Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-04 / 260. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! . 74. évfolyam 260. szám 1984. november 4.; vasárnap Ara: 1,40 forint Jelenleg a fogvaszlói áraink 43 százaléka hato­sáéi ár. Joeos tehát a kérdés: ebben a formációban mi lesz az ár kiszámításának az alapía? Nos. a ható­sági kalkulációk is az előbbi sémára készülnek 1985. ianuár elsejétől. Az árszármtásban megszűnik a jövedelmezőségi korlát A Minisztertanács 41'1979 számú rendelete az ár egvetlen elemére, a tisztességtelen haszonra kon­centrált. Az úi évben úi fosaimat tanulunk: a tisz­tességtelen árat. Ez a meghatározás minden termékre és szolgóltatásra kiterjed. Szabálytalanságot követ el az a vállalat vagv magánszemély, amelv. illetve aki a hatósági árnál többet követel vaev elfogad és az a gvártó. amelv az előírt minőségnél gvensébbet produ­kál. A szabadáras cikkeknél tisztességtelen árnak mi­nősül maid az aránytalanul magas ár. Űi. szigorúbb szankciókat érvényesítenek azok ellen, akik bejelen­tés nélkül emelnek árat. Az új jogszabály tiltia a gazdasági erőfölénnyel. való visszaélést is. Következ­mények nélkül nem fordulhat rpaid elő például az hogv azonos használati célú eszközök közül eav mo­nooolhelvzetben levő cég csak a drágábbat evártia. az olcsóbb termelésével pedig leáll. A tisztességtelen ár­ral szerzett többletbevételeket vissza kell iuttatni a v-s rnsul laknak. > \ vi-hn** „-ínoT-Scoknak "rég rsak a körvonala' j •b' en azt kérdezik mtlver, követ-kcm* "" i znek a boltokban az árrendszer átalakításána'­Várhatóan több árcédulát is át kell maid írni. De ta ^ Ián nemcsak nagyobb számok kerülnek a leragasztot , tak helvére. hanem»— az eddiginél gyakrabban — ki- j sebbek is. Holnapi áraink N épszerű gazdasági hetilapunk föszerkesziőie me­sélte: — A vállalatok, intézmények elöntenek j bennünket hirdetésekkel. Reklámot csak há­j rom-négv hónappal előre tudunk Vállalni. Szerettük i volna mérsékelni a lapunk oldalaiért folvó versenyt, ezért felemeltük a hirdetési tarifánkat. Legnagvobb meglepetésünkre azenban ezután sem lett kevesebb a megrendelőnk. Sőt. a kifizetett közieménvek megszö­vegezése sem lett alaposabb. Előfordult, hogv — több tízezer forintért — kimaradt a kéretből az, hofv a vásárolni szándékozói hol juthatnak hozzá az. egekig dicsért áruhoz. Ez i« bizonyítja, hogv felelős gazda­sági vezetők esetenként, gondolkodás nélkül a fize­tendő -összegre alig raoillantva írnak alá megrendelé­seket. Tehetik, hiszen az irreálisan magas költségeket is különösebb nehézségek nélkül háríthatták át gvárt­mánvaik vásárlóira, fogyasztókra és közületekre egy­aránt. A legélesebb szócsaták a hatvanas években, az úi gazdasági mechanizmus bevezetését megelőzően ép­pen az árrendszer körül dúltak. Abban meeegveztek a különböző nezeteket képviselő közgazdászok, hogv az árak orientáló szerepét növelni kell. A ..hocvan?" i körfil zailott a vita. Végül az akkori irányelve'' sze­rint az árképzés a termelési ráfordításokat, az állam | pénzbeli támogatásait, illetve az elvonásokat és a bel­j és külföldi vevők értékítéletét venné figyelembe. A mindenáron hirdetni akaró gazdasági egvségek oél­dáia is bizonvília hogv napiatokban az előbbi három ténvező nem egvenlő sulival van ielen akkor, ami­kor az árakat megállapítják. Különösen a hazai pia­con monopolhelyzetben levő gyártók (és szolgáltatók) nem igazán érdekeltek abban, hogv csökkentsék a közvetlen és a járulékos költségeiket. Ez is az oka. ] hogv az elmúlt években a takarékosságban jelentős sikereket csak az energiafelhasználás racionalizálásá­ban tudott elérni népgazdaságunk. Az anvagtakaré­kosság a legtöbb munkahelyen ma még sokkat inkább 1 kampányfeladat, mint valamennyi termelési folvamat része. Kevés a munkaerővel spóroló vállalat és üzem is. Amíg a közvetett ráfordítások a termékek árát ér­tékarányosan. korlátozások nélkül emelhetik, nem tűnnek el például a hanvagul elkészített, haszontalan reklámok sem a televízióból «»m a nsoi sajtóból. Ezekben a hetekben a befejezéséhez közeledik a jövő évi gazdasági változások előkészítése. Már csak a megszövegezésre vagv éppen a nvomdára várakoz­nak az úi utakat megjelölő rendeletek, intézkedések. Nem marad érintetlenül az árrendszerünk sem. A termékek árát ezentúl nem a gvártó belső ráfordí­tásait összeadva é? ehhez a nyereséget hozzákalku­lálva határozzák meg Az úi formációban a vállala­tokon kívüli ténvezöké a döntő szerep. Más gazdál­kodók hasonló rendeltetésű cikkeivel arányosan vaev éppen a külpiac értékítéletének megfelelően kapnak árat. a termékek. A gazdasági kalkulációra való át­állás azt is jelenti, hogv az eddigi két alapvető költ­ségfelosztás íaita (közvetlen és közvetett) helvetthár­mat, használnak maic a könyvelésben: változó (a ter­mékekre azonnal elszámolható), proporcionális (a ter­meléssel egvenesen aránvos) és az állandó (a terme­léstől független) költségelemeket. Az úi rendszerben a többféle terméket gvártó vállalatoknál kialakul egv értékskála. Azt a cikket, amelvnek az ára fedezi a reá iutó háromféle költség­elemet és még nyereséget is tartalmaz érdemes lesz ! gyártani. Ha oedig az ár és a változó kéltsés azonos, gvors intézkedésre van szükség a költségek csökken­tésére. vagv célszerű a gyártás megszüntetése. Új üzem épül Százhalom­battán Űj üzem épül Százhalom­battán, a Dunai Kőolajipari Vállalatnál a kőolajtermé­kek gazdaságosabb haszno­sítását szolgáló program keretében. A benzin feldol­gozása, úgynevezett r ¿for­málása során keletkezett ki­vonatból. az eddig nemi tel­jesen hasznosított xilalból gyárt értékes vegyjpari alapanyagot, ortoxilolt. . E vegyületből kisebb mennyi­seget — évi 12 ezer tonná­nyit — eddig is készítettek, az 1986-tól termelő ; új üzem azonban — ugyan­annyi reformált benzin fel­használásával — 44 ézer tonnát gyárt belőle. Ezzel nemcsak a legnagyobb ha­zai felhasználó, a balaton­fűzfői Nitrokémia teljes ortoxilol igényét tudja ki­elégíteni, hanem még ex­portálhat is belőle. Az új üzem berendezéseit részben NDK-beli, részben hazai vállalatok szállítják. A víz- es csatornarendsze­rét. az építkezés földmun­káit és magát az építkezést is a Mélyépítő Vállalat, a technológiai szerelést a Bu­dapesti Kőolajipari Gépgyár végzi. A csaknem 750 mil­lió forintos beruházás 1986­ban fejeződik be. Több százezer ember kísérte utolsó útjára Kilencven ország képviseltette magát a gyászszertartáson Több százezer gyászoló sorfala között haladt végig Üj-Delhi szívében Indira Gandhi temetési menete. Az ágyútalpon virágpárnára he­lyezett holttestet India na­rancs-fehér-zöld lobogója fedte, mögötte fia és utóda, Radzsiv Gandhi haladt fe­leségével, mellettük a há­rom haderőnem főparancs­nokai. A lassú ünnepélyes gyászmenet három óra alatt ért el a Dzsamuna folyó partjára, ahol több njint 90 ország magas rangú képvi­selői foglaltak helyet. A ha­gyományos hindu gyászszer­tartás szerint az illatos szantálfából rakott, vajjal megöntözött máglyát Rad­zsiv Gandhi hétszer körül­járta, majd egy fáklyával meggyújtotta. A mintegy három óra hosszat tartó gyászszertartás befejeztével a külföldi kül­döttségek elhagyták a szer­tartás helyét. A máglya ki­aludt, amelyen a meggyil­kolt kormányfő holtteste el­hamvadt. . A PTI indiai hírügynök­ség jelentése szerint Indira Gandhi temetésén 49 állam­fő és kormányfő s több száz más vezető személyiség vett részt, több mint kilencven ország képviseletében. A temetésén részt vett a Magyar Népköztársaság párt- és állami küldöttsége, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke vezetésével. A delegáció tagja volt dr. Várkonyi Péter, a Központi Bizottság tagja, külügymi­niszter és dr. Túri Péter nagykövet. A szovjet küldöttséget Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, a miniszter­tanács elnöke vezette. Bulgária küldöttsége élén Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az államtanács elnöke, Lengyelország dele­gációja élén Henryk Jablons­ki, az államtanács elnöke állt. Jugoszlávia küldöttségét Veszelin Gyuranovics, az államelnökség elnöke vezet­te. Magas rangú küldöttség képviselte Kubát, Vietna­mot, Laoszt és Kambodzsát. Pakisztán képviseletében ott Volt Ziaul Hakk einök. Részt vett a gyászszertartá­son Hoszain Mohammad F.rsad tábornok, bangladesi államfő és az el nem köte­lezettek mozgalmához tar­tozó számos ország legmaga­sabb szintű delegációja. Az amerikai elnök képvi­selőjeként George Shultz külügyminiszter volt jelen. Részt vett a temetésén Aíar­garet Thatcher brit. Laurent Fabius francia, Mario Soa­res portugál. Garret Fitz­gerald ír és Nakaszone Ja­szuhiro japán kormányfő. * Giani Zail Szingh, az In­diai Köztársaság elnöke szombaton fogadta Gáspár Sándort, az MSZMP Politi­kai Bizottsága tagját, az Elnöki Tanács helyettes el­nökét, az Indira Gandhi te­metésén részt vett magyar párt- és állami küldöttség vezetőiét. A találkozón je­len voltak a küldöttség tag­jai : dr. Várkonyi Péter az MSZMP KB tagja, külügy­(Folytatás a 2. oldalon.) Őszi hangulat Csodálatos ós kedves évszakunkat idézik Nagy László fo­tóriporter képei. E szépséget és hangulatot költőink már oly sokszor megénekelték. Amit most tehetünk, kár lenne elszalasztani: bámulni a dércsípte levelek pompáját, sé­tálni a zizegő avarban, lehullott faleveleken gázolni, él­vezni az ősz megannyi ajándékát. Az idő sem lehet még annyira zord. hogy megakadályozhatna bennünket, egy ba­ráti beszélgetésben lent a parkban, a kerti székeken. A nyugalom, a csönd és a természet varázsa — mindannyiunkc t

Next

/
Oldalképek
Tartalom