Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-07 / 262. szám

Kl ff ••„ • O í ii VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 74, évfolyam 262. szám 1984. november 7., szerda Ára: 1,80 forint a szocialista eszme ereje; Díszünnepség Szeneden A Nagy Októberi Szocialista For- • V A Nagy Októberi Szocialista For-adalom 67. évfordulója alkalmából tegnap, kedden este Szűrös Mátvás. az MSZMP Központi Bizottságának titkára ünnepi beszédet mondott a rádióban és a televízióban. A

z emberiség történelmében új korszakot nyitó Nagy Októberi Szocialista Forradalomra emlékezünk, győzelmének 67. évfordulóján. — kezdte beszédét Szűrös Mátyás. — November 7-e nem csupán a világ első szocialista állama, a Szovjetunió nemzeti ünnepe. Ezen a napon a társadalmi haladás hívei szerte a világon tisztelettel adóznak az első győztes proletárforradalom emlékének. Ám az évforduló megünneplése az akkori sorsfordító napok történelmi jelentőségének fényében sokkal többet jelent, mint megemlékezest. Az ünnep alkalmat ad máig ható tanulságok felidézésére, a megtett út nemzetközi érvényű tapasztalatainak öszszegzésére és az Október örökségéből következő mai tennivalóink megfogalmazására. A•/. Októberi Forradalom győzelme a gyakorlatban bizonyította, hogy a marxizmus—leninizmus eszméi, tanításai valóra válthatók. Igazolta, hogy a munkásosztály képes eleget tenni történelmi küldetésének, gyökeresen meg tudja változtatni a kizsákmányoló, a haladást gúzsba kötő társadalmi viszonyokat. Máig ható tanulsága, hogy a forradalmi átalakulást, az új társadalom építését csak olyan élcsapat vezetheti, amely a konkrét körülményekre tudja alkalmazni a tudományos világnézet elméleti tételeit, és amely nemcsak elnyerni. de megtartani is képes a tömegek bizalmát, cselekvő támogatását. A forradalom győzelme óta a szocializmus ellenfelei számtalanszor jósolták az új rend bukását. Napjainkban is vannak olyanok, akik vágyaikat megfogalmazva szeretnék átmeneti jelenségnek tekinteni a marxizmus—leninizmus elméletére alapozott társadalmi viszonyokat. A Szovjetunió által megtett út történelmi íve azonban minden érvnél kézzelfoghatóbban bizonyítja a szocialista eszme és gyakorlat életerejét, megújulási képességét. Hatvanhét esztendő a világtörténelem mércéjével mérve igen rövid idő, mindössze három emberöltő alkotó -tevékenységét foglalja magába. De ezalatt többet váltózott az egykori elmaradott cári Oroszországban élő. kegyetlenül kizsákmányolt népek, nemzetiségek sorsa, mint korábban évszázadok alatt. Lenin a múlt század végén így fogalmazott: „Adjatok nekünk egy forradalmárokból álló szervezetet, s kifordítjuk a sarkából Oroszországot.'' A forradalom győzelmét követően, a megoldásra váró hatalmas feladatokról szólva egy ízben Nyekraszovnak, a nagy orosz költőnek azokra a soraira emlékeztetett, amelyekben egyaránt tükröződik a haza sorsa feletti fájdalom és a haza erejébe vetett szenvedélyes hit: „Te, ki szegény is vagy, Ö be dúsgazdag vagy, Te ki hatalmak vagy, Ö be erőtlen vagy — Anyánk, Oroszország!" A bolsevikok eltökélt szándéka — hangoztatta Lenin —, hogy „bármi áron is elérjük azt, hogy Oroszország ne legyen többé szegény és erőtlen, hanem a szó igazi értelmében hatalmassá és gazdaggá váljék." Az igazságos, emberhez méltó életet biztosító társadalom ígérete valóban mindaddig ismeretlen hajtóerőket, alkotókedvet szabadított fel, a történelemben példa nélkül állóan gyors fejlő-_ dést és átalakulást tett lehetővé. A szovjet emberekben elválaszthatatlanul összefonódott a haza szeretete és a formálódó szocialista rendszerrel való belső azonosulás. Ez a kettős kötődés biztosította a Szovjetunió fennmaradását az évtizedekig nyomasztó túlerőben levő ellenfél szorításában. Csakis a szocialista haza sorsa iránti mély elkötelezettséggel lehetett elviselni az. intervenció és a polgárháború, majd a hitlerista agresszió okozta mérhetetlen szenvedéseket, s ez. tette lehetővé újból és újból az. ország talpraállitását. Ma a hatalmas teljesítményekre képes népgazdaság. a világviszonylatban is élen járó tudományos eredmények sora, a haladó hagyományokat megőrző és továbbfejlesztő szocialista kultúra virágzása, az emberről való társadalmi gondoskodás mind magasabb foka bizonyítja, hogy milyen nagy erőt jelent, ha egy nép saját sorsának, történelmének formálójává válik. A világ mai arculata elválaszthatatlan a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének kisugárzásától, a Szovjetunió létrejöttének, fejlődésének és nemzetközi tevékenységének hatásától. A Szovjetuniónak döntő szerepe volt a fasizmus világuralmi terveinek meghiúsításában, ami egyben az emberi szabadság és méltóság, az. egyetemes kultúra értékeinek védelmét is jelentette. A fasizmus felett aratott győzelem teremtette meg a nemzetközi feltételeket ahhoz, hogy Kelet-Európa és Délkelet-Ázsia népeinek egész sora maga választhassa meg társadalmi fejlődésének irányát, világrendszerré válhasson a szocializmus. A Szovjetunió, a szocialista közösség léte. példája és konkrét támogatása jelentős szerepet játszott a gyarmati rendszer felbomlásában, több mint száz független ország megszületésében. Október szellemének továbbélését és térhódítását bizonyítja, hogy napjainkban ezen országok közül mind többen választják a társadalmi-gazdasági fejlődés szocialista irányzatú útját. „ Az emberiség .'méwf újra kritikus Rákászát éli történelmének. Az 'imperializmus szélsőséges kocei világuralmi terveik megvalósítása érdekében nyíltan katonai fölényre törekszenek, s a szocializmus, a haladás, a nemzeti függetlenség erőinek visszaszorítását, a társadalmi fejlődés folyamatának feltartóztatását állítják nemzetközi tevékenységük középpontjába. A fegyverkezési v.erseny fokozására és kiterjesztésére irányuló lépéseikkel az emberi civilizáció fennmaradását teszik kockára. Október forradalmi örökségét váltja valóra a Szovjetunió, a szocialista közösség azzal, hogy a mai feszült nemzetközi helyzetben erőfeszítéseit a világ békéjének megőrzésére, mindenekelőtt a fegyverkezés korlátozására, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő rendezésére összpontosítja. A Szovjetunió, amely nemcsak példát mutatott a szocialista átalakuláshoz, de a fasizmus feletti győzelmével, majd az imperializmus katonai fölényének megtörésével világméretű tragédiától mentette meg az emberiséget, most a békét garantáló katonai egyensúly fenntartásával, a nemzetközi biztonság megszilárdítása érdekében tett kezdeményezéseivel vállal ismét történelmi jelentőségű szerepet. A kommunisták szilárdan hisznek abban, hogy a szocializmus képes a kapitalizmussal folytatott történelmi versenyben békés eszközökkel diadalmaskodni. Ezért meggyőződésünk, hogy napjainkban a szocialista társadalom eredményes építésén és a kapitalizmus meghaladásáért folytatott küzdelmen túl az eltérő társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének biztosítása, a normális államközi kapcsolatok fenntartása és bővítése érdekében tett kezdeményezések jelentik a világpolitikai realitásokkal összhangban álló, a forradalmi folyamat követelményeinek megfelelő magatartást. A magyar forradalmi munkásmozgalom, a szocialista Magyarország építésének története és jelene, társadalmi viszonyaink jövőbeni fejlődése egyaránt elválaszthatatlan az októberi forradalom eszméitől, azok megvalósulásától. A fiatal szovjet hatalom védelméért százezer magyar internacionalista is fegyvert fogott. A magyarországi Tanácsköztársaságban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példája öltött testet. A fehérterror és a Horthyrendszer éveiben a Szovjetunió nyújtott erkölcsi-politikai, s gyakran életet is mentő támogatást a magyar kommunistáknak. Hazánk felszabadítása teremtette meg a . (Folytatás a 2. oldalon.) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 67. évfordulója alkalmából az MSZMP Szeged városi bizottsága. Szeged megyei város tanácsa, a Hazafias Népfront városi bizottsága és az MSZBT Szeged városi tagcsoportjai tegnap, kedden este díszünnepséget rendeztek Szegeden, a Zenés Színházban: A megemlékezésen ott voltak a város dolgozó társadalmának képviselői, a fegyveres testületek, a társadalmi és tömegszervezetek, az ifjúság csoportjai. A 30 tagú elnökség reprezentálta társadalmunk minden dolgozó osztályát és rétegét. A díszünnepség elnökségében helyet foglaltak Csongrád megye és Szeged pártás állami vezetői: dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Szabó Sándor, a Csongrád megyei tanács elnöke. Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára, Papp Gyula, Szeged megyei város tanácsának elnöke, valamint dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára, Kulcsárné dr. Kiss Piroska, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára. Továbbá a társadalmi és tömegszervezetek. a fegyveres testületek, a tudományos és oktatási intézmények, az üzemek és termelőszövetkezetek, szocialista brigádok munkában élen járó képviselői, vezetői, a forradalmi munkásmozgalom veteránjai, országgyűlési képviselők, a városkörnyéki községek vezetői. Az ünnepség a magyar és a szovjet himnusszal kezdődött. Prágai Tibor, a Szeged megyei város tanácselnökének általános helyettese, az ünnepség elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Valas- • tyán Pál, az MSZMP Szeged városi bizottságának tagja mondott beszédet. A díszünnepség első része az Internacionáléval fejeződött be. Ezt követően a Szegedi Nemzeti Színház művészei adtak műsort. Dr. Valastyán Pál beszéde Dr. Valastyán Pál beszéde elején felidézte azokat a történelmi körülményeket, amelyek lehetővé tették a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét. Azután így folytatta: — Az emberiség történelme során számos forradalmat vívtak meg és sokat közülük győzelemre is vittek. E forradalmak azonban csupán J a kizsákmányolás ' formáin változtattak, de nem szüntették meg azt, és fennmaradt az emberiség világméretű meghasonulása önmagával. A NÖSZF méltán emelkedik ki a győztes foiTadalmak sorából. Jelentősége bármenynyire is egyedülálló a történelemben, ugyanakkor szerves része egy hatalmas folyamatnak. A XIX. és XX. század fordulóján objektív okok. többek között a párizsi kommün veresége miatt a munkásosztály forradalmi mozgalmának súlypontja Nyugat-Európából KeletEurópába, elsősorban Oroszországba tolódott. Itt mélyültek el leginkább a kapitalizmus ellentmondásai. Az ünnepség szónoka a továbbiakban beszélt arról: — A NOSZF azért' tudott győzelmet aratni, mert az orosz munkásosztály élén a bolsevik párt haladt, amely mesterien alkalmazta a marxi—lenini tanítást az orosz élet sajátosságaira. Ez a tömegekkel szorosan öszszeforrott. a tömegek vágyait kifejező, határozott és bátor, elvhú és rugalmas párt — mint Lenin a forradalóm küszöbén mondta — korunk eszét, becsületét és lelkiismeretét testesítette meg. Dr. Valastyán Pál ismertette azt az utat. amelyet a forradalom győzelme óta a Szovjetunió megtett. — Az Októberi Forradalom győzelmét követő időszak a „Szovjetunió történetében — Illyés Gyula szavaival — a föllendülés, a nagy újjászerveződés, a béke és a jólét meggyökeresedésének. reményének korszaka volt". A Szocialista ipar és mezőgazdaság megteremtésének évei voltak ezek. A forradalom gyökeres változást hozott a korábbi elnyomottak életében. Egyenlőséget és emberi jogokat, közöttük is a legelsőt, a munkához való jogot. „Csupán az Októberi Forradalom mondotta ki az elvet: az ember boldog lehet a Földön — írta Heinrich Mann — és boldognak is kell lennie." A szovjet nép ma is töretlen lendülettel folytatja az érett szocialista társadalom építését. Nem egészen hét évtized alatt több mint százszorosára emelkedett a megtermelt nemzeti jövedelem és mintegy ötszörösére nőtt a mezőgazdasági termelés. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme meghaladta a forradalom előtti szint tízszeresét. 1913-ban 30 ezér orvos dolgozott, napjainkban több "mint 1 millió. Oroszország a világ ipari termelésének 4 százalékát adta, ma a Szovjetunió több mint az egyötödét. A Nagy Október győzelme óta eltelt 67 év alatt a Szovjetunió több évszázadnyi utat tett meg. Űj társadalom jött létre, olyan társadalom. amelyhez hasonlót az emberiség még nem ismert. A megtett út másik fő eredménye: a mai szovjet életforma. És végül az utóbbi hatvanhét év legfőbb eredménye — maga a szovjet ember. Az ember, aki a kivívott szabadságot, a legnehezebb harcokban Í6 meg tudta védeni. Az az ember, aki építette a jövőt, nem kímélve erejét és nem sajnálva semmilyen áldozatot, aki — miközben kiállt minden megpróbáltatást — maga is teljesen megújult. Egyesítette magában az eszmei meggyőződéin és a hatalmas életenergiát, a kultúrát. a tudást és azt a képességet. hogy mindezeket hasznosítsa. Az az ember, aki forrón szereti hazáját, egyszersmind következetes internacionalista volt és marad. Beszédét így fejezte be: — Ma, amikor a forradalmat kivivő hősök emlékének adózunk, valljuk, hogy áldozatuk nem volt hiábavaló. A NOSZF eredményeként megszületett a Szovjetunió — a világ első proletár állama, amely napjainkban is a szocializmusért, a haladásért és a békéért küzdő népek fő támasza. E történelmi szerepet méltatva mondotta Kádár János elvtárs az SZKP XXV. kongresszusán, hogy a Szovjetunió múltja nagy történelmi tanulság, jelene követendő példa, jövője a ragyogó ígéret a világ népei S 7.'c\ TT13.1*3 Éljen a NOSZF 67. évfordulója! Éljen a megbonthatatlan magyar—szovjet barátság! Éljen a szocializmus, éljen a béke! Az ünnepíég elnöksége; dr. Valastyán Tál beszédét mondja