

folyamat még konzervatív nyugati Dolitikusok által sem igen tagadható eredménye a nemzetközi béke mozgalom eddig soha nem tapasztalt módon megnövekedett. areie. Számszerű összehasonlítás a dolog természeténél fogva meglehetősen nehéz, de a békemenetek, tömegtüntetések résztvevői alapián becsülve, nvugodt szívvel elmondható. hoev az Egvesült Államokban és Európában létrejött hatalmas háborúellenes hullám egyedülálló a békemozgalmak történetében. A szakértők szerint sokszínűségét, az akciókba bevontak számát tekintve felülmúlja Déldául a neutronbomba elleni mozgalmat, de méa a vietnami háború elleni tiltakozás periódusát is. SemmikéDD nem túlzás hát. ha megkockáztattuk: naniainkban a békeharc százmilliókra teried ki. s már korántsem korlátozódik csupán földrészünkre. Érdemes áttekinteni azt Is. hoev a méreteken kívül miben különbözik a nemzetközi békemozgalom mostani szakasza a megelőzőektől. A legfeltűnőbb futattunk már rá) a rész+vevők körének kibővülése. A háború vaev béke kérdése ma már nem csak a oolitikusok üeve. az eevszerű emberek egyre nagvobb rétese igénvli a beleszólást saiát és utódai sorsának alakításába. Érdekes ielenség a mozgalom fiatalodása is. a tizen- és huszonévesek fokozódó aktivitása. Ugvanilven sajátosság a más társadalmi rétegekkel, nőszervezetekkel. környezetvédőkkel és szakszervezetekkel való eavüttmúködés. U

i szervezeti formát szült az eaves foglalkozási ágak képviselőinek körcben kibontakozó békemozaalmi aktivitás. Néhánv év alatt tekintélyes nemzetközi mozgalommá fejlődött néldául az orvosok antinukleáris fellénése. s nyomukban más tudósok, pedagógusok, fizikusok stb. között is kialakult hasonló kezdeményezés. (Említsük meg itt. hogy az „Orvosok a nukleáris háború megelőzéséért" csoport következő, ötödik kongresszusát jövőre épp a magyar fővárosban rendezik meg.) Ne feledkezzünk végül meg az egyházak részvételéről sem a békemozgalomban A béke különböző világnézetű emberek egyetemes ügyé. így érthető, hogy védelme az emberiség sorsát szivükön viselő. vallásos érzületű hivóket is mozgósítani képes. Ellenérveket természetesen a túloldalról is sorolnak hisz a békemozgalom kibővülése és a spontán vonások előtérbe kerülése nem kevés ellentétet is felszínre hozott. Sokszor fékezd hatású az ideológiai tisztánlátás hiánya, vagv a belső széthúzás. Nem egyszer éri igaztalan. a mozgalom hatékonyságát csökkentő kritika a szocialista országok békeszervezeteit. (A megszokott vád az. hogy ..nem függetlenek". ígv állásfoglalásuk sem tekinthető autentikusnak. Csakhogy ez a ..függőség" nem jelent gűzsbakötöttséget: a fő különbség nem annyira a jogállásban mutatkozik a nyugati testvéráramlatokkal szemben, hanem inkább abban, hogy a szocialista államok h:'-atalos békeoolitikáia előnyösebb körülményeket biztosit a békemozgalom teendőinek megvalósításához.) A példák további sorolás« helyett próbáljunk összegezni: hol az igazság? Hullámhegyről vagy hullámvölgyről beszélhetünk? A reális mérlegkészítéshez talán azt kell elsősorban felismerni, hogy a békemozgalom nem szűkíthető le csupán a most úton levő Pershingek és szárnyasrakéták elleni tiltakozásra. Annál sokkal átfogóbb, kiterjed a fegyverkezés minden válfajára. Európában éppúgy, mint földünk más részein. Másrészt a konkrét fegyverkezési témákon kívül beletartozik a gyarmati elnyomás, a fajüldözés elleni harc. az Ázsia. Afrika és Latin-Amerika népeivel vállalt szolidaritás. Fel kell ismerni egyes, megváltozott feladatokat.. meg kell tanulni az úi feltételekhez alkalmazkodva tevékenykedni. megkeresni a tömegakciók új lehetőségeit, törekedni a különböző irányzatok összefogására. Számos jel mutat arra. hogy ez a folyamat, megkezdődött, s egyre inkább teret nyer a nemzetközi békemozgalomban F

élrevezető tehát elitemétni a békemozgalmat: ezt támasztiák alá a minderínapok ¿aprónak tűnő. de összességében kifejező eseményei is. Tallózzunk találomra csupán a közelmúlt hírei között. Békehét volt Belgiumban. Nemzetközi értekezletet rendeztek Ui-Delhiben. az Indiai-óceán atomfegvvermentes övezetté nyilvánításáról. leszerelési hetet hirdetett az F.NSZ New Yorkban. A Greenham Common-i asszon vok már a következő bé•kemene'.et tervezik Nagy-Britanniában. Aláírásgyűjtő akciót szerveztek Nyugat-Berlinben. Szolidaritási felvonulás vonult végig Chicago belvárosán. Hazánkban békekonferenciát rendezett az Országos Béketanács. A fegvverkezési tervek elleni őszi rendezvénysorozat csúcspontjaként ..élő láncot" szerveztek az NSZK-ban 210 kilométer hoszszúságban — szerény becslések szerint is 309 ezer ember részvételével. Jelképesen ez az emberlánc az egész világot átfogja, a millió és millió egymás kezét szorító ember a békemozgalom erejének dinamizmusának ékes bizonyítéka. SZEGŐ GÁBOR „ÉS ÉN AGYÜTÜLTELÉK VAGYOK': BÉKÉMÉNET A JAPÁN FŐVÁROSBAN