Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-07 / 262. szám

A nagy nap lendülete A

7 emberiség emlékezetében ritka. na?*ik azok, melyek lendületet kölcsönöznek a mának is. Ilyen volt hosszú időkig a Bastille lerombolásának napja, vagyis az az es°ménv, amikor a párizsi nép ledöntölte a börtönt, az önkényuralom jelképét egyetlen napon a földdel tette egyenlővé. Ez a nap több mini száz éven át egyedülálló jelképe volt annak, hogy a zsarnokságot a nép órák alatt söpri el. Ezért volt a Bastille lerombolása a múltból merített eszménykép Petőfi Sándor számára, ennek alapján hirdethette meg az ..Akasszátok fel a királyokat" jelszavát.' és ez adott erőtt több mint egy évszázadig minden zsarnokellenes mozgalom számára Bizonyos értelemben a Bastille lerombolásának képe merült fel akkor is. amikor a matrózok 1917 októberében megostromolták és elfoglalták a Téli Palotát, ennek az eseménynek késői üzenetét közvetítették az Auróra cirkáló ágyúi, de ugyanakkor november hetedike méeis valamivel többet, valami mást jelentett már az első pillanattól kezdve. Mindenekelőtt az októberi forradalom kitörése ideién világos volt, hogy a nép nagy többsége nem tartozik hozzá a bolsevik párthoz. Alig néhány százezer ember ismerte azt az ideológiát, melyet a bolsevikok képviseltek, legfeljebb néhány millió ember számára volt ismerős Lenin neve is. Egyszóval a bolsevik párt — mint párt — kisebbségben volt Oroszországon belül számszerűségét tekintve. S ennek ellenére vállalta a forradalom véghezvitelét, s különösen Lenin határozottsága miatt határozta el a felkelés megkezdését, aki nagyon is érezte az idők lüktetését. S mi volt ennek az érzésnek az alapja? Az első és legáltalánosabb válasz az lenne, hogy Lenin a párt vezetőségének többsége ellenére forradalmi jellemétől hajtva, mondta ki, hogy a felkelésre szükség van. Ez azonban nem karakterkérdés volt. Nem Lenin vagy mások forradalmi beállítottságától függött, hanem valami mástól, amelynek jelentősége már sokkal általánosabb. A foradalmi szándék adott pillanatban vitathatatlanul szélesebb tömegeket vonzott volna a bolsevik párt felé, a forradalom felé, mint máskor. Ez azonban még semmiképpen nem jelentette volna a legszélesebb tömegek egyetértését. A kérdést tehát másképp kell megfogalmaznunk. Hogyan lehetséges az, hogy egy viszonylag kis létszámú, és nem széles körben ismert párt magával tudta ragadni a forradalomban az orosz nép többségét? Ennek az a magyarázata. hogy Lenin volt, aki legjobban megértette, hogy azok az alapvető jelszavak, melyek jegyében a párt a forradalmat megindította — a párt létszámától teljesen függetlenül — magukkal ragadhatják a legszélesebb tömegeket is. Mert a forradalom első napiát két dekrétum elkészítése fémjelzi. Az egyik dekrétum a békéről szólt, a másik pedig a földek naeionalizáiásáról. illetve szétosztásárói. S e* volt az a két gondolat, amelynek jegyében az orosz tömegekben a forradalom rendkívül gyorsan visszhangra talált. M

iért? A dekrétum a békéről azt a gondolatot tartalmazta. hogv fel kell szólítani az e^ső világháborúban résztvevő összes hatalmat arra: azonnal kössenek őszinte és annextó nélküli békét. Vagyis ob'an békét, melvben egyetlen hatalom sem ragadhat el a másiktól területet. Az orosz nép. amelv átélte a cárizmust, és ezen belül átélte például Raszputyin pápa uralmát, aki a maga misztikus gondolataival tartotta hatalmában a cári esplári eev részét: terTiAc7Sto-o- ezú+m1 r-Jf határot -.ttabbon monöot* r.em -t annak a cei .zinusnr.k, mely belerántotta a katonákat a világháborúba. Az orosz nép. mely átélte a polgári kormányt, az 1917es februári forradalom óta azt tapasztalt*. hogy ez a polgári kormány , minden ígérgetése ellenére sem vezeti ki a népet a háborúból, sőt, újabb yallalkozásokba kezd, melyek mind hatalmas vérfürdőkbe torkollnak. Az orosz asszonyok, akik már évek óta éheztek, tüzelő nélkül vészelték át a teleket, akik hosszú sorbanállással próbálták megkapni a fejadagjaikat, szintén nemet mondtak a háborúra. De a háborúra való nemet mondásnak alapvető feltétele az volt, hogy a bolsevikok nem csupán a háború ellen beszéltek, hanem az azonnali békekötést úgy követelték, hogv az. semmiféle területcsonkítást, ne teremtsen egyik államban sem. Minden egyéb békekísérlet mindaddig amíg a bolsevikok nem léptek fel, megpróbálta megfogalmazni egyik vagy másik hatalom szempontjából egyik vagy másik hatalom javára azokat a feltételeket. melyek mellett és melyek közepette elképzelésük szerint a béke létreiöbet. Egredül az orosz, kommunisták voltak azok. akik feltétel nélküli békéről beszéltek: akik nem támasztottak olvan követelményeket, melyek így, vagy amúgy becsapták volna a népeket és a háború továbbfolytatását a béke jelszavával biztosították volna. Az előzetes — annexiós — feltételek hiánya egyike azoknak a gondolatoknak, melyek messze túlmutatnak még november hetedikén is, melyek a mai napig érvényesek mindenféle béketárgyalásra, és mindenféle békemozgalomra, amelyet a kommunisták irányítanak. S

a másik dekrétum szintén hasonló szellemű volt. Nem kell mondanunk, hogy milyen jelentősége volt annak, midőn a bolsevikok nyilatkoztak abban a kérdésben, hogy azonnal és megváltás nélkül szét kell osztani a 'földeket. Az orosz muzsik több évszázados vágya teljesült ezzel, és ilyen módon teljes mértékben érthetővé vált: a bolsevikok nagyonis konkrét és egyáltalán nem körmönfontan megfogalmazott programja mellett ott állt az orosz nép nagy része, és ezt a programot többékevésbé magukévá tették azok a népek is, amelyek a régi Oroszországban elnyomottakként, kiszolgáltatott rabszolgasorban éltek. Hirtelen tehát az a párt, amely számszerűleg nagyon kicsiny volt ugyan, gyakorlatilag naggyá nőtt, s nem véletlen idézték éppen ezzel a párttal kapcsolatban a mitológia egyik hősének, Anteusznak a történetét. E történet szerint Anteusz, aki a föld fia volt, legyőzhetetlen hős maradt mindaddig, amíg a földdel érintkezett. Mert ha elhagyta a harcban az ereje, akkor lehajolt a földre, megcsókolta anyját, a földet, és ettől új erőre kapott. Hasonló volt a helyzet a bolsevik párttal is, melynek „anyja" az orosz nép volt. Ezzel a dekrétummal — melyek természetesen csupán polgári demokratikus követeléseket tartalmaztak — a forradalom Oroszországban megnyerte a tömegeket. Megnyerte, mert közvetlenül érthető volt mind a két dekrétumnak a követelése. és összhangban volt azokkal a felhalmozódott igényekkel, gondolatokkal. amelyek az orosz népben. az orosz művészetben, és az orosz tudományban egy évszázada fogalmazódtak, és amelyek következtében ez a művészet és irodalom világszerte hallatlan tekintélyt vívott ki. És a bolsevik párt megtartotta, amit ígért. Mert voltak kérdések. amelyekkel kapcsolatban Lenin nagyon figyelmesen meghallgatta a pro és kontra érveket. Egy kérdésben azonban haithatatlan volt S ez a béke kérdése. Amikor 191R-ban aláírták a Breszt Litovszk-i békét, noha a békéről szóló dekrétum az annexió nélküli békére szólított fel, mégis jelentős területeket áldozott fel a szovjet hatalom. Feláldozta őket, mert az alapvető ígéretet kellett megtartania — azt. hogy kivezeti az országot a háborúból, hogy véget vet a mészárlásnak. Igaz. Leninnek "ekkor a párton belül is komoly ellenzéke volt. Azt mondták, hogy ezt a szégyent nem lehet lemosni többé rólunk, azt mondták. hogy bolsevik ilyen békét nem írhat alá. Lenin azonban gúnyosan megjegyezte, hogy ezek az elvtársak olyanok, mint a lengyel nemesek, számukra minden a „tartás", 6 azonban — vagyis Lenin — nem a .lengyel nemes szempontjából, hanem az orosz paraszt érzései szempontjából ítél. M

ondanunk sem kell. hogy ugyanígy megtartotta a bolsevik párt a földre vonatkozó ígéretét is. S éppen ezek voltak a döntő motívumok abban, hogy a párt hatalmas tömegeket tudott maga mellé állítani, mert jelszavai és első határozatai a tömegek spontán akaratával találkoztak. Ez adott lendületet akkor is, ez ad lendületet ma is a kommunista mozgalomnak, ahol a mozgalom mer a munkások és parasztok szemével és ítéletével élni, és nem cseréli fel másokéra. HERMANN ISTVÁN Kipróbált és jó út 1917. november 7-e történelmi fordulópont az emberiség életében. Az Októberi Szocialista Forradalom tüzében uj típusú hatalom született, megváltozott a világ aculata. Az Októberi Forradalom 67. évfordulóján erre emlékeznek a dolgozó emberek százmilliói. Mi is ünnepeljük ezt a nagy eseményt, nemcsak annak világtörténelmi jelentősége miatt, hanem úgy is, mint a magyar—szovjet kapcsolatok kezdetenek jeles évfordulóját. Felszabadulásunk folyamatában kezdettől fogva támaszkodhattunk mindarra, ami 1917 októberétől megteremtette ébren tartotta és táplálta a magyar nép barátságát a Szovjetunió népeivel. Aki végigélte tudia. aki később született, a történelemből ismeri, hogy népünk a Szovjetunióra és a felszabadító szovjet hadseregre támaszkodva tette meg első lépéseit az élet megindításában. a háború mély sebeinek begyógyításában. az ország haladó erőinek taloraállitásáhan A Magyar Kommunista Párt 1944. november 30-án programnyilatkozatot tett közzé amelyben kimondta: ,.Magyarország demokratikus átalakulása elválaszthatatlan a demokratikus külpolitikától . . . Gyökeresen szakítani kell a Szovjetunió-ellenes politikával, amely egyedül és kizárólag a magyar reakció népellenes politikájának folyománya volt. romlásba döntötte az országot. ellenségünkké tette az egész haladó emberiséget, s szöges ellentétben áll a magyar nemzeti érdekekkel." Ez a programnyilatkozat megfogalmazta a magyar—szovjet barátság és együttműködés erősítésének fő céljait és feladatait is. 194.5. szeptember 25-én Magyarország és a Szovjetunió kormánya helyreállította az 1941-ben megszakított diplomáciai kapcsolatokat. 1948. március 2-án a két testvéri ország diplomáciai képviseletét nagvköveti szintre emelte. 1948. február 18-án Moszkvában aláírták hazánk és a Szovjetunió barátsági. együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. A 20 évre szóló szerződést 1987 szeptember 7-én új váltotta fel. A magvar—szovjet gazdasági kapcsolatok gyakorlatilag a felszabadulás pillanatában beindultak. A szovjet állam és a Vörös Hadsereg élelmiszerekkel segítette az éhező lakosságot, nyersánvagok. energiahordozók szállításával járult hozzá az inari termelés beindulásához. Nagv előrelépés volt 1945. augusztus 27-én az első maoyar—szovjet kereskedelmi megállapodás aláírása. maid két esztendővel később az első hosszú leiá'-atú ámcsere-forgalmi és fizetési megállapodás. Ez utóbbi keretében a Szovjetunió elsősorban inari nyersanyagokat. alapanyagokat, a magvar népgazdaság számára alapvetően fontos cikkeket szállított az újjáépítés megkönnyítésére. Magyarország lassan talpra B B. TOK A RE V: A FORRADALOM KÜLTÖI Vlagyimir Hocuierko Beszélgetés a forradalommal Forradalom! Forradalom! Szivemet nvúitom — a mandátumom. Próbáli ki úira. Forradalom! Mint fél évszázada — sorozz be az első lovashadsereebe hogv büszke váetára fosat lovamat. va irdalhassam •íz őriönaő ellent Ilyes zászlaja alatt! Leven hát — hullion a nar> szakítsa nvfrfák kötését — halált megvetve. ónként indulok harcba, mint te És ha halálos sebet kanok — keresztül hava« tálakon, vészen, fekete balokon, hozzád akkor is odakúszek Mereszievvel odakúszok! Zúghatnak onntos lövedékek, torkon rasadhat a bai ... Próháli ki úira. Forradalom! Készen állok, szivem adom fBallá Gyula fordításai álló ipara és mezőgazdasága késztermékekkel és mezőgazdasági árucikkekkel fizetett. A Szovjetunió hazánk legnagyobb és legfontosabb gazdasági partnerevé vált. 1947 végén Magyarország és a Szovjetunió árucsere-forgalmának értéke 30 millió rubelt tett ki. 1984-ben kölcsönös áruforgalmunk értéke meghaladja a 8 milliárd rubelt. Ez a magyar külkereskedelem összforgalmának hozzávetőlegesen egyharmadát teszi ki. Ennek keretében szovjet szállításokból fedezzük kőolaj-szükségletünknek mintegy háromnegyedét, vasércimportunk kilencven százalékát, gvaootszükségletünk túlnyomó részét. Gépimportunk 22 százaléka is a Szovjetunióból származik. A Szovjetunió a magyar termékek legnagyobb felvevő piaca. Ez évben gépipari exportunk 40 százalékát. gyógyszerkivitelünk 66 százalékát vásárolja meg a Szovjetunió. Az idén többek között 7600 Ikarusz autóbuszt szállítunk a kölcsönös áruforgalom keretében. Jelentős mennyiségű közszükségleti cikket és élelmiszert is vásárol tőlünk a Szovjetunió. Gazdasági életünkben kiemelkedő szerepet játszanak az olyan nagyszabású, hosszú időre szóló kormányszintű egyezmények, mint az. 1962-ben aláírt és az 1983-ban meghosszabbított timföld-alumínium egyezmény, a kőolaj- és földgáz vezetékek, valamint a villamos távvezetékek közös építésére vonatkozó egyezmények. Jelenleg a Barátság—I és a Barátság—II kőolajvezeték, a Testvériség gázvezeték és három nagyfeszültségű villamos távvezeték köti össze Magyarországot a Szovjetunióval. 1979-től üzemel Európa első. 750 kilovoltos távvezetéke, amelv a donyecki energiarendszert kapcsolja az albertirsai energiaközponthoz. Kulturális, tudományos és oktatási kapcsolataink is dinamikusan fejlődnek minden területen Első ízben 1949 tavaszán rendezték meg hazánkban a magyar—szovjet barátság hónapját, amelyen neves szovjet művészek léptek fel nagy sikerrel. 1949 júliusában magvar művészcsoport szerepelt Moszkvában, Leningrádban és Kijevben. Figyelemre méltó tény. hogy ma magyar szerzők műveiből külföldön a Szovjetunióban adják ki a legtöbbet és a legnagyobb példányszámban. 1982-ig 250 magyar szerző művét jelentették meg a Szovjetunió népeinek 35 nyelvén több mint 36 millió példánvban. Ott vetítik a legtöbb magvar filmet, ott van a legtöbb nézője a klasszikus és kortárs magvar színdaraboknak. A magyar—szovjet kancsolatokban fontos szerenet játszik a felsőoktatási együttműködés. Az első magyar ösztöndíjasok az 1946—47-es tanévben kezdték meg tanulmányaikat szovjet egyetemeken. illetve főiskolákon. Azóta több. mint 5 ezerre tehető azoknak a magyar szakembereknek a száma, akik egyetemi diplomájukat. vagy tudományos fokozatukat a Szovjetunióban szerezték meg. Jelenleg mintegy 1200 e°vetemi hallgató folytatta tanulmányait a Szovjetunió felsőoktatási intézményeiben. • Most. amikor a Nagv Októbert Szocialista Forradalom viláotörtrvelmi jelentőségéről emlékezünk meg. jóleső érzéssel tekintünk a magyar—szovjet kapcsolatuk évtizedeire, arra a folyamatra, amely során egyre erösebbé. egyre bensőségesebbé válik a magyar és a szőnie* vér barátsáaa toráh hí svvk e véivgtü-h zöie Ami n 4ö-«őf V' haladunk orszánitnlc '•* ködése elmélyítésének. néveivk barátsága erősítésének út ián. Ez kipróbált és ió út. ame'v eovnsánt szolgálta népeink erdekeit és a szocializmus üavét. ROSKA ISTVÁN külügyminiszter-helyettes